A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati eljárásban, mint rendkívüli jogorvoslati eljárásban a jogerős ítélet csak jogszabálysértésre hivatkozással támadható. Önmagában az eljárási törvényekben foglalt tényállás megállapítás, bizonyítás, bizonyítás-értékelés vitatása nem alapozhatja meg a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, amennyiben az megfelelően indokolt, a kifogásolt körülmények az ügyben hozott érdemi döntést nem érintik. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.783/2017/
- A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró dr. Sperka Kálmán bíró A felperes: (...) A felperes képviselője: Dr. Kalló Ügyvédi Iroda Az alperes: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Az alperes képviselője: (…) jogtanácsos A per tárgya: energiaügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 2.Kf.650.120/2016/
- Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 29.K.30.787/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 2.Kf.650.120/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] K. T. (panaszos/felhasználó)
- április 23-án panaszt terjesztett elő az alperesi hatóságnál, a felperes (engedélyes/szolgáltató) vele szemben szabálytalan vételezés miatt lefolytatott eljárása és intézkedései jogszerűségének felülvizsgálatát kérve. Felperes munkatársai a felhasználó lakóhelye szerinti felhasználási helyen
- január
- napján felülvizsgálatot végeztek, amelyről ténymegállapító jegyzőkönyvet vettek fel. A vizsgálat [2] [3] eredményeképpen a felperes megállapította, hogy - a
- november 26-án a felhasználó számára sértetlen állapotban átadott - fogyasztásmérő harmadik fázisán lévő sérült áramkorlátozó összekötő vezetéknél és ugyanezen fázison kialakított dugaszoló aljzatnál a méretlen vételezés lehetősége fennállt, mely szerződésszegésnek minősül a felperes Üzletszabályzatának 7.8.
- pont ed) alpontja alapján. Felperes a felhasználó terhére 360.000 forint kötbérkövetelést támasztott. A felhasználó ennek jogszerűségét nem ismerte el. A panaszeljárás lefolytatását követően az alperes az FVFO_2015/5437-
- számú
- december
- napján kelt határozatával (a továbbiakban: alaphatározat) a panasznak részben helyt adott, megtiltotta a felperesnek, mint engedélyesnek a 360.000 forint végösszegű kötbér, mint jogkövetkezmény alkalmazását. Kötelezte egyúttal a felperest, hogy az Üzletszabályzatának 7.8.1.f) pontja szerinti szerződésszegése jogkövetkezményeként a felhasználó részére fizessen meg 36.500 forint összegű kötbért. Az alperesi határozat hivatkozott arra, hogy a villamosenergiáról szóló
- évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) végrehajtásáról szóló 273/
- (X.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
- számú mellékletében és a felperes Üzletszabályzatában foglaltak alapján a felperesi szolgáltató helyesen állapította meg, hogy a fogyasztásmérő helyet a méretlen villamos energia vételezésére alkalmassá tették. Ugyanakkor a kiterhelt kötbér összegének megállapítása nem az Üzletszabályzatnak megfelelően történt, mert a felperes a nappali mérő mindhárom fázisát figyelembe vette a kötbér kiszámításakor, miáltal a kötbér mértéke tekintetében tévesen döntött. Megállapította egyúttal, hogy a felperes az Üzletszabályzatában foglalt eljárási szabályokat megszegte, és a mérőnyilvántartási adatok 30 napon túli átvezetése miatt kötelezte felperest a felhasználónak történő kötbér megfizetésére, figyelemmel a Vet.
- §
(4)és
(5)bekezdésére. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] Felperes keresetében elsődlegesen kérte a határozat hatályon kívül helyezését, illetőleg megváltoztatását, az abban foglalt kötelezés törlését. Kérte, hogy a bíróság mondja ki, hogy felperes az adott panaszügyben a vonatkozó jogszabályi előírások szerint járt el, a panasz megalapozatlan, tehát a kötbér követelése jogszerű volt. Másodlagosan alperes új eljárásra kötelezését kérte. Nézete szerint alperes tévesen tiltotta meg a felperes számára a teljes kötbér összegre nézve annak alkalmazását, hiszen megállapítja, hogy jogosan alkalmazandó a kötbér, azonban annak összege csak 120.000 forint lenne. Alperes határozata emiatt a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. §
(1)bekezdésébe ütközik. Továbbá az alperesi határozat nem részletezi, hogy a felperes milyen mérőadat nyilvántartási kötelezettség 30 napon túli átvezetésének elmulasztása miatt köteles a panaszosnak kötbért fizetni. A csatolt mérőhely felülvizsgálati lap, valamint a kismegszakító cseréjekor hibaelhárítás keretében felvett munkalap szerinti adatok igazolják az eljárása jogszerűségét. Mivel ezek vizsgálata elmaradt a hivatal részéről, így ezzel sérült a Ket. 50. §
(1)bekezdés, valamint a
- §-a. Alperes
- március 9-én kelt FVFO_2016/375-
- számú határozatával az alaphatározatot módosította. Az indokolási részt kiegészítette és rögzítette, hogy a felperes által megküldött dokumentumok alapján megállapította, hogy a felperes a perbeli fogyasztásmérőn
- október
- napján végzett tevékenysége során 4 db ép állapotú, számszerűen is megjelölt zárópecsét meglétét rögzítette úgy, hogy
- november 26-án 3 db számszerűen is megjelölt engedélyezési zárópecséttel adta át a felhasználó részére. A felperes
- január
- napján tartott ellenőrzése során 3 db számszerűen is megjelölt zárópecsét jelenlétét rögzítette, hiányt nem állapított meg, azonban a (...) számú zárópecsét ekkor már nem volt megtalálható a mérőhelyen. Mindebből alperes [6] [7] szerint következik, hogy a felperes
- november
- és
- október 20., illetve
- október
- és
- január
- között nem dokumentált, az engedélyesi zárópecsétek változásával is járó tevékenységet végzett a mérőhelyen, ezért az Üzletszabályzat 7.8.1.f) pontja szerint nem dokumentált munkavégzés miatt a felhasználó számára az Üzletszabályzatban foglaltak szerinti kötbér megfizetésére köteles. Felperes kereseti kérelmét a módosított határozatra is kiterjesztette, és kiemelte, hogy a felhasználási helyen minden munkavégzést megfelelően dokumentált, előadta, hogy a (...) számú fentiekben már említett zárópecsét tévesen került feltüntetésre a munkalapon, tekintettel arra, hogy az ténylegesen a közös mérőszekrényben lévő másik mérőhöz tartozott. Alperes a kereset elutasítását kérte, álláspontja szerint a helyes mértékű kötbér kiterhelése nem az alperesi hatóság, hanem a felperes lehetősége, az alperes csak a jogellenes mértékű kötbér alkalmazását tilthatta meg határozatában, a dokumentált munkavégzés tekintetében pedig fenntartotta a módosított határozatában foglaltakat. Az elsőfokú ítélet [8] [9] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Kifejtette, hogy helyesen hivatkozott alperes arra, hogy felperes a felhasználói szerződésszegést kétséget kizáróan bizonyította, azonban a felszámított kötbér összegét az Üzletszabályzat rendelkezése alapján tévesen állapította meg, és ezt maga a felperes sem vitatta a keresetében. Utalt a bíróság a Vet.
- §
(4)bekezdés a)-c) pontjaira, az 57. §
(5)bekezdésére, és rámutatott, hogy ezekből következik, hogy megalapozottan hivatkozott alperes a határozata (a rendelkező részben foglalt döntés) jogszerűségére. Kiemelte a bíróság, hogy az alperesi hatóság eljárása alapvetően fogyasztóvédelmi jellegű, tehát annak nem az esetleges fogyasztói jogsértések szankcionálása, hanem a szolgáltató - jelen esetben a felperes - fogyasztókkal szembeni jogsértő intézkedéseihez kapcsolódó panaszok kivizsgálása, a jogsértő módon megállapított jogkövetkezmények megtiltása, illetve az engedélyes jogsértő magatartása esetén a jogkövetkezmény megállapítása képezi a tárgyát. Fentiekből következik, hogy az alperes eljárása nem terjedhetett ki a panaszos terhére történő kötbér, mint szankció kiszabására, csak a helyes kötbérösszeg mértékének meghatározására, tehát e tekintetben a felperes keresete nem megalapozott. Rögzítette a bíróság, hogy a felperes által a per során becsatolt
- január 11-én a perbelivel szomszédos fogyasztási helyen felvett ténymegállapító jegyzőkönyvben foglaltak nem bizonyítják kétséget kizáróan, hogy a (...) számú zárópecsét valóban tévesen került
- október 20-án a jelen perben érintett mérőórára felszereltként rögzítésre, csak azt támasztja alá, hogy a kérdéses zárópecsét két különböző mérőórára való felszerelése is dokumentált. A bíróság rámutatott, hogy az alperes módosított határozatában megfelelően indokolta, hogy a felperesi dokumentáció nem volt megfelelő a tekintetben sem, hogy a
- október 20-án elvégzett hibaelhárítás során az egyik számszerűen megjelölt plomba leszerelése és a másik számszerűen megjelölt zárópecsét felszerelése nem került megfelelően rögzítésre, így a zárópecsétek változásával járó nem dokumentált munkavégzés ténye megállapítható. Mindezek miatt az alperesi hatóság megalapozottan állapította meg a felperes Üzletszabályzata 7.8.1.f) pontjában részletezett szerződésszegést, és kötelezte felperest az abban foglaltak szerinti kötbér felhasználónak történő megfizetésére. A fellebbezés [10] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen a kereseti kérelme teljesítésével az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperes határozatának részbeni hatályon kívül helyezését, illetve megváltoztatását, a felperes kötbérfizetési kötelezettsége törlését kérte. Másodlagos kérelme az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az alperesi határozat hatályon kívül helyezésére, és az alperesi hivatal új eljárásra kötelezésére irányult, a tényállás további tisztázása érdekében. Harmadlagosan pedig arra, hogy a másodfokú bíróság helyezze hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, és az elsőfokú bíróságot utasítsa újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára. [11] Megismételte az elsőfokú eljárásban előadottakat azzal, hogy nem helytálló az alperes álláspontja, és tévedett az elsőfokú bíróság is, amikor azt jogszerűnek elfogadta -, mivel sem az alperes, sem az elsőfokú bíróság nem az ügyre vonatkozó releváns tények figyelembevételével, valamint bizonyítékok megfelelő értékelésével döntött. Az alperes hiányos eljárása eredményezte a téves következtetések alapulvételével meghozott döntéseket. A zárópecsétek két különböző mérőre történt felszerelése dokumentált volt, és a felperes bizonyította, hogy a mérőórát érintő nyilvántartási kötelezettségét nem sértette meg, így megalapozatlan az e miatti szankcionálása. A határozat sérti a Ket.
- §
(1)bekezdését és a
- §-át. [12] Az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A másodfokú ítélet [13] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokaira tekintettel a Pp.
- §
(3)bekezdés alapján helybenhagyta. Hangsúlyozta, hogy az alperes a tényállást a felperes által szolgáltatott iratok alapján állapította meg, amit nem szolgáltatott, azt az alperes ismeret hiányában nem értékelhette az alaphatározatában. Miután azonban a felperes becsatolta az engedélyesi plombák számát és azonosítóját is tartalmazó iratokat, módosító döntésében időrendben és folyamatában azokat áttekintette és egyben értékelte is. A felperes a másodfokú eljárásban sem jelölt meg olyan körülményt, amely igazolná igényérvényesítése és eljárása megfelelőségét. Ezt a felperes csak vélelmezte, amit azonban a benyújtott dokumentumai alapján feltártak nem igazoltak. [14] Egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal abban, hogy a felperes utólag beterjesztett irataiban rögzített adatok sem indokolják a korábban tett alaphatározati rendelkezések megváltoztatását. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékként benyújtott munkalapok adatainak az értékelésével helytállóan állapította meg, hogy ugyanazon plombaszám lett feltüntetve a panaszos, illetőleg a mellette lévő felhasználási helyet érintő munkalapon, de az nem igazolt, hogy melyik esetben merült fel a tévedés. Az alperes az üzletszabályzat 7.8.2.
- e)pont szerinti két fázisra vonatkoztatva, számítás elvégzésével rögzítette a felperest megillető kötbér helyes mértékét. Nem tévedett, amikor ezt a döntése rendelkező részébe foglaltan megjelölte, amelyhez okszerűen kapcsolódott, hogy egyértelmű tiltást fogalmazott meg. A hivatalnak arra van lehetősége, hogy a jogsértéshez kapcsolható jogkövetkezményt ellenőrizze, nem pedig arra, hogy azt előírja, ezért jogszerűen járt el, amikor a téves mértékű kötbér érvényesítését megtiltotta. [15] Ténylegesen az alperes nem terjeszkedett túl a panaszon, mert a kötbérszámítás, valamint a felperes mérőhelyet érintő eljárását is sérelmezte a panaszos, vagyis mindezek megfelelőségét vizsgálta a felperes által a panaszossal szemben érvényesíteni kívánt igényével összefüggésben. A hatóság felszólította a felperest, hogy a panasz valamennyi kifogására kiterjedően részletesen nyilatkozzon. A panaszban foglaltak szerint a kismegszakítókat a fogyasztási helyen többször cserélték díjmentesen, mert zárlatot okoztak, túlmelegedtek, és e körben sérelmezte a fogyasztó, hogy a felperesi felülvizsgálat során az Üzletszabályzat mellékletében foglaltak szerinti mérőhelyen található 3 db zárópecsét leszerelése és borítékolása nem történt meg. A mérők gyári számát a plombákat is be kellett azonosítani, ezért bírnak jelentőséggel a felszerelési és leszerelési dokumentumokban rögzítettek. A felperes érdekkörébe tartozik minden releváns körülménynek a regisztrálása, amely a mérővel történik. A felhasználási helyen három időpontban kimutathatóan több plombát érintő változás nem volt dokumentálva. Az órát érintő változások megfelelő feltüntetésének az elmaradását a felperes részéről végzett munkálatoknál a saját felróható magatartása eredményezte, emiatt az Üzletszabályzat 7.8.1.
- f)pont szerinti panaszos részére való kötbér fizetési kötelezettség fennállt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] A jogerős másodfokú ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen kérte mindkét fokú ítélet hatályon kívül helyezését az alperes határozatára is kiterjedően, és a kereseti kérelemnek helyt adva az alperes határozatát részben hatályon kívül helyezve, illetve megváltoztatva a felperest terhelő kötelezést törölni. Másodlagosan az ítéleteket megváltoztatni, az alperes határozatát részben hatályon kívül helyezni, és az alperesi hivatalt új eljárás lefolytatására, a tényállás további tisztázására kötelezni. Harmadlagosan mindkét ítéletet hatályon kívül helyezni, és a másodfokú, illetve az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezni. [17] Rögzítette a felperes, hogy a másodfokú bíróság nem a felperes fellebbezésében foglaltakat bírálta el, ugyanis a felperes a fellebbezést nem az alperesi határozatnak a kötbérfizetés törlésére vonatkozó részében terjesztette elő, hanem abban a körben, melyben a felperes a panaszos javára kötbér fizetésre kötelezett. [18] Az elsőfokú bíróság ítéletével ezt a kereseti kérelmet is elbírálta, és lényegében ezt támadta a felperes a fellebbezésével. A másodfokú bíróság azonban e tekintetben előterjesztett fellebbezést nem bírálta el, és ezzel megsértette a Pp. 206. §
(1)bekezdésben foglaltakat, illetve nem tett eleget a Pp. 213. §
(1)bekezdésében foglaltaknak, melynek értelmében a bíróság a per érdemében ítélettel határoz. [19] Az alperes határozata ellen előterjesztett keresetével egyezően fenntartotta, hogy alperes a tényállást nem megfelelően derítette fel, a rendelkezésre álló ügyre vonatkozó bizonyítékokat nem vette figyelembe döntésének meghozatalánál. A szükséges bizonyítékokat nem szerezte be, melynek csatolására az elsőfokú bírósági eljárásban került sor. Ezáltal a határozat a Ket. 50. §
(1)bekezdését,
- §-át sérti. Az első- és a másodfokú bíróság ugyanakkor a felperesi bizonyítékokat, csatolt okiratokat ugyancsak nem vette figyelembe. A felperes kétséget kizáróan okirattal igazolta, hogy az alperes által megjelölt és hivatkozott zárópecsétek mikor lettek felhelyezve, illetőleg eltávolítva a vizsgált felhasználási helyen. Az érintett felhasználási helyen dokumentálatlan munkavégzés, illetve a mérő nyilvántartási adatok változása körében 30 napon túli átvezetésre vonatkozó jogsértés nem valósult meg. Előadta, hogy az ügy során semmilyen formában nem jött elő a zárópecsétek kérdése, a feltárt jogsértés sem azzal volt kapcsolatos. [20] Utalt arra felperes, hogy noha a másodfokú bíróság is rámutatott, hogy a panaszos a felperes által végzett ellenőrzés során feltárt jogsértő állapot kapcsán sérelmezte, hogy az egyébként a szerződésszegés mikéntjére tekintettel jelentőséggel nem bíró szolgáltatói pecsétek borítékolása nem történt meg, ez azonban nem terjed ki a korábbi munkavégzések során szükségessé vált szolgáltatói pecsétek cseréjére, illetve azok megfelelő dokumentálására. Amennyiben az alperes hivatalból eljárva a szolgáltatói pecsétek változásának okát is fel akarta volna tárni, akkor ebben a körben nyilatkozattételre kellett volna felhívnia a felperest. Ezt a kötelezettségét azonban az alperes elmulasztotta, ennek hiányában megalapozatlan és valótlan tényállás alapján írt elő jogsértően kötelezést a felperes számára. Az első fokon eljárt bíróság ugyanakkor a rendelkezésre bocsátott bizonyítékokból téves, a másodfokú bíróság pedig semmilyen következtetést nem vont le. Felperes e körben sérelmezte, hogy a (...) számú plomba eredetét igazoló jegyzőkönyv figyelmen kívül maradt, illetve annak értelmezése nem megfelelő, továbbá, hogy a
- október 20-i mikénti plombacserét a munkalapból is meg lehetett volna állapítani. [21] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Vitatta, hogy a fellebbezésben foglaltakat ne bírálta volna el a másodfokú bíróság. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [23] A Pp.
- §
(1)-
(2)bekezdése értelmében felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között dönt. A felülvizsgálat tárgya a jogerős ítélet jogszerűségének megítélése. [24] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel a másodfokú jogerős ítélet nem jogszabálysértő. A Kúria mindenekelőtt utal arra, hogy felperes a jogerős ítéletet, illetőleg ezen keresztül közvetetten az elsőfokú ítéletet és az alperes határozatát a Ket. 50. §
(1)bekezdésére, és
- §-ára, a Pp.
- §
(1)bekezdésére és 213. §
(1)bekezdésére hivatkozva támadta, e joghelyek megsértését állította a felülvizsgálati kérelmében. Tartalmában tehát az alperes tényállás-megállapítási és indokolási kötelezettsége teljesítését kifogásolta, az elsőfokú bírósági ítélet vonatkozásában a bizonyítékok értékelését és az abból levont következtetés megfelelőségét vitatta, a másodfokú ítéletet érintően pedig alapvetően a fellebbezésében foglaltakra vonatkozó döntésnek a hiányát sérelmezte. [25] A Kúria mindenekelőtt rámutat, hogy az alperes a keresetlevél ismeretében módosító határozatával kiegészítette a határozata indokolását, kifejtette, hogy mely iratokból állapította meg és milyen okból, hogy dokumentálatlan munkavégzés történt. A felperes a perben azt nem tette vitássá, hogy az alperesnek a panaszeljárásban joga van (volt) akár hivatalból is vizsgálódni a dokumentálatlan munkavégzés tényét tekintve, csak azt sérelmezte, hogy az alperes nem hívta fel felperest e körben a bizonyítékai előtárására. Ez a felperesi kifogás ugyanakkor a peres eljárásban már nem volt releváns, mert az alperes a kiegészítő határozatában figyelembe vette a felperes által előadottakat, a (perben) rendelkezésre bocsátott dokumentumokat. Az alperes tehát a dokumentumokat értékelte, és azokból arra a következtetésre jutott, hogy a felperes részéről több különböző esetben és okból megvalósult a dokumentálatlan munkavégzés. Ezeket az alap és módosító határozat konkrétan megjelölte. Nincs adat arra, hogy lett volna még valamilyen irat, ami bizonyítékul szolgálhatott és legalább a perben becsatolásra ne került volna, az értékelése ne történt volna meg. Valójában tartalmilag tehát a felperes a perben már nem a tényállás feltáratlanságát, hanem az okiratok, bizonyítékok értékelését és az abból levont következtetést vitatta. [26] A felperes állításával szemben a Kúria súlypontilag mutat rá, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést elbírálta. A másodfokú bíróság indokolásának döntő része a dokumentálatlan munkavégzésre vonatkozott (amint a fellebbezés is). Láthatóan a másodfokú bíróság - egyébiránt a felperes erre vonatkozó tényleges egzakt fellebbezési hivatkozása vagy konkrét sérelme megjelölése nélkül - az ítéletében két mondat erejéig valóban kitért a felperes által a fogyasztóra kiszabott kötbér kérdéskörére is, és ez „beékelődött" az egyéb indokolási részek közé, de ez nem jelentette azt, hogy a másodfokú bíróság nem a fellebbezést bírálta el, annál is inkább, mert az ítéleti indokolás ezt meghaladó döntő része a dokumentálatlan munkavégzésről szólt. Annak ugyan van tehát alapja, hogy a másodfokú ítélet indokolási része kissé egybefolyik bekezdési tagolatlanság miatt, az egyes témakörök ezáltal egymásba fonódnak, de ettől még pontosan megállapítható, hogy miről van döntés és miről nincs. [27] Külön rámutatott a másodfokú bíróság, hogy álláspontja szerint az alperes nem terjeszkedett túl a panaszon, mert a fogyasztó panaszbeadványában a felperes mérőhelyet érintő eljárását is kifogásolta. Továbbá a felperesi vizsgálat során nem csak a mérőhelyen található 3 db zárópecsét leszerelése és borítékolása nem történt meg, hanem már korábban egyedileg beazonosíthatóan a felhasználási helyen három időpontban több plombát érintő változás nem volt megfelelően dokumentálva. A rendelkezésre álló iratokból, adatokból a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal és az alperessel azonos következtetést vont le. Nem helytálló tehát felperes hivatkozása, hogy a másodfokú bíróság ne tett volna eleget az ügy érdemét illető ítélethozatali kötelezettségének. A fellebbezés tárgyában döntés tehát van, miáltal a Pp. 239. § alapján megfelelően alkalmazandó 213. §
(1)bekezdése, mely szerint az ítéletnek ki kell terjednie valamennyi kereseti (fellebbezési) kérelemre, nem sérült. [28] Ettől eltérő kérdés lenne, ha a felperes az indokolást nem tartaná (tartotta volna) kielégítőnek, (például, hogy az nem elég részletes, nem mindenre kiterjedő), ami viszont már a Pp.
- §-ával összefüggő jogsértés körébe tartozna, de e joghelyet a felperes nem jelölte meg, hanem a fellebbezés elbírálatlanságára hivatkozott. A Kúria e körben csupán arra mutat rá, hogy a másodfokú bíróság indokolási kötelezettsége az általános elvárás, illetve követelmény szerint a döntés főbb irányvonalára terjed ki, amennyiben az elsőfokú ítéletet annak helyes indokai alapján hagyja helyben. Ennek pedig a másodfokú ítélet megfelelt. [29] Végezetül a Kúria utal arra, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályként megjelölte még a Pp.
- §
(1)bekezdését is, noha állítása szerint a másodfokú bíróság adós maradt a fellebbezés elbírálásával, azaz döntési kötelezettségének nem tett elehet, (felülvizsgálati kérelem
- oldal
- bekezdés), majd lényegében a keresetében írtakat ismételte meg újra. E körben a Kúria azt látta szükségesnek rögzíteni, hogy a felülvizsgálati kérelem, mint rendkívüli jogorvoslat a jogerős ítélet jogszerűségi felülvizsgálatát jelenti, tehát a jogerős ítélet csak jogszabálysértés fennállása esetén helyezhető hatályon kívül vagy változtatható meg. A tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése, az abból levont következtetés tartalma vitatása kizárólag akkor eredményezhet hatályon kívül helyezést, ha a tényállás feltárása elmaradt vagy hiányos, a meghozott döntés indokolása kirívóan okszerűtlen, iratellenes vagy logikátlan. Jelen ügyben azonban nem volt olyan kirívó bizonyíték értékelési hiba, okszerűtlen vagy logikátlan indokolás, amely az ügy érdemét befolyásolhatta volna, miáltal a jogerős ítélet jogszerűségét kétségbe vonhatta volna. [30] Fentiekre tekintettel a Kúria a másodfokú jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [31] A felülvizsgálati eljárásban, mint rendkívüli jogorvoslati eljárásban a jogerős ítélet csak jogszabálysértésre hivatkozással támadható. Önmagában az eljárási törvényekben foglalt tényállás megállapítás, bizonyítás, bizonyítás értékelés vitatása nem alapozhatja meg a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, amennyiben az megfelelően indokolt, a kifogásolt körülmények az ügyben hozott érdemi döntést nem érintik. Záró rész [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. [33] A felperes a Pp. 270. § alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárási költségét. [34] A felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 50. §
(1)bekezdésére tekintettel a 6/
- (VI.26.) IM rendelet alapulvételével a felperes viseli. [35] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp.
- §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- február
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró