Pfv.21268/2018/6 – Kúria

(1)PK

1. számú állásfoglalás A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.I.21.268/2018/
2. szám A tanács tagjai: Dr. Orosz Árpád a tanács elnöke Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes előadó bíró Dr. Kiss Gábor bíró A felperes: I. rendű II. rendű III. rendű IV. rendű V. rendű VI. rendű VII. rendű VIII. rendű IX. rendű X. rendű A felperesek képviselője: Dr. Komjáti Mihály ügyvéd I-X. rendű képviseletében Az alperes Az alperes képviselője: Dr. Fülöp Hajnalka ügyvéd A per tárgya: Telekhatár megállapítása, tulajdonjog megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperesek A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 3.Pf.20.023/2018/
3. Az elsőfokú bíróság és a határozat száma: Ceglédi Járásbíróság 6.P.20.707/2017/
4. Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pf.20.023/2018/
5. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja; kötelezi a felpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg egyetemlegesen az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A
6. helyrajzi számú ingatlan önálló ingatlanként 1960-ban jött létre 5754 m² térmértékkel. 1970-ben térképezték először, de térképezési és területszámítási hibával 1150 m² területtel. A hibát a részarány-nevesítési eljárás során észlelték 1995-ben, ugyanekkor a térképezési és területszámítási hibát kijavította a földhivatal, majd a
7. helyrajzi számú, szántó művelési ágú 5754 m² területű 098 AK értékű ingatlannak 1/2 részben részaránykiadás, 2006-tól a további 1/2 résznek házastársi vagyonközösség megszüntetése jogcímén az alperes lett a tulajdonosa. A térkép-kiigazítás nem érintette a felperesek tulajdonában álló szomszédos
8. és
9. helyrajzi számú ingatlanokat, a kiigazítás a
10. helyrajzi számú ingatlan terhére történt. A felperesek által 2001-ben kezdeményezett kiigazítás iránti eljárásban a földhivatal a kérelmüket elutasította, majd a földhivatal határozatát támadó keresetüket a Pest Megyei Bíróság a 9.K.26.433/2008/
11. számú ítéletével elutasította. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperesek módosított keresetükben az ingatlanaik és az alperes ingatlana közötti térképi határvonal kiigazítását kérték, a megbízásuk alapján eljárt földmérő által
12. július 23-én készített változási vázrajznak megfelelően. Előadásuk szerint 1054 m² hibásan az alperes
13. helyrajzi számú ingatlanához lett térképezve a
14. és
15. helyrajzi számú ingatlanok rovására. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] [7] [8] Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban hozott ítéletével a keresetet elutasította. Ítélkezése alapjául elfogadta dr. F. Z. igazságügyi földmérő szakértő kiegészített szakvéleményét a perbeli ingatlanok ingatlannyilvántartási határai vonatkozásában, amelyhez képest úgy foglalt állást, hogy az alperes nem tart a birtokában olyan területrészt, amely a felperesek tulajdonában állna. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást ítélkezése alapjául elfogadta és az arra alapított jogi következtetéseivel mindenben egyetértett. A másodfokú bíróság maga is alaposnak és aggálytalannak találta dr. F. Z. igazságügyi szakértő szakvéleményét. Ezt alapul véve az volt az álláspontja, hogy az [9] elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre: a jelenlegi térképi határvonal sem felmérési, sem területszámítási hibával nem terhelt, a tényleges, illetve jogi telekhatárvonal megfelel az alaptérképen ábrázoltnak, ezért annak kiigazítása nem indokolt. Megjegyezte, hogy az a körülmény, amely szerint a felperes jogelődei korábban a
16. helyrajzi számú ingatlan egy részét annak végleges kialakítása előtt - a tulajdonukban álló ingatlanra történő bejárásra használták, még nem bizonyítja, hogy az átjárásra igénybe vett ingatlanrész a használók tulajdonában lett volna. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A jogerős ítélet ellen a felperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének a keresetüknek megfelelő megváltoztatását kérték. [11] Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet ténybeli és jogi szempontból megalapozatlan, ellentétes a bizonyítási eljárás teljes anyagával. Sérelmezték, hogy az eljáró bíróságok ítéletüket kizárólag dr. F. Z. igazságügyi szakértő szakvéleményére alapították, amely álláspontjuk szerint aggályos és megalapozatlan. A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint a másodfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló
17. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
18. §

(1)bekezdését megsértve értékelte a szakvéleményeket és figyelmen kívül hagyta a

1. május 8-ai keltezésű előkészítő iratukban foglaltakat, amelyek egyértelműen alátámasztják, hogy valótlan dr. F. Z. szakvéleményének az a megállapítása, hogy a
2. helyrajzi számú ingatlan egyik része sem az ő ingatlanaik terhére került kialakításra. Kifogásolták, hogy az eljáró bíróságok nem oldották fel dr. F. Z. és M. A. szakértő szakvéleményei között az ellentmondást. Álláspontjuk szerint ugyanis a
3. helyrajzi számú ingatlan nem alakulhatott volna ki a
4. és
5. helyrajzi számú ingatlanokból, mert azok térmértéke nem változott. [12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [14] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy a felperesek felülvizsgálati kérelmükben lényegében a másodfokú bíróság régi Pp.
6. §

(1)bekezdése szerinti mérlegelését támadták, a jogerős ítéletet ténybeli és jogi szempontból megalapozatlannak tartották. [15] A régi Pp. 270. §

(2)bekezdésének és a 275. §

(3)bekezdésének együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálat alapja az anyagi jogi jogszabálysértés, vagy az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró eljárási jogszabálysértés megvalósulása. [16] Erre tekintettel a Kúriának a felülvizsgálat körében azt kellett vizsgálnia, hogy a másodfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelése során eljárási jogszabálysértést követett-e el, és ha igen, az az ügy érdemére lényeges kihatással volt-e. [17] A szabad bírói mérlegeléssel megállapított tényállás felülmérlegelésével kapcsolatban a Kúria hangsúlyozza a következőket. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének nincs helye, az okszerű mérlegelésen alapuló tényállás köti a felülvizsgálati bíróságot (BH 2012.179.), csak a bizonyítékok nyilvánvalóan okszerűtlen mérlegelése alapozza meg a felülvizsgálati kérelmet (BH 1999.44.). A Kúria kiemeli, hogy az minősíthető nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek, amikor a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott ítélettől eltérő következtetésre lehet jutni (BH 2013.119.II.). [18] A felperesek keresete az ők és az alperes ingatlana közötti térképi határvonal kiigazítására irányult, mert állításuk szerint az alperes a terhükre többletterületet használ. Kiindulási alapnak a felperesek a jogelődeik általi 1995. évet megelőző birtoklási, használati viszonyokat tekintették. Állították, hogy az alperes a birtokból őket kivetette, és elkerítette az ingatlant. Hivatkozásuk szerint a F. Gmk. változási vázrajza nem lett volna záradékolható. [19] Figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság PK 265. számú állásfoglalásában foglaltakra is az eljáró bíróságok megállapították, hogy a jelenlegi ingatlan-nyilvántartási térképi határvonalat térképészeti hiba nem terheli. Ennek meghatározása nyilvánvalóan szakértői kompetencia [régi Pp. 177. §

(1)bekezdés]. A felperesek a régi Pp. 182. §

(3)bekezdésben foglaltak megsértésére nem hivatkoztak, és határozottan nem jelölték meg, hogy álláspontjuk szerint mi az ellentmondás a M.- és a bíróság által elfogadott dr. F.-féle szakértői vélemény között. A másodfokú bíróság egyértelműen állást foglalt, hogy miért fogadta el dr. F. Z. szakértő véleményét. Kiemelte, hogy a másik szakértő nem járt a helyszínen, ugyanakkor dr. F. Z. helyszíni szemle során mérte ki a felperesek ingatlanának térmértékét, amelyről megállapította, hogy az

1. és
2. helyrajzi számú ingatlanoknak és az alperes
3. helyrajzi számú ingatlanának a jelenleg hatályos ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt közös határvonala a csatolt vázlat szerint az 1-2-3-
4. jelű pontok által meghatározott nyomvonal mentén húzódik. A tényleges birtoklást illetően az 5-6-
5. jelű pontok által meghatározott nyomvonalon húzódó faoszlopokra erősített dróthálókerítéssel megjelölt használati határvonalat rögzítette. [20] Mindezekből megállapítható, hogy az alperes részéről többletterület használata a felperesek ingatlanainak rovására nem állapítható meg. A felperesek ingatlanainak az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett együttes területe 8 ha 0288 m². Ez a terület térmérték - a természetben hiánytalanul a felperesek rendelkezésére áll. A szakértő egyértelműen állást foglalt, hogy az alperes
6. helyrajzi számú ingatlana 5754 m² térmértékének 1203 m² mértékű csökkentésének és a felperesek ingatlanaihoz csatolásának felmérési, térképezési, illetve területszámítási indoka nincs. Megállapítható volt az is, hogy a R-féle változási vázrajz alapján kialakítani tervezett 1-
7. jelű pontok által meghatározott nyomvonal hibahatárt meghaladó mértékben eltér a jelenlegi, tényleges birtokállapottól. Ezért a felperesek által felhozottak nem voltak alkalmasak dr. F. Z. szakértői véleményében foglaltak megdöntésére és ezáltal az azon alapuló ítélet megváltoztatására. [21] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a régi Pp.
8. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [22] A felperesek felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért kötelesek a régi Pp. 270. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó 78. §

(1)bekezdése alapján az alperes részéről felmerült felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére, amelynek összegét a jogi képviseletére figyelemmel a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(5)bekezdése alapján határozta meg. [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. június
2. Dr. Orosz Árpád s.k. a tanács elnöke, Dr. Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Gábor s. k. bíró