A határozat elvi tartalma: Az öttagú tanács elé utalás nem kötelező abban az esetben sem, ha a törvény a bűncselekményre életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetővé eszi; ekként ilyen ügyben az egy hivatásos bíróból és két ülnökből megalakított tanács törvényesen jár el. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.139/2017/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Somogyi Gábor, előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- május
- Az ügy tárgya: emberölés bűntette és más bűncselekmények Terhelt: I. rendű Első fok: Pest Megyei Bíróság, 24.B.138/2010/88., ítélet, tárgyalás,
- december
- Másodfok: Fővárosi Ítélőtábla, 1.Bf.129/2012/13., ítélet, nyilvános ülés,
- október
- Az indítvány előterjesztője: I. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Pest Megyei Bíróság, 24.B.138/2010/88., valamint a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.129/2012/
- számú ítéleteit I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosultak újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthatnak be. Indokolás I. [1] [2] [3] A Pest Megyei Bíróság a 24.B.138/2010/
- számú ítéletében I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében [
- évi IV. törvény - a továbbiakban: korábbi Btk. -
- §
(1)bekezdés, valamint
(2)bekezdés
- d)és
- f)pont] mint társtettest, továbbá rablás bűntettében [korábbi Btk. 321. §
(2)bekezdés]. Ezért - halmazati büntetésül - életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 évi közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt legkorábban 25 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az I. rendű terhelt tekintetében, a terhelt és védőjének fellebbezése alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla az 1.Bf.129/2012/
- számú határozatával az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A Budapest Környéki Törvényszék
- január
- napján, a különleges eljárás keretében meghozott 24.Bk.122/2012/
- számú végzésével a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 35 évben határozta meg. A terhelt és védőjének fellebbezése alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla a [4]
- február 26-án kelt 1.Bkf.10.169/2013/
- számú végzésével - az elsőfokú végzést megváltoztatva - akként rendelkezett, hogy a terhelt az életfogytig tartó fegyházbüntetésből legkorábban 30 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra. Az alapeljárásban első fokon a bíróság egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsa járt el, és ebben az összetételben hozta meg az elsőfokú ítéletet is. II. [5] [6] [7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt - a Be.
- §
(1)bekezdés II. pont a) alpontjára hivatkozással - nyújtott be felülvizsgálati indítványt; ebben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását kérte. Indokául arra hivatkozott, hogy a bíróság nem volt törvényesen megalakítva. A vele szemben emelt vád minősített emberölés bűntette volt, amire a törvény életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi; az ilyen bűncselekmény miatt pedig az elsőfokú eljárás lefolytatása a Be. 16. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. A Be. 14. §
(4)bekezdése értelmében a megyei bíróság mint elsőfokú bíróság a törvényben meghatározott esetben az indítvány szerint: emberölés esetén - két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanácsban járhat el. Ezért a bíróság - a terhelt álláspontja szerint - megsértette az eljáró tanács összetételére vonatkozó szabályokat. Az indítvány kitért arra is, hogy a jogorvoslat célja annak kiküszöbölése, hogy az eljárás során több tanú kihallgatására vonatkozóan elutasította a bíróság a terhelt bizonyítási indítványát, és mellőzte az iratokban meglévő, a terhelt ártatlanságát alátámasztó bizonyítékokat is; az új eljárásban így megállapíthatóvá válik, miszerint a terhére rótt bűncselekményt nem követte el. III. A Legfőbb Ügyészség a BF.147/2017/1. számú átiratában az indítványt alaptalannak tartotta, és a támadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. Indokai szerint az elsőfokú bíróság nem követett el eljárási szabálysértést, amikor az ügyben nem [9] öttagú tanácsban járt el; a Be. 271. §
(2)bekezdésében szabályozott öttagú tanács elé utalás ugyanis nem kötelező előírás, hanem csupán törvényi lehetőség. [10] A Legfőbb Ügyészség átiratára a terhelt írásban azt az észrevételt tette, hogy az abban hivatkozott Be. 271. § a tárgyalás előkészítésének szakaszára vonatkozik. Álláspontja szerint a Be. 14. §
(4)bekezdése és a Be. 16. §
(1)bekezdése alapján - melyekre a Legfőbb Ügyészség nem tett észrevételt - kötelező lett volna az öttagú tanács eljárása, és ennek elmulasztása, valamint az eljárási szabálysértés másodfokú bíróság általi észlelésének elmaradása miatt, a Be. 373. §
(1)bekezdés II. pont a) alpontja alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése nem mellőzhető. Ezért indítványát változatlanul tartotta fenn. [11] A Legfőbb Ügyészség BF.147/2017/
- szám alatt a terhelt fenti beadványára nem tett észrevételt, hanem maradéktalanul fenntartotta a korábbi átiratában foglaltakat. [8] IV. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el. [13] Az indítvány nem alapos. [14] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. E jogorvoslati mód kizárólag a Be. 416. §
(1)bekezdés a)-g) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe; a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [12] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja alapján valóban felülvizsgálati ok, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva [Be. 373. §
(1)bekezdés II. pont a) alpont első fordulat]. A felülvizsgálatban a jelen indítvány alapján - a Be. 423. §
(4)és
(5)bekezdésére figyelemmel kizárólag az indítványban állított eljárási szabálysértés, valamint a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában taxatíve felsorolt egyéb eljárási szabálysértések voltak vizsgálhatók; amennyiben azok bármelyike valóban megvalósul, úgy annak az ítéletre való kihatásának bármilyen további vizsgálata nélkül kötelező a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására való utasítása. Amennyiben azonban nem, úgy a Be. 426. §-a alapján csak a támadott határozatok hatályában fenntartására kerülhet sor; a felülvizsgálat során a jogerős ítéletben megállapított tényállás - eljárási szabálysértésre hivatkozással sem - támadható [Be. 423. §
(1)bekezdés második fordulat]. Jelen esetben pedig az ún. feltétlen eljárási szabálysértésre való hivatkozás alaptalan. Az elsőfokú eljárás időszakában hatályos Be. 14. §
(2)bekezdése főszabályként akként rendelkezett, hogy a megyei bíróság (2012. január 1-től: a törvényszék) mint elsőfokú bíróság egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el. A hivatkozott törvényhely
(4)bekezdése pedig lehetővé tette, hogy a járásbíróság és a törvényszék mint elsőfokú bíróság két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanácsban is eljárhat; azonban kifejezetten rögzíti, hogy az csak az e törvényben meghatározott esetekben lehetséges. Ilyet határoz meg a Be. 271. §
(2)bekezdése, és arra visszautalva - a Be. 275. §
(1)bekezdése. Az elsőfokú eljárás idején hatályos Be. 271. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerint a megyei bíróság (2012. január 1. napjától: a törvényszék) elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanács tárgyalja, ha - ezt a vádlottak nagy száma vagy az ügy különösen nagy terjedelme indokolja, avagy - a bűncselekményre a törvény életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi. Következésképp a törvény egyrészt - az indítvány utalásával szemben - az emberölés bűntettére vonatkozóan nem tartalmaz külön szabályozást; másrészt azonban sem a Be. 14. §
(4)bekezdése, sem (azzal összhangban) a Be. 271. §
(2)bekezdése nem hagy kétséget afelől, hogy még a törvényben meghatározott esetekben, így a cselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel való fenyegetettsége esetén is csak lehetőséget biztosít öttagú tanács alakítására, nem pedig kötelezően írja elő azt. Ezért, ha a bűncselekményre a törvény életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi, az ügy öttagú tanács elé utalása nem kötelező, hanem csupán a bíróság megítélésétől függő lehetőség (EBH 2007.1592.); a bíróság erre vonatkozó döntése ellen a Be. 276. §
(1)bekezdés f) pontja szerint még fellebbezésnek sincs helye. Mindezekből következik, hogy jelen ügyben az elsőfokú bíróság - egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló - törvényesen megalakított tanácsban járt el. E vonatkozásban közömbös a terhelt azon észrevétele, miszerint a Be.
- §-a csak a tárgyalás előkészítésének szakaszára vonatkozik. A tárgyaláson eljáró tanács összetételéről nyilvánvalóan csak a tárgyalást megelőzően lehet határozni; ezt teszi lehetővé a Be.
- §
(2)bekezdése, valamint a tárgyalás előkészítésének befejezése vagy a tárgyalás kitűzése után (de értelemszerűen a tárgyalás megkezdése előtt) a Be. 275. §
(1)bekezdése; ám utóbbi is csupán lehetőségként, az előbbi törvényhelyre való visszautalással. Olyan szabály, ami a tárgyalás előtt csupán lehetővé tenné az öttagú tanács elé utalást, de a tárgyaláson már kötelezővé tenné a két hivatásos bíró és három ülnök eljárását, nincs, és fogalmilag nem is lehetséges. A Be. 16. §
(1)bekezdés a) pontja pedig csupán azt rögzíti, hogy első fokon a megyei bíróság (
- január 1-től: a törvényszék) jár el, ha a bűncselekményre a törvény tizenöt évig terjedő vagy annál súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását is lehetővé teszi. E szabály megsértése már nem a Be.
- §
(1)bekezdés II. pont
- a)alpontjának első fordulatában, hanem az említett törvényhely
- c)alpontjának első fordulatában meghatározott eljárási szabálysértést merítené ki [bár ekként a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjára tekintettel ugyancsak felülvizsgálat alapja lenne]. Jelen ügyben azonban kétségkívül első fokon a Pest Megyei Bíróság járt el, e szabálysértés sem valósult meg. [22] Ekként a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és miután egyéb, a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalból vizsgálandó eljárási szabálysértést nem észlelt, a megtámadott határozatokat az I. rendű terhelt tekintetében a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. V. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [24] A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. [23] Budapest,
- május
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző