Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.446/2019/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Fazekas Tamás ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek a dr. Tálosi Adrienn ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- április
- napján kelt 33.P.20.797/2019/
- számú ítélete ellen az I-II. rendű alperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. A Magyar Állam viseli a 84.000 (Nyolcvannégyezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy „..." címmel ... napján megjelent, a ... linken máig elérhető cikkel kapcsolatban, e cikkbe ágyazva, annak elején és a cikk elérhetőségének idején, de legalább a cikk megjelenésének idejétől számítva a közzététel kezdetéig eltelt idővel azonos időtartamban, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a következő helyreigazító közleményt tegye közzé: „Helyreigazítás a ...-val kapcsolatos valótlan állítás miatt „A jogerősen börtönbüntetésre ítélt ... lett az ..." címmel ... napján az ... portálon megjelent cikkben valótlanul állítottuk, hogy a ... ... befolyása alatt áll". Kötelezte a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 forint perköltséget, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására a Magyar Állam javára 36.000 forint eljárási illetéket. Ítéletének indokolásában ismertette az Alaptörvény IX. cikk
(1),
(2)és
(3)bekezdését, az Smtv.
- §-át, a
- §-át, valamint a
- §-át, a Pp.
- §
(1)bekezdését, a 496. §
(1)bekezdését, továbbá a Kúria PK. 12., 13.,
- és
- számú állásfoglalásait. Rögzítette, hogy az alperesi cikkben megjelentek tényállításnak tekintendők, mivel egyértelműen azt állította az írás, hogy a ... ... befolyása alatt áll. Ezen állítás igazolható, vagy cáfolható, így elvégezhető rajta az ún. alkotmányossági teszt. Az alperesek azzal kívánták igazolni tényállításuk valóságtartalmát, hogy a ... kiadója ... köthető szervezetektől kap támogatásokat, ... rendszeresen pozitív színben feltüntető cikkeket, írásokat jelentet meg, ugyanakkor bizonyítási indítványt nem terjesztettek elő. Mindezek alapján az alperesek nem igazolták a cikkben foglalt állítást, így az írásban megjelentek valóságtartalmát nem bizonyították. A perköltségről a Pp.
- § alapján rendelkezett. Az elsőfokú ítélettel szemben az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérték. A másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört a Pp.
- §
(3)bekezdés c) pontjában jelölték meg. Előadták, hogy az elsőfokú bíróság a döntését azzal indokolta, miszerint „az alperesi cikkben megjelentek teljes egészében tényállításnak tekintendők, mivel egyértelműen azt állította a cikk, hogy a ... ... befolyása alatt áll", azonban ezen tényállítást a perbeli írás nem tartalmazza. A cikk csupán "... ..."-ről ír, amely közlés azonban nem azonos az elsőfokú bíróság által megjelölttel. A sérelmezett közlés csupán egy vélemény, amellyel szemben helyreigazításnak helye nincsen. A "... ..." arra utal, hogy a ... oldalon rendszeresen ... pozitív színben feltüntető, az általa képviselt irányvonalat támogató cikkek jelentek meg. Megjegyezték, hogy a felperes keresetének való helyt adás esetén olyan helyreigazítás közzétételére lesznek kötelesek, amelyben a megjelölt tényállítás a cikkben ténylegesen meg sem jelent. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 380. §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező alperesek sem hivatkoztak, a másodfokú bíróság ezért a Pp. 383. §
(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján az alábbiak folytán megváltoztatta. Az elsőfokú bíróság által is hivatkozott Smtv. 12. §
(1)bekezdése, valamint a PK.
- számú állásfoglalás alapján véleménynyilvánítás esetén sajtó-helyreigazításnak helye nincsen. Jelen perben az alperesek védekezésére is tekintettel a bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a „... ..." közlés véleménynyilvánításnak, vagy tényállításnak minősül. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által is hivatkozott alkotmánybírósági gyakorlatra is figyelemmel arra a következtetésre jutott, hogy a sérelmezett közlés ténylegesen véleménynyilvánítás, az ugyanis a cikk írójának azon véleményét, értékítéletét fejezi ki, miszerint a ... ... tevékenységével, az általa képviselt világnézeti szemlélettel rokonszenvet mutat. A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróságnak a közlés azon értelmezése, miszerint az arra vonatkozó tényállítás, hogy a felperesi sajtótermék ... befolyása alatt áll, amely valamilyen irányítási, vagy pénzügyi támogatást feltételez, a fentiek folytán nem helytálló. A bíróságnak erre való tekintettel nem kellett vizsgálnia a közlés valóságtartalmát, így az alpereseket bizonyítási kötelezettség sem terhelte a jelen perben. Az alperesek fellebbezése eredményre vezetett, a Fővárosi Ítélőtábla azonban nem kötelezte a felperest a II. rendű alperes részére perköltség megfizetésére, mivel az alperesek a Pp.
- §
(5)bekezdése ellenére költségjegyzéket sem az első, sem a másodfokú eljárás során nem terjesztettek elő, így a Pp. 81. §
(5)bekezdése értelmében a perköltség felszámításának hiányában, annak megtérítését nem kérhették. A pervesztes felperes az Itv. 5. §
(1)bekezdés d) pontja alapján teljes személyes illetékmentességben részesül, ezért a Magyar Állam viseli a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 39. §
(3)bekezdés c) pontja, a 42. §
(1)bekezdés a) pontja és 46. §
(1)bekezdése alapján számított 84.000 forint összegű együttes eljárási és fellebbezési illetéket. Budapest,
- június
- Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kovács Éva s.k. bíró