A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.137/2008/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év június hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A rablás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.B.VI-VII.35253/2006/
- számú és a Fővárosi Bíróság 27.Bf.VI-VII.8446/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- június 26-án meghozott 20.B.VI-VII.35253/2006/
- számú ítéletével a terheltet 2 rendbeli dolog elleni erőszakkal, üzletszerűen, jelentős értékre elkövetett lopás bűntette, 3 rendbeli rongálás bűntette és 1 rendbeli rablás bűntettének kísérlete, valamint közúti veszélyeztetés bűntette miatt - halmazati büntetésül - 4 évi börtönre, 4 év közügyektől eltiltásra, továbbá a közúti járművezetéstől 2 évi eltiltásra ítélte. Egyidejűleg elrendelte a terhelttel szemben megelőzően kiszabott 1 év börtönbüntetés utólagos végrehajtását is. A tényállás II. pontja a következőket tartalmazza: A terhelt
- év utolsó negyedévétől kezdődően egy ismeretlen személytől kapott megbízás alapján - anyagi ellenszolgáltatás fejében - személygépkocsikat tulajdonított el Budapesten, majd azokat értékesítés céljából a megbízónak átadta. E megbízás teljesítése érdekében a terhelt az általa vezetett gépkocsival
- február 21-én kora reggel megjelent a ház előtti parkolóban, hogy az ott lezárt állapotban leállított, 1.728.000 forint értékű személygépkocsit eltulajdonítsa. Zártörővel kinyitotta a gépkocsi központi zárját, majd - beülve az autóba - a kormányzár biztosítót és a kormányzárat eltörte, a magával hozott fedélzeti számítógépet pedig a motorhoz csatlakoztatta és a jármű motorját elindította. Ekkor azonban megérkezett a személygépkocsi tulajdonosa, a feleségével és 6 éves gyermekükkel együtt. A sértett meghallotta, hogy valaki beindította az autó motorját és azt is látta, hogy a gépkocsit hátramenetbe kapcsolták. A sértett felháborodásában kiabálni kezdett és odaugrott az akkor még álló gépkocsi bal első ajtajához. A terhelt ekkor hátramenetben elindult, mire a sértett felesége a gyermekét maga mellé húzta, nehogy véletlenül elüsse a jármű. A hátramenetben haladó személygépkocsit - mellette futva - a sértett igyekezett követni. Az úttestre kitolatva a terhelt megállította a járművet és előremenetbe kapcsolt. Ekkor a sértett kinyitotta az autó bal első ajtaját és - miközben újra rákiabált a terheltre - bal kezével megfogta az ajtó felső részét, jobb kezével pedig a terhelt vállát, ruháját ragadta meg, hogy megakadályozza őt az elhajtásban. A terhelt ennek ellenére - a jármű megtartása érdekében - egyes sebességi fokozatban elindult. A sértett a jármű sebességét felvéve, futva próbálta meg követni a személygépkocsit, miközben kezét folyamatosan az ajtón, illetve a terhelt ruháját markolva tartotta. A terhelt - bár észlelte, hogy a sértett testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki - nem állt meg. A bal oldali irányba mozgó gépkocsi végül az úttest bal oldalán lévő parkolóban álló járműveknek ütközött, míg a sértett a félig becsukódó bal első ajtó és a karosszéria közé került. Az ütközés következtében a személygépkocsiban 155.000, a másik gépkocsiban 271.000, a harmadik személygépkocsiban pedig 114.000 forint kár keletkezett, s megrongálódott a sértett járműve is. A sértett a nyak rándulásában és a bal láb zúzott sebzésében megnyilvánuló, 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a terhelt e cselekményével - a rongálásokon és a sértett sérelmére megvalósított közúti veszélyeztetésen túlmenően - a Btk. 321.§-ának
(2)bekezdésében írt rablás bűntettének kísérletét követte el. A sértettel szembeni erőszakot ugyanis az általa eltulajdonítani megkísérelt gépjármű megtartása érdekében alkalmazta, cselekménye pedig azért kísérlet, mert a dolog véglegesen nem került ki a tulajdonos birtokából. Az ügyészi és védelmi fellebbezés alapján másodfokon eljárt Fővárosi Bíróság a
- december 5-én kihirdetett 27.Bf.VIVII.8446/2007/
- számú ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét: a rablás bűntette kísérleteként értékelt cselekményt befejezettnek, a 3 rendbeli rongálás bűntetteként felrótt cselekményből 2 rendbelit vétségnek minősített, míg a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás tartamát 6-6 évre súlyosította. Az ítélet egyéb rendelkezéseit viszont helybenhagyta. A másodfokú bíróság az iratokra alapozottan kiegészítette a tényállást egyrészt azzal, hogy a terhelt az autóba kapaszkodó sértettet leszúrással is fenyegette, másrészt rögzítette, hogy a gépkocsikban a rongálással okozott kárt a biztosító megtérítette. A rablás bűntette kapcsán kifejtette a Fővárosi Bíróság, hogy a terhelt a gépkocsit már uralma alá vonta, s csupán a helyszínről véglegesen eltávozni nem volt módja a sértett fellépése miatt. Így az erőszakot, illetve a kvalifikált fenyegetést a terhelt a gépkocsi megtartása végett alkalmazta. Mivel pedig az nem feltétel, hogy a dolog megtartása erőszak alkalmazása útján sikeres is legyen, a másodfokú bíróság a terhelt rablási cselekményét befejezettnek minősítette. A másodfokú bíróság ítélete ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416.§-a
(1)bekezdésének b/ pontja alapján. Az ebben kifejtettek szerint a Btk. 321.§-ának
(2)bekezdésében írt rablás csak akkor állapítható meg, ha az elkövetési magatartás a befejezett lopási cselekmény után következik. A lopás pedig akkor befejezett, ha a korábbi birtokállapot megszűnt és egy újabb jött létre, következésképpen amikor az elvétel folytán a dolog már nem áll a tulajdonos rendelkezése alatt, s már reális esélye sincs, hogy azt újra birtokba vehesse. Ebben az esetben viszont a lopás kísérleti szakban maradt, mivel a tulajdonosnak a birtokba vételre volt reális lehetősége, amellyel élt is. A fentieken túlmenően az erőszak nem volt akaratot bénító, azt megtörő, a fenyegető kijelentés tekintetében pedig a tényállás kiegészítés iratellenes. Ekként viszont a cselekmény nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntetteként értékelendő, amely a kiszabott büntetés markáns enyhítését indokolja. A Legfőbb Ügyészség a BF.455/2008. szám alatti indítványában miként a nyilvános ülésen jelenlévő ügyész is - az indítványban kifejtettekkel nem értett egyet. Utalt arra, hogy a Btk. 321.§-ának
(2)bekezdése szempontjából a tettenérés nem csupán az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele közbeni leleplezését jelenti, hanem szóba jöhet akkor is, ha a lopás befejezését jelentő elvétel után kerül sor a bűncselekmény felfedezésére. A jelen esetben a lopás valóban nem fejeződött be, azonban a tettenérés megállapítására az elvétel befejezése előtt történő észlelés kapcsán is sor kerülhet. Ilyenkor a dolog megtartása végett alkalmazott erőszak ugyancsak tényállásszerű magatartás. Az erőszak személyre közvetlenül ható erő kifejtése, amely az ellenállást megtöri. A terhelt magatartása ennek mindenben megfelelt, a leszúrás kilátásba helyezése pedig élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés. Mindezekre tekintettel a Legfőbb Ügyészség a megtámadott határozat hatályban történő fenntartását indítványozta. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A Be. 423.§-ának
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban rögzített tényállás irányadó, az - a bizonyítékok értékelésének téves voltára vagy megalapozatlansági okokra hivatkozva - nem támadható. Ebből következően a felülvizsgálati indítványnak az a kifogása, mely szerint a másodfokú bíróság iratellenesen egészítette ki a tényállást azzal, hogy a terhelt élet elleni fenyegetést is intézett a sértetthez, az említett perjogi szabályba ütközik, ezért kívül esik a felülvizsgálat keretein. A Btk. 321.§-ának
(2)bekezdéséből kitűnően rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, a vagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. Tetten ért tolvajnak az tekintendő, akit a lopási cselekmény véghezvitele közben vagy annak befejezése után még a helyszínen lelepleznek, illetve akit a helyszínről távoztában nyomon követve üldöznek. A lopás bűncselekményének elkövetési magatartása a jogtalan eltulajdonítás céljából történő elvétel, ami nem más, mint az idegen dolog birtokba vétele, az afeletti uralom megszerzése. A rablásnak a Btk. 321.§-ának
(2)bekezdésében írt alakzata nyilvánvalóan csak akkor jöhet szóba, ha a tetten érés folytán a sértettnek még megvan az objektív lehetősége arra, hogy a jogszerű birtokállapotot visszaállítva a dolgot az elkövetőtől vissza vegye. Ez pedig azt feltételezi, hogy az elkövető a dolgot már elvette, azt - tekintve, hogy az nála vagy az őrizetében van - uralma alá vonta. Amennyiben tehát a tetten ért tolvaj a sértettnek a dolog visszaszerzésére irányuló kísérletét hárítja el erőszak vagy élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, az elkövetési magatartást a dolog megtartása érdekében fejti ki, így cselekményével a Btk. 321.§-ának
(2)bekezdésében foglalt rablás bűntettét valósítja meg. Abban az esetben viszont, ha az elkövetőt az elvételi cselekmény folyamatában, még a birtokba vétel megtörténtét megelőzően érik tetten, az általa a sértettel (passzív alannyal) szemben alkalmazott erőszak vagy kvalifikált fenyegetés az elvétel zavartalanságának - hiszen ilyenkor a sértett nem visszaszerezni igyekszik a dolgát, hanem annak elvételét kívánja megakadályozni - biztosítását szolgálja, ezért a rablás bűntette a Btk. 321.§-a
(1)bekezdésének első fordulata szerint minősül. A jelen ügyben irányadó tényállást alapul véve nem kétséges, hogy a terhelt - jogtalan eltulajdonítás szándékával - a rá nézve idegen gépkocsit az uralma alá vonta, minthogy a központi zárat kinyitotta, a kormányzárat kiiktatta és - egy magával hozott fedélzeti számítógép beszerelésével a jármű motorját beindította, majd a gépkocsival hátramenetben meg is indult. Ezzel az elvételt befejezte. Ezt követően azzal a cselekményével, hogy a személygépkocsi elvitelét megakadályozni igyekvő sértettet - annak testi épségét közvetlen veszélynek kitéve - az előre haladó gépkocsival vonszolta, az ellenállás megtörésére alkalmas személy elleni erőszakot alkalmazott, amelynek célja egyértelműen a dolog megtartása és nem a menekülés volt, hiszen kísérletet sem tett arra, hogy a járművet hátra hagyva távozzon el a helyszínről. Ehhez képest tevékenységével a Btk. 321.§-ának
(2)bekezdésében foglalt rablás bűntettét valósította meg, amelyet egyébként - az erőszaktól függetlenül - a terhelt részéről elhangzott élet, testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetés is tényállásszerűvé tett. A Btk. 321.§-ának
(2)bekezdése szerinti rablás nem eredmény bűncselekmény, a dolog megtartását célzó erőszak vagy kvalifikált fenyegetés alkalmazásával a bűntett befejezetté válik. Annak, hogy az elkövetési magatartás sikerre vezetett-e vagy sem, a jogi minősítés szempontjából nincs jelentősége. A kifejtettekre tekintettel tehát a terhelt e cselekményének jogi értékelése törvényes, ennek folytán a Be. 416.§-a
(1)bekezdésének b/ pontjából következően - a büntetés mértékének felülvizsgálatára nincs lehetőség. Ezért a Legfelsőbb Bíróság - nem adva helyt a felülvizsgálati indítványnak - a megtámadott határozatokat a Be. 426.§-a értelmében hatályukban fenntartotta. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak a Be. 3.§-ának
(4)bekezdése és 416.§-a
(4)bekezdésének b/ pontja értelmében nincs helye, a felülvizsgálati indítvány megismétlésének lehetőségét pedig a Be. 418.§-ának
(3)bekezdése, illetve 421.§ának
(2)és
(3)bekezdése zárja ki. Budapest,
- június
- Dr. Demeter Ferencné s.k. a tanács elnöke, Dr. Akácz József s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró. A kiadmány hiteléül: írnok MV