A határozat elvi tartalma: A terhelt öngyilkosságot akart elkövetni, azonban az általa elhatározott öngyilkosság végrehajtási módjából, abból a tényből, hogy ezt egy szembejövő gépjárművel történő frontális ütközéssel akarta végrehajtani, az igazságügyi orvosszakértőnek abból a véleményéből, miszerint a terhelt nem volt olyan súlyos tudatzavart állapotban, mint például egy kiterjesztett öngyilkosságnál, egyértelműen megállapítható, hogy nyilvánvalóan tisztában volt azzal, hogy nem csak a saját élete, hanem a szembejövő gépkocsi vezetőjének az élete is veszélybe kerül, az ütközés következtében akár meg is halhat. Ezen lehetséges következmény iránt azonban közömbös volt, abba belenyugodott, cselekményét tehát eshetőleges szándékkal valósította meg. Ezért a terhelt cselekményének eshetőleges szándékkal elkövetett emberölés bűntettének kísérelte szerinti minősítése törvényes. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.521/2019/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor a tanács elnöke . Krecsik Eldoróda előadó bíró . Molnár Gábor Miklós bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- szeptember
- Az ügy tárgya: emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények Terhelt(ek): ... Elsőfok: Törvényszék,
- február 9., nyilvános tárgyalás, 1.B.378/2016/
- számú ítélet Másodfok: Ítélőtábla,
- február 22., nyilvános ülés, Bf.II.271/2017/
- számú ítélet Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben a Szegedi Törvényszék 1.B.378/2016/
- számú ítéletét, illetőleg a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.II.271/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Szegedi Törvényszék a
- február
- napján meghozott és kihirdetett 1.B.378/2016/
- számú ítéletében ... terheltet bűnösnek mondta ki - emberölés bűntettének kísérletében [Btk.
- §
(1)bekezdés], - rongálás bűntettében [Btk. 371. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont], és - ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségében [Btk. 236. §
(1)bekezdés]. [2] Ezért őt 5 év börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra, és végleges hatályú közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. [3] Az őrizetben töltött időt a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámítani rendelte. Megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztésből legkorábban annak kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [4] A magánfél által előterjesztett polgári jogi igényt a törvény egyéb útjára utasította. [5] Rendelkezett a büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. [6] Az ítélet ellen bejelentett ellentétes irányú fellebbezések okán másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla a
- február
- napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett Bf.II.271/2017/
- számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. [7] A terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztést 6 év 6 hónapra súlyosította. [8] Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta azzal, hogy az elsőfokú eljárás során felmerült, és a terhelt által viselendő bűnügyi költség összegét helyesbítette. [9] A Szegedi Törvényszék
- április
- napján - egyszerűsített felülvizsgálati eljárás keretében meghozott 1.B.378/2016/
- számú végzésében a Szegedi Törvényszék 1.B.378/2016/
- számú ítéletével, illetőleg a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.II.271/2017/
- számú ítéletével kiszabott 6 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésbe a terhelt által -
- június
- napjától június
- napjáig terjedő - letartóztatásban töltött időt is beszámította. [10] A Szegedi Ítélőtábla a
- július
- napján tartott tanácsülésen meghozott Bpk.I.344/2019/
- számú végzésével a Szegedi Törvényszék 1.B.378/2016/
- számú végzése ellen a terhelt által bejelentett fellebbezést elutasította. II. [11] A jogerős ügydöntő határozat ellen ... terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelynek jogalapja - tartalma alapján - a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontján alapul. [12] A felülvizsgálati indítvány szerint a bíróságok a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, ezért a megtámadott határozatok megváltoztatását, cselekménye jogi minősítésének a megváltoztatását, és a büntetés enyhítését indítványozta. [13] Indokolásának lényege szerint az alkohollal együtt bevett gyógyszer okozta bódult állapota miatt nem fogta fel, hogy mások életét is veszélyezteti. Hivatkozott arra is, hogy nem csak a bódult állapot játszott közre a cselekménye elkövetésében, hanem a korábbi válás okozta trauma által kiváltott idegrendszerében következett változás. Sérelmezte, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta a pszichológus szakvéleményt, azt, hogy több alkalommal önként vállalta a kezelését, hogy állapota javuljon. Utalt arra, hogy súlyos depressziója miatt több alkalommal öngyilkosságot kísérelt meg, de kizárólag önmagában akart kárt tenni. Állítása szerint a bizonyítékok és az általa küldött sms-ek is csak az öngyilkossági szándékát bizonyítják, ezért elfogadhatatlannak tartja a cselekménye emberölés kísérletekénti minősítését. [14] A nyomozás során kirendelt műszaki szakértő szerint a baleset maximum 30%-os átfedéssel következhetett volna be, ugyanakkor a tárgyaláson már a frontális ütközésé volt a főszerep. Ő csak veszélyeztette a sértett testi épségét, de az érintettek teljes elfogultsága, valamint a média figyelem miatt precedens értékű ítélet született. A bíróság a büntetlen előéletét is figyelmen kívül hagyta, puszta feltételezés alapján lett elítélve, nem pedig a tények alapján. Így a rongálás elkövetésével összefüggésben is figyelmen kívül hagyták a kár megtérülését. Bírálta a kirendelt védője által kifejtett tevékenységet is. [15] A büntetési céloknak véleménye szerint nem felel meg a vele szemben kiszabott szabadságvesztés tartama, mert a börtönben az egészségi állapota csak romlik, családi kapcsolatai megszakadtak, pedig nem bűnöző típusú ember és becsületes munkával bizonyította, hogy hasznos tagja a társadalomnak. [16] A Legfőbb Ügyészség BF.629/2019/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. [17] Indokolása szerint a tényállás megalapozatlanságával, a bizonyítékok és a büntetéskiszabási tényezők bírói mérlegelésével, illetőleg egyéb eljárási szabálysértésekkel kapcsolatos hivatkozások nem alapozzák meg az érdemi felülvizsgálatot. [18] A felülvizsgálati indítvány anyagi jogszabálysértést érintő része tekintetében pedig úgy nyilatkozott, hogy a megállapított tényállás mellett a minősítés törvényes, a kiszabott büntetés pedig a törvényes büntetési tételkereten belüli. [19] Az alapügyben eljáró bíróságok helytálló megállapítása szerint a terhelt, aki enyhe fokban korlátozva volt abban, hogy cselekménye következményeit felismerje, és ezen felismerésnek megfelelő magatartást tanúsítson, azzal a szándékkal vezette neki gépjárművét a vele szemben közlekedő sértett által vezetett gépjárműnek, hogy ő az ütközés következtében meghaljon. [20] A tényállás megállapításának alapjául elfogadott igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény szerint is, továbbá a gépkocsik sebessége alapján azonban a terhelt azzal is tisztában volt, hogy amennyiben ő meghal, akkor az másokra is hatással lesz majd, így a másik járműben ülő személyre is. Ezért a tudatában annak is fel kellett merülnie, hogy a szemben jövő gépjármű vezetője, aki ugyanolyan sebességgel, ugyanazon ütközést fogja elszenvedni, esetlegesen meghalhat az ütközés következtében. A terhelt ennek ellenére a cselekményt mégis elkövette, ezáltal belenyugodott abba, hogy a sértett halála is esetlegesen bekövetkezik. [21] A legfőbb ügyészségi átirat hivatkozott arra is, hogy „Az eshetőleges szándékra az jellemző, hogy az elkövető érzelmileg közömbös a bűncselekmény megvalósulásával szemben: mindenképpen cselekszik, akár bekövetkezik az eredmény, akár nem, bár annak a bekövetkezését nem kívánja.” (Magyar Büntetőjog I-III. - Kommentár a gyakorlat számára - a Btk.
- §-ához fűzött indokolás). [22] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és a támadott határozatokat ... terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. III.
- [23] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva bírálta el. [24] A megtámadott határozatokat a Be. 659. §
(5)bekezdésére figyelemmel a megtámadott részében, a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül, emellett a Be. 659. §
(6)bekezdésre tekintettel vizsgálta a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott - és az indítványozó által nem hivatkozott esetleges eljárási szabálysértéseket is. [25] Ennek keretében a felülvizsgálati indítványban előterjesztetteket részben törvényben kizártnak, érdemében alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta. [26] A felülvizsgálat a Be. 648. § a),
- b)és
- c)pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás alapulvételével vehető igénybe. [27] A törvény tételesen megjelöli azokat az esetköröket, amikor helye van a rendkívüli jogorvoslatnak. A felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [28] A Be. 650. §
(2)bekezdése deklarálja a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás támadásának kizártságát. [29] A felülvizsgálat alapvető szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdés]. [30] Minderre tekintettel azt, hogy történt-e az ügyben büntető anyagi jogsértés, a Kúria kizárólag az ítéletben rögzített tények alapul vételével vizsgálhatja. [31] Megjegyzi a Kúria, hogy a tényálláshoz kötöttség olyannyira szigorú szabály, hogy a felülvizsgálati eljárásban a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálandó el abban az esetben is, ha a tényállás hiányos, nem kellően felderített és ellentétes az iratok tartalmával (BH 2004.102.), másként fogalmazva: a felülvizsgálati eljárásban az alapügyben megállapított tényállás az irányadó, függetlenül attól, hogy az adott tényállás megalapozott-e vagy sem (BH 2016.264., BH 2010.324.). Ennek hangsúlyozása pusztán elvi jellegű, hiszen a Kúria nem vizsgálhatja, hogy az alapítélettel megállapított tényállás szenved-e valamiféle hiányosságban. [32] Eljárási szabálysértés vizsgálatára is csak akkor kerülhet sor, ha az a büntető eljárási törvényben kimerítően felsorolt, felülvizsgálati eljárást megalapozó eljárási szabálysértések között szerepel. Ezért azokat az indítványokat, illetőleg az indítványok azon részeit, amelyekben nem felülvizsgálati okra, vagy a tényállásban nem szereplő tényekre hivatkoznak, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. [33] Ugyancsak változatlanok a revízió korlátaira vonatkozó szabályok. A Kúria csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott keretek között bírálja felül a megtámadott határozatot. A jogalkotó a rendkívüli jogorvoslati eljárásban csak a legsúlyosabb anyagi és eljárásjogi törvénysértések esetében biztosít lehetőséget a jogerő feloldására, a jogerős ügydöntő bírósági határozatok megváltoztatására. [34] A Kúria mindezekre tekintettel a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett a felülvizsgálati indítványban megjelölt, illetve tartalmában hivatkozott Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjára - a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására - okból bírálta felül. 2. [35] ... terheltnek a felülvizsgálati indítványa az alábbi indok alapján részben törvényben kizárt. A terhelt a felülvizsgálati indítványában azzal, hogy sérelmezte az igazságügyi elmeorvos-szakértői véleményben foglaltakat, a pszichológus szakvélemény figyelmen kívül hagyását, további bizonyítékok nem helytálló bírói megítélését, mérlegelését, az irányadó tényállást támadta, ami felülvizsgálati eljárásban kizárt. [36] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó tényállás a Kúriának sem ad jogot annak bármilyen irányban történő megmásítására: abból nem vehet el, s ahhoz nem tehet hozzá tényeket. [37] A terheltnek ugyanakkor a kirendelt védő munkájával kapcsolatos kifogása nem képez abszolút eljárási szabálysértést. 3. [38] A terhelt felülvizsgálati indítványában - annak tartalma szerint jogalapként a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjára hivatkozott. Eszerint felülvizsgálatnak van helye akkor, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki a bíróság törvénysértő büntetést. A felülvizsgálati indítvány alapvetően azt sérelmezte, hogy az első- és másodfokú bíróság jogerős ítéletében a sértett sérelmére elkövetett cselekményt törvénysértően minősítették emberölés bűntette kísérletének. Ezért a vele szemben kiszabott büntetés is törvénysértő. [39] A Kúria e körben a terhelt felülvizsgálati indítványát nem találta alaposnak. [40] A Kúria a felülvizsgálati indítványban foglaltak alapján azt vizsgálta, hogy ... terhelt ... sérelmére elkövetett cselekménye élet elleni bűncselekményt valósított-e meg, illetőleg a sértett sérelmére megvalósított cselekménynél a terhelt szándéka mire terjedt ki. [41] A Kúria elöljáróban megállapítja, hogy az emberölés bűntettének kísérlete szándékos elkövetési magatartással valósul meg, meghatározó jelentősége van az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele időpontjában fennálló konkrét tudattartalmának. [42] Az emberölés, illetőleg ennek kísérlete esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, és ezt kívánja, vagy ebbe belenyugszik. [43] A Kúria a terhelt felülvizsgálati indítványában foglalt érvelés okán rámutat: pusztán abból, hogy nyolc napon belül gyógyuló sérülést okozott a terhelt a sértettnek a frontális ütközés útján megvalósítani szándékozó öngyilkossági kísérletével, nem lehet arra következtetni, hogy a terhelt csupán azzal számolhatott, hogy a sértett testi épségét veszélyezteti. [44] Az első- és másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a Kúriának az élet és testi épség büntetőjogi védelméről szóló - és e körben a korábbi 15. számú irányelvet felváltó 3/2013. BJE határozata alapján az élet, testi épség elleni cselekmények minősítésének vizsgálatakor a tudati állapot tisztázása során különböző alanyi és tárgyi tényezőket kell figyelembe venni. [45] Ilyen tényező az elkövetés eszköze, és az elkövetés módja is. [46] A jogerős ítéleti tényállás szerint a terhelt ittasan, valamint a vezetési képességére hátrányosan ható szer befolyása alatt állva 80-85 km/óra sebességgel haladva hirtelen, váratlan, balra történő kormányzással, fékezés nélkül áttért a menetirány szerinti bal oldali forgalmi sávba, abból a célból, hogy a vele szemben 75-80 km/óra sebességgel közlekedő sértett által vezetett személygépkocsinak frontálisan nekiütközzön. [47] A sértett a terhelt szándékát észlelve fékezett és jobbra kormányozott, de ennek ellenére a terhelt által vezetett jármű bal oldali mellső része nekiütközött a sértetti gépjármű bal oldali mellső részének. [48] A terhelt által vezetett gépjármű jellegénél, valamint sebességénél fogva alkalmas volt arra, hogy a másik gépjárművel történő frontális ütközés esetén a sértettnek a ténylegesen keletkezett, nyolc napon belül gyógyuló sérülésnél - a sértett életfontosságú szerveinek a sérülése folytán súlyosabb, akár halálos eredménnyel járó sérüléseket okozzon, amely eredmény kizárólag a sértett lélekjelenléte és a gépjármű ellenirányú elkormányzása miatt maradt el. [49] A Kúria megállapítja, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás ezen részeit a másodfokú bíróság nem érintette. Kifogástalanul állapította meg ugyanakkor mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság, hogy bár a terhelt öngyilkosságot akart elkövetni, de nem volt célja kifejezetten a szembejövő ismeretlen sértett megölése. Azonban az általa elhatározott öngyilkosság végrehajtási módjából, abból a tényből, hogy ezt egy szembejövő gépjárművel történő frontális ütközéssel akarta végrehajtani, az igazságügyi orvos-szakértőnek abból a véleményéből, miszerint a terhelt nem volt olyan súlyos tudatzavart állapotban, mint például egy kiterjesztett öngyilkosságnál, egyértelműen megállapítható, hogy nyilvánvalóan tisztában volt azzal, hogy nem csak a saját élete, hanem a szembejövő gépkocsi vezetőjének az élete is veszélybe kerül, az ütközés következtében akár meg is halhat. Ezen lehetséges következmény iránt azonban közömbös volt, abba belenyugodott. [50] Jelen ügyben a Kúria megítélése szerint is tehát aggálytalanul az állapítható meg, hogy a terhelt szándékában az eredmény bekövetkezésének lehetősége fel kellett, hogy merüljön, azonban állapotában a bekövetkezhető eredménnyel kapcsolatosan közömbös volt, cselekményét a sértett halála bekövetkezésének lehetőségébe ekként belenyugodva, tehát eshetőleges szándékkal valósította meg. [51] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy ... terhelt cselekményének eshetőleges szándékkal elkövetett emberölés bűntettének kísérlete szerinti minősítése törvényes. Ezért a törvényes minősítés megváltoztatására nem kerülhetett sor. [52] Mindebből egyértelműen következik, hogy a terhelt által támadott cselekményben a bűnösségének megállapítása és a cselekményének jogi minősítése során az eljárt bíróságok nem sértették meg a büntető anyagi jog szabályait. 4. [53] A terhelt felülvizsgálati indítványa a jogerősen kiszabott büntetés enyhítésére is irányult. A büntetés revíziójára azonban csak akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására. Miután a felülvizsgálati indítvánnyal támadott minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, a kiszabott büntetést a Kúria nem vizsgálhatta. A terhelt felülvizsgálati indítványa e kérdésben tehát törvényben kizárt (BH 2005.337.). [54] Minderre figyelemmel a Kúria s miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a támadott határozatokat - a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján - ... terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [55] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát kifejezett rendelkezéssel a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
- fordulata zárja ki. A Be.
- §
(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- szeptember
- Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő