Bfv.1131/2017/22 – Kúria

(1)bekezdés] miatt 2 évre próbára bocsátotta. Kötelezte a terheltet eljárási illeték megfizetésére. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. február
2. napján meghozott 29.Bf.12.139/2016/
3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a terheltet próbára bocsátás helyett megrovásban részesítette. Kötelezte a magánvádlót illeték megfizetésére. A terhelt bűnügyi költség megfizetésére kötelezését mellőzte. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta azzal, hogy indokolásában kifejtette, hogy a
4. tényállási pont szerinti cselekmény önálló bűncselekményt nem valósít meg, az abban rögzítettek az adott per tárgyához kapcsolódtak, illetve a
5. tényállási pontban rögzítettek pedig részben tartoztak a per tárgyához. [3] Az első- és másodfokú bíróság által megállapított tényállás a következő:
6. A terhelt a becsületsértés vétsége miatt ellene 17.Bpk.22.451/
7. számon indult büntetőeljárásban a
8. június
9. napján megtartott személyes meghallgatáson az alábbi kijelentéseket tette a magánvádlóra: „Úgy gondolom, hogy a feljelentőnek kellene bocsánatot kérnie tőlem, mert öt és fél éve zaklat, életveszélyesen fenyeget." „A bíróság által írt végzést meghamisítva felrakta az internetre." „Én azt gondolom, hogy nem lehet képviselni egy olyan személyt, aki a kapcsolattartás alatt megerőszakol egy másik embert." A 17.Bpk.22.451/
10. számon indult eljárás tárgya szerint a magánvádló felperes által a terhelt alperes ellen 65.P.22.060/
11. számon indított személyiségi jogi perben a terhelt a Fővárosi Törvényszékhez
12. szeptember
13. napján benyújtott beadványában az alábbi kijelentést tette: „Szeretném azonban hinni, hogy a tisztelt Törvényszék is felismerte a felperes személyiségének patológiás voltát, amit egyébként szakértői vélemény is alátámaszt...".
14. Ezt követően a terhelt az ellene rágalmazás vétsége miatt 1.Bpk.21.630/
15. számon folyamatban lévő büntetőeljárás során a
16. november
17. napján megtartott személyes meghallgatáson azt állította a magánvádlóról, hogy „a magánvádló a szakértő kirendelő határozatot meghamisította és az internetre kitette." Az 1.Bpk.21.630/
18. számon folyamatban lévő büntetőeljárás tárgya szerint a terhelt a 35.P.22.453/
19. számon folyamatban lévő polgári perben benyújtott ellenkérelmében azt állította a magánvádlóról, hogy „hamis tanúzásra vette rá az
20. számú tanút", „hamis tanúzásra vette rá a
21. és
22. számú tanút", s hogy őt „pszichiáterek kezelték, mégpedig eredménytelenül."
23. A terhelt a rágalmazás vétsége miatt ellene 1.Bpk.13.163/
24. számon indult büntetőügyben a
25. december
26. napján megtartott személyes meghallgatáson azt állította a magánvádlóról, hogy „rendszeresen hamisított okiratokat csatolt be vagy pedig okiratot hamisít és kirakja az internetre, ilyen volt a szakértő kirendelő határozat, amit meghamisított és kirakott az internetre...". Az 1.Bpk.13.163/
27. számon indult eljárás tárgya szerint a terhelttel szemben azért indított rágalmazás vétsége miatt a magánvádló büntetőeljárást, mert róla a terhelt
28. március 4-én kelt beadványában azt állította, hogy korábban a bíróságon hamisított magánokiratot nyújtott be.
29. A terhelt a személyiségi jog megsértésének megállapítása miatt a magánvádló felperes által ellene, mint alperes ellen 22.P.22.060/
30. számon indult polgári perben az általa
31. december
32. napján benyújtott „Viszontkereset pontosítása és észrevétele" című beadványban azt állította a magánvádlóról, hogy: „....az előzőleg eljárt bírónőt hamisan bűncselekmények elkövetésével vádolta meg alaptalanul, rágalmazó cikkeket jelentetett meg róla az interneten annak érdekében, hogy kérelmeinek helyt adjon (azt mindenesetre elérte, hogy immár hat éve a bíróság ne hozzon ideiglenes intézkedést a jogsértő magatartásának megszüntetése érdekében.)". „Ennek ellenkezője nyert bizonyítást, felperes nárcisztikus-paranoid pszichopata és mint ilyen, hazudozik, nincs igaz mondata, manipulál, rágalmaz." A 22.P.22.060/
33. számon indult polgári per tárgya a kereset értelmében: „A magánvádló személyiségi jogai, sajtószabadsághoz való joga, ártatlanság vélelméhez való alkotmányos joga, a személyes adatok védelméhez való joga, valamint a levéltitokhoz fűződő joga megsértésének megállapítása". II. [4] [5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
34. §

(1)bekezdés a),

1. b)és
2. c)pontját megjelölve. Indokai szerint az első- és a másodfokú ítélet a büntetőjog anyagi jogi és eljárási szabályainak megsértése miatt törvénysértő, a cselekmény nem bűncselekmény, hiányzik a társadalomra veszélyesség. A terhelt szerint ugyanis a perbeli jogai gyakorlása során az ügy előzményeit ismertette szorosan a per tárgyához kapcsolódóan, ezért e cselekmény nem rágalmazás, hiányzik a jogellenesség. A perbeli nyilatkozatok nem valósítanak meg bűncselekményt, ha nem gyalázkodóak, a per előzményeinek ismertetése pedig nem tekinthető ilyennek. [6] Elsődlegesen indítványozta, hogy a Kúria a Be. 427. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatot változtassa meg és a törvénynek megfelelő, elsősorban eljárást megszüntető, másodsorban felmentő határozatot hozzon. Másodlagosan indítványozta, hogy a Be. 427. §

(1)bekezdés b) pontja alapján változtassa meg a Kúria a megtámadott határozatot és a törvénynek megfelelő, felmentő határozatot hozzon. Harmadlagosan a Be. 428. §

(1)bekezdése, negyedlegesen pedig a

(2)bekezdése alapján a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [7] Ezt követően a terhelt beadványában jelen eljárás évekre visszamenő előzményeit ismertette részletesen, azok alátámasztására számos mellékletet csatolt, illetve különböző jogeseteket idézett álláspontja alátámasztására. A terhelt továbbá több bírósági döntést is csatolt az ügy irataihoz, melyekben az eljárt bíróságok a javára döntöttek. [8] A magánvádló észrevételt tett a felülvizsgálati indítványra és a korábbi jogerős ítéletek hatályban tartását kérte. III. [9] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. §

(1)bekezdés I. fordulata szerint tanácsülésen bírálta el. [10] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - nem ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 416. §

(1)bekezdés a)-g) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [12] A Be. 423. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható; felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. §

(1)bekezdés, 388. §

(2)bekezdés]. [13] Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [14] A terhelt felülvizsgálati indítványának alapjaként a Be. 416. §

(1)bekezdés a),

1. b)és
2. c)pontjában foglaltakat jelölte meg, azonban az indítványa tartalmát tekintve a bűnösség megállapítását sérelmezte, az irányadó tényállás mellett a bűnösségére vont téves következtetést kifogásolta. A beadványai, azok mellékletei alapvetően ennek megállapítását célozták, illetve az ezen alapuló, ennek megfelelő döntés meghozatalát. [15] A Btk. 226. §

(1)bekezdése szerint a rágalmazás vétségét az követi el, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. [16] A rágalmazás jogi tárgya a becsület. A rágalmazás tényállításra vagy tényre közvetlenül utaló kifejezés használatával valósítható meg. A rágalmazó tényállítása eseményt, történetet tartalmaz, és ezért az objektív valóság hitelének látszatát kelti. A rágalmazás tényállítása arra alkalmas, hogy annak alapján a tudomásszerző maga alkosson értékítéletet. Azon tény állítása, hogy a magánvádló valamely bűncselekmény elkövetője, a becsület csorbítására alkalmas. [17] Az irányadó tényállásban rögzítettek alapján a terhelt kijelentései mindezen feltételeknek megfelelnek, azaz a rágalmazás törvényi tényállását kimerítik. [18] Eldöntendő kérdés, hogy a terhelti felülvizsgálati indítványban foglaltak szerint a terhelt által tett kijelentések a per tárgyához kapcsolódnak-e vagy sem, mivel a perbeli helyzetből fakadóan nyilvánvalóan merülhet fel jogellenességet kizáró körülmény is. [19] Abban az esetben azonban, ha a terhelt védekezési helyzete, ami ilyet megalapozhatna, valójában újabb (más) és támadó jellegű, tartalmú megnyilvánulást eredményez, akkor a perbeli helyzetből fakadó, jogellenességet kizáró körülmény lehetősége, az arra való hivatkozás nyilvánvalóan közömbös, illetve ilyen körülmény nem áll fenn. [20] Az irányadó tényállás szerint nincs alapja annak, hogy a terhelt csupán az ügyek előzményeit ismertette volna, az általa előadottak sem védekezésnek tekinthetők, hanem verbális támadásnak. [21] Mindezen körülmények vizsgálatánál kizárólag a jogerős ítéleti tényállás vehető figyelembe, így a terhelt és a magánvádló korábbi, évekre visszamenő peres viszonya, az abban elfoglalt pozícióik, a más ügyekben hozott döntések, mind tényálláson kívüliek, a konkrét ügy megítélését nem befolyásolhatják. [22] Ekként nem jogszabálysértő, hogy az első- és másodfokú bíróság megállapította - a másodfokú bíróság által pontosítottan -, hogy a terhelt magatartása a jelen ügyben túlment a vele szembeni vád elleni védekezésen, ami egyben azt is jelenti, hogy az nem tekinthető az adott ügy tárgyával összefüggésben állónak, az legfeljebb a magánvádló személyével van összefüggésben. [23] Következésképpen az első- és másodfokú ítélet megváltoztatására, illetve hatályon kívül helyezésére nincs lehetőség. [24] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be.

1. §-a alapján hatályában fenntartotta. IV. [25] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
2. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §

(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [26] A Be. 418. §

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdés

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal, ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,

1. május
2. Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző