← Magyarország

Bfv.416/2019/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: I. A felülvizsgálati indítvány a jogerős ítéletben megállapított tényállástól eltérő ténybeli alapon vitatta az I. rendű terhelt bűnösségének megállapítását csoportosan elkövetett garázdaság bűntettében, arra hivatkozással, hogy az I. rendű terhelt terhére megállapított súlyos testi sértés bűntettének sértettje jogos védelmi helyzetben volt, így a csoportos garázdaság tekintetében ő a csoport tagja nem lehetett. Mindezek alapján I. rendű terhelt terhére társtettesként elkövetett garázdaság vétsége lenne megállapítható, azonban e bűncselekmény szubszidiárius deliktum, így a súlyos testi sértéssel nem állhat halmazatban. Ezzel szemben a verekedés harmadik személyének felelősségét garázdaság bűntettében és könnyű testi sértés vétségénben az ügyészség határozatában megállapította és megrovásban részesítette, ezért a csoportos elkövetés megállapítása törvényes. II.A garázdaság megvalósulásához nem szükséges másokban riadalom vagy félelem tényleges létrejötte, elegendő, ha a terhelti magatartás arra alkalmas, és a mások általi észlelés reális esélye fennáll. III. A kiszabott büntetés önmagában - törvénysértő minősítés és a Btk. más szabályainak megsértése hiányában - felülvizsgálattal nem támadható. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.416/2019/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke . Gimesi Ágnes előadó bíró . Krecsik Eldoróda bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. szeptember
  3. Az ügy tárgya: garázdaság bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): ... és társa Elsőfok: üred Városi Bíróság,
  4. március
  5. napján, tárgyalás, 4.B.164/2011/
  6. számú ítélet Másodfok: Törvényszék,
  7. április
  8. napján, nyilvános ülés, 2.Bf.644/2012/
  9. számú végzés Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... I. rendű terhelt meghatalmazott védője Az indítvány iránya: terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a garázdaság bűntette és más bűncselekmény miatt ... és társa ellen folyamatban volt büntető ügyben ... I. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tiszafüred Városi Bíróság 4.B.164/2011/
  10. számú ítéletét, illetőleg a Szolnoki Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.644/2012/
  11. számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Tiszafüred Városi Bíróság a
  12. március
  13. napján meghozott és kihirdetett 4.B.164/2011/
  14. számú ítéletével ... I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [
  15. évi IV. törvény
  16. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] és társtettesként elkövetett testi sértés bűntettében [1978. évi IV. törvény 170. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 1 év börtönbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú ítélet ellen az I. rendű terhelt és védője által bejelentett fellebbezés alapján eljárt Szolnoki Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. április
  2. napján tartott nyilvános ülésen meghozott 2.Bf.644/2012/
  3. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt vonatkozásában helybenhagyta. II. [3] [4] [5] [6]
  4. A jogerős ügydöntő határozat ellen ... I. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
  5. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján arra hivatkozással, hogy az I. rendű terhelt bűnösségének kimondására a társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében a büntető anyagi jogszabály megsértésével került sor. A Tiszafüredi Városi Bíróság ítéletének jogi indokolása hiányos, a bíróság az anyagi jog szabályait helytelenül alkalmazta, ezért jogszabálysértő az ítélet, különösen a cselekmény jogi minősítése tekintetében. Az elsőfokú bíróság indokolása szerint ... I. rendű és a II. rendű terhelt bűnösségét kizárólag arra tekintettel állapította meg, hogy ... sértettet az ügyészség garázdaság miatt felelősségre vonta. A bíróság érdemben nem vizsgálta és nem adta jogi indokolását, hogy mely tények alapozták meg a garázdaság csoportos elkövetés szerinti minősítését. A sértett jogos védelmi helyzetben védekezett. A cselekmény időpontjában hatályos Btk. szerint az elhárítás szükséges mértékét sem arányában, sem időben nem lépte túl. A jogerős ítéletben megállapított tényállás nem állapította meg, hogy ... sértettet jogtalan támadás érte, amikor ... I. rendű terhelt hirtelen ököllel megütötte az arcán, de az ítéleti tényállásból ez egyértelműen kiolvasható. A sértett az őt ért jogtalan támadás után viszonozta az ütést, majd ezután először ... I. rendű terhelt egyedül, majd II. rendű terhelttel közösen bántalmazták a sértettet. Ez alapján egyértelműen megállapítható, hogy I. rendű terhelt nem hagyott fel a támadással, és az egyébként jogos felháborodása miatt a támadás kiújulásának veszélye mindvégig fennállt. ... sértett az őt ért támadás elől az 1978. évi IV. törvény (továbbiakban: korábbi Btk.) 29. §
(3)bekezdése alapján nem volt köteles kitérni. A támadást azonos módon, tehát ököllel, fejre mért ütéssel hárította el. E cselekvőségével nem lépte túl a cselekmény idején hatályos Btk. szerinti arányosság követelményét (BH 2013.31.). [7] A korábbi Btk.
  1. §-ának
  2. pontja határozta meg a csoportos elkövetés fogalmát. A bírói gyakorlat értelmében a csoportos elkövetés megállapítását nem zárja ki, ha az elkövetésben olyan személy vesz részt, akinek a büntethetősége büntethetőségi akadály miatt kizárt (BH 1987.194.) A jogos védelmi helyzetben kifejtett cselekmény azonban nem veszélyes a társadalomra, így a korábbi Btk.
  3. §
(1)bekezdésére tekintettel nem bűncselekmény. Erre tekintettel a jogos védelmi helyzetben cselekvő személyt nem lehet a csoport tagjának tekinteni (BH 2011.269.). Mindezek alapján az I. rendű terhelt garázda jellegű cselekménye a Btk. 271. §
(1)bekezdésében meghatározott és aszerint büntetendő társtettesként elkövetett garázdaság vétségének minősülhetne. A két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő garázdaság vétsége szubszidiárius bűncselekmény, így a 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő súlyos testi sértés bűntettével halmazatban nem állapítható meg. [8] A fentiekre figyelemmel az I. rendű terhelt cselekménye helyesen a Btk. 170. §
(2)bekezdése szerint minősülő és büntetendő társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének minősül. [9] A védő hivatkozott továbbá a garázdaság bűntetteként értékelt cselekmény kapcsán, hogy a terheltek magatartását személyes motiváció vezérelte. Az kizárólag az érintett személyek között zajlott, amelyet nem a kihívó közösségellenesség motivált, hanem kizárólag a hirtelen felindulásból keletkezett személyes sérelem (Kúria Bfv.II.34/
  1. számú határozat). [10] A jogerős ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés mértéke a súlyos testi sértés büntetési tételkeretén belül került meghatározásra, azonban a halmazat és a garázda jellegű cselekmények elszaporodottsága mint súlyosító körülmények hiányában, a kiszabott 1 év börtönbüntetés eltúlzottan súlyos a büntetlen előéletű, gyermekét egyedül nevelő I. rendű terhelttel szemben. A BH 2011.
  2. számú döntés szerint a törvénysértő minősítés esetén a büntetés abban az esetben is törvénysértő lehet, ha a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tételkereten belül került kiszabásra. [11] A védő mindezek alapján a minősítés megváltoztatását és a büntetés enyhítését indítványozta.
  3. [12] A Legfőbb Ügyészség a BF.511/2019/
  4. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [13] Kifejtette, hogy a felülvizsgálati indítványnak az indokolási kötelezettség megsértésével kapcsolatos kifogásai felülvizsgálat alapját nem képezhetik. [14] A Kúria felülvizsgálati ügyekben folytatott gyakorlata a tényálláshoz kötöttség ténybeli terjedelmét a szó szoros értelmében vett tényállásnál tágabb körben vonja meg. A tényállás az ítélet egészében és tartalmilag is vizsgálandó: ezért a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényálláshoz tartozónak kell tekinteni a jogerős határozat indokolásának bármely részében szereplő minden ténymegállapítást, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésénél jelentős (EBH 2013.B.2., BH 2015.216.1., BH 2006.392.). Így az irányadó tényállás részét képezi, az elsőfokú ítélet indoklásában rögzített azon megállapítás, hogy ... sértett sérüléseire is tekintettel ... I. rendű terhelt és a II. rendű terhelt nem volt jogos védelmi helyzetben a sértette szemben. A terhelti védekezés az alapeljárásban ugyanis még az volt, hogy az I. rendű és a II. rendű terheltek voltak jogos védelmi helyzetben a sértettel szemben. [15] Hivatkozott továbbá arra, hogy az indokolás szerint tanú 1 - aki a szomszéd üzletben tartózkodott - felfigyelt a hangokra és zajokra. Magát a cselekményt nem látta, és többet nem is hallott a történtekből, azonban az eseményeket illetően tanúsított magatartása, hogy jobban nem is merte megnézni az esemény résztvevőit, arra utal, hogy az egyébként nyilvános üzletben elkövetett cselekmény garázda jellegű volt. [16] ... sértett büntetőjogi felelősségét a Tiszafüredi Járási Ügyészség állapította meg az I. és II. rendű terhelttel együtt csoportosan elkövetett garázdaság bűntettében, valamint könnyű testi sértés vétségében és őt megrovásban részesítette. Az ügyészség a határozatában megállapította, hogy miután ... I. rendű terhelt ... sértett sapkáját leütötte, további jogtalan támadás nem fenyegette a sértettet. Cselekménye - vagyis, hogy I. rendű terheltet megütötte - kihívóan közösségellenesnek és erőszakosnak minősül. [17] A jogerős ítélet tényállása és indokolása ... sértett, valamint az I. rendű és a II. rendű terhelt cselekményét kölcsönös tettlegességként értékelte. Jogos védelmi helyzetet egyik fél esetében sem állapított meg, ezért a csoportos elkövetés szerinti minősítés helytálló, és az irányadó tényállással összhangban állt. [18] Az I. rendű, a II. rendű terhelt és a sértett a közösség nyugalmát semmibe véve, kihívóan közösségellenes módon követték el a cselekményüket, amikor a nyilvánosság számára nyitva álló üzlethelyiségben verekedtek. A garázdaság megállapíthatóságához elegendő, ha az elkövető kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartása alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást és riadalmat keltsen. A bűncselekmény megállapíthatóságát nem zárja ki, ha közvetlenül kevesen észlelték a cselekményt (BH 2005.337.). Az irányadó tényállás szerint a szomszédos üzletben észlelték a cselekményt, ami az ott lévő eladóban riadalmat keltett. [19] A felülvizsgálat során irányadó tényállás alapján az I. rendű terhelt bűnösségének megállapítása és a bűncselekmény minősítése törvényes, így a büntetéskiszabása önmagában felülvizsgálat tárgyát nem képezheti. A Legfőbb Ügyészség ezért a Tiszafüred Városi Bíróság 4.B.164/2011/
  5. számú ítéletének, illetőleg a Szolnoki Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.644/2012/
  6. számú végzésének a hatályban fenntartását indítványozta.
  7. [20] A terhelt és a védő a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára észrevételt tett. Nem vitatták, hogy az irányadó tényállás részét képezik az ítélet indokolásában leírt ténymegállapítások, azonban csak azok, amelyek nem állnak ellentétben az ítéleti tényállás tartalmával. Az ítéleti tényállás szerint először ... I. rendű terhelt ütötte meg a sértettet, így ő volt a támadó és ő viseli a támadás kockázatát (Kúria 4/
  8. BJE, BH 2001.361.1.). Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában a sértettről több esetben „mint sértettről" tett említést, aki a cselekmény elszenvedője és nem elkövetője, tehát ténylegesen jogos védelmi helyzetben volt, így a garázdaságnak nem lehetett a tettese, ezért a terheltek vonatkozásában a csoportos elkövetés megállapítása kizárt. [21] A jogos védelmi helyzet szempontjából annak nincs jelentősége, hogy a későbbiekben a felek között kölcsönös verekedés alakult ki, mert a felülvizsgálati indítványban hivatkozott eseti döntés alapját képező tényállás szerint is a megtámadott először jogos védelmi helyzetben volt, amit nem szüntetett meg a későbbiekben kialakult kölcsönös verekedés sem. Az a ténymegállapítás, hogy az I. rendű és a II. rendű terhelt nem volt jogos védelmi helyzetben, nem zárja ki azt, hogy a sértett jogos védelmi helyzetben volt. [22] A Tiszafüredi Városi Ügyészség határozatában megállapított tényállás részben ellentétes az ítéleti tényállással is, abból a cselekmény minősítése tekintetében nem lehet következtetést levonni. tanú 1 ítéleti tényállásban rögzített magatartása alapján pedig a Legfőbb Ügyészség által levont következtetéssel ellentétes megállapítást kell levonni. Azzal, hogy átment a szomszédos üzletbe, éppen azt igazolta, hogy a hallottak nem keltettek benne félelmet. Ezen túlmenően a felülvizsgálati indítványban foglaltakat - részben azt megismételve - fenntartották. III. [23] A Kúria azt állapította meg, hogy a védő felülvizsgálati indítványa részben törvényben kizárt, részben alaptalan, a Legfőbb Ügyészség indítványa megalapozott.
  9. [24] A törvény tételesen megjelöli azokat az okokat, amelyekre hivatkozással a jogerős ügydöntő határozat ellen felülvizsgálatának helye van. A felülvizsgálat a Be.
  10. § a), b) és c) pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból vehető igénybe. A felülvizsgálatot megalapozó büntető anyagi jogsértéseket a Be.
  11. §
(1)bekezdése, az eljárási szabálysértéseket e §
(2)bekezdése határozza meg. A védő felülvizsgálati indítványát - tartalma szerint - a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjában és az
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjában meghatározott okra alapította. [25] A Legfőbb Ügyészség átiratára figyelemmel utal a Kúria arra, hogy a felülvizsgálati indítvány azon hivatkozása, hogy az alapügyben hozott ítéletek jogi indokolása hiányos, nem alkalmas a Be. 608. §
(1)bekezdés f) pontjára tekintettel a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati ok megállapítására. A Be. 608. §
(1)bekezdése f) pontja szerint feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes, ezt megalapozó tényállítást azonban a felülvizsgálati indítvány nem tartalmazott, és erre a felülvizsgálati okra az I. rendű terhelt védője nem is hivatkozott. 2. [26] A rendkívüli jogorvoslatként szabályozott felülvizsgálati eljárásban a Be. 650. §
(2)bekezdése alapján a tényálláshoz kötöttség érvényesül. Ennek megfelelően a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó és a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozatban megállapított tényállás nem támadható. A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [27] A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős ügydöntő határozatot az abban rögzített tényállás alapulvételével, egyrészt a felülvizsgálati indítványban hivatkozott felülvizsgálati okok, másrészt - a Be. 659. §
(6)bekezdés alapján, hivatalból - a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértések tekintetében bírálta felül. [28] A Kúria az irányadó tényállás általános meghatározása körében előrebocsátja, hogy a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényálláshoz tartozónak kell tekinteni a jogerős határozat indokolása bármely részében szereplő minden ténymegállapítást, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésénél jelentős (BH 2006.392.). [29] A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege (Tiszafüredi Városi Bíróság 4.B.164/2011/
  1. számú ítélet
  2. oldal
  3. bekezdés -
  4. oldal
  5. bekezdés,
  6. oldal
  7. bekezdés és utolsó bekezdés,
  8. oldal 5-
  9. bekezdés) a következő: ... I. rendű terhelt és a II. rendű terhelt
  10. november
  11. napján 10 óra 15 perc körüli időpontban a ... szám alatti ... kereskedésben tartózkodtak, mert egy fűkasza garanciális kicserélést intézték. Ennek során, ezzel kapcsolatosan vita támadt az I. rendű terhelt és ... üzletvezető között, mialatt ... sértett az üzletben tartózkodott és észlelve a vitát a fűkaszához lépett. ... sértett ekkor egy csavarhúzót tartott a kezében amivel a fűkaszához lehajolva felindultan, trágár szavakat is használva mutogatta az I. rendű terheltnek, hogy miért nem jogosult a garanciára. Mivel ... sértett baseball sapkával a fején túl közel lépett hozzá, és ez zavarta ... I. rendű terheltet, ököllel megütötte az arcán ... sértettet, amelynek következtében a sértett baseball sapkája lerepült. Egyidejűleg a sértettet „Te vén buzi!" kifejezéssel illette, szidalmazta. Erre ... sértett jobb ököllel a bal arcfelén nagy erővel megütötte az I. rendű terheltet, aki ennek következtében az ott lévő polcba ütötte a jobb oldali halántékát, amelytől vérző sérülése keletkezett. Ezt követően az I. rendű terhelt több nagy erejű ökölütést vitt be a sértettnek, őt testszerte és a fején eltalálta. [30] Az I. rendű terhelt és a sértett kölcsönös verekedésébe kapcsolódott bele a II. rendű terhelt. Kirúgta a sértett lábát, aki ettől egyensúlyát vesztve a földre, illetve az ott lévő gépekre esett. A II. rendű terhelt jobb oldaláról közelítette meg a sértettet, alappal ő sem tarthatott attól, hogy a sértett a csavarhúzóval bántalmazná. [31] Az I. rendű terhelt és a II. rendű terhelt a földön fekvő sértettet tovább bántalmazták. Több alkalommal ököllel ütötték és megrugdosták, főleg a fején, de a felső karján és a felsőtestén is. Ekkor a sértett már nem volt támadó helyzetben. [32]volt az I. rendű terheltnek az arra való hivatkozása, hogy a csavarhúzót a kezében tartó, azzal felfegyverkezett sértettől az életét kellett félteni. Az I. rendű és a II. rendű terhelt a sértettel szemben nem voltak jogos védelmi helyzetben. [33] tanú 1 a szomszédos üzletben tartózkodott. Felfigyelt a hangokra és a zajokra. Magát a cselekményt nem látta és többet nem észlelt. Nem is nagyon merte „vizslatni" egy ilyen összetűzés során a feleket. Az I. rendű és a II. rendű terheltek a cselekményükkel az üzletvezető többszöri felszólítására hagytak fel. ... üzletvezetőt megrázkódtatás érte az események kapcsán. [34] ... sértett a terheltek bántalmazása következtében az orrtájék hámhúzódásos sérülését, a felsőajak nyálkahártya borításának felületes repesztett jellegű sebzését, orrcsonttörést, mindkét arcüreg mediális falának elmozdulással nem járó törését, a jobboldali szemüreg mediális csontos falának a törését szenvedte a melléküregek bevérzésével, amely sérülések együttes gyógytartama 8 napon túli, mintegy 4-5 hét. [35] A Tiszafüredi Városi Ügyészség a B.942/2010/
  12. számú határozatával a Btk.
  13. §
(1)bekezdésében meghatározott és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő garázdaság bűntette, valamint a Btk. 170. §
(1)bekezdésében meghatározott és aszerint minősülő testi sértés vétsége miatt a sértettet megrovásban részesítette. 3. [36] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét, az
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerint pedig akkor, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt szabott ki törvénysértő büntetést. [37] A jogerős ítéletben megállapított - és így a felülvizsgálati eljárásban irányadó - tényállás szerint sértett és az I. rendű terhelt között kölcsönös verekedés alakult ki, amelybe a II. rendű terhelt beavatkozott. A kölcsönös verekedés során mind az I. rendű terhelt, mind a sértett a jogtalanság talaján állt, ezért a jogos védelmi helyzet megállapítása mind az I. rendű terhelt, mind a sértett esetében kizárt. [38] Az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság - a terheltek alapeljárásban előadott védekezése alapján - kizárta, hogy az I. rendű és a II. rendű terhelt jogos védelmi helyzetben volt. Ezt a megállapítását a terheltek és a sértett cselekvőségének részletes vizsgálatára alapozta. Ennek során azonban nem tett a bíróság olyan (tény)megállapítást, hogy az I. rendű és aII. rendű terhelt jogtalan támadást intézett a sértett ellen, és ez zárta ki vonatkozásukban a jogos védelmi helyzet megállapítását. [39] A védelem iratszerűen utalt arra, hogy az ítélet indokolásában az elsőfokú bíróság a sértettet sértettként is megjelölte. Tény ugyanakkor, hogy az általa - a kölcsönös verekedés során elszenvedett sérülések a súlyos testi sértés bűntettének a megállapítását is megalapozták, így a sértettkénti megjelölés a testi épség elleni bűncselekmény alapján indokolt, de nem azonosítható azzal, hogy az alapügyben eljárt bíróságok álláspontja szerint ... a sértett jogos védelmi helyzetben volt. [40] Mindezek alapján a jogerős ítéletben rögzített, és így a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás nem tartalmazott olyan ténymegállapítást, ami a sértett tekintetében a jogos védelmi helyzetet megalapozta volna. Ezzel szemben azt rögzítette, hogy az I. rendű terhelt és a sértett „kölcsönös verekedésébe kapcsolódott bele" a II. rendű terhelt. [41] A korábbi Btk. 271. §
(1)bekezdése értelmében a garázdaságot az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. [42] Az ítéleti tényállás szerint a délelőtti órákban, a nagy nyilvánosság számára nyitva álló üzletben (... kereskedésben) az I. rendű terhelt és a sértett között kölcsönös verekedés, alakult ki, amelynek során szidalmazták egymást. Ebbe avatkozott bele az I. rendű terhelt oldalán a II. rendű terhelt. E cselekménynek szemtanúja volt az üzletvezető, akit „megrázkódtatás ért az események kapcsán". tanú 1 a szomszédos üzletben felfigyelt a zajokra, azonban többet nem észlelt, mert „nem is nagyon merte vizslatni egy ilyen összetűzés során a feleket" (Tiszafüredi Városi Bíróság 4.B.164/2011/
  1. számú ítélet
  2. oldal
  3. bekezdés). [43] A következetes bíró gyakorlat szerint a garázdasághoz megkívánt kihívó közösségellenesség akkor állapítható meg, ha a terhelt az együttélés szabályainak leplezetlen, gátlástalan semmibevevésével valósítja meg a cselekményét, és ezzel a köznyugalmat megsérti. A tényállásszerű magatartáshoz nem szükséges, hogy a kihívóan közösségellenes magatartás másokban riadalmat és félelmet keltsen. Elegendő, ha az elkövető tényállásszerű magatartása a köznyugalom megsértése alkalmas, így az sem szükséges, hogy több személy észlelje a cselekményt, elegendő, ha annak a reális esélye megállapítható (BH 2011.177., BH 1998.67., BH.1980.122.). A jogerős ítéleti tényállás alapján az alapügyben eljárt bíróság okszerűen állapította meg, hogy az I. rendű és a II. rendű terhelt cselekménye a garázdaság törvényi tényállási elemeit megvalósította. [44] A sértett büntetőjogi felelősségét a (csoportosan elkövetett) garázdaság bűntettében és könnyű testi sértés vétségében a Tiszafüredi Városi Ügyészség határozatában megállapította és ezért őt megrovásban részesítette. Az erre vonatkozó ténymegállapítást az ítéleti tényállás tartalmazza. Tekintettel arra, hogy a sértettel szemben vádemelésre nem került sor, így a bíróság az ő büntetőjogi felelőssége tekintetében nem dönthetett. Ugyanakkor az ügyészség határozatára, valamint arra tekintettel, hogy a bíróság az I. és a II. rendű terhelt terhére is megállapította a garázdaság elkövetését, törvényes a garázdaság csoportosan (korábbi Btk.
  4. §
  5. pont) elkövetettként minősítése. [45] Mindezek alapján a jogerős ítéletben ... I. rendű terhelt terhére megállapított bűncselekmények minősítése törvényes.
  6. [46] A Be.
  7. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja értelmében felülvizsgálati eljárásban - a bűncselekmény törvénysértő minősítésén túlmenően - a büntetés kizárólag a büntető törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megsértése alapján támadható, amennyiben a nemében és/vagy mértékében törvénysértő (EBH 2011.2387., BH 2012.239., BH 2005.337., BH 2016.264.II.). Ilyen törvénysértésre a védő nem hivatkozott, és ilyent a Kúria sem észlelt. [47] A büntetéskiszabás önmagában a felülvizsgálat tárgyát nem képezheti, így az sem, hogy a bíróságok a büntetéskiszabási körülményeket miként vették figyelembe (BH 2005.337.). [48] A Kúria a Be. 659. §
(5)bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálata alapján megállapította, hogy az alapügyben eljárt bíróságok a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértést nem vétettek. [49] Minderre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a támadott határozatokat - a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdés szerinti összetételben eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján - hatályában fenntartotta. [50] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. A végzés felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)és
(7)bekezdésén alapul azzal, hogy - a Be. 656. §
(4)bekezdése szerint - az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. ,
  1. szeptember
  2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.