← Magyarország

Pfv.21781/2018/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Önmagában a bizonyítékok mérlegelésének a kérelmezőre sérelmes eredménye nem szolgálhat felülvizsgálat alapjául. áó A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.I.21.781/2018/

  1. A tanács tagjai: Dr. Harter Mária a tanács elnöke . Szabolcsi-Varga Krisztina előadó bíró . Mocsár Attila bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: . Ravasz László ügyvéd (ügyvéd címe) Az alperes alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe, ügyintéző: dr. Törös Judit ügyvéd) A per tárgya: végrehajtás megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Törvényszék 3.Pf.20.770/2018/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Járásbíróság 6.P.22.525/2017/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 63.500 (hatvanháromezerötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 336.600 (háromszázharminchatezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. [1] Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Az ... hitelező
  4. január 19-én két önálló zálogjoggal biztosított kölcsönszerződést kötött a felperes és a perben nem álló Sz.Gy. adósokkal: a 6174708 azonosítójú szerződés alapján 8.070.000 forint, a 61773190 azonosítójú szerződés alapján pedig 2.570.000 forint kölcsönt folyósított 18 év futamidőre. A hitelező - a fizetési kötelezettség elmulasztása miatt - a kölcsönszerződéseket felmondta, majd kérelmére a közjegyző
  5. március 11-én közokirat végrehajtási záradékolása útján végrehajtást rendelt el a felperessel és Sz.Gy. adóstárssal szemben, a 6174708 azonosítójú kölcsönszerződésből eredően 9.458.727 forint tőke és járulékai, a 61773190 számú kölcsönszerződés alapján pedig 3.051.071 forint tőke és járulékai behajtása iránt. [2] [3] [4] [5] [6] [7] A Sz.Gy. adóssal szemben folytatott végrehajtási ügyben
  6. június 06-án ingatlan árverési értékesítéséből 13.620.000 forint folyt be, melynek felosztása során a végrehajtó 12.024.004 forintot fizetett ki a végrehajtást kérőnek. A felosztási terv szerint a két kölcsönszerződésből eredő követelés ekkor 18.322.796 forint volt, amely a végrehajtási záradékban feltüntetett 12.509.798 forint főkövetelésből, annak 5.406.209 forint kamatából és 406.789 forint végrehajtás költségből tevődött össze. A végrehajtást kérő a 6174708 azonosítójú kölcsönszerződést lezárta, míg a 61773190 számú szerződésből eredő követelést
  7. október 31-én az ... Bank Nyrt-re, az ... Bank Nyrt. pedig
  8. november 02-án az alperesre engedményezte. A kereseti kérelem és az alperes védekezése A felperes módosított keresetében a Pp.
  9. § b) pontja alapján az ellene indult végrehajtás megszüntetését kérte, arra hivatkozással, hogy a végrehajtás alatt álló követelés az egyetemleges adóstárssal szembeni végrehajtás során befolyt vételár kifizetése folytán teljes egészében megszűnt. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a 61773190 azonosítójú kölcsönszerződésből származó, engedményezéssel megszerzett követelése az árverési vételárból nem került kiegyenlítésre. Az első- és másodfokú ítélet Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító döntését azzal indokolta, hogy a perben megszüntetni kért végrehajtás kizárólag a 61773190 azonosítójú, az alperes által engedményezéssel megszerzett kölcsönszerződésből eredő követelés behajtására vonatkozik, amely követelés nem térült meg az egyetemleges adóstárs ingatlanának árverési értékesítéséből származó 13.620.000 forint felosztásakor. Az elsőfokú bíróság mellőzte a felperes által indítványozott szakértői bizonyítást, mert a rendelkezésre álló adatok alapján kétséget kizáróan megállapította, hogy a perrel érintett követelés nem szűnt meg teljes egészében. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság helybenhagyó ítélete indokai között kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság eleget tett a Pp.
  10. január 01-től hatályos, így jelen ügyre is irányadó 370/A. §

(2a)bekezdésében foglalt kötelezettségének. Felhívására a felperes kijelentette, hogy a végrehajtás megszüntetését kéri, ezért az elsőfokú bíróság helyesen alkalmazta a Pp.
  1. §át, amikor kizárólag azt vizsgálta: a követelés teljes mértékben megszűnt-e, azt pedig a felperes sem vitatta fellebbezésében, hogy a bíróság a követelés teljes egészében való megszűnése tekintetében helytálló következtetésre jutott. A másodfokú bíróság hangsúlyozta: nem a Pp.
  2. § b) pontjára alapított végrehajtás megszüntetése iránti perre tartozik annak vizsgálata, hogy a végrehajtást kérő a még fennálló tartozás összegét helyesen számította-e, és nem a perre tartozó kérdés a végrehajtó által készített felosztási terv számszaki ellenőrzése sem. A végrehajtás foganatosításával kapcsolatos jogorvoslatokra ugyanis nem a per szolgál. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára való utasítását kérte. Okfejtése szerint a jogerős döntés sérti a Pp.
  3. §
(1)bekezdését, 206. §
(1)bekezdését, valamint a
  1. §-ban foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot. Az eljárt bíróságoktól eredménytelenül kérte annak szakértői vizsgálatát, hogy az alperes jogelődjének kifizetett 12.024.004 forint fedezte-e mindkét kölcsönszerződésből eredő tartozást. A végrehajtás megszüntetése iránti kereset csak akkor bírálható el megfelelően, ha tisztázott a már megfizetett összeg elszámolása, nyomon követhető a követelés csökkenése; ezért nem volt mellőzhető az alperes felhívása a tényleges tartozás és meghatározása számítási módjának a bizonyítására. A felperes csak ezt követően tudott volna nyilatkozni arról, hogy vitatja-e a tartozás összegét. A bíróság mulasztásának kiküszöbölésére kérte a szakértő kirendelését. Azzal, hogy a szakértői bizonyítást nem folytatták le, nem tudta előterjeszteni az esetleg szükségessé váló végrehajtás korlátozása iránti keresetet; ezért téves az az ítéleti megállapítás, hogy saját mulasztása miatt nem terjesztette elő a korlátozási igényt. [8] [9] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Azzal érvelt, hogy a keresethez kötöttség miatt a felperes egyértelműen végrehajtás megszüntetésére irányuló keresetét nem lehetett a végrehajtás korlátozása iránti keresetként elbírálni. Ezen túlmenően a végrehajtás korlátozásának vizsgálatáról azért sem lehetett szó, mert a per tárgyát képező végrehajtandó tartozás kiegyenlítésére a felperes semmilyen okiratot nem csatolt. A Kúria döntése és jogi indokai A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [10] A Pp.
  2. §
(2)bekezdésében, valamint a 275. §
(3)bekezdésében foglaltak együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálatot anyagi jogi és eljárásjogi jogszabálysértés egyaránt megalapozhatja, utóbbi azonban csak akkor, ha annak az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása volt. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet eljárási szabálysértésekre alapítottan támadta, az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási szabályszegés azonban nem volt megállapítható. [11] A felperes felülvizsgálati kérelmében sérelmezte, hogy a perben eljárt bíróságok a bizonyítási eljárást nem a szükséges módon és mértékben folytatták le. A bizonyítási eljárás kereteit meghatározó - a felülvizsgálati kérelemben is megjelölt - Pp. 163. §
(1)bekezdése szerint a bíróság bizonyítást a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett rendel el. A rendelkezésnek megfelelően: a bizonyítás tárgyát a per eldöntése szempontjából releváns tények képezik, vagyis azok, amelyekre a felperes a keresetét, az alperes pedig a védekezését alapítja. Mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság tehát helyesen tulajdonított jelentőséget annak, hogy mi volt a felperes kereseti kérelme és mi volt az általa előadott tényalap. [12] A felperesnek az elsőfokú bíróság felhívására megtett egyértelmű érdemi nyilatkozata alapján (amely szerint a felperes az ellene folytatott végrehajtás megszüntetését kéri) a perben annak volt ügydöntő jelentősége, hogy az egyetemleges adóstárs Sz.Gy. elleni végrehajtás során befolyt árverési vételár elegendőnek bizonyult-e az árverést követően kiegyenlítettnek minősített 61743708 azonosítójú kölcsöntartozáson kívül a felperessel szemben érvényesített 61773190 azonosítójú kölcsöntartozás teljes összegű megfizetésére is. Ehhez igazodóan az elsőfokú bíróság a bizonyítást a szükséges mértékben lefolytatta, beszerezte a végrehajtói iratokat, és az így rendelkezésre álló bizonyítási anyag alapján a Pp. 206. §
(1)bekezdésében biztosított mérlegelési jogkörében eljárva jutott arra az - egyébként a felperes által sem a fellebbezésben, sem a felülvizsgálati kérelemben nem kifogásolt - következtetésre, hogy az adóstárs végrehajtási ügyében történt megtérülés a felperessel szembeni végrehajtandó követelést nem szüntette meg. A másodfokú bíróság helytállóan mutatott rá: nem a végrehajtás megszüntetése iránti perre tartozik annak vizsgálata, hogy a végrehajtást kérő a még fennálló tartozás összegét helyesen számította-e. Az érvényesített követelés összegszerűségének számszaki levezetése, ennek érdekében szakértői bizonyítás kizárólag akkor lett volna indokolt, ha a felperes a végrehajtás korlátozása iránti keresettel él. A felperes álláspontjával szemben a végrehajtás korlátozása iránti kereset előterjesztése meg kell, hogy előzze az annak alátámasztására irányuló bizonyítás felvételét. [13] A kifejtettekből következően a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [14] A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése értelmében alkalmazott Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest az alperes ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költéségnek megfizetésére, amelynek mértékét a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(1)és
(5)bekezdésében foglaltakra figyelemmel állapította meg. [15] A felperes teljes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM. rendelet 13. §
(1)bekezdésére tekintettel a
  1. §.-ban foglaltak alapján az állam viseli. [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Harter Mária s.k. a tanács elnöke, dr. Szabolcsi-Varga Krisztina s.k. előadó bíró, dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. bíró A kiadmány hiteléül: BB bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.