Gfv.30505/2018/6 – Kúria

(1)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Gfv.VII.30.505/2018/

1. A tanács tagjai:. Farkas Attila a tanács elnöke . Gáspár Mónika előadó bíró . Csőke Andrea bíró A felperes: Az alperes: Az alperes képviselője: Kolozsvári & Waldmann Ügyvédi Iroda A per tárgya: szerződés érvénytelensége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.321/2018/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Egri Törvényszék 18.P.20.493/2015/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályában fenntartja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s [1] [2] A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A felperes és az alperes között
4. március 29-én gépjármű finanszírozására kölcsönszerződés jött létre, amely tartalmazta a kölcsön összegét (2.848.000 Ft), a törlesztőrészletek számát

(120), a THM mértékét (7,37%), a mértékadó devizanem megjelölését (CHF). A szerződés értelmében a felperes a kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) elszámolása módjaként a normál deviza konstrukciót választotta, nyilatkozott egyúttal, hogy az üzletszabályzatban foglaltakat megismerte, megértette, aláírásával magára nézve kötelezőnek ismerte el. A felek a kölcsönszerződéshez kapcsolódóan

1. április 11-én adásvételi szerződést, valamint opciós szerződést is kötöttek. Az adásvételi szerződés hatályba lépését feltételhez - a felperessel [3] [4] [5] szemben kezdeményezhető végrehajtás alapjául szolgáló jogerős bírósági vagy egyéb határozat meghozatalához, illetve ellene végrehajtási, csőd- vagy felszámolási eljárás megindításához kötötték. Az opciós szerződéssel az alperes javára vételi jogot alapítottak a felperes tulajdonát képező gépjárműre, egyidejűleg a vételi jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Az üzletszabályzat IV.
2. pontja tartalmazta, hogy amennyiben a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesíti, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatát kiadni. A VI.
3. pont a kölcsönbevevő kötelezettségeként írta elő a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe, a törzskönyvébe a hitelező javára - a felek között létrejött szerződésnek megfelelően - vételi jog vagy jelzálogjog, illetve annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetését, továbbá ennek megfelelően rendelkezés megtételét arra, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező mint a korlátozás jogosítottja részére küldje meg. A felek a kölcsönszerződésből eredő követelések biztosítására
4. február 13-án ingó jelzálogszerződést kötöttek, amellyel a finanszírozott gépjárműre 2.060.033 Ft és járulékai erejéig zálogjogot alapítottak. A felperes a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségének maradéktalanul nem tett eleget, az alperes ezért
5. augusztus 30-ával a szerződést felmondta. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [6] A felperes módosított keresetében a felek közti kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását és a szerződés hatályossá, illetve érvényessé nyilvánítását kérte. Kérte továbbá az alperes jognyilatkozatának pótlását az opciós jog törléséhez, valamint az alperes kötelezését a finanszírozott gépjármű törzskönyvének kiadására. [7] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és a másodfokú határozat [8] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította a felek közti kölcsönszerződés érvénytelenségét, az érvénytelenséget a kölcsönszerződés megkötéséig visszaható hatállyal kiküszöbölte az induló ügyleti kamat évi 8,18%-ban történő meghatározásával. Elrendelte az alperes hozzájáruló jognyilatkozatának pótlását és a finanszírozott gépjármű vonatkozásában a gépjármű nyilvántartásba bejegyzett opciós jog törlését, kötelezte ezen felül az alperest a gépkocsi törzskönyvének kiadására. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [9] A felperes és az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [10] A jogerős ítélet indokolása szerint az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével az árfolyamkockázatról való tájékoztatás elégtelenségére, a hivatkozott kikötések tisztességtelenségére alapított kereseti kérelem tekintetében. Osztotta az elsőfokú ítélet álláspontját abban is, hogy a felek közti szerződés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
6. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.)
7. §

(1)bekezdés c) pontja alapján érvénytelen, ugyanakkor az ügyleti kamat százalékos mértékének feltüntetésével helye volt a szerződés érvényessé nyilvánításának [6/

1. PJE jogegységi határozat
2. pont, 1/
3. (VI. 28.) PK vélemény
4. pont]. [11] A törzskönyv kiadására irányuló kereseti kérelem tekintetében rögzítette a jogerős ítélet a Polgári Törvénykönyvről szóló
5. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
6. §

(1),

(5)bekezdései, 207. §

(1)és

(5)bekezdéseire hivatkozással, hogy a feleknek lehetősége lett volna a törzskönyv birtoklását önálló - atipikus biztosítékként kikötni, amelynek szerződésükből egyértelműen és kétséget kizáróan ki kell tűnnie. Az üzletszabályzat és az opciós szerződés együttes értelmezésével megállapítható volt, hogy a törzskönyv az opciós jog kikényszerítése érdekében került az alperes birtokába. Az okiratok nem támasztották alá, hogy a felek az opciós szerződéstől független, a kölcsönszerződés önálló biztosítékaként kötötték ki a gépjármű törzskönyvének birtokba adását a hitelező részére. A felek a vételi jogra tekintettel, annak tartamára biztosították a törzskönyv birtoklásának jogát a hitelező részére, ezért az opciós jog 2011. április 10-i megszűnését követően az alperes köteles volt a gépjármű törzskönyvének kiadására a felperes részére. [12] A 2012. február 13-i jelzálogszerződéssel kapcsolatban arra mutatott rá a másodfokú bíróság, hogy a szerződés a törzskönyv birtokban tartására rendelkezést nem tartalmaz, nem jogosítja fel az alperest a törzskönyv további birtoklására. Az rPtk. 262. §

(2)bekezdésében foglalt rendelkezésre is figyelemmel, amely ingót terhelő jelzálogjog alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalását és a jelzálogjog bejegyzését követeli meg a közjegyzői kamaránál vezetett nyilvántartásba, nem volt feltétele a jelzálogjog létrejöttének, érvényesítésének a törzskönyv birtokban tartása. Kifejezett szerződéses rendelkezés hiányában önmagában jogérvényesítése megkönnyítése érdekében megalapozatlanul hivatkozott az alperes a törzskönyv birtokban tartására. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével elsődlegesen új határozat hozatalát, másodlagosan az ügyben eljárt másodfokú bíróság utasítását kérte új eljárásra és új határozat hozatalára. [14] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet az rPtk. 200. §

(1)bekezdésébe, 205. §

(1)bekezdésébe, 251. §

(1)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. Sérti továbbá a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 100. §

(4)bekezdését, 84. §

(3)-

(4)bekezdéseit. [15] Előadta, hogy a felperes fennálló tartozása, illetve a felek közti jelzálogszerződés miatt nem kérheti a törzskönyv kiadását. A kölcsönszerződést a felek jelzálogszerződése is biztosította, a törzskönyv kiadása megakadályozza az alperest kielégítési joga gyakorlásában. Kiemelte, az üzletszabályzat VI.

1. pontja, valamint a jelzálogszerződés II.
2. pontja alapján, hogy a megjelölt rendelkezésekből következően a törzskönyv hitelező általi birtokban tartása nem egyedül az opciós szerződés, hanem a jelzálogszerződés biztosítására is szolgált. A törzskönyv birtoklása biztosítéka a jelzálogszerződésnek is, a zálogszerződés pedig mindaddig fennáll, amíg az adós kölcsönszerződésből eredő tartozását nem teljesíti maradéktalanul. [16] Hangsúlyozta, hogy az üzletszabályzat megjelölt rendelkezése összhangban áll a Kormányrendelet szabályozásával. Kiemelte, hogy a Kormányrendelet
3. §

(4)bekezdése a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező személyi körben nevesíti a zálogjogosult pénzügyi intézményt, akinél a törzskönyvet a jármű tulajdonosa pénzügyi követelés fejében letétbe helyezte, a

1. § pedig a gépjármű törzskönyvének kiadására vonatkozik. A zálogjogosultat a törzskönyvvel a törvény erejénél fogva jogszerűen rendelkező személynek kell tekinteni, nem kötelezhető a törzskönyv azt megelőző kiadására, hogy az adós a finanszírozási szerződésből eredő valamennyi fizetési kötelezettségének nem tett eleget. [17] Megjegyezte, hogy a felperes nem bizonyította a perben a szerződésből eredő fizetési kötelezettsége teljesítését, ezáltal azt, hogy jogosulttá vált a gépjármű törzskönyvére. A kereseti követelés idő előtti, az alperes jogszerűen van a törzskönyv birtokában. [18] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló
2. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
3. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, azaz a perorvoslati kérelemmel támadott, a törzskönyv kiadására vonatkozó részében, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból vizsgálta, és azt az alábbiak szerint nem találta jogszabálysértőnek. [20] Előrebocsátja a Kúria a felülvizsgálati eljárás lényegével és korlátaival kapcsolatban, hogy az rPp. 272. §

(1)és

(2)bekezdései értelmében - miként azokat az 1/

1. (II. 15.) PK vélemény értelmezte - a jogerős ítélet több rendelkezését támadó, avagy több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozó felülvizsgálati kérelemnek valamennyi hivatkozás tekintetében rendelkeznie kell a törvényben meghatározott, egymással szoros logikai és perjogi kapcsolatban álló kötelező tartalmi kellékekkel. Ezek a támadott határozat, a jogszabálysértés és azzal összhangban a megsértett jogszabályhely megjelölése, a jogorvoslati kérelem indokainak ismertetése és a Kúria döntésére irányuló határozott kérelem. Több jogszabálysértésre alapított felülvizsgálati kérelemnek valamennyi jogszabálysértés tekintetében teljesítenie kell az előzőekben bemutatott tartalmi elvárást, a tartalmilag hiányos perorvoslati kérelem nem korrigálható utóbb, sem hiánypótlás elrendelésével, sem a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél kiegészítő nyilatkozatával. A felülvizsgálati kérelemnek a kötelező tartalmi, egyben fogalmi elemekkel a benyújtására nyitva álló hatvannapos határidőn belül kell rendelkeznie. A megsértett jogszabályhelyet a felülvizsgálati kérelemben - amint az az 1/
2. (II. 15.) PK vélemény
3. pontjához fűzött indokolásból is kitűnik - konkrétan, a jogforrás, a paragrafusszám, az esetleges bekezdések és pontok számának megadásával kell megjelölni, követelmény továbbá az is, hogy az így megjelölt jogszabályhely megfeleljen a jogszabálysértés szöveges körülírásának. [21] Leszögezi a Kúria, hogy nem támasztotta alá az alperes jogosultságát a törzskönyv további birtoklására az általa hivatkozott közjogi szabályozás. A Kormányrendelet
4. §

(4)bekezdése a jármű forgalomból történő kivonásával összefüggésben rendezi a jármű tulajdonosától, üzembentartójától különböző, a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező személyi kört, a

1. § pedig a hatóság oldaláról differenciálja a törzskönyv kiadásának rendjét. [22] A törzskönyv kiadását a biztosítéki jellege határozta meg, amely a felek rendelkezési joga alá tartozó kérdés, tartalmát és feltételeit a felek közti szerződés határozta meg. [23] Az előzőekből következően a felülvizsgálati eljárásban abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a jogerős ítélet az rPtk.
2. §

(1)bekezdése, 205. §

(1), 251. §

(1)bekezdéseinek megsértésével értelmezte-e a felek egyedi szerződésének elválaszthatatlan részét képező, a keresettel érintett alperesi üzletszabályzat IV.

1. pontjában, valamint VI.
2. pontjában foglaltakat, illetve a felek közti zálogszerződést, emiatt tévesen jutott-e arra a következtetésre, hogy az alperesnek nincs jogalapja a perbeli gépjármű törzskönyvének birtokban tartására. [24] A Kúria rámutat: az alperes keresettel érintett üzletszabályzatát már több, előtte folyamatban volt ügyben vizsgálta, és megállapította, hogy az alperesnek a törzskönyv birtoklásához való joga csupán a vételi joghoz kapcsolódó járulékos jogosultságként minősíthető (BH2017.13, BH2017.63., BH2017.95.). A törzskönyvet ugyanis az alperes az opciós szerződés
3. pontja és az üzletszabályzat VI.
4. pontja értelmében a perbeli kölcsönszerződés megkötését követően nem a szerződés önálló biztosítékaként tarthatta birtokában, azáltal a vételi jogát kívánták a szerződő felek biztosítani. [25] Egyetértett a Kúria az ügyben eljárt bíróságok álláspontjával abban is, hogy a felek kölcsönszerződésének biztosítékaként, azonban évekkel később megkötött jelzálogszerződés vonatkozásában - sem a biztosítéki megállapodás rendelkezéseiből, sem pedig az üzletszabályzat alapján - nem volt megállapítható az alperes jogosultsága a törzskönyv további birtoklására. A kölcsönszerződés megkötése idején létrehozott, lépcsőzetes biztosítéki rendszerben a felek elsődleges biztosítékként az alperes javára vételi jogot alapítottak - és nem jelzálogjogot - (üzletszabályzat I.
5. pont), amelyet elidegenítési és terhelési tilalom kikötésével biztosítottak. Az így felállított biztosítéki szerkezetben került az alpereshez a finanszírozott gépjármű törzskönyve. A felek utóbb további biztosíték kikötése nélkül hoztak létre jelzálogjogot az alperes javára a perbeli gépjárművön [rPtk.
6. §

(1)bekezdés], amellyel kapcsolatban megjegyzi a Kúria, hogy az rPtk. 114. §

(2)bekezdése az elidegenítés és terhelés jogának szerződéses korlátozását vagy kizárását kizárólag a tulajdonjog átruházása alkalmával engedte a felek számára, abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. [26] Minderre figyelemmel az ügyben eljárt bíróságok a vételi jog időközbeni megszűnésére tekintettel a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül kötelezték az alperest a törzskönyv kiadására. Az előzőekben részletezettek szerint a törzskönyv kiadása iránti igény - a felülvizsgálati kérelem ezzel ellentétes, azonban téves hivatkozásával szemben - az igény állapotába került, nem volt időelőttinek tekinthető. [27] Rögzíti végül a Kúria, hogy a jogerős ítélet indokolása szerint az ítélőtábla a törzskönyv kiadása körében, a felek közti szerződés tartalmának és a kikötött biztosíték jellegének feltárása során nem az rPtk. 205. §

(1)bekezdésének jogszabálysértő értelmezésével, hanem az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékok a kölcsönszerződés, a részévé vált üzletszabályzat, az opciós és az adásvételi szerződések rendelkezései értelmezésével és értékelésével alakították ki álláspontjukat a felülvizsgálati kérelemmel érintett kérdésben, az alperesnek a törzskönyv birtoklásához való joga önálló vagy járulékos voltáról az rPtk. 200. §

(1)bekezdése,

1. §-a alkalmazásával. Az alperes ebből következően nem a felülvizsgálati kérelmében megjelölt anyagi jogi jogszabálysértések alapján, hanem a bizonyítékok mérlegelésén keresztül, az rPp.
2. §

(1)bekezdésére hivatkozással támadhatta volna az általa jogszabálysértőnek tartott ítéleti következtetést. Az rPp. megjelölt szabályára azonban az alperes nem hivatkozott a felülvizsgálati eljárásban. [28] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében az rPp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [29] A felülvizsgálati kérelem eredménytelenségére tekintettel az alperes az rPp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségei viselésére. A felperesnek a felülvizsgálati eljárásban igazolható költsége az alperes felülvizsgálati kérelmével összefüggésben nem merült fel, ezért ebben a körben a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. Budapest, 2019. július 2. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: