Bhar.117/2019/4 – Debreceni Ítélőtábla

(1)és

(2)bekezdés b) pont], míg az ellene közúti baleset okozásának vétsége [Btk. 235. §

(1)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette. A vádlottat 250 napi tétel, napi tételenként 1000 forint, összesen 250 000 forint pénzbüntetésre és 1 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés átváltoztatásáról, annak meg nem fizetése esetére. Kötelezte a vádlottat 591 792 forint bűnügyi költség megfizetésére az állam javára, míg 29 350 forintról úgy rendelkezett, hogy az az állam terhén marad. Az elsőfokú határozat ellen a pótmagánvádló és - hozzájárulásával - a jogi képviselője is a büntetés súlyosítása céljából jelentettek be fellebbezést. vádlott és a védője felmentés érdekében éltek a jogorvoslati jogukkal. A Nyíregyházi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 2019. február 7. napján kelt 3.Bf.744/2018/5. számú ítéletével megváltoztatta a járásbíróság döntését, és a vádlottat a terhére megállapított közúti baleset okozásának vétsége [Btk. 235. §

(1)és

(2)bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól - bizonyítottság hiányában - felmentette, mellőzve a közúti baleset okozásának vétsége [Btk. 235. §

(1)bekezdés] miatt emelt vád alóli felmentő rendelkezést. Megállapította, hogy vádlott elkövette a közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértését, ami miatt az eljárást megszüntette. Kötelezte pótmagánvádlót 42 450 forint elsőfokú bűnügyi költség viselésére, továbbá 60 000 forint védői díj ...ügyvéd részére történő megfizetésére is. A másodfokú határozatot a vádlott és a védője tudomásul vették, míg a pótmagánvádló és a jogi képviselője (hozzájárulással) bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása végett jelentettek be fellebbezést, sérelmezve a törvényszék ellentétes döntését. A pótmagánvádló jogi képviselője a jogorvoslatát írásban részletesen indokolta. Ebben az igazságügyi műszaki szakértői véleményt idézve arra hivatkozott, hogy a vádlott amennyiben a megengedett 50 km/óra sebességgel közlekedik, akkor a baleset nem következett volna be és ezt a Nyíregyházi Törvényszék nem vette figyelembe. Kiemelte továbbá, hogy a törvényszék elfogadta az elsőfokú bíróság tényállását, amely szerint a bíróság „…amikor sértett utca 1 - utca 2 kereszteződéséhez ért, ott megállt és balra tekintett, azért nem láthatta a vádlottnak a nagyon nagy sebességgel közlekedő személygépkocsiját, mert az első kitekintés pillanatában a vádlott még a tanú által vezetett személygépkocsi mögött haladt, és miután a Renault gépkocsi megkezdte a kikanyarodást, akkor kezdte meg a vádlott is az előzést, majd pedig, amikor a Renault gépkocsi már mozgásba lendült, a vádlott akkor tért vissza a menetirány szerinti jobboldali forgalmi sávba és ekkor vált láthatóvá néhai sértett részére". Mivel álláspontja szerint „Az ítéleti tényállás ezen részét a Nyíregyházi Törvényszék megalapozottnak találta, így teljesen érthetetlen az, hogy min alapul a felmentő rendelkezése…". Utalt továbbá arra, hogy a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azt, hogy a vádlottnak nemcsak igen jelentős, abszolút sebességtúllépése volt, hanem relatív is, hiszen az útfelület a baleset idején nedves volt. Mindezek miatt a törvényszék ítéletének megváltoztatását, a vádlott bűnössé nyilvánítását és büntetés kiszabását indítványozta. A pótmagánvádlónak és a jogi képviselőjének a jogorvoslata a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 615. §-a

(3)bekezdésének a) pontja értelmében joghatályos, megnyitja a harmadfokú felülvizsgálat lehetőségét és a Be. 619. §-ának

(1)bekezdésére utalva, azt értelmezve, a másodfokú bíróság ítéletének megalapozottsága is vizsgálható. Az ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Be. 620. §-a

(1)bekezdésének II. fordulata alapján a fellebbezések elbírálására nyilvános ülést tűzött, amelyen a pótmagánvádló és a jogi képviselője a fellebbezésük irányát továbbra is fenntartották, míg a vádlott védője a másodfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Az ítélőtábla a Be. 618. §-ának

(1)bekezdésében írt körben bírálta felül a másodfokú bíróság ítéletét, megállapítva, hogy a törvényszék az iratok tartalma alapján a járásbíróság ítéletében rögzített tényállást kiegészítette, illetve helyesbítette, mivel annak részét képezi az a megállapítás, hogy a közlekedési baleset bekövetkezése az abban részes személyek mely közlekedési szabályszegésére vezethető vissza. Ezzel a tényállás megalapozottá vált. Sem az első, sem a másodfokon eljárt bíróság eljárási szabályt nem sértett. A Be. 619. §-ának

(1)bekezdése értelmében az ítélőtábla a határozatát arra a tényállásra alapítja, amely alapján a másodfokú bíróság az ítéletét meghozta. Az ítélőtábla erre figyelemmel kötve van az irányadó tényálláshoz, amelyben csupán egy elírást kellett pontosítani, miszerint pótmagánvádló sértettnek a baloldali VI. bordája tört el. A törvényszék az indokolásában az igazságügyi műszaki szakértői véleményt helyesen értelmezve vezette le, hogy miért nem lehet kétséget kizáró bizonyossággal megállapítani a vádlott büntetőjogi felelősségét. A másodfokú ítélet

1. oldal
2. és
3. bekezdésében írtakat azzal kell kiegészíteni, hogy „Az úton hatóságilag megengedett legnagyobb sebesség (50 km/óra) esetén a Golf rendelkezésére álló távolság kb. 22 …34 méter, míg a vészfékezéses megálláshoz kb. 33…38 méter szükségeltetik. A két távolságtartománynak van egy keskeny közös része (34 és 33 méter), ami azt jelenti, hogy kedvező esetben a gépkocsi meg tud(ott volna) állni a kihaladó Renault előtt. A rendelkezésre álló távolság és a féktávolság alsó-alsó, illetve felső-felső értéke esetén a kikanyarodás féktávolságon belül történt (1315-K/
4. szakértői vélemény
5. oldal
6. pont; nyomozati iratok
7. lapszám). A kétséget kizáró bizonyítottság hiányát, azaz a kétséget erősíti a szakvélemény további megállapítása, mely szerint amikor a Renault személygépkocsi belép a kereszteződésbe (veszélyhelyzet kezdete), a Renault gyorsabb behaladása esetén a vádlott által vezetett személygépkocsi kb. 22 méter, ha a Renault lassabban halad be a kereszteződésbe, akkor a Volkswagen Golf személygépkocsi vezetőjének 34 méter áll a rendelkezésére, hogy megálljon (szakértői vélemény kiegészítése
9. oldal; nyomozati iratok
10. lapszám). Ezzel kapcsolatban a szakértő még rámutatott arra, hogy a Renault gépkocsi „… behaladási sebességét elsősorban az ütközési sebessége határozza meg. A Renault ütközési sebessége 10...15 km/óra közötti értékben volt rekonstruálható, de az ütközés előtti mozgását semmilyen nyom nem mutatta". Mindezek alapján a másodfokú bíróság helyesen jutott arra az álláspontra, hogy nem lehet kétséget kizáróan azt megállapítani, hogy a vádlott elkerülhette volna a balesetet akkor, ha az útra megengedett 50 km/óra sebességgel közlekedik. Az ítélőtábla a járásbíróság ítéletének indokolásából mellőzi a
11. oldal teljes
12. bekezdését, mivel az ott írtak ellentétben állnak az iratok tartalmával, különösen az igazságügyi műszaki szakértői véleményben és annak kiegészítésében írtakkal. Itt kell utalni arra, hogy a pótmagánvádló jogi képviselője fellebbezésének indokolásában az elsőfokú ítéletből pontosan ezt a bekezdést idézte, amit ő a tényállás részének tekintett. Ez nyilvánvalóan téves, az idézett bekezdés az elsőfokú ítélet indokolásából való. A másodfokú bíróság egyéb rendelkezései is helyesek és törvényesek. A kifejtettekre figyelemmel a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítására és büntetés kiszabására irányuló jogorvoslatok nem vezethettek eredményre, mert ítéleti bizonyossággal vádlott büntetőjogi felelősségét nem lehetett megállapítani. Mindezek alapján az ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Be.
13. §át alkalmazva helybenhagyta. Debrecen,
14. május
15. Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila sk. előadó bíró, Dr. Szabó József sk. bíró Záradék: A Nyíregyházi Törvényszék .../
16. számú ítélete az ítélőtábla végzésével jogerős. Debrecen,
17. május
18. Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: -kiadó-