Gfv.30393/2018/6 – Kúria

(2)1994. LIII. Tv. 23/C. §

(1)e) A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.393/2018/

1. A tanács tagjai:. Farkas Attila a tanács elnöke . Gáspár Mónika előadó bíró . Csőke Andrea bíró Az I. rendű felperes: A II. rendű felperes: Az I-II. rendű felperesek képviselője: Krizsa Ügyvédi Iroda Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Szabó István Tamás Ügyvédi Iroda A per tárgya: felmondás jogellenességének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 57.Pf.639.337/2017/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 21.P.88.468/2017/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 25.400 (huszonötezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A peres felek között
4. február 26-án lakásvásárlási célú, deviza alapú kölcsönszerződés jött létre, amelynek közjegyzői okiratba foglalása ugyanezen a napon, a kölcsönszerződést biztosító [2] [3] jelzálogszerződéssel együtt megtörtént. Az alperes
5. október 22-i nyilatkozatával a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta, felmondása a közléssel hatályosult. Az alperes kérelmére a dr. P.T. közjegyző mellett működő közjegyzőhelyettes
6. május 3-án 11.064/Ü/685/2017/
7. számon közjegyzői okiratot, jegyzőkönyvet állított ki arról, hogy az alperes kérte a felperesek részére a korábbi magánokirati formában történt felmondási nyilatkozata, fizetési felszólítása közjegyzői kézbesítését. A kereseti kérelem és az alperes ellenkérelme [4] A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték a bírósági végrehajtásról szóló
8. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23/C. §

(2)bekezdése alapján, hogy a kölcsönszerződés közokiratba foglalt felmondása jogellenes, joghatás kiváltására alkalmatlan a korábbi magánokiratban eszközölt felmondásra tekintettel. [5] Az alperes ellenkérelme elsődlegesen a per megszüntetésére, érdemben a kereset elutasítására irányult. [6] [7] [8] [9] Az első- és a másodfokú határozat Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A határozat indokolása tartalmazta, hogy a polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
2. §-ában foglalt, a megállapítási kereset előterjesztésének feltételei amelyekről a bíróságnak érdemben, ítélettel kellett döntenie - megállapíthatóak voltak az ügyben. A felperesek jogvédelme adósként a megállapítási kereset előterjesztésére fennállt. Az elsőfokú bíróság álláspontja az ügy érdemét illetően az volt, hogy a magánokirati formában rögzített felmondás később történt közjegyzői okiratba foglalása nem eredményezte a szerződés újabb második, érvénytelen - felmondását. A közjegyző jogosult volt az alperes felmondó nyilatkozatának közokiratba foglalására, eljárását jogszabályi rendelkezés nem zárta ki. A kölcsönszerződéssel összefüggésben az alperes egy felmondó nyilatkozatot tett, amely a kívánt joghatást a közvetlen végrehajthatósághoz közjegyzői okiratba foglalással váltotta ki. A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és megállapította a keresettel támadott
3. május 3-án kiállított közjegyzői okirat joghatás kiváltására való alkalmatlanságát. A jogerős ítélet indokolásában a másodfokú bíróság elsőként arra mutatott rá, hogy a kereseti kérelem egyfelől a közokiratba foglalt felmondás jogellenességének, másfelől joghatás kiváltására való alkalmatlanságának megállapítására irányult a korábbi magánokirati felmondás ténye miatt. A másodfokú bíróság egyetértett a felmondás jogellenességének megállapítására irányuló kereset megalapozatlanságával arra tekintettel, hogy a vizsgált közjegyzői okirat nem minősült az ügyben újabb, második felmondásnak, avagy a korábbi felmondás megerősítésének. A közjegyzőhelyettes a közjegyzői okiratba foglalással az alperes arra irányuló kérelmét rögzítette csupán, hogy az idézett tartalmú magánokirati felmondást, illetve fizetési felszólítást kézbesítse a felpereseknek és a perben nem álló személy részére. Kiemelte, hogy az alperes - ahogy maga a közjegyzői okirat is tartalmazza - esetleges végrehajtási eljárás megindítása érdekében kérte nyilatkozata közjegyzői okiratba foglalását. A további kereseti kérelemmel kapcsolatosan a másodfokú bíróság megállapította, hogy a magánokirati formában közölt korábbi felmondás, amelynek hatályosulása a felek között nem volt vitás, a Polgári Törvénykönyvről szóló
4. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
5. §

(1)bekezdése értelmében a szerződést már megszüntette, ezért az ezt követő közjegyző általi kézbesítése joghatás kiváltására már nem volt alkalmas, nem adhatott alapot közvetlen végrehajthatóságra, figyelemmel a Vht. 23/C. §

(2)bekezdésében írt törvényi feltétel hiányára. Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozattal a kereset teljes elutasítását kérte. [11] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Vht. 23/C. §

(2)bekezdését, továbbá az rPp.

1. § a) pontján keresztül az rPp.
2. §

(1)bekezdés

1. g)pontját, 157. §
2. a)pontját, 251. §

(1)bekezdését és a

1. §-át. [12] Előadta, hogy a kereseti kérelem folytán a bíróság döntése a perben való részvétel nélkül is kiterjed H.G. zálogkötelezettre. A zálogkötelezett perbenállása kötelező volt az ügyben, elmaradása a per megszüntetését kell eredményezze. [13] Állította, hogy hiányoztak a megállapítási kereset rPp.
2. §-ában írt feltételei, a felperesek jogai megóvásának szükségességét a jogerős ítélet jogszabálysértően tartalmazza. Hangsúlyozta a Vht.
3. §

(1)bekezdése mellett, hogy a felperesek nem igényelhetnek mentesülést és ahhoz védelmet a szerződéses kötelezettségük nemteljesítésének következményei alól. A felülvizsgálni kért ítélet eredményeként az alperes jogos hitelezői érdeke az, ami sérül, azáltal, hogy a magánokirati formában eszközölt felmondással már lejárttá és esedékessé tett követelése érvényesíthetetlenné, behajthatatlanná válik. Rámutatott, hogy a magánokirati formában közölt felmondás hatályosulását a felperesek nem vonták kétségbe, sem pedig azt, hogy velük szemben a felmondás feltételei fennálltak. [14] A BH

2. számon (helyesen: EBH
4. számon) közzétett döntésre utalással kifejtette, hogy a közjegyzői okirat tartalmánál fogva a magánokirati formában tett felmondás közlését erősíti meg, alkalmas annak a joghatásnak a kiváltására, hogy tanúsítsa a kölcsönszerződés korábbi felmondásának tényét. Az ügyben eljárt bíróságok közül az elsőfokú bíróság álláspontja a helyénvaló. A jogerős ítélet eltérő jogi következése alapjául jogszabályi rendelkezést nem jelölt meg. [15] Álláspontja szerint jogszabálysértő a Vht. 23/C. §-ában írt feltétel hiányára utalás a jogerős ítéletben, nem zárható ki ugyanis, hogy adott feltétel vagy időpont bekövetkezését közokiraton túlmenően egyúttal magánokirat is tanúsítsa. A magánokiratba foglalt felmondás a végrehajthatósághoz szükséges joghatást kizárólag a közjegyzői okiratba foglalással válthatja ki, a magánokiratba foglalt felmondás ennek a joghatásnak a kiváltására nem alkalmas, hiánya az alperes hitelezői érdekének érvényesítését akadályozza. [16] A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme - tartalmilag - a jogerős ítélet hatályban fenntartására irányult. A Kúria döntése és annak jogi indokai [17] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
5. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között - az elsőfokú ítéletet részben megváltoztató részében, illetve a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból - vizsgálta, és azt az alábbiak szerint nem találta jogszabálysértőnek. [18] Megalapozatlanul hivatkozott perorvoslati kérelmében az alperes a kötelező perbenállás szabályainak megsértésére, valamint abból következően arra, hogy a zálogkötelezett részvételének biztosítása nélkül a bíróság a pert hivatalból megszüntetni lett volna köteles [rPp. 130. §

(1)bekezdés

1. g)pont, 157. §
2. a)pont, 158. §

(1)bekezdés]. A per tárgyát - a kereset tartalmánál fogva az alperesnek a peres felek kölcsönszerződését érintő, a feleknek ebből a szerződésből fakadó jogai és kötelezettségei alakítását célzó jognyilatkozata jelentette, ezért az rPp.

1. § a) pontja értelmében egyedül a kölcsönszerződés alanyainak részvétele volt kötelező a perben. Önmagában a közös közjegyzői okiratba foglalt kölcsön- és zálogszerződés ténye - az alperes álláspontjától eltérően nem eredményezte, hogy egyben a kölcsönügylet tekintetében is szerződő félnek minősült volna H.G. zálogkötelezett, akit az alperessel kötött kölcsönszerződés szerint jogok nem illettek, kötelezettségek nem terheltek (rPtk. 523-
2. §). [19] A megállapítási keresetnek az rPp.
3. §-ában meghatározott feltételei tekintetében a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból jogszabálysértés nem volt megállapítható. Jelen ügyben az jelentette a felpereseknek az alperessel szemben védendő jogi érdekét, hogy a per tárgyává tett közjegyzői okirat alapján ne indulhasson velük szemben közvetlen végrehajtás (BH
4. 71., BH
5. 21.). Hangsúlyozza a Kúria, hogy a megállapítási kereset megengedéséhez a jogvédelem szükségességét az igényérvényesítő fél, a felperes oldaláról és a kereset tartalma szerint kell feltárni. Az alperes helyzete az rPp.
6. §-ának alkalmazása szempontjából annyiban és aszerint értékelhető, hogy a megállapítással elérni kívánt jogvédelemnek az alperessel szemben kell alkalmasnak lennie és teljesülnie. Egyéb, a felülvizsgálati kérelemben nem szereplő okból ugyanakkor a Kúria azt, hogy az ügyben eljárt bíróságok helytállóan alkalmazták-e az rPp.
7. §át, az rPp.
8. §

(2)bekezdéséből következően nem vizsgálhatta. [20] Az ügy érdemét tekintve abban a kérdésben kellett állást foglalnia a Kúriának a felülvizsgálati eljárásban, hogy a jogerős ítélet a Vht. 23/C. §

(2)bekezdésének helyes értelmezésével állapította-e meg a perbeli közjegyzői okirat alkalmatlanságát a kívánt joghatás kiváltására. [21] A Vht. 23/C. §

(2)bekezdésében foglalt rendelkezés arra az esetre, ha a végrehajtani kívánt, közjegyzői okiratba foglalt kötelezettség feltétel vagy időpont bekövetkezésétől függ, a közjegyzői okirat végrehajtási záradékolásához - a végrehajthatósághoz - megköveteli az

(1)bekezdésben írtakon felül azt is, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa. Ezzel megegyező szabályozási tartalommal bír a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Közjegyzői tv.) 112. §

(2)bekezdése is. [22] Leszögezi a Kúria, hogy a Vht. hivatkozott rendelkezése értelmében a kölcsönszerződés lejárata előtt, a szerződés felmondásával esedékessé tett kölcsönösszeg [rPtk. 526. §

(2)bekezdés] végrehajthatóságához az adott követelés esedékessé válásának ideje az, amelyre nézve közokirat kiállítása szükséges. Az rPtk. 214. §

(1)bekezdéséből, 321. §

(1)és

(2)bekezdéseiből, illetve az 526. §

(2)bekezdéséből következően a hitelező felmondó nyilatkozatának az adóssal történt közlése, vagyis a felmondás hatályosulásának ténye és ideje az, amelyre a közokiratnak vonatkoznia kell a Vht. 23/C. §

(2)bekezdése szerint, a felmondás eredményeként lejárttá tett követelés közvetlen végrehajthatósága eléréséhez. [23] Jelen ügyben tényként volt megállapítható - amit a felek egyike sem vitatott, ebben a körben előadásuk egyezett -, hogy a felek közti kölcsönszerződés felmondása az alperes

1. október 22én kelt és a közléssel hatályosult nyilatkozatával már megtörtént a vizsgált közjegyzői okirat kiállítása előtt. A
2. október 22-én magánokiratba foglalt felmondás a nyilatkozat közlésével kiváltotta azokat az rPtk.-ban nevesített joghatásokat - a szerződés megszüntetését, azáltal a kölcsönösszeg lejárat előtti esedékessé tételét [
3. §

(1)bekezdés, 321. §

(1)és

(2)bekezdés, 526. §

(2)bekezdés] -, amelyek beállására és annak idejére nézve a Vht. 23/C. §

(2)bekezdése megköveteli a közjegyzői záradékolás feltételeként a közokirati tanúsítást. [24] Mindebből következően a perben vizsgált, 2017. május 3-i közjegyzői okirat, amely tartalmánál fogva a Közjegyzői tv. 136. §

(1)bekezdés e) pontjában, valamint a

1. §-ában szabályozottak szerint az alperes felmondó nyilatkozatának megismételt, de immár a közjegyző közreműködésével megvalósuló közlése tanúsítására vonatkozott, nem volt alkalmas a korábbi, már megtörtént felmondás közlése, hatályosulása és abból fakadóan a követelés esedékessé válása idejének tanúsítására. Az alperes felmondása
2. május 3-i ismételt közléséből nem következtek a nyilatkozat rendeltetésének megfelelő jogkövetkezmények, sem a felek közti szerződés megszüntetése, sem a felmondással lejárttá tett követelés esedékessé válása. A nyilatkozathoz társítható jogkövetkezmények hiányában nem teljesült a nyilatkozat közlésének közjegyzői tanúsításához megkívánt feltétel sem a Közjegyzői tv.
3. §

(1)bekezdése szerint. [25] Annak hangsúlyozása mellett, hogy a keresettel támadott közjegyzői okirat nem az alperes részéről már megtett felmondás korábbi közlésének ténye (ideje) tanúsítására vonatkozott - hanem az előzőekben kifejtettek szerint a nyilatkozat újbóli közlésére és annak tanúsítására irányult -, rögzíti egyúttal a Kúria, hogy erre figyelemmel nem volt jelen ügyre vonatkoztatható az EBH2008. 1786. számon közzétett elvi bírósági határozat, az abban vizsgált és értékelt jogkérdés. [26] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit az rPp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [27] A felülvizsgálati kérelem eredménytelensége miatt az alperes köteles megfizetni a felperesek ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségét az rPp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. §

(1)bekezdése szerint. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdései, 4/A. §

(1)bekezdése alapján határozta meg. [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. április
2. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: