A határozat elvi tartalma: A II. rendű terhelt és védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány elbírálása, a megtámadott határozatok hatályában fenntartása. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.405/2019/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Székely Ákos, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- szeptember
- Az ügy tárgya: hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): II. rendű Első fok: Másodfok: Baranya Megyei Bíróság, 10.B.453/2010/17., ítélet, tárgyalás,
- június
- Pécsi Ítélőtábla, Bf.I.307/2011/9., végzés, nyilvános ülés,
- december
- Az indítvány előterjesztője: a II. rendű terhelt és védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt és védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Baranya Megyei Bíróság 10.B.453/2010/
- számú ítéletét, illetve a Pécsi Ítélőtábla Bf.I.307/2011/
- számú végzését a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. A II. rendű terheltet a Baranya Megyei Bíróság a
- június
- napján kihirdetett [1] 10.B.453/2010/
- számú ítéletével felbujtóként elkövetett vesztegetés bűntette [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés II. tétel] miatt 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A Pécsi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
- december
- napján meghozott [2] Bf.I.307/2011/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt és védője terjesztett elő [3] felülvizsgálati indítványt, a II. rendű terhelt egyrészt felmentés, illetve a büntetés lényeges enyhítése, másrészt hatályon kívül helyezés érdekében, míg a védő hatályon kívül helyezés érdekében. A II. rendű terhelt törvénysértőnek tartotta elítélését, indokai szerint a megállapított tényállás [4] felderítetlen, ellentmondásos, a bíróság helytelen következtetést vont a bűnösségére. Emellett a II. rendű terhelt és védője is az elsőfokú eljárás során elkövetett abszolút eljárási [5] szabálysértésre hivatkozott, mely szerint a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte törvény értelmében kötelező [Be.
- §
(1)bekezdés d) pont és Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont]. Az indítvány lényege szerint a II. rendű terhelt a
- június
- napján kelt beadványában [6] kérte, hogy a korábbi Be. (
- évi XIX. törvény)
- §
(3)bekezdése alapján a büntetőeljárást a távollétében folytassák le, azonban a bíróság a
- június
- napján megtartott tárgyaláson melyen a II. rendű terhelt így szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg - a bíróság a kérelmet csak ismertette, helyt nem adott neki, az eljárást befejezte és ítéletet hirdetett. Minderre annak ellenére került sor, hogy a II. rendű terhelt beadványára a bíró feljegyezte, hogy telefonon arról tájékoztatta a védőt, hogy a II. rendű terhelt számára a bíróság nem biztosítja a távolmaradás lehetőségét, így jelenléte kötelező a tárgyaláson. A védő álláspontja szerint a bíróság a II. rendű terheltet jelenlétre kötelezte, amikor a védőt [7] telefonon tájékoztatta. E körben a döntését a tárgyaláson nem változtatta meg, csupán a II. rendű terhelt kérelmét ismertette, de azt nem, hogy a távollét kérdésében már elutasító végzést hozott. Ezt követően pedig a II. rendű terhelt ismeretlen helyen tartózkodott. A II. rendű terhelt kifogásolta továbbá, hogy a bíróság ügyészi indítvány hiányában folytatta [8] le távollétében az eljárást. A Legfőbb Ügyészség BF.499/2019/1., 4., és
- számú átiratában a felülvizsgálati [9] indítványokat részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. A II. rendű terheltnek a bizonyítékok értékelését és az ítélet megalapozottságát támadó kifogásai a jogerős tényállást támadják, amelyre felülvizsgálati eljárásban nincs törvényes lehetőség. Kifejtette, hogy a Be.
- §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt a megtámadott [10] határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Eszerint a korábbi Be. 279. §
(3)bekezdése alapján nyilatkozott úgy a II. rendű terhelt, hogy a tárgyaláson nem kíván jelen lenni, amely egyben annak tudomásulvételét jelenti, hogy a távolmaradást kérő terhelti nyilatkozat értelmében a bíróság a tárgyalást nem csak megtarthatja a távollétében, de az eljárást be is fejezheti. A tárgyaláson való jelenlét jogáról történő lemondás elfogadásáról alakszerű határozat meghozatalára nincs szükség, a korábbi bírói feljegyzés nem köti a bíróságot, így eljárási szabálysértés nem történt. Alaptalan továbbá a II. rendű terheltnek az ügyészi indítvány hiányára történő hivatkozása, mivel arra a korábbi Be. XXV. Fejezete szerinti eljárás esetében van szükség, azonban jelen ügyben nem ezen fejezet alkalmazására került sor. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványoknak ne adjon helyt, [11] és a megtámadott határozatokat a II. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. III. [12] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen bírálta el. A II. rendű terhelt és védője felülvizsgálati indítványa nem alapos. [13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból [14] terjeszthető elő. A Be.
- §-a szerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye, és kizárólag a Be.
- § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. A felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be. [15]
- §
(2)bekezdés]. Felülvizsgálati eljárásban a Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti [16] mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. Erre tekintettel a felülvizsgálati indítvány azon részében, melyben a II. rendű terhelt a [17] tényállás felderítetlenségét, a bizonyítékokból levont helytelen következtetéseket kifogásolta, a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét, az irányadó tényállás megalapozottságát támadta, amely felülvizsgálatban kizárt. Ezen túlmenően pedig a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy a konkrét ügyben a [18] terhelt esetében mit tekint enyhítő vagy súlyosító körülménynek, s azt miként értékeli. Anyagi jogi felülvizsgálat tárgyát a büntetéskiszabási tényezők értékelése sem képezheti, így felülvizsgálatban az sem támadható, illetve az sem vizsgálható, hogy a bíróság miként vette figyelembe a büntetéskiszabás során irányadó szempontokat. Következésképpen önmagában a kiszabott büntetés mértéke, a büntetéskiszabás, illetve az azt [19] befolyásoló tényezők értékelése felülvizsgálat alapja nem lehet, így a II. rendű terhelt enyhítésre irányuló indítványa is törvényben kizárt. A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye abban az esetben, ha a [20] bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Ilyen eljárási szabálysértés, amennyiben a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező [Be. 608. §
(1)bekezdés d) pont]. A Be. 659. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat [21] meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. A tárgyalásra a korábbi Be. hatálya alatt került sor. [22] Figyelembe véve a 92/2011. BK véleményt, a következőkre mutat rá a Kúria. [23] A korábbi Be. 240. §
(3)bekezdése alapján a tárgyaláson kötelező a vádlotti jelenlét, e [24] főszabályhoz képest teremti meg a lehetőséget a korábbi Be. 279. §
(3)bekezdése, mely szerint a vádlott a tárgyaláson személyes jelenlétéről lemondhat, ennek megengedését a törvény azonban a bíróságra bízza. Erre a tárgyalás során később is van lehetőség, és nem csak hivatalból, hanem indítványra is. A vádlott a távolmaradást bejelentő nyilatkozatát a tárgyalás határnapjáig teheti meg, azonban [25] a távolmaradást bejelentő vádlotti nyilatkozat a bíróságot nem köti, az üggyel a bíróság rendelkezik. A vádlott tárgyalásról távolmaradást kérő nyilatkozata az egész elsőfokú bírósági tárgyalásra [26] vonatkozik, a tájékoztatás azt is tartalmazza, hogy a bíróság a tárgyalást nem csak megtarthatja a vádlott távollétében, de az eljárást be is fejezheti. A vádlott ennek tudomásulvételével választ úgy, hogy a tárgyaláson nem kíván jelen lenni; függetlenül a tárgyalás eseményeitől, történéseitől, azok eredményétől és kimenetelétől. A távol maradó vádlott jogainak és érdekeinek védelméről a kötelező védelmet ellátó védő gondoskodik. A vádlottnak a bíróság tájékoztatására tett távolmaradást bejelentő nyilatkozatának elfogadása [27] vagy el nem fogadása tárgyában nem kell alakszerű határozatot hozni. Jelen ügyben a 2011. június 23. napjára kitűzött tárgyalásra szabályszerűen megidézett II. [28] rendű terhelt a 2011. június 20. napján kelt beadványában kérte, hogy a korábbi Be. 279. §
(3)bekezdése alapján a továbbiakban a büntetőeljárást a távollétében folytassák le, ezen beadvány június
- napján érkezett a bíróságra. A tanács elnöke ezt követően telefonon arról tájékoztatta a védőt, hogy a bíróság nem biztosítja a távolmaradás lehetőségét, azaz a jelenléte a tárgyaláson kötelező, ezt a tájékoztatást a beadványra feljegyezte (a feljegyzés nem alakszerű határozat). A Baranya Megyei Bíróság 10.B.453/2010/
- számú jegyzőkönyve alapján a tárgyaláson a II. [29] rendű terhelt - a beadványában írtaknak megfelelően - nem jelent meg, a védője azonban jelen volt, a tárgyalás megtartásának akadálya nem volt. A korábbi Be.
- §
(3)bekezdésének megfelelő előzetes bejelentés megtétele a terhelt [30] személyéhez kapcsolódó jog, ennek megtételét követően viszont kizárólag a bíróságon múlik, hogy a tárgyalás megtartása vagy elhalasztása mellett dönt. A bíróság védőnek adott tájékoztatása a bíróságot a tárgyalás megtartásáról való döntés meghozatalában nem köti, ekként a tárgyalás megtartása eljárási szabályt nem sértett. Az adott határnapon a tárgyalás megtartását és az ügy befejezését pedig a II. rendű terhelt [31] esetleges utóbb történő ismeretlen helyre távozása nem befolyásolja figyelemmel arra, hogy a kérdéses határnapra szabályszerűen meg volt idézve és ennek ismeretében kérte a távolmaradás engedélyezését. Következésképpen az eljárás sem a korábbi Be. XXV. Fejezete szerinti távollétes eljárás volt, így értelemszerűen ügyészi indítványra sem volt szükség. Ekként a II. rendű terhelt és védője felülvizsgálati indítványa ezen részében alaptalan. [32] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt további olyan eljárási szabálysértést sem, [33] amelynek vizsgálatára a 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványoknak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. § [34]
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati [35] indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- szeptember
- Dr. Székely Ákos s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző