Gfv.30347/2017/6 – Kúria

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(3)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Gfv.VII.30.347/2017/

1. A tanács tagjai:. Farkas Attila a tanács elnöke . Gáspár Mónika előadó bíró . Csőke Andrea bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Ádám Sándor ügyvéd Az I. rendű alperes: A II. rendű alperes: Az I. rendű alperes képviselője: Kézdi L. Nagy és Lombos Ügyvédi Iroda A II. rendű alperes képviselője: Balassy Ügyvédi Iroda A per tárgya: szerződés érvénytelensége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.112/2016/4/II. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 27.P.21.103/2014/
2. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet hatályában fenntartja. felülvizsgálattal támadott részét Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a II. rendű alperesnek 15 napon belül 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a le nem rótt 630.000 (hatszázharmincezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás 1 2 3 4 5 6 7 8 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A felperes a perben nem álló F. Társaság (a továbbiakban: adós gazdálkodó szervezet) törvényes képviselője volt, így kötött az általa képviselt társaság nevében
3. augusztus 21-én bankhitelszerződést, majd
4. január 12-én bankszámlahitel szerződést az I. rendű alperessel. A bankhitelszerződés biztosítására a felperes
5. augusztus 21-én az I. rendű alperessel keretbiztosítéki jelzálogszerződést, a bankszámlahitel szerződés biztosítékaként pedig
6. január 12-én készfizető kezességvállalási szerződést kötött. Az adós gazdálkodó szervezet felszámolási eljárás eredményeként megszüntetésre és a cégjegyzékből törlésre került. Az I. rendű alperes a bankhitelszerződésből eredő követelését
7. április 14-én a II. rendű alperesre átruházta. A felperes gyermekkorától kezdődően pszichés betegedésben szenved, bipoláris zavara miatt rendszeresen egészségügyi ellátásra, illetve kórházi kezelésre szorult. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése A felperes a
8. október 19-én benyújtott keresetében a "F." Kkt. és az I. rendű alperes által
9. augusztus 21-én kötött bankhitelszerződés, valamint az annak biztosítására közte és az I. rendű alperes között ugyanezen napon létrejött keretbiztosítéki jelzálogszerződés, továbbá a "F." Kkt. és az I. rendű alperes által
10. január 12-én kötött bankszámlahitel szerződés biztosítására ugyanezen napon a felperes és az I. rendű alperes között létrejött készfizető kezesi szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló
11. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 239/A. §-a,
12. §

(1)és

(3)bekezdése alapján, arra hivatkozással, hogy a felperesnek hiányzott az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége. Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és a másodfokú bíróság határozata Az elsőfokú bíróság kiegészített ítéletében a kereset szerint megállapította a F. Közkereseti Társaság és az I. rendű alperes között létrejött bankhitel szerződés, a felperes és az I. rendű alperes között létrejött keretbiztosítéki jelzálogszerződés, illetve a készfizető kezesi szerződés semmisségét. A II. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság kiegészített ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott - azaz a készfizető kezesi szerződés semmisségét 9 10 11 megállapító - részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint a másodfokú bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 51. § a) pontja alá tartozó alperesi pertársaság miatt, a fellebbezés alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a 2006. augusztus 21-i bankhitelszerződés és a keretbiztosítéki jelzálogszerződés érvénytelensége iránti kereset tekintetében bírálta felül. A bankhitelszerződés érvénytelensége iránti keresetet a másodfokú bíróság a Pp. 123. §-ában írt feltételek közül a felperes jogmegóvási szükségletének hiányában utasította el. A keretbiztosítéki jelzálogszerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kereset tekintetében - amelyet a felperes a Ptk. 239/A. §ának

(1)bekezdése szerint szerződő félként előterjeszthetett - a másodfokú bíróság a Ptk. 17. §

(3)bekezdése alapján elsőként azt vizsgálta, hogy indokolt volt-e cselekvőképesség mellett a szerződés megkötése, annak tartalma és körülményei szerint. A Ptk. 219. §

(1)bekezdése, 221. §

(1)bekezdése alapján rögzítette a másodfokú bíróság, hogy a felperes által képviselt gazdasági társaság jóváhagyására mutató körülmények mellett megállapítható volt a bankhitelszerződés létrejötte. A bankhitelszerződés keretében kölcsön alszerződés kötésére és folyósításra került sor, a hiteladós törlesztett is, amíg a felperes volt a tulajdonosügyvezetője a társaságnak, felmondásra csak a felperes tagsági jogviszonyának megszűnése után, 2009-ben került sor. Az ítélőtábla álláspontja szerint gazdasági társaság tagja, ügyvezetője képes befolyásolni a társaság működését, kötelezettségei teljesítését, társaság biztosíték nélkül nem jutna hitelforráshoz, amivel felmerülne a tag helytállási kötelezettsége a vagyonával, ezért megállapítható volt az ingatlan biztosítékul adásának indokoltsága. Rámutatott a másodfokú bíróság a bizonyítási eljárás eredményének felülmérlegelése körében, hogy a felperes szerződéskötéskori cselekvőképtelen állapotát sem a szóban is kiegészített szakértői vélemény, sem a meghallgatott tanúk nem támasztották alá. A perben beszerzett orvosszakértői vélemény írásbeli és szóbeli kiegészítésével együtt bizonytalanná vált a tartalmát illetően. Az alapszakvélemény a felperes belátási képességét nagymértékben csökkentnek minősítette, amelyet a szakértő azzal egészített ki, hogy nagy valószínűséggel kimondható, a perbeli nyilatkozat megtételekor a felperes belátási képessége teljesen hiányzott. Meghallgatása alkalmával azonban a szakértő nem állította megállapításának a teljes bizonyossággal határos valószínűségét. Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az első fokon eljárt bíróság ítéletének helybenhagyását kérte annak megállapításával, hogy a 2006. augusztus 21. napján kelt bankhitel szerződés biztosítására létrejött keretbiztosítéki jelzálogszerződés érvénytelen. 12 13 14 15 16 17 18 19 Állította, hogy a keretbiztosítéki jelzálogszerződés érvénytelenségére irányuló keresetet elutasító ítéleti rendelkezés sérti a Ptk. 17. §

(3)bekezdését, illetve a Pp. 164. §

(1)bekezdését és a 206. §

(1)bekezdését. Kifejtette, hogy a Ptk. 17. §

(3)bekezdésében meghatározott szempontrendszer alapján a fél szükségletei oldaláról kell vizsgálni az ügylet megkötésének indokoltságát ésszerű feltételek mellett. Az indokoltság különösen akkor állapítható meg, amennyiben a cselekvőképtelen személy által kötött szerződés csekély jelentőségű és már teljesedésbe ment. A perbeli keretbiztosítéki jelzálogszerződés egyik kritériumnak sem felel meg, nem a felperes érdekeit, hanem az általa képviselt társaságét szolgálta a kölcsönnyújtáshoz. Hangsúlyozta, hogy a felperes a jelzálogszerződéssel az egyetlen tulajdonában álló és egyúttal a lakhatását biztosító ingatlanát terhelte meg, amely nem tekinthető csekély jelentőségűnek, sem a mindennapi élet átlagos, szokásos jogügyletének. Állította, hogy személyét tekintve nem volt indokolt a keretbiztosítéki jelzálogszerződés megkötése. Hivatkozott arra, hogy bizonyítási kötelezettségének eleget tett, a másodfokú bíróság jogszabálysértő módon mérlegelte felül az ügyben beszerzett szakvéleményt és az egyéb rendelkezésre álló bizonyítékokat. A bizonyítási eljárás eredménye alátámasztotta, hogy a keretbiztosítéki jelzálogszerződés aláírásakor a felperes cselekvőképtelen állapotban volt. A másodfokú bíróság az „inkább igen, mint nem" szakértői kijelentést iratellenesen alakította át százalékban kifejezhető értékelésre. Kiemelte a becsatolt orvosi dokumentációt, abból állapotrosszabbodását 2006-ban, illetve folyamatos orvosi kezelése szükségességét, amelyet a tanúk is megerősítettek. Megjegyezte, hogy az utóbb elrendelt cselekvőképességét korlátozó gondnokság ténye nem zárja ki a belátási képességének hiányát a szerződéskötéskor. Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A II. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(2)bekezdése szerint kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt a felperes által megjelölt okok miatt - az alábbiakra tekintettel - nem találta jogszabálysértőnek. A felülvizsgálati eljárásban abban kellett állást foglalnia a Kúriának, hogy a jogerős ítélet a Ptk. 17. §

(1)és

(3)bekezdésének megsértésével vizsgálta-e a keretbiztosítéki jelzálogszerződés érvényességét, és emiatt tévesen jutott-e arra a következtetésre, hogy nem teljesült az érvénytelenség megállapításához szükséges feltételrendszer, egyrészt a felperes belátási képességének teljes hiánya a szerződéskötéskor, másrészt a 20 21 22 23 24 jognyilatkozat indokolatlansága a felperes cselekvőképessége esetén. A másodfokú bíróság az érvénytelenség okát e kettős követelményrendszer szerint vizsgálta, és a bizonyítékok Pp. 206. §

(1)bekezdésén alapuló mérlegelésével megalapozottan következtetett a felperes cselekvőképtelen állapota bizonyításának sikertelenségére. A felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok mérlegelése körében támadta a jogerős ítéletet, azonban a felülvizsgálati eljárásban - rendkívüli perorvoslati jellege miatt - nincs helye a bizonyítékok felülmérlegelésének (BH

1. 119., BH
2. 29.). A támadott ítéletnek nem volt a felülmérlegelés tilalmát áttörni engedő hibája: sem iratellenesség, logikai ellentmondás, sem nyilvánvalóan okszerűtlen következtetés. Jelen ügyben a beszerzett bizonyítékok (orvosi iratok, tanúvallomások) egyike sem szolgált értékelhető adattal a felperes egészségi állapotára a szerződéskötés idején, e körben maga a felperes sem tett részletes tényelőadást. Helytállóan emelte ki a másodfokú bíróság, hogy az orvosszakértői vélemény nem tudott egyértelmű, kellő bizonyosságú választ adni a felperes belátási képességéről, annak teljes hiányáról a vizsgált jognyilatkozata idejére. Az, hogy a felperes álláspontja a szakvélemény bizonyító erejét illetően eltér a másodfokú bíróságétól, a bizonyítékok ismételt egybevetésére irányul, amelyre felülvizsgálati eljárásban nincs mód (BH
3. 179.). Rámutat a Kúria, hogy a felülvizsgálati kérelem hivatkozásával szemben a másodfokú bíróság nem alapította döntését a felperessel szemben utóbb elrendelt, cselekvőképességét csupán korlátozó gondnokságra. Egyetértett a Kúria a másodfokú bíróság álláspontjával a felperes jognyilatkozata indokoltságának kérdésében. A felperes a jelzálogszerződést a tagságával működő és ügyvezetése alatt álló gazdasági társaság kölcsönügyletének biztosítására kötötte meg. A személyes adós és a zálogkötelezett társasági jogi kapcsolatára, valamint a zálogszerződés alapvető járulékos jellegére tekintettel ezért nem volt elszigetelten, kizárólag a felperessel létrejött kötelem keretein belül vizsgálható a jelzálogszerződés indokoltsága. A felperes és az általa képviselt adós érdeke nem tért el. A felperes esetében a támadott jogügylet indokoltsága közvetetten, társasági jogi pozícióján keresztül jelentkezett. Záró rész A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben a Pp.
4. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp. 270. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles a II. rendű alperes felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. 25 26 (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdései alapján határozta meg. A felperes teljes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére vonatkozó rendelkezés a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(1)bekezdésén és

1. §-án alapul. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
2. §

(1)bekezdése értelmében tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. november
2. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: