A határozat elvi tartalma: A jogvita elbírálása szempontjából irreleváns hivatkozásokat tartalmazó felülvizsgálati kérelem nem lehet alapos. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Gfv.VII.30.099/2018/
- A tanács tagjai:. Farkas Attila a tanács elnöke, előadó bíró . Csőke Andrea bíró . Tibold Ágnes bíró Az I. rendű felperes: A II. rendű felperes: A felperesek képviselője: Dr. Ravasz László ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Halápi Dóra Ügyvédi Iroda A per tárgya: felmondás jogellenességének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperesek A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.157/2017/4/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: ővárosi Törvényszék 31.G.42.489/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a felperesek előzetes kezdeményezése iránti kérelmét elutasítja. döntéshozatali eljárás A jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű és a II. rendű felperest, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 12.700 (tizenkétezerhétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) illetéket az állam viseli. Ft felülvizsgálati eljárási Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű felperes és az alperes között
- július 18-án kölcsönszerződés jött létre, amelynek alapján az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy az I. rendű felperes részére 77.400 CHF összegű devizahitelt tart rendelkezésre, és a rendelkezésre tartási időszak lejártáig a szerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén forintban legfeljebb 10.000.000 Ft összegű kölcsönt folyósít a részére. [2] A kölcsönszerződés biztosítására a felek jelzálogjogot alapítottak az I. rendű felperes 4/8, valamint a II. rendű felperes 2/8 arányú közös tulajdonát képező abasári 1606/1, valamint abasári 1606/2 hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanokra. [3] Az alperes a kölcsön összegét folyósította az I. rendű felperes részére, az I. rendű felperes azonban a törlesztési kötelezettségének maradéktalanul nem tett eleget. [4] A jelzálogjog bejegyzését követően a kölcsönszerződés biztosítékául szolgáló ingatlanokat érintően más hitelezők követeléseinek érvényesítése érdekében végrehajtási eljárás indult. [5] Az alperes
- május 4-én a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta arra hivatkozva, hogy az I. rendű felperes a fizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tett eleget, a biztosítékul lekötött ingatlanokra pedig végrehajtási eljárás indult. [6]
- május 2-án az alperes tájékoztatta a felperest a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
- évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyéb rendelkezésekről szóló
- évi XL. törvény (a továbbiakban: DH
- tv.) alapján elvégzett elszámolás eredményéről. Eszerint a tisztességtelenül felszámított összeg 3518,77 CHF volt, amelyet az alperes teljes egészében elszámolt az I. rendű felperes tartozására. Ezt követően az I. rendű felperes fennálló tartozása 115.375,28 CHF. Az elszámolás a DH
- tv.
- §
(6)bekezdése értelmében felülvizsgált elszámolásnak minősül. A felperesek keresete, az alperes védekezése [7] A felperesek módosított keresetükben elsődlegesen az árfolyamrésre és az alperes egyoldalú szerződésmódosítási jogára vonatkozó kikötések tisztességtelenségére hivatkozással a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását, az érvényessé nyilvánítás keretében az árfolyamrés 1%-ban történő meghatározását, valamint az alperes 1.100.000 Ft megfizetésére kötelezését kérték. Másodlagos keresetük az egyoldalú szerződésmódosítási, kamatváltoztatási jogot biztosító szerződéses kikötések érvénytelenségének megállapítására irányult. Kérték a felmondás érvénytelenségének megállapítását is. [8] Az 1.100.000 Ft megfizetése iránti kereseti kérelmüktől a felperesek elálltak, ezért az elsőfokú bíróság e vonatkozásban a pert a 31.G.40.273/2013/
- számú végzésével megszüntette. A kölcsönszerződés teljes, illetve részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelmek vonatkozásában a 31.G.42.489/2016/6-I. számú végzéssel szintén a per megszüntetésére került sor. A végzések első fokon jogerőre emelkedtek. [9] A fennmaradt, a felmondás jogellenességének megállapítása iránti kereseti kérelem esetében az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [10] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [11] A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes egyrészt az I. rendű felperes fizetési késedelme miatt, másrészt a biztosítékul lekötött ingatlanokra indult végrehajtási eljárásra tekintettel mondta fel a perbeli kölcsönszerződést. A rendelkezésre álló okiratok alapján megállapítható, hogy a felmondás közlésekor az I. rendű felperesnek a DH
- tv. értelmében tisztességtelenül felszámítottnak minősülő összeg figyelmen kívül hagyásával is jelentős összegű lejárt tartozása állt fenn. Az is ténykérdés, hogy a felmondás időpontjában a biztosítékul lekötött ingatlanokat végrehajtás alá vonták. A felmondásban megjelölt indokok tehát megalapozottak, a felek között létrejött kölcsönszerződés pedig ezekből az okokból lehetővé tette a jogviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetését. Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A jogerős ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új, a kereseti kérelmüknek helyt adó határozat meghozatalát kérték. [13] Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 205/A. §-át, 205/B. §-át,
- §-át, 209/A. §-át, a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/
- (II. 5.) Korm. rendelet szabályait, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény
- §-át. [14] Állították, hogy a felülvizsgálni kért ítélet a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: fogyasztói irányelv) egyes cikkeivel, különösen a
- és
- cikkben írtakkal ellentétes. Hivatkoztak arra, hogy alaptörvényellenes a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
- évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: DH
- tv.), valamint a DH
- tv. számos rendelkezése. Álláspontjuk szerint a kereseti kérelem érdemi elbírálása körében a bíróságoknak a vonatkozó EU-jogi rendelkezéseket és joggyakorlatot is figyelembe kell venniük. Az EU-jog fogyasztóvédelmi előírásait akként kell értelmezni, hogy a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia a kölcsönszerződés egyéb rendelkezéseinek tisztességtelenségét is, a fogyasztói irányelvben meghatározott sui generis jogkövetkezmény alkalmazásával. E körben hivatkoztak a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.699/2013/
- számú határozatában kifejtettekre. Állították, a devizahitel tárgyában hozott törvények nem alkalmazandóak, mert az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben. A jogerős ítélet amiatt jogszabálysértő, mert figyelmen kívül hagyja az uniós jog alkalmazásának kötelezettségét. Kérték az eljárás felfüggesztését az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) előtt a DH
- tv. egyes rendelkezéseivel (
- §, 37/A. §) összefüggésben C-483/
- számon folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárásra tekintettel, valamint előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését. [15] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [16] Az EUB előtt C-483/
- szám alatt indult ügy a bíróság
- május 31-én kelt ítéletével befejeződött. A kereset tárgya miatt a konkrét jogvita eldöntése szempontjából egyébként sincs jelentősége annak a kérdésnek, hogy a DH
- tv. rendelkezései megfelelnek-e a fogyasztói irányelv előírásainak. A Kúria ezért az eljárás felfüggesztését mellőzte. [17] Nem találta indokoltnak a Kúria a felperesek által kért előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését sem. Nincs ugyanis helye előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének, ha a felmerülő jogkérdés az ügy elbírálása szempontjából nem releváns, a hivatkozott uniós rendelkezést az Európai Bíróság már értelmezte, vagy az uniós jog helyes értelmezése annyira nyilvánvaló, hogy azzal kapcsolatban észszerű kétség nem merül fel (283/
- számú CILFIT-ügy,
- pont). A felülvizsgálati kérelemben felvetett jogkérdésekkel kapcsolatban - mivel a felperesek végleges keresete kizárólag az alperesi felmondás jogellenességének megállapítására irányult - az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének feltételei nem állnak fenn, ezeknek a jogkérdéseknek ugyanis az adott kereseti kérelem elbírálása, a jogvita érdemi eldöntése szempontjából nincs jogi jelentőségük. A felperesek előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmét ezért a Kúria a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 155/A. §
(2)bekezdése alapján elutasította. [18] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt nem találta jogszabálysértőnek. Az eljárás iratai alapján megállapítható, hogy a kölcsönszerződés teljes, illetve részleges [19] érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelmek vonatkozásában az elsőfokú bíróság a pert megszüntette. A permegszüntető végzések első fokon jogerőre emelkedtek. Az eljárás tárgyát a per részbeni megszüntetését követően kizárólag a felmondás jogellenességének megállapítása iránti kereseti kérelem képezte, a jogerős ítélet is e kérelem tárgyában született. [20] A felperesek felülvizsgálati kérelme formálisan megfelel az rPp. 272. §
(2)bekezdésében foglalt előírásoknak, hiszen számos szerintük megsértett - jogszabályhelyet és jogszabálysértést megjelöltek. Az általuk állított jogszabálysértések és a jogerős ítélettel elbírált igény között azonban nincs tartalmi összefüggés. A keresettel érvényesített követelés ugyanis az rPtk.-nak a kölcsönszerződésekre, valamint az elállásra vonatkozó szabályain és a felek közötti szerződés felmondási jogot biztosító kikötésein alapult, elbírálásához sem az uniós jogot, sem a DH
- tv.-t, vagy a DH
- tv.-t nem kell alkalmazni. A releváns szerződéses kikötések tisztességtelenségét a Kúria nem észlelte, olyan konkrét jogi érvet, hivatkozást pedig, amelynek alapján a jogerős ítélet jogszabálysértő volta megállapítható lenne, a felülvizsgálati kérelem nem tartalmaz. [21] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet az rPp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [22] A felperesek az rPp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelesek a meg nem határozható perértékű ügyben az alperesnek a kifejtett jogi képviseleti tevékenységhez igazodóan megállapított ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. [23] A felperesek személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- december
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró, Dr. Tibold Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: