← Magyarország

Kfv.37519/2018/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A halvédelmi ügyekben eljáró hatóság határozatát a halgazdálkodással foglalkozó társaság közvetlen érdekeltség, jogsérelem hiánya okán alappal nem támadhatja meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.519/2018/

  1. A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Márton Gizella bíró Dr. Kalas Tibor bíró A felperes: Felperes (cím) A felperes képviselője: Dr. Szalay Ferenc Ügyvédi Iroda (Dr. Szalay Ferenc ügyvéd, cím) Az alperes: Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala (8200 Veszprém, Mindszenty József u. 3-5.) Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: halvédelmi ügyben felülvizsgálata a felperes A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felülvizsgálni kért jogerős határozat: hozott határozat bírósági Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.236/2017/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria – a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.236/2017/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartja; – kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A lerótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket a felperes viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Egy, a perben nem álló magánszemély, Cs.F. (a továbbiakban: horgász) a Balaton vízfelületén két fenekezős készséggel horgászott. A felperes halőrei
  4. április 10-én ellenőrizték és azt [2] állapították meg, hogy a horgász tartósan felügyelet nélkül hagyta a két fenekezős készségét. A felperes bejelentésére indult eljárásban az alperes a
  5. május
  6. napján kelt VEH/001/10003/
  7. számú határozatával a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló
  8. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.)
  9. §

(1)bekezdés n) pontjának megsértése miatt a horgászt figyelmeztetésben részesítette a Hhvtv. 70. §
(1)bekezdése alapján az együttműködő magatartására és a szabályszegés elkövetésének elismerésére tekintettel. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] [5] A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozata felülvizsgálata iránt. Állította, hogy az alperes a Hhvtv. 67. §
(1)bekezdés c) pontjába ütközően mulasztotta el a halvédelmi bírság kiszabását a horgásszal szemben. Kereshetőségi jogát a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 327. §
(1)bekezdés a) pontjára,
(4)bekezdésére, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. §
(1)bekezdésére alapította. A Hhvtv. 8. §
(1)bekezdésére, 11. §
(3)bekezdésére, 22. §
(4)bekezdés b) pontjára, 44. §
(1)bekezdésére és az 56. §
(1)bekezdésére hivatkozással állította, hogy halgazdálkodásra jogosultként alapvető kötelezettsége a halvédelem és a halászati őrzés, ezért a határozat alapjául szolgáló ügy őt közvetlenül érinti, mert a téves hatósági gyakorlat és annak a horgásztársadalom körében történő elhíresztelése hátrányosan érinti a halgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségei teljesítését és annak eredményességét. Az alperes a kereset elutasítását indítványozta a felperes kereshetőségi joga hiányára hivatkozással. Az elsőfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, mert azt állapította meg, hogy a felperes ugyan a Hhvtv.-ben megfogalmazott, a halgazdálkodással kapcsolatos jog és kötelezettség folytán a horgászat is nyilvánvalóan érinti a felperes feladatait, melyre tekintettel perindítási jogosultsággal rendelkezik, de a kereshetőségi jog az adott ügyben a közvetlen érdekeltsége hiányában nem illeti meg. Kifejtette, hogy jogsértés, szabályszegés esetén a jogkövetkezmény alkalmazásának kiválasztása a hatóság diszkrecionális joga, amelyet csak az kifogásolhat, akinek azt a terhére megállapították. A halgazdálkodásra kiható hatósági döntések érinthetik a felperes jogszabályban meghatározott jogait és kötelezettségeit, az adott esetben, a konkrét ügyben azonban a közvetlen érdekeltsége nem állapítható meg. A horgász által elkövetett jogsértés a hatóság és a horgász között hoz létre közigazgatási jogviszonyt, ezért a felperesnek a jogkövetkezmény megállapítására igényérvényesítési jogosultsága, azaz kereshetőségi joga nincs. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [7] [8] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. A keresetében is megjelölt jogszabályi rendelkezésekre – a Pp. 327. §
(1)bekezdés a) pontjára,
(4)bekezdésére, a Ket. 15. §
(1)bekezdésére, a Hhvtv. 8. §
(1)bekezdésére, 11. §
(3)bekezdésére, 22. §
(4)bekezdés b) pontjára, 44. §
(1)bekezdésére és az 56. §
(1)bekezdésére – hivatkozással állította, hogy halgazdálkodásra jogosultként jogos érdekét közvetlenül érinti a támadott határozat alapjául szolgáló ügy, mert alapvető kötelezettsége a halvédelem és a halászati őrzés. A halvédelemmel és halászati őrzéssel kapcsolatos alapvető kötelezettsége teljesítését, annak eredményességét hátrányosan érinti egy olyan esetleges hatósági gyakorlat, és annak a balatoni horgásztársadalom [9] körében történő elterjedése, amely a Hhvtv. 67. §
(1)bekezdés c) pontja, valamint a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról szóló 314/
  1. (XII. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) előírásait figyelmen kívül hagyva, halvédelmi bírság kiszabása helyett a figyelmeztetés jogintézményének alkalmazását teszi általánossá. Egy ilyen gyakorlat elterjedése veszélyezteti a halvédelem és a halászati őrzés lényegét, ezen túlmenően a jogkövetkezményekre vonatkozó fenti jogi szabályozásba ütközik, annak szükségességét alapjaiban kérdőjelezi meg. Kereshetőségi joga fennállása körében hivatkozott továbbá a Magyar Állam nevében eljáró Földművelésügyi Minisztérium és a közte létrejött vagyonkezelési szerződés több pontjára, a vagyonkezelésébe adott vagyonnal kapcsolatos jogaira, kötelezettségeire. Felülvizsgálati kérelmében álláspontja alátámasztására hivatkozott a Kúria Kfv.II.37.010/2012/
  2. számú eseti döntésében a hulladékgazdálkodási közszolgáltató szerv kereshetőségi jogának elismerésére. Mindezek alapján állította, hogy a bíróság a kereshetőségi joga hiányát tévesen állapította meg a fentebb hivatkozott jogszabályi rendelkezéseken alapuló kereshetőségi joga ellenére. Felülvizsgálati kérelmében az ügy érdemét, a jogkövetkezmény alkalmazását érintően is részletesen kifejtette az álláspontját. [10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [12] A Kúria a jogerős ítéletet Pp.
  3. §
(2)bekezdése és 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogsértések körében vizsgálta felül. Hangsúlyozza a Kúria, hogy a felülvizsgálat tárgya a jogerős ítélet és abban foglalt döntés, amely a felperes kereshetőségi joga hiányát állapította meg. A felülvizsgálati eljárásban ezért csak az vizsgálható, hogy a felperes kereshetőségi joga hiányát a bíróság helytállóan állapította-e meg. Amennyiben a bíróság ennek megítélésében tévedett, abban az esetben sem bírálhatja el a Kúria a felperesnek a sérelmes jogkövetkezmény alkalmazással összefüggésben előterjesztett kereseti kérelmét, mert arról elsősorban és elsődlegesen az elsőfokú bíróságnak kell ilyen esetben döntést hozni, az el nem bírált kereseti kérelmet helyette a Kúria elsőként nem bírálhatja el. Mindebből következően az ügy érdemét – a jogkövetkezmény alkalmazását – érintően előadott felülvizsgálati kérelem elbírálására a jelen felülvizsgálati eljárásban nem kerülhet sor. [13] A kereshetőségi jog fennállásához az szükséges, hogy a felperes által érvényesített jog vagy jogos érdek és a határozat kapcsán hivatkozott, kifogásolt jogsértés között közvetlen kapcsolat álljon fenn. A Kúria szerint az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a megállapításra, hogy a felperesnek a határozattal összefüggésben nincs olyan joga, jogos érdeke, amelyre a határozat kapcsán hivatkozott jogsértés közvetlen kihatással van, így közvetlen érdekeltséget alapoz meg a felperes részéről. Önmagában a Hhvtv. 8. §
(1)bekezdése, 11. §
(3)bekezdése, 22. §
(4)bekezdés b) pontja, 44. §
(1)bekezdése és az 56. §
(1)bekezdése, mint jogszabály által meghatározott feladat ellátására jogosító rendelkezések a halgazdálkodás, a halászati őrzés tekintetében határoznak meg a felperesnek alapvető feladatokat, kötelezettségeket, de ezek nem állnak közvetlen összefüggésben azzal, és nem teremtenek alapot arra, hogy a felperest feljogosítsák arra mint közvetlen érintettet, hogy halászatot érintő szabályszegés esetén a hatóság által alkalmazott jogkövetkezményt vitathassa. Az a hivatkozás, hogy a hatóság gyakorlata esetlegesen jogsértő, téves jogértelmezésen alapul, nem alapozza meg a felperes kereshetőségi jogát, mert arra nem jogosult érintettség hiányában, hogy a szankció jogszerűségét vitassa vagy az alkalmazott szankció kellő visszatartó erejének hiányát állítva (mely ezáltal feladatai teljesítését, annak eredményességét érinti), beavatkozzon a hatóság és a horgász közötti jogviszonyba. Ugyanezen okból nem hat ki közvetlenül a felperes vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatai ellátására sem az a körülmény, hogy a hatóság milyen szankciót alkalmaz a jogsértővel sem, ezért a felperes alaptalanul hivatkozott a vagyonkezelési szerződésből eredő kötelezettségeire is. [14] A Pp. 327. §
(1)bekezdés a) pontja,
(4)bekezdése, a Ket. 15. §
(1)bekezdése perindítási jogot megalapozó rendelkezések, de az ügyféli jogállás sem teremt automatikusan alapot a kereshetőségi jog fennállására (Kfv.III.37.172/2018/4., Kfv.II.38.094/2017/
  1. számú eseti döntések), csak a keresetben állított, a határozathoz kapcsolódó jog, jogi érdek és az anyagi/eljárási jogi jogsértés közötti közvetlen kapcsolat alapoz csak meg kereshetőségi jogot. A felperes bejelentése, feljelentése nyomán megindult eljárás nem jelenti azt, hogy a felperes a halászati hatósági eljárásban ügyfél lett volna, így ezekre a rendelkezésekre tévesen hivatkozott. [15] A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott eseti döntés más tényállás mellett született, az egyértelmű érdekeltséget ha közvetetten is, de megállapító, szolgáltatóra vonatkozó döntés automatikusan nem teremti meg a felperes kereshetőségi jogát, a felperesre nézve nem lehet irányadó. [16] A Kúria osztja a Kfv.VI.37.518/2018/
  2. számú eseti döntés [23] bekezdésben foglalt azt az érvelést, hogy „a felperes a kereshetőségi jogát arra alapozta, hogy egy általa jogsértőnek tartott egyedi döntés jogalkalmazói gyakorlattá válhat, amely alapjaiban kérdőjelezheti meg a halvédelem és a halászati őrzés lényegét. Ez a feltételezés, az általánosítás a felperes közvetlen érintettségét még akkor sem alapozza meg, ha a perben támadott határozat valóban jogszabálysértő lenne a bírság mellőzése miatt. A határozat jogkövetkezményre vonatkozó rendelkezése kizárólag a horgász és a hatóság közötti jogviszonyban jelent közvetlenséget, a felperesre legfeljebb közvetve lehet kihatással. Ez azonban olyan távoli kapcsolat, amely a kereshetőségi jogot nem alapozza meg. A felperesi érvelés elfogadása azt jelentené, hogy a felperes minden horgász ügyében bármiféle, általa vélt jogszabálysértésre hivatkozással felléphetne.” [17] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Pp.
  3. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet – amelyről megállapítható volt, hogy a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket nem sértette meg –, hatályában fenntartotta. Záró rész [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [19] A Kúria a sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperest kötelezte a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megfizetésére. [20] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §
(3)bekezdés d) pontja és 50. §
(1)bekezdése szerinti mértékű felülvizsgálati illetéket a felperes befizette, ezért azt megfizetni nem, de pervesztessége folytán viselni köteles a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján. Budapest,
  1. július
  2. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Márton Gizella s.k. bíró, Dr. Kalas Tibor s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.