Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.344/2019/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: dr. Fodor Tímea ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a Dobrossy és Társai Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: dr. Szabados Gergő ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- január
- napján kelt 69.P.24.150/2018/6/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- és
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti. Fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és az alábbi közlemény közzétételére kötelezi az elsőfokú bíróság ítéletében meghatározott helyen és módon az alperest: „Helyreigazító közlemény:
- november
- napján a ... című hírműsorban azt a való tényt, hogy felperes nevenek közös cége volt a büntetőeljárás alatt álló bolgár üzletemberrel, ...vel, abban a hamis színben tüntettük fel, mintha felperes neve üzletei törvénytelenek és rejtegetni valók lennének. Valótlanul híreszteltük továbbá, hogy felperes neveet ...hez és maffiózó balkáni üzletemberekhez baráti kapcsolat fűzi." Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 7.500 (hétezer-ötszáz) forint + áfa másodfokú perköltséget és külön felhívásra a Magyar Államnak 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a ....hu internetes sajtótermék
- március 7-én beszámolt arról, hogy ... és a felperes közvetetten, az általuk vezetett gazdasági társaságokon keresztül, ...ban vállalkozást alapítottak ... néven, melyben 10% tulajdonos volt a felperes és házastársa tulajdonában állott cég. A vállalkozás további tulajdonosa egy bulgáriai tanácsadó gazdasági társaság, valamint a ...bank volt, amelynek ... volt a törvényes képviselője. A ... mobilfizetési szolgáltatást nyújtó startupként kívánt balkáni országokban terjeszkedni. A felperes házastársa ...ban született, nyelvtudása és üzleti kapcsolatai révén több éve dolgozott bulgáriai tanácsadói projekteken. Miután ... a felperes és házastársa ügyvezetése alatt álló tanácsadó céget bízta meg piacszerzéssel, illetve a mobilfizetési szolgáltatás szerződő partnereinek felkutatásával, a szolgáltatást bemutató portfólió eljutott a bulgáriai székhelyű tanácsadó gazdasági társasághoz. Ez hozta létre áttételesen a kapcsolatot a felperes tulajdonában álló vállalkozás és a ...bank között úgy, hogy a közösen alapított cég, a ... szerezte meg a jogokat a mobilfizetési rendszer működtetéséhez. Az üzleti kapcsolat nem volt titkos vagy eltitkolt, sem jogellenes. A cégalapítást megelőzően a felperes nem találkozott ...vel, vele baráti kapcsolatban sem állt és nem volt köze a ... elleni büntetőeljáráshoz, sem balkáni maffiózó üzletemberekhez. Az alperes által üzemeltetett ... televízió csatorna
- november 16-án a 18 órakor sugárzott ... című hírműsorában ... balkáni maffia barátai címmel közölt műsorrészletet. Ebben beszámolt arról, hogy a ... szerint a ... sokat tudhat a felperes és a balkáni maffiózó üzletemberek kapcsolatrendszeréről. Közölte, hogy a lap információi szerint a felperes üzleti birodalmából nem kis rész a balkáni országban van elrejtve. A baloldali politikus korábban jó kapcsolatot igyekezett ápolni ... kollégájával, mostanra azonban bűnözőként állítja be. Tájékoztatott, hogy a ... arról közölt összeállítást, miszerint sokat tudhat a felperes sötét üzleteiről a .... A lap szerint a baloldali politikus maffiózó üzletember barátaival meg akarta szerezni magának ...t, ezért udvarolt annyira kollégájának. Beszámolt arról, hogy 2014-ben derült ki, hogy a leghíresebb bolgár oligarcha a felperes legszorosabb üzlettársa és barátja bérgyilkosokat fogadott egy balkáni médiamágnás meggyilkolására. Ennek kapcsán fedte fel előbb a bolgár, majd a magyar sajtó, hogy a felperesnek közös cége van a maffiózó üzletemberrel. Idézte, hogy a felperes akkor azt mondta: „Azt a szívességet nem tudjuk megtenni politikai ellenfeleinknek, hogy a Balkánon, Macedóniában, Albániában, Bulgáriában ne legyen üzleti aktivitásunk. Ott meg együttműködünk az ottani nagy bankokkal, nagy cégekkel. Ez a legtermészetesebb." A műsor azt is kiemelte, hogy jó esély van rá, hogy végre fény derül a felperes titkos balkáni üzleteire. A felperes keresetében olyan tartalmú helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni az alperest, mely szerint a műsorukban azt a való tényt, hogy a felperes egyik korábbi cége leányvállalatot alapított Bulgáriában és azt a való tényt, hogy ebben a cégben tulajdoni részesedéssel bírt a ...hez köthető bank, abban a hamis színben tüntették fel, mintha a felperesnek balkáni országokban törvénytelen, rejtegetni való üzletei lennének, továbbá mintha felperesnek ... büntetőügyeihez bármilyen köze lenne; valótlanul híresztelték továbbá, hogy ... bolgár oligarcha és a felperes között baráti kapcsolat volt; valótlanul híresztelték továbbá azt is, hogy a felperesnek maffiózó balkáni üzletember barátai voltak, akikkel meg akarta szerezni magának ...t. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott a ....hu internetes újság
- március 7-i cikkére, amely ismertette a közös cégalapítást, a tulajdonosi viszonyokat, a
- novemberi ... internetes oldal pedig arról számolt be, hogy a ... csoport a délkelet-európai piacon két országot célzott meg: Macedóniát és Szerbiát. Az
- pontban kifogásolt közlés kapcsán kifejtette, hogy tények megtévesztő csoportosítása, tényálláselemek elhallgatása, rejtett utalások, félreérthető megfogalmazások hiányában nem történt valós tények hamis színben feltüntetése sem. A cikk összefüggéseiben való vizsgálata nem tartalmaz utalást arra, hogy a felperesnek törvénytelen üzletei lennének a balkáni országokban, arra sem, hogy köze lenne ... büntetőügyéhez, csupán bemutatja ki a felperes üzlettársa, és az milyen törvénysértéseket követhetett el. A második kifogásolt közlést okszerű következtetésnek tartotta. A közfelfogás szerint barátság nélkül magyar vállalkozó nem alapít külföldiekkel közös üzletet, a barát kifejezés objektíve nem bizonyítható, az alatt közös célok érdekében való együttműködés értendő. A harmadik közlés kapcsán arra hivatkozott, hogy az valós tényekből levont okszerű következtetés, bizonyítékként hivatkozott a
- június
- napján a ....hu internetes újságban megjelent cikkre. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 8 napon belül az alábbi helyreigazítást kommentár nélkül tegye közzé a ... televízió csatornán a 18 órakor kezdődő, „..." című hírműsor pénteki adásában a belpolitikai hírblokk legelején: „Helyreigazító közlemény:
- november
- napján a ... című hírműsorban azt a való tényt, hogy felperes nevenek közös cége volt a büntetőeljárás alatt álló bolgár üzletemberrel, ...vel, abban a hamis színben tüntettük fel, mintha felperes nevenek köze lenne a ... elleni büntetőeljáráshoz, és üzletei törvénytelenek, rejtegetni valók lennének. Valótlanul híreszteltük továbbá, hogy felperes neveet ...hez és maffiózó balkáni üzletemberekhez baráti kapcsolat fűzi." Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 9.000 forint, az alperest, hogy 27.000 forint illetéket. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 18.125 forint+27% áfa perköltséget. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában abból indult ki, hogy a PK
- számú állásfoglalás szerinti értelmezés mellett az alperesi médiatartalom arról számolt be, hogy a ...tól származó információk szerint a felperessel korábban jó kapcsolatban álló, mára azonban a felperes által bűnözőként beállított ... sokat tudhat a felperes által is elismert, aktív balkáni üzleti kapcsolatairól. Köztük a ...hez fűződő eltitkolt, elrejtett, szoros baráti és üzleti viszonyról. Továbbá arról számolt be, hogy ... az a felperessel közös céget vivő maffiózó, aki bérgyilkosokat fogadott fel. Az alperes védekezésével szemben az indokolás szerint az alperes a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (Smtv.)
- §
(1)bekezdése szerint valós tényeket hamis színben tüntetett fel, mivel a valós tényeket azon bizonyítatlan tényállításokkal vegyítette, mely szerint a felperes üzleti birodalmának egy része „a balkáni országban van elrejtve," és a balkáni üzletei titkosak. A cikk szövegében szorosan összefonódnak a felperes ... és ... kapcsolatára, valamint ... bűnözői tevékenységre vonatkozó tényállítások. Az alperes a felperesre és más személyre vonatkozó való tényeket úgy vegyített és kapcsolt más bizonyítatlan tényállításokhoz, hogy azzal azt a látszatot keltette, miszerint a felperesnek köze lenne ... büntetőügyéhez, amiről ... is tud és üzletei törvénytelenek, rejtegetni való lennének. Ezáltal a felperesre vonatkozó való tényállítások a valóságot hamis színben tüntetik fel. Érvelése szerint a való tények hamis színben való feltüntetése azáltal is megvalósult, hogy az alperes idézte a felperesnek a balkáni terjeszkedésre vonatkozó nyilatkozatát, emellett mégis annak ellentmondva az üzleti kapcsolatokat eltitkoltnak, titkosnak minősítette, és ezen ellentmondást nem oldotta fel. A Pp. 499. §
(1)bekezdésére hivatkozva némileg eltért a közzétenni kért helyreigazítás szövegétől és a rendelkező részben foglaltak szerint kötelezte helyreigazítás közzétételére az
- pont kapcsán az alperest. A
- és
- pontban kért helyreigazítási keresetnek részben adott helyt. Mivel az alperesi bizonyítékok alkalmatlanok voltak annak igazolására, hogy a felperes akár ...vel, akár más balkáni maffiózó üzletemberekkel baráti kapcsolatot ápol, ebben a részben kötelezte az alperest helyreigazításra. Kifejtette, hogy a barátság objektíve megragadható tényeken alapul, így magában is tény. Az alperes azonban kizárólag a közös cég okán közölte azt a tényt, hogy a felperest ...hez és balkáni maffiózó üzletemberekhez baráti kapcsolat fűzi. A közös üzletből pedig nem lehet következtetést levonni az ismeretség korábbi keletkezésére és tartalmára. Bizonyítatlan az is, hogy a közfelfogás szerint külföldiekkel csak baráti ismeretségre lehet üzleti kapcsolatot építeni. A ... megszerzésére vonatkozó közlés kapcsán úgy foglalt állást, hogy a felperes a Balkánon, így ...ban is terjeszkedni kívánt, e tekintetben ezért helyreigazításra nem kötelezhető. Mindezek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint kötelezte az alperest helyreigazításra. A pernyertesség, pervesztesség arányát 75%-25%-ban állapította meg. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést. Kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását. A felülbírálati jogkör gyakorlását a Pp.
- §
(3)bekezdés a),
- c)és
- d)pontjaira hivatkozva kérte. Fellebbezését részben arra alapította, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűtlenül értékelte. A kifogásolt közlések ugyanis egyrészt nem keltenek hamis látszatot, másrészt valós tényekből levont következtetésnek, véleménynek minősülnek, ezért nincs helye helyreigazításnak. Az 1. pontban szereplő közlés kapcsán megismételte azt a védekezését, hogy a kifogásolt közlés nem tartalmaz olyan elemet, ami által a valós tényeket hamis színben tüntetné fel. Köztudomású tényként hivatkozott arra, hogy a felperes házastársa ..., akinek a felperessel közös gazdasági érdekeltségei is vannak. Hivatkozott a 2012. március 7-i és a 2014. június 14-i válasz cikkekre, valamint a ... internetes oldalra, a cikkekből megállapítható közös bolgár vállalkozásra, abban ... bolgár üzletember érdekeltségére, a ... csoport üzleti terveire vonatkozó felperes felesége által tett nyilatkozatra, valamint a felperes azon nyilatkozatára, mely szerint ... üzlettársa volt és idézte a felperes nyilatkozatát is a ...vel kapcsolatos kérdésre. Mindezekből azt a következtetést vonta le, hogy a kifogásolt cikk összefüggéseiben való vizsgálata alapján nem tartalmaz arra való utalást, hogy a felperesnek törvénytelen üzletei lennének a balkáni országokban, vagy arra, hogy bármi köze lenne ... büntetőügyéhez, csupán bemutatja, hogy a felperesnek ki az üzlettársa és az milyen törvénysértéseket követett vagy követhetett el. A 2. pont kapcsán is megismételte a fellebbezésében azt az álláspontját, hogy a kifogásolt közlés valós tényekből levont okszerű következtetés. Magyar vállalkozó a közfelfogás szerint nem létesít külföldi üzletemberrel közös vállalatot anélkül, hogy köztük valami szorosabb bizalmi viszony ne lenne, ezért a baráti viszonyra utalás a logikával nem ellentétes következtetés. Kiemelte, hogy a szavak általános jelentése alapján barát szó nemcsak a szoros állandó emberi kapcsolatok jellemzője. Utalt arra is, hogy a felperes a műsorban hivatkozott nyilatkozatában is természetesnek tekinti, hogy a külföldi partnereivel közös célok érdekében együttműködik, ami szintén a kapcsolat baráti jellegére utal. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, mivel az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló tényeket helyesen értékelve, a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazva hozta meg ítéletét. A PK 12. számú állásfoglalásra hivatkozva kiemelte az alperesi műsorból azokat a részleteket, amelyek álláspontja szerint a való tények hamis színben feltüntetését eredményezik. Kiemelte, hogy közte és ... között rendkívül áttételes, közvetett kapcsolat volt, egymással soha nem is találkoztak, az üzlet kapcsán túlzó balkáni üzleti birodalomról beszélni. Az valós közlés lehet, hogy felperes közvetett tulajdonában álló cégek a Balkánon üzleti tevékenységet végeztek, az azonban már nem, hogy ez a tevékenység jogellenes. Márpedig az adás ezt a hamis látszatot keltette, amikor elrejtésről, titkos és sötét üzletekről, maffiózó üzletemberekkel fennálló kapcsolatrendszerről írt. Egyértelmű, hogy ha valaki maffiózó üzletemberekkel üzletel, az nem jogszerű üzleti tevékenységet jelent. Az alperesi cikk mindezzel kelti azt a hamis látszatot, hogy a jelenben is létező üzleti tevékenység valamilyen jogellenes, törvénytelen, rejtett, titkolni való tevékenység. A törvénytelen tevékenység az elrejtett, titkolni való, maffiózókkal folytatott tevékenységből következik a szöveg kontextusát tekintve, az átlagnéző értelmezését alapul véve. Az alperes ezáltal a tényeket, miszerint volt közvetett közös üzlet ...vel, volt továbbá ezen cég révén üzleti tevékenysége balkáni országban, illetve ... ellen büntetőeljárás is zajlott, úgy csoportosította, hogy abból az általa használt kifejezésekkel hamis látszat keletkezett. A barátság kapcsán hivatkozott arra, hogy ...vel soha nem működtek együtt semmilyen közös cél elérése érdekében, de önmagában sem jelent barátságot közös célok érdekében való együttműködés. Nem helytálló, hogy csak barátok köthetnek üzletet egymással. A meghallgatott tanúk beszámoltak arról, hogy a felperes még csak nem is találkozott ...vel. Az alperes semmivel sem tudott olyan esetleges ténybeli alapot bizonyítani, például közös fénykép, amelyből jogszerűen levonhatta volna következtetésként azt, hogy a felperes és ... barátok voltak. A fellebbezés kisebb részben alapos. Fellebbezés hiányában a Pp. 358. §
(5)bekezdése alapján jogerőre emelkedett az elsőfokú bíróság ítéletének keresetet elutasító része. Az elsőfokú bíróság mérlegelést lehetővé tevő anyagi jogszabályt nem alkalmazott, a Pp. 369. §
(3)bekezdés d) pontja alapján nem volt felülbírálati jogkör gyakorolható. A fellebbezés lényegét tekintve nem a megállapított tényállást támadta, hanem a szöveg értelmezését, illetve a megállapított tényállásból levont következtetéseket. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, a valós tények hamis színben feltüntetése kapcsán a szöveg értelmezése érdekében a tényállást nem kellett kiegészíteni. Nem volt köztudomású tényként megállapítható [Pp. 266. §
(2)bekezdés], hogy magyar vállalkozó csak szorosabb bizalmi viszony esetén alapít közös vállalatot külföldi üzletemberrel, ennek a jogvita szempontjából nem is volt ügydöntő jelentősége. Egyebekben a fellebbezés olyan indokokra hivatkozott, ami a megállapított tényállást nem érintette. A Pp. 369. §
(3)bekezdés a) pontja alapján sem volt az elsőfokú bírósági ítélet megváltoztatható. A fellebbezésben foglaltakra és a fellebbezési korlátokra tekintettel a Pp. 369. §
(3)bekezdés c) pontja alapján elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia a másodfokú bíróságnak, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan értelmezte-e a szöveget és helyes következtetést vont-e le a valós tények hamis színben feltüntetésére a műsorban elhangzó szöveg alapján. A baráti kapcsolatra utaló közlés kapcsán pedig abban, hogy minősíthető-e a közlés valós tényeken alapuló okszerű következtetésnek vagy sem. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntésével és annak indokaival részben értett egyet, az alábbiakra tekintettel. Az elsőfokú bíróság helyesen indult ki abból, hogy a szöveget a PK 12. számú állásfoglalásra figyelemmel kellett vizsgálni. Az Smtv. 12. §
(1)bekezdésének alkalmazhatóságához a kifogásolt közléseket a műsorrészlet egészére, a szöveg összefüggéseire tekintettel kellett értékelni, és első lépésben azt kellett megállapítani, hogy a szöveget a kialakult közfelfogás alapján az átlagolvasó hogyan érthette. Az elsőfokú bíróság azonban ezt a vizsgálatot csak részben végezte el és nem a valós tények hamis színben feltüntetése szempontjából releváns részleteket értékelve. Ezért a szövegértelmezés körében az indokolás pontosítása és kiegészítése szükséges az alábbiak szerint. A műsorrészlet arról tájékoztat, hogy a ... - akinek magyarországi tartózkodása és menedékkérelme aktuálisan foglalkoztatta a közvéleményt - sokat tudhat a felperes és maffiózó üzletemberek kapcsolatrendszeréről. Ehhez kapcsolódóan magyarázatként közli, hogy a felperes üzleti birodalmából nem kis rész a balkáni országban van elrejtve, ami önmagában még nem jelent feltétlenül illegális, titkos tevékenységet a felperes részéről, utalhat csupán a közvélemény, vagy a magyar hatóságok előtti feltűnésmentességre elérhetőségre. Ezt követően azonban az alperes felperes üzleti tevékenységét sötétnek írja le, és arról számol be, hogy a sötét üzleti tevékenységéről tudhat a ..., amiből az átlagolvasó az üzlet rejtettsége mellett már az üzleti tevékenység illegalitására következtet, különösen arra tekintettel, hogy a felperes a műsor szerint egy olyan személlyel áll üzleti, illetve baráti kapcsolatban, akit maffia jellegű bűncselekménnyel gyanúsítottak meg. Erre az összefüggésre erősít rá a befejezés is, amely a felperes korábban - mindenféle tényalap nélkül sötétként jellemzett üzletét titkosként írja le, és amire - a korábban említett, ... tudomására figyelemmel - fény derülhet. Az átlagnéző a fentiekből arra következtet, hogy a felperesnek titkos, sötét üzletei vannak, ami nem törvényes, ezért rejtegetni való. A „sötét üzlet," az üzlet titkosnak minősítése, illetve annak az összefüggésnek a megteremtése, hogy a volt ... miniszerelnök segítségével majd jó eséllyel fel lehet ezeket fedni, kifejezetten a felperes tevékenységének illegális jellegére utal, aminek értelmezését keretbe foglalják a „maffiózó üzlettárs," „maffiózó kapcsolatrendszer" kifejezések. Az alperes hivatkozásával szemben az alperesi közlés nem korlátozódik a felperes üzlettársa tevékenységének jellemzésére. A felperes üzletét minősítette sötétnek, illetve titkosnak. A hamis szinezetet elsősorban a maffiózó üzlettársra vonatkozó közlésekkel együtt az alperes által a felperes üzletére használt, tényalap nélkül, indokolatlanul illegalitásra utaló, egymást erősítő, célozgató kifejezések (pl. „sötét üzlet", „titkos") teremtik meg. A valóságban pedig csak az volt megállapítható az elsőfokú ítéletben rögzített tényállás szerint, hogy a felperesnek egy jogszerű tevékenységet folytató közös vállalata volt a maffia jellegű bűncselekménnyel összefüggésbe hozott üzlettársával. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság helytálló következtetést vont le arra, hogy az alperes a műsorban azt a valós tényt, hogy a felperesnek közös cége volt a büntetőeljárás alatt álló bolgár üzletemberrel, ...vel, abban a hamis színben tüntették fel, mintha felperes neve üzletei törvénytelenek és rejtegetni valók lennének. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen állapította meg, hogy az Smtv. 12. §
(1)bekezdése alapján ebben a részben az alperes helyreigazításra volt köteles. A műsor arról azonban nem számol be, hogy ...vel szemben milyen büntető eljárás indult, ilyen tartalommal - az elsőfokú bíróság által megállapítottakkal szemben - a való tények hamis színben feltüntetése nem következett be. A műsor címe, felvezetése, tartalma alapján egyértelmű, hogy nem valamilyen ...vel szemben folyamatban lévő büntetőeljárás, hanem a ... által derülhet fény a felperes sötétnek minősített üzleteire. Az alperes ebben a részben helyesen hivatkozott arra, hogy a sérelmezett közlés a cikk egészére figyelemmel sem tünteti fel a valós tényeket a felperes által kifogásolt, büntetőeljárással összefüggő hamis színben, nem volt ilyen tartalommal helyreigazításnak helye az Smtv. 12. §
(1)bekezdés alapján. A másodfokú bíróság ezért ebben a részben a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a rendelkező részben megfogalmazottak szerint mellőzte a büntetőeljárással kapcsolatos való tény hamis színben feltüntetése tekintetében a helyreigazítást, és állapította meg a helyreigazító közlemény szövegét. Egyebekben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletével a fellebbezett részében egyetértett. A baráti kapcsolatra vonatkozó közlés értékelésénél szintén a PK
- számú állásfoglalásból kellett kiindulni. A baráti kapcsolatra vonatkozó közlés az üzlettársi kapcsolat mellett szerepelt („legszorosabb üzlettársa és barátja"), ami arra utal az átlagolvasó számára, hogy a felperesnek a külföldi üzletember nemcsak üzlettársa volt, hanem személyesen is barátok voltak. Súlytalan ezért az a hivatkozás, hogy az üzlettársi kapcsolat létesítése külföldi üzletemberekkel, milyen bizalmi viszonyt feltételez. Az alperes arra helyesen hivatkozott, hogy a baráti kapcsolat általában többféle bizalmi viszony leírására használható. A fenti szövegösszefüggésben ugyanakkor nem vélemény. Az alperesnek - a 13/
- (IV. 18.) AB határozat [37] bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - olyan, legalább vékony ténybeli alapként értékelhető tényeket kellett bizonyítania, amelyekből üzlettársi kapcsolaton túlmutató személyes baráti kapcsolatra lehet következtetést levonni. Az elsőfokú bíróság helyes indokolással állapította meg, hogy az alperes nem bizonyított ilyen tényeket. Az együttműködésre vonatkozó nyilatkozatból nem következik személyes baráti viszony, mint ahogy önmagában abból sem, hogy külföldi üzletemberrel létesített a felperes, illetve házastársa közvetett üzleti kapcsolatot. Az alperesi fellebbezés kisebb részben eredményes volt, ez azonban az elsőfokú és másodfokú pernyertesség arányát, az elrendelt helyreigazítás és az elrendelt helyreigazítás szerinti kijelentések súlyát is figyelembe véve, nem érintette. Mindezekre tekintettel a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a rendelkező részben foglaltak szerint részben megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta. A felperes javára a másodfokú bíróság a Pp. 364. § folytán alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése és a csatolt költségjegyzék szerinti munkamennyiség, valamint a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)bekezdés alapján összesen 7.500 forint+áfa ügyvédi munkadíj, mint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte az alperest. Az
(5)bekezdés értelmében a
(3)bekezdés szerinti 5.000 forint óradíj fele vehető figyelembe a másodfokú eljárásban. A le nem rótt fellebbezési illetékről a másodfokú bíróság a 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
- május
- dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke dr. Istenes Attila s.k. előadó bíró dr. Kovaliczky Ágota s.k. bíró