Bf.126/2019/13 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés

1. fordulat] és társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(3)bekezdés], és ezért, valamint a megszüntetett próbára bocsátás alapját képező garázdaság bűntette [1978. évi IV. törvény 271. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont] miatt az I. r. vádlottat halmazati büntetésül 10 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a kiszabott büntetésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette [Btk. 184. §

(1)bekezdés

1. fordulat] és társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk.
2. §

(1)bekezdés 4. fordulat,

(3)bekezdés] miatt halmazati büntetésül 7 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a II. r. vádlott a kiszabott büntetésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az elsőfokú bíróság ezen túlmenően rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelek elkobzásáról, és kötelezte a vádlottakat az elsőfokú eljárás során felmerült bűnügyi költség egyetemleges viselésére. A törvényszék ítélete ellen ellenérdekű fellebbezések kerültek bejelentésre. Az ügyész I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabásáért jelentett be fellebbezést. I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott védője elsődlegesen az I. és II. r. vádlott felmentése, másodlagosan a velük szemben kiszabott büntetés jelentős enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. A fellebbviteli főügyészség az ügyész által bejelentett fellebbezést fenntartotta, a védő által bejelentett fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Indítványozta az ítélet személyi részének és tényállásának kiegészítését, helyesbítését I.rendű vádlott neve I. r. vádlott büntetéseivel kapcsolatban, valamint a történeti tényállásban rögzített időpontok és hatóanyagtartalmak vonatkozásában. Indítványozta továbbá a jogszabályi hivatkozások kiegészítését, pontosítását is. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság bár a bűnösségi körülményeket alapvetően helyesen vette számba, azokat nem megfelelő súllyal értékelte, és tévesen jutott arra a következtetésre, hogy mivel a három szállítmány lefoglalása folytán az új pszichoaktív anyagok és kábítószerek túlnyomórésze nem került forgalomba, ezért indokolt I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak vonatkozásában a büntetés kiszabása során irányadó középmértéktől való jelentős eltérés a vádlottak javára. Összességében az elsőfokú ítélet megváltoztatására, az I. és II. r. vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamának súlyosítására, egyebekben pedig az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A védő I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott érdekében bejelentett fellebbezése indokolásaként arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, mivel a törvényszék tényből tényre helytelenül következtetett. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás II/b. pontjánál az MDMB-CHMICA megnevezésű anyagot annak ellenére kábítószerként értékelte, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott meg nem cáfolt védekezése szerint ezen anyag megrendelésére még

1. június hónapban került sor, amely időpontban az még nem minősült kábítószernek, csupán új pszichoaktív szernek. A védő sérelmezte továbbá, hogy a törvényszék nem adta megfelelő indokát annak, hogy önmagában valamely anyag megrendelését miért tekinti a kereskedés elkövetési magatartásához tartozónak. Álláspontja szerint ez ugyanis csak olyan előkészületi cselekmény, amely még nem tartozik a kereskedelem körébe. Ebből fakadóan a repülőtéren lefoglalt kábítószerek és új pszichoaktív anyagok tiszta hatóanyag tartalmát figyelmen kívül kell hagyni. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság téves következtetést vont le a vádlottak tudattartalmára is, hiszen önmagából azon körülményből, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a megrendelt anyagok ellenértékét bitcoinnal egyenlítette ki, illetve azok értékesítése a Facebookon egy zárt csoporton keresztül történt, még nem lehetett volna arra következtetni, hogy a vádlottak tudatában voltak annak, hogy az általuk árusított anyagok illegálisak. Ezzel kapcsolatban véleménye szerint a vádlottaknak csupán a gondatlansága állapítható meg. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában a védő sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság a tudattartalom vizsgálata során nem vette figyelembe azt, hogy a II. r. vádlott fiatal-felnőtt korából fakadóan tájékozatlan volt, aki korábban ilyen jellegű bűncselekmények elkövetésében nem volt érintett, így nem volt tudatában annak, hogy az általuk értékesített szerek milyenek. Összességében elsődlegesen I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott bizonyítottság hiánya okából történő felmentésére, másodlagosan pedig a kiszabott büntetések jelentős enyhítésére tett indítványt. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a fellebbezési nyilvános ülésen előadta, hogy nem illegális szereket rendelt az internetről, így nem volt tudatában annak, hogy új pszichoaktív anyag, illetve kábítószer került megküldésre. Hivatkozott továbbá arra is, hogy az elsőfokú ítéletben szereplő fantázianevet csupán azért alkalmazta, hogy a konkurencia ne tudja meg, hogy ténylegesen milyen anyagokkal foglalkozik. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott a fellebbezési nyilvános ülésen előadta, hogy nem volt tudatában annak, hogy pontosan milyen tevékenységet folytat I.rendű vádlott neve I. r. vádlott. A másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban a büntetőeljárásról szóló
2. évi XC. törvény (továbbiakban Be.)
3. §

(1)bekezdése alapján a törvényszék ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta, és ennek során azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok maradéktalan megtartásával folytatta le eljárását. A törvényszék a tényállás felderítési feladatának eleget tett, és a vád tárgyát képező releváns tényekre a bizonyítást a szükséges körben és mélységben felvette. Az elsőfokú bíróság a védelem által előterjesztett bizonyítási indítványokat okszerűen utasította el, és annak az ítéletben megfelelő indokát is adta. Az elsőfokú bíróság a beszerzett bizonyítékokat egyenként és összességében is mérlegelési körébe vonta, és az indokolási kötelezettségének eleget téve kellő indokát adta annak, hogy a történeti tényállást miért I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak bűnösségét tagadó vallomását elvetve az egyéb bizonyítékokra, így a beszerzett iratok tartalmára, az orvosszakértői véleményekre és a tanúvallomásokra alapította. A törvényszék bizonyítékok mérlegelésével kapcsolatos okfejtése túlnyomórészt helyes volt, azonban a dr. szakértő neve igazságügyi orvosszakértő által készített szakértői véleménnyel kapcsolatban kifejtettek több szempontból tévesek voltak. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban Btk.) 2. §

(2)bekezdése alapján, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni. Ezen rendelkezés alapján csak abban az esetben van helye a cselekmény elbíráláskor hatályos büntető törvény alkalmazásának, ha akár a Különös részi, akár az Általános részi rendelkezések megváltozása folytán a vádlottal szemben enyhébb jogkövetkezmény alkalmazandó. Jelen esetben ilyen változás nem következett be, hiszen az a tény, hogy a Btk. módosítása folytán a 461. §

(1)bekezdés

1. d)pont
2. db)alpontjában az MDMB-CHMICA csekély mennyisége nagyobb mennyiségben került megállapításra, mint amennyi a cselekmény elkövetésének idején a Btk. 461. §

(4)bekezdés a) pontja szerint volt számítandó, az nem befolyásolta a vádlottak által elkövetett bűncselekmény jogi minősítését, illetve a velük szemben alkalmazható jogkövetkezményeket sem. Ebből fakadóan a dr. szakértő neve igazságügyi orvosszakértő által készített orvosszakértői vélemény - amely az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatos megállapításától eltérően - számszakilag pontosnak bizonyult, a helyes tényállás alapját képezhette. Egyebekben a törvényszék bizonyíték értékelő tevékenysége helyes, teljes körű és logikus volt. Az ítélőtábla a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontja alapján az ügyiratok egybehangzó adataira figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletének I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott személyi körülményeire vonatkozó részét, valamint tényállását az alábbiak szerint kiegészítette, illetőleg helyesbítette: I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a bűncselekmények elkövetésekor büntetlen előéletű volt. Az ítélet

1. oldaláról I.rendű vádlott neve I. r. vádlott vonatkozásában az
2. pontban hivatkozott elítélésével kapcsolatban mellőzte a próbára bocsátás megszüntetésével kapcsolatos megállapítást, figyelemmel arra, hogy az a jogi indokolásba tartozik, és ott meg is található (ítélet
3. oldal utolsó bekezdése). I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat a
4. pontban hivatkozott elítélésével kapcsolatban gyanúsítottként
5. augusztus
6. napján hallgatták ki, míg a
7. pontban hivatkozott elítélés alapjául szolgáló eljárásban
8. március
9. napján került sor az első gyanúsítottkénti kihallgatására. I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottal szemben a Szegedi Rendőrkapitányság előtt 5340/
10. bü. számon helyesen új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette miatt folyik eljárás, amelyben az I. és II. r. vádlottak gyanúsítottkénti kihallgatására
11. november
12. napján került sor. Az ítélet
13. oldal
14. bekezdéséből a jogi indokolásba utalta a másodfokú bíróság a „rendszeres haszonszerzésre törekedve" megjegyzést, és ezen bekezdést akként helyesbítette, hogy a vádlottak új pszichoaktív anyaggal és kábítószerrel kereskedtek. Az ítélet
15. oldalának alulról a
16. bekezdéséből a jogi indokolásba utalta a haszonszerzésre, valamint a kereskedési célzatra történő utalást. A
17. oldal
18. bekezdésében az MDMB-CHMICA és az 5F-AMB hatóanyagok - helyesen - tiszta hatóanyag tartalma volt együttesen 13 gramm. Ezen bekezdéssel kapcsolatban nem osztotta az ítélőtábla az ügyészség azon álláspontját, amely szerint a tényállás keretében rögzítendő az is, hogy ez a csekély mennyiség felső határát meghaladta, tekintettel arra, hogy egyrészt ennek a kereskedéssel elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette vonatkozásában jogi relevanciája nincs, másrészt pedig ezen megállapítás a jogi indokolás körébe tartozna. Az I. tényállást kiegészítette azzal, hogy I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak személy neve részére
19. március
20. és
21. május
22. napja között legalább egy alkalommal MDMB-CHMICA hatóanyagot tartalmazó anyagot értékesítettek, amelynek tiszta hatóanyag tartalma legalább 0,18 gramm volt. A kereskedéssel érintett új pszichoaktív anyagok tiszta hatóanyag tartalma mindösszesen 13,18 gramm volt. Az ítélőtábla az ítélet
23. oldalának
24. bekezdését a jogi indokolásba utalta, míg a
25. bekezdését mellőzte. Az ítélet
26. oldal
27. bekezdéséből a haszonszerzésre, valamint a kereskedés céljára történő utalást a jogi indokolásba utalta és ezen bekezdést akként helyesbítette, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott helyesen
28. június hónapban rendelt az interneten keresztül Spanyolországból bódultság és kábultság érzetét előidéző vegyületeket tartalmazó anyagot. Az ítélőtábla nem osztotta az ügyészségnek azt az álláspontját, amely szerint a tényállás II/a. pontját, valamint az ítélet
29. oldalának
30. bekezdését ki kell egészíteni azzal, hogy az ott meghatározott új pszichoaktív anyag, illetve kábítószer a jelentős mennyiségnek, illetőleg a különösen jelentős mennyiségnek hány százaléka, tekintettel arra, hogy ez a jogi indokolás körébe tartozik. A fenti kiegészítésekkel és helyesbítésekkel együtt a törvényszék megalapozott tényállást állapított meg, amely a másodfokú felülbírálat alapját képezte. Az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállásból helyesen következtetett I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott bűnösségére, és az ezzel kapcsolatos okfejtését az ítélőtábla mindenben osztotta. Az elsőfokú bíróság a törvénynek megfelelően minősítette I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott által elkövetett bűncselekményeket, az ezzel kapcsolatos jogi indokolás csupán annyiban szorult korrekcióra, hogy valamely kábítószer kereskedelmi céllal történő megrendelése a kereskedelemnek olyan résztevékenysége, amely önmagában megalapozza a bűncselekmény befejezett alakzatának a megállapítását. Az ítélőtábla a jogi indokolást kiegészítette azzal, hogy a tényállás II. pontjában meghatározott minimum 1.067,59 gramm tiszta hatóanyag tartalmú alfa-PVP hatóanyag tartalma a jelentős mennyiség alsó határát meghaladta, annak 106,759-szerese, az MDMB-CHMICA tiszta hatóanyag tartalma legkevesebb 481 gramm, amely a jelentős mennyiség alsó határát meghaladja, annak 6.840szerese. A tényállás II. pontjában hivatkozott alfa-PVP és MDMB-CHMICA együttes tiszta hatóanyag tartalma a jelentős mennyiség alsó határának 6.946,759-szerese. Ahogyan arra az ügyészség is hivatkozott, az elsőfokú bíróság a jogi indokolás körében több esetben pontatlanul jelölt meg jogszabályhelyeket. Így az MDMB-CHMICA és alfa-PFP kábítószerként történő értékelése helyesen a Btk.
31. §

(1)bekezdés

1. c) pontján alapul, azok a
2. évi XCV. törvény
3. melléklet A) jegyzékében szereplő anyagok. Az ítélőtábla a jogi indokolást kiegészítette azzal, hogy az 5F-AMB már
4. január
5. napját megelőzően is -
6. október
7. napjától - új pszichoaktív anyagnak minősült a 66/2012 (IV. 2.) Korm. rendelet C) jegyzékének 5.
8. pontja alapján. Ami a bűnösségi körülményeket illeti, azokat a törvényszék hiánytalanul és helyesen vette számba, azonban a büntetés kiszabásával összefüggésben a
9. oldal
10. bekezdésében téves álláspontot jelenített meg. Az elsőfokú bíróság ugyanis a középmértéktől való eltéréssel kapcsolatban egyebek között arra is hivatkozott, hogy „a bizonyítható tényleges kereskedelem jóval kisebb arányú volt, mint a lefoglalt szállítmányok mértéke". Ez a megfogalmazás nem egyértelmű, azt sugallja, mintha a törvényszék a fogyasztóhoz el nem jutott anyagok esetében ezen részcselekményeket kísérleti szakban maradottaknak tekintette volna, amely a már kifejtettek szerint téves, ezért ezt az ítélőtábla mellőzte. Ugyanakkor a törvényszék által számba vett bűnösségi körülményekre figyelemmel helyes volt mind I.rendű vádlott neve I. r., mind II.rendű vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában a középmértéktől - amely mindkét vádlott esetében egyezően 15 év - a vádlottak javára történő lényeges eltérés. Az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés mértéktartó, azonban annak lényeges súlyosítása az enyhítő körülmények számára és jellegére figyelemmel nem volt indokolt. Ugyancsak nem volt indokolt az egyébként eltúlzottnak nem tekinthető büntetések enyhítése sem. A törvényszék helyesen és arányos tartamban alkalmazott mellékbüntetést is a vádlottakkal szemben. Az ezzel kapcsolatos indokai azonban annyiban helyesbítésre szorultak, hogy a közügyektől eltiltás tartama nem a szabadságvesztés tartamához igazodik, így az ítélet
11. oldalának utolsó bekezdéséből az erre történő hivatkozást a másodfokú bíróság mellőzte. Az elsőfokú bíróság egyéb rendelkezései is a törvénynek megfelelőek voltak, helyesen rendelkezett a törvényszék a lefoglalt új pszichoaktív anyagok és kábítószerek elkobzásáról is, azonban annak jogszabályi alapja helyesen a Btk.
12. §

(1)bekezdés c) pontja. A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a súlyosítás, valamint a felmentés, avagy enyhítés érdekében bejelentett fellebbezéseket nem találta alaposnak, és az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A rendelkezésre álló iratok alapján pontosította I.rendű vádlott neve I. r. vádlott anyja nevének írásmódját, valamint II.rendű vádlott neve II. r. vádlott anyja nevét, valamint a Be. 561. §

(2)bekezdés b) pontjára és a Be. 184. §

(2)bekezdés f) pontjára figyelemmel megállapította a II. r. vádlott tényleges tartózkodási helyét. Az ítélőtábla a Btk. 92. §

(1)és

(2)bekezdése alapján számította be a vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztésbe az általuk a jelen ügyben előzetes fogva tartásban töltött időt. Figyelemmel arra, hogy az ítélőtábla a törvényszék ítéletét helybenhagyta, a Be. 605. §

(4)bekezdésére figyelemmel a jelen határozat indokolása a helybenhagyás indokait csak röviden tartalmazza. A végzés elleni fellebbezési jog kizárása a Be.

1. §-án alapul. Szeged,
2. szeptember
3. Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke . Nagy Erzsébet előadó bíró . Halász Edina bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.126/2019/
4. számú végzése és a Szegedi Törvényszék 9.B.156/2017/
5. számú ítélete a jelen végzés folytán a mai napon jogerős. Szeged,
6. szeptember
7. Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke