Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.136/2019/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: Dr. Fodor Tímeaügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Kovács Loránd ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és a II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- december
- napján kelt 40.P.23.958/2018/
- számú ítélete ellen az I-II. rendű alperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 7.500 (hétezer-ötszáz) forint + áfa másodfokú perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az I. rendű alperest, hogy az alábbi helyreigazító közleménynek a ... internetes oldalon ... napján közzétett „..." című cikkének hasonló módon és terjedelemben, közvetett és/vagy közvetlen kommentár nélkül 5 napon belüli közzétételére olyan módon, hogy az eredeti linket a cím alatt, a lead felett legalább 30 napig elérhető módon, vagy addig, ameddig az eredeti kifogásolt cikk elérhető, és egyidejűleg a közzététel napján 24 órán keresztül jelenítse meg a főoldalon a címet a cikkben alkalmazott betűtípusban és méretben: „Helyreigazítás: felperes neve valótlanságot híreszteltünk." „Helyreigazító közlemény: ... napján a ... ... online felületen közzétett, „..." című online cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy a cikkben nevesített ... felperes neve barátnője, ezzel szemben a valóság az, hogy ... és felperes neve nem barátnők, egymással semmilyen kapcsolatban nem álltak". Kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 30.000 forint + 8.100 forint áfa, mindösszesen 38.100 forint ügyvédi munkadíjat mint perköltséget, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszólítására a Magyar Államnak 36.000 forint feljegyzett eljárási illetéket. Az ítéletének indokolásában ismertette a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.)
- §
(1)bekezdését, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdését és a Kúria PK.
- és PK.
- számú állásfoglalásait. Megállapította, hogy ... napján az I. rendű alperes szerkesztésében „..." címmel cikk jelent meg a ... elnevezésű internetes sajtótermékben. A cikk azt közölte a felperes vonatkozásában, hogy „régóta közeli barátnője" ..., akivel szemben nemzetközi pénzmosás miatt emeletek vádat, és az ... körözi. A kereset és ellenkérelem tükrében azt az állítást kellett az alpereseknek bizonyítani, hogy a felperes és ... közeli barátnők, azonban az alperesek sikertelenül kísérelték meg a perben ennek bizonyítását. Ezért azt állapította meg, hogy a valótlanul tényként állított közeli barátnői kapcsolat helyreigazításra köteles az I. rendű alperes. A helyreigazítás szövegét a felperes kereseti kérelmében foglaltakhoz képest eltérően állapította meg, és mellőzte a közleményből azt a kijelentést, hogy ... felperes neve egyáltalán nem ismeri, vele soha nem találkozott, mert a bizonyítási eljárás eredményeképp nem lehetett megállapítani, hogy a felperes nem találkozott soha életében a cikkben állított személlyel. Mivel az alperesek a baráti kapcsolat tényét nem tudták bizonyítani, ezért szükségesnek tartotta a helyreigazító közleményben rögzíteni, hogy a felperes és ... nem barátnők, egymással semmilyen kapcsolatban soha nem álltak, mert a cikk éppen a barátság tényét állította és hangsúlyozta. Megállapította, hogy ezen tartalmú helyreigazítással valósul meg annak tisztázása, hogy a felperesnek és ... egymással nem volt semmiféle jelentőséggel bíró kapcsolata. Megállapította, hogy a felperes nem módosíthatja keresetét a helyreigazítási kérelemben kért helyreigazítási módozat tekintetében. A ... weboldal főoldalán 24 órán keresztül történő megjelenítésre vonatkozó kérelmével nem térhet el a keresetlevelében írtaktól. A bíróság hivatalból, belátása szerint állapíthatta meg a kereset és az ellenkérelem korlátai között a helyreigazító közlemény tartalmát és közzétételének módját a valótlansággal azonos körben történő nyilvánosságra kerülés biztosítása érdekében. Rögzítette, hogy a PK.
- számú állásfoglalás I. pontja és az Smtv.
- §-ának
(1)bekezdése szerint határozta meg a helyreigazítás módját és időtartamát az internetes sajtó technikai jellegű sajátosságaira és a felperes kérelmében írt „azonos módra" figyelemmel. Az aktuális lapszám megjelenése napjával azonosan, egy teljes napon át történő figyelemfelhívás biztosítja, hogy az eredeti cikket olvasó közönség egésze értesülhessen a helyreigazítás tényéről. A perköltségről a Pp. 80. §-a, 81. §-ának
(5)bekezdése és a 32/2003.(VIII. 22.) IM rendelet alapján határozott. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, melyben annak a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján történő megváltoztatását, a helyreigazító közlemény főoldalon 24 órán keresztül történő közlési kötelezés és a helyreigazító közleményből „az egymással semmilyen kapcsolatban nem álltak" rész mellőzését kérték. A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §
(3)bekezdés
- c)és
- d)pontjaira alapították. Fellebbezésükben előadták, hogy a felperes tárgyaláson tett azon nyilatkozata, hogy, miszerint 24 órán keresztül kéri a főoldalon közzétenni a helyreigazító közlemény tényét a Pp. 496. §
(4)és 500. §
(2)bekezdés g) pontjába ütközik, így az hatálytalan perbeli jognyilatkozat. Sérelmezte, hogy a kifogásolt „közeli barátnők voltak" közlés cáfolatához nem szükséges, annak kereteit túllépő az a közleményrész, miszerint a felperes és ... semmilyen kapcsolatban nem álltak. Ezen tényt a felperesek a perben semmivel nem igazolták, míg a felperesek által a perben hivatkozott bizonyíték - az ... ...-én sugárzott felperes sajtó-nyilatkozatát tartalmazó felvétel - ezt cáfolta is. A felperes fellebbezési ellenkérelmében a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján kérte, hogy az elsőfokú bíróság - anyagi és eljárásjogi szabályokat nem sértő - ítéletét hagyja helyben. A helyreigazítás teljesítésének módjával összefüggésben előadta, hogy keresetlevelében a helyreigazítás megjelenítését a közléssel egyezően, „ugyanolyan módon" tartalmú kérelemmel kérte, amelybe tartalmilag a 24 órás közlés is beleértendő. Rámutatott a valóság közlése kapcsán, hogy a Pp. 495. §
(1)bekezdése alapján jogi lehetősége volt kérni a valótlan közléssel szembeni tények előadását, oly módon, hogy az a teljes valóság olvasók elé tárását eredményezze. A helyreigazítás alperesek fellebbezésben támadott közlésének elhagyásával nem orvosolná egészében a jogsérelmet, a teljességgel valótlan alperesi állítás tényét nem tárná az olvasók elé. A felperes az alperesi valótlan állítással szemben azon nemleges tény bizonyítása, miszerint nem voltak közeli barátnők és nem állt semmilyen kapcsolatban, elvileg kizárt volt, és ezzel szemben az alpereseket terhelte a sajtótermékükben állított tények valóságának alátámasztása, amelyet nem tudtak teljesíteni. Perköltség iránti igénye körében, ügyvédi munkadíjként három óra költségét számította fel 15.000 forint + áfa összegben, amelynek megtérítésre kérte kötelezni a II. rendű alperest. Az I-II. rendű alperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére a Pp. 380. §-a alapján okot adó körülményt nem észlelt, az első fokon eljárt bíróság nem követett el az ügy érdemére kiható olyan eljárási szabálysértést sem, amely miatt Pp. 381. §-a alapján szükséges lenne az elsőfokú eljárás megismétlése, vagy kiegészítése. Ezért a másodfokú bíróság a Pp. 383. §
(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott. Felülbírálati jogkörét a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között gyakorolta a Pp. 370. §
(1)bekezdésének megfelelően. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az első fokon eljárt bíróság sem anyagi, sem eljárási jogi szabályt nem sértett. Az elsőfokú ítélet a jogvitában irányadó, az elsőfokú ítélet indokolásában ismertetett anyagi jognak megfelel, az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből helytálló jogkövetkeztetéseket vont le, ezért a Pp. 369. §
(3)bekezdés
- c)és
- d)pontjaira alapított fellebbezés megalapozatlan. A fellebbezés tükrében a Fővárosi Ítélőtábla arra mutat rá, hogy az Smtv. 12. §
(2)bekezdésében foglaltaknak a helyreigazítás olyan módon és terjedelemben történő közzététele felel meg, amely azt biztosítja, hogy az alperesi portál olvasói ugyanolyan módon és terjedelemben ismerhessék meg a helyreigazított közléseket, ahogy a valótlan állításokat tartalmazó cikkeket. Ezen követelmény érvényre juttatása során azonban figyelemmel kell lenni az internetes sajtótermékek egyedi jellemzőire. A helyreigazítással érintett, jogsértőnek bizonyult közlés címe az online sajtótermék nyitó oldalán is megjelent, ezért a sérelmet szenvedett felperes alappal tarthatott igényt a helyreigazítás tényének főoldalon történő megjelentetésére is. Az online felület nyitó oldalán megjelenő és onnan elérhető közlések esetében a cikkel kapcsolatos helyreigazítás tényére az olvasók figyelmét a főoldalon is szükséges felhívni az eredeti közléssel azonos, vagy nagyban hasonló módon. A 24 órás főoldalon történő helyreigazításra felhívó közlemény megjelenítésére kötelezés az eredeti közléssel hasonló módon és időben került meghatározásra, amely megfelel a sajtó-helyreigazítás jogintézménye céljának és társadalmi rendeltetésének. Ezen mód és időtartam biztosítja, hogy a portál főoldalán megjelent valótlan kijelentéssel azonos helyen és módon kerüljön sor a helyreigazításra, az olvasók erre a szövegablakra kattintva eljuthassanak a teljes terjedelemben megjelent cikkhez és annak teljes terjedelmű helyreigazításához. Ugyanis a sajtó-helyreigazítás a célját akkor tudja elérni, ha az eredeti közlésről értesült olvasói kör számára reális időbeli lehetőséget biztosít arra, hogy értesülhessenek a helyreigazítás tényéről és annak tartalmáról is. Az internetes hírportál eredeti közlését olvasók számára az elérést az biztosíthatja, ha egy napon át 24 órás egybefüggő idősávban, a kezdő oldalon is elérhető a helyreigazítás tényére történő figyelemfelhívás. A Fővárosi Ítélőtábla az alpereseknek a felperes sajtó-helyreigazítás iránt indított perében meg nem engedhető kereset-változtatására [Pp. 496. §
(4)bekezdés és 500. §
(2)bekezdés g) pont] történő hivatkozása körében arra mutat rá, hogy a felperesek keresetlevelükben a helyreigazító közlemény tényének főoldalon történő közzétételére kötelezését a „sérelmezett médiatartalomhoz hasonló módon és terjedelemben" kérték az Smtv. 12. §
(2)bekezdését megjelölve ennek jogalapjaként. Ehhez képest a per tárgyalásán a felperes 24 órás időtartamra vonatkozó nyilatkozata, nem minősült meg nem engedett kereset-változtatásnak a helyreigazító közlemény közzétételének módja vonatkozásban: az az érvényesített jog tartalmi körén belüli - a keresetlevélben meghatározott keretek között maradó - szűkítő tartalmú pontosítása volt a kereseti kérelemnek. Helyesen került sor annak megállapítására is, hogy a cikkben a közeli barátnői kapcsolat valótlan állításának eredményeként az olvasóban a felperes személyéhez kapcsolódóan a valóságtól eltérő kép alakulhat ki. A cikk egésze szempontjából megítélve ez az olvasó megtévesztésére alkalmas volt, az írás nem felelt meg a megfelelő tájékoztatási kötelezettség követelményének (Smtv.
- §). Ezért a Kúria PK.
- számú állásfoglása alapján az elsőfokú bíróság a helyreigazító közlés szövegét a kérelem és ellenkérelem határain belül, okszerű mérlegeléssel állapította meg belátása szerint. A Fővárosi Ítélőtábla egyetértett a jogosult által közte és ... közötti baráti viszony és bármely kapcsolat kizárásának közlésére vonatkozó szövegtartalommal. Ez a jogsérelem orvoslásához szükséges volt, az elsőfokú bíróság által megállapított tényekből eltérő tartalmú helyreigazítási tartalom nem volt megállapítható, a fellebbezésben sérelmezett valóság-közlés helyes indokai alapján okszerű volt, az alperesek semmilyen módon nem támasztották alá azt, hogy bármiféle kapcsolat igazolható lenne a két személy között. Fentiekre figyelemmel helyesen került sor a sajtó-helyreigazítás 24 órás időtartamban történő közzétételére és a közleményben való tények meghatározása körében arra, hogy a felperes és ... „nem barátnők, egymással semmilyen kapcsolatban nem álltak". Az érdemben helyes elsőfokú ítéletet a másodfokú bíróság a Pp.
- §
(2)bekezdése szerint helybenhagyta. Az I-II. rendű alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért viselik a felperes másodfokú perköltségét a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján. A jogi képviselővel eljáró felperes költségjegyzék előterjesztésével költségigényét három munkaóra alapján 15.000 forint + áfa összegben számította fel. A 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése alapján azonban az ügyvédi munkadíj
(2),
(4)bekezdésben meghatározott összegének 50%-a állapítható meg a másodfokú eljárásban, ezért Fővárosi Ítélőtábla II. rendű alperest az igényelt összeg fele részének megfizetésére kötelezte, a 4/A. § szerint az áfa összegét külön felszámítva. Ugyancsak a II. rendű alperes viseli az Itv. 62. §
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyi illetékfeljegyzési jogos perben előlegezett, az Itv. 39. §
(3)bekezdés c) pontja és 46. §
(1)bekezdés alapján számított, 48.000 forint összegű fellebbezési eljárási illetéket, melynek megfizetéséről a Fővárosi Ítélőtábla a 30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §-a és
- §-a szerint határozott. Budapest,
- április
- . Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Virág Csaba s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. bíró