← Magyarország

Pfv.20947/2019/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A beszámítási kifogás feltételei a felek közötti (al)vállalkozási szerződés általános szerződési feltételeinek rendelkezéseire tekintettel. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.947/2019/

  1. A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Cseh Attila előadó bíró Dr. Zumbók Péter bíró A felperes: ... A felperes képviselője: dr. Deák Zoltán ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: dr. Pallós Zoltán Imre ügyvéd A per tárgya: Vállalkozói díj megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.111/2019/4/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 5.G.40.453/2017/
  2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A ... (a továbbiakban: Társulás) mint több település ivóvízminőség javító projektjének építtetője közbeszerzési eljárást írt ki a projekt megvalósítására. Az eljárás nyertese az alperes és a perben nem álló ... Zrt. által létrehozott konzorcium lett. A nyertes ajánlatban a felperest alvállalkozóként tüntették fel. A konzorcium tagjai és a felperes között
  3. november 4-én vállalkozási szerződés jött létre, amelyben a felperes a beruházáshoz kapcsolódó távvezeték kiépítését vállalta. A felek a vállalkozói díj összege, az elszámolás módja, a munkavégzés kezdési [3] [4] [5] és befejezési időpontjai mellett késedelmi kötbérfizetési kötelezettségben állapodtak meg, rögzítve a kötbér mértékét és maximumát. A szerződés részét képezte az Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF). A felek
  4. június 20-án egy további vállalkozási szerződést kötöttek, amelyben a felperes a ... vízműtelep udvari munkáinak elvégzését vállalta. A két szerződés lezárásakor a felek a felperest megillető vállalkozói díj (ennek részeként pótmunkadíj), illetve az alperesi kötbérigény tekintetében nem tudtak megegyezni. Ezért a felperes 2016 szeptemberében a ... (a továbbiakban: ...) szakvéleményét szerezte be a távvezeték kiépítési munkák kapcsán. A felperes keresete, az alperes ellenkérelme és beszámítási kifogása [6] [7] A felperes a ...-szakvéleményre alapított keresetében 40.177.862 forint (ebből 15.760.362 forint a távvezetékkel kapcsolatos vállalkozói díj, 23.367.500 forint pótmunkadíj) és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A közbeszerzésekről szóló
  5. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
  6. §

(6)bekezdésére utalással kiemelte: a perben az alperes nem élhet beszámítási kifogással, emellett az alperes kötbérigényét érdemben is vitatta. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Elismerte, hogy a felperes 15.760.362 forint vállalkozói díjra és a második szerződéssel összefüggésben 1.050.000 forint pótmunkadíjra tarthat igényt, az ezt meghaladó keresetet vitatta. Emellett 29.861.946 forint kötbérigény vonatkozásában beszámítási kifogást terjesztett elő, amellyel kapcsolatban álláspontja az volt, hogy a felperes és közte létrejött szerződésre a Kbt. szabályai nem irányadóak. Az első- és másodfokú ítélet [8] [9] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Rögzítette, hogy a felperes alvállalkozóként vett részt a közbeszerzési szerződés nyertes ajánlattevő általi teljesítésében. E megállapítását a Kbt. 4. § 1. és 2. pontjai szerinti fogalommeghatározásokra (ajánlattevő, illetve alvállalkozó), valamint 124. §
(1)bekezdésére alapította. Rámutatott, hogy a peres felek közötti alvállalkozási szerződés a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
  2. §-a szerinti kivitelezési szerződés. Indokolásában kifejtette, hogy a Kbt. felperes által hivatkozott
  3. §
(6)bekezdése az ajánlatkérőre tartalmaz rendelkezést, aki a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő tartozásával szemben csak a jogosult által elismert, egynemű és lejárt követelését számíthatja be. A Kbt. szerint alvállalkozónak minősülő felperesre azonban ez a rendelkezés nem irányadó. Ezért az alperes a kötbérigényét beszámítás útján érvényesítheti a perben, figyelemmel az ÁSZF 5.
  1. pontjára is. [10] Az elsőfokú bíróság az alperes által elismert követelésen túli, 23.367.500 forint összegű pótmunkadíj iránti igényt bizonyítatlannak ítélte, a ...-szakvélmenyből a kötbérigény alaptalanságára vonatkozó megállapítást a Szakértői Testület szakértői kompetencián történt túlterjeszkedése miatt a kimentésre is kiterjedően - nem vette figyelembe, egyúttal megállapította, hogy a felperes a késedelmét nem mentette ki, ezért az alperes a kötbérigényét alappal érvényesíthette. [11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, az alperest 16.810.362 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, egyebekben helybenhagyta. [12] A másodfokú bíróság a beszámítási kifogást illetően nem értett egyet az elsőfokú bíróság álláspontjával. Kiemelte: a felek között létrejött kivitelezési szerződés részét képező ÁSZF 3.
  2. pontja szerint: „A közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés alapján megvalósítandó projekttel összefüggő vállalkozói szerződések esetén - ha a vállalkozó a közbeszerzésről szóló
  3. évi CVIII. törvényben (Kbt.)
  4. §
  5. alpontja szerinti alvállalkozónak minősül - a vállalkozóra a jelen pontban foglaltak kötelezően alkalmazandóak és irányadóak: 3.1.
  6. Az építési jogszabályok és a Ptk. rendelkezései a Kbt. és az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/
  7. (XII.23.) Korm.rendelet speciális rendelkezései szerinti eltérésekkel alkalmazandóak." [13] Kifejtette, hogy a felek a fellebbezési szakban nem vitatták az elsőfokú bíróság azon megállapítását, miszerint a felperes a Kbt. 4 .§
  8. pontja szerinti alvállalkozónak minősül. A Ptk. 6:
  9. §-ának a szerződési szabadságot deklaráló rendelkezéseiből következően a felek a szerződésük tartalmává tehetnek olyan jogszabályi rendelkezéseket is, amelyek alkalmazására ennek hiányában a köztük létrejött szerződéses jogviszonyban nem kerülne sor, feltéve, hogy ezt a törvény nem tiltja. A Ptk. 6:
  10. §-a nem tartalmaz ilyen tiltást. [14] Mindennek az a jogkövetkezménye, hogy az alperes beszámítási kifogását nem a Ptk. 6:
  11. §-a, hanem a Kbt.
  12. §
(6)bekezdésének megfelelően kell megítélni. Eszerint a felperes elismerésének hiányában az alperesnek nincs lehetősége a kötbérigénye beszámítására. Az ÁSZF 5.
  1. pontja is csupán akkor biztosít erre lehetőséget, ha annak az ÁSZF egyéb rendelkezései alapján helye van. Az ÁSZF 3.
  2. pontjára figyelemmel azonban e feltételek a perben nem állnak fenn. [15] A másodfokú bíróság helytállónak ítélte az elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben, hogy a TSZSZ a kötbér vonatkozásában törvényi felhatalmazás hiányában - nem adhatott szakvéleményt, érdemben pedig a Polgári perrendtartásról szóló
  3. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp. 164.) §
(1)bekezdése szerint a felperest terhelő bizonyítás hiányára tekintettel az alperes által elismert vállalkozóiés pótmunkadíj iránti igényt ítélte megalapozottnak. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak a felülvizsgálattal támadott részében történő hatályon kívül helyezését és a kereset teljes elutasítását - tartalmilag az elsőfokú ítélet helybenhagyását - kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Ptk. 6:8. §-át, 6:49. §-át és a Pp. 206. §
(1)bekezdését jelölte meg. [17] Utalt az elsőfokú bíróság által a kötbérigénye beszámíthatóságával összefüggésben kifejtettekre: a Kbt. definícióira az alvállalkozó, az ajánlattevő, illetve a közbeszerzési szerződés tekintetében, valamint arra, hogy ezek figyelembevételével a Kbt. 130. §
(6)bekezdése szerinti korlátozás a Társulás mint ajánlatkérő és az alperes, valamint az ... Zrt. alkotta konzorcium mint jogosultak relációjában irányadó. Idézte a peres felek közötti kivitelezési szerződés ÁSZF másodfokú bíróság által felhívott 3.
  1. pontját, valamint 3.1.
  2. - 3.1.
  3. alpontjait. Érvelése értelmében e rendelkezés célja a felperes tájékoztatása arról a tényről, hogy alvállalkozóként a Kbt. egyes rendelkezéseinek meg kell felelnie. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság az ÁSZF 3.
  4. pontjából kiragadta a 3.1.
  5. alpontot, holott a 3.1.
  6. - 3.1.
  7. alpontok összességükben tartalmazzák a Kbt. azon rendelkezéseit, amelyeket a felek a polgári jogi jogviszonyuknak is részévé tettek - a Kbt-nek történő megfelelés érdekében. Ehhez képest a másodfokú bíróság a Ptk. 6:
  8. §-ával ellentétesen jutott arra a következtetésre, hogy a peres felek általánosságban tették polgári jogviszonyuk részévé a közbeszerzési szabályokat minden olyan esetben, amikor a Ptk. nem tartalmaz kógens rendelkezést a felek jogaira és kötelezettségeire. [18] Külön kiemelte: a jogerős ítélet azért sérti a Ptk. 6:
  9. §
(1)bekezdését, mert az ÁSZF 3.
  1. pontjának célja magából az okiratból is kitűnően kizárólag az említett figyelemfelhívás volt, ennek kiterjesztő értelmezése nem lehetséges. Kifejtette továbbá, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 6:
  2. §
(3)bekezdését és 6:49. §
(1)bekezdését is, mert a 3.1.
  1. alpont nem értelmezhető akként, hogy ő a beszámítás jogáról lemondott. Ehhez kifejezett, egyértelmű jognyilatkozatot kellett volna tennie. A szerződő felek azonban az ÁSZF 5.
  2. pontjában éppen ezzel ellentétes tartalmú jognyilatkozatot tettek. [19] Az alperes kitért arra is, a fentebb részletezett értelmezéssel a másodfokú bíróság okszerűtlenül és a logika szabályival ellentétesen vont le következtetést arra, hogy a felek a közbeszerzési szabályokat a polgári jogi jogviszonyuk részévé tették, amellyel megsértette a Pp.
  3. §
(1)bekezdését is. [20] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [22] A felülvizsgálati eljárás eredményeként a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt és az alábbiak szerint érdemben vizsgálható - okokból nem jogszabálysértő. [23] A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel a Kúria elöljáróban a felülvizsgálati eljárás jogi természetét és a felülvizsgálat kereteit rögzíti. [24] A felülvizsgálat nem a per folytatása, nem egyfajta „harmadfokú" eljárás, hanem szigorú eljárásjogi szabályok szerinti rendkívüli perorvoslat, amelyben a Kúria kizárólag a fél által megjelölt jogszabálysértéseket vizsgálhatja [Pp. 272. §
(2)bekezdés]. A felülvizsgálati kérelemben az azt előterjesztő félnek az álláspontja szerint a másodfokú bíróság által a jogerős ítélet meghozatalakor elkövetett jogszabálysértéseket kell megjelölnie, ennek körében kötelező tartalmi elemként a megsértett jogszabályhelyeket, valamint annak kifejtését, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [1/2016. (II.15.) PK vélemény 3. pontja]. Lényeges továbbá, hogy a felülvizsgálati eljárás tárgya: a jogerős ítélet [Pp. 270. §
(2)bekezdés], amely nem támadható felülvizsgálattal olyan kérdésben, amely nem volt az elsőilletve a másodfokú eljárás tárgya (BH2002.283., EBH2002.653., BH2002.447.II.). [25] Mindennek az alperes felülvizsgálati kérelme tekintetében a megjelölt anyagi jogi jogszabálysértések közül a Ptk. 6:8. §
(3)bekezdése folytán a joglemondás kérdése szempontjából volt jelentősége, figyelemmel arra, hogy az nem volt tárgya sem az első, sem a másodfokú eljárásnak, arra a felek perbeli nyilatkozataikban nem hivatkoztak - tartalmilag sem -, így a másodfokú bíróságnak sem kellett e tárgykörrel foglalkoznia. Amely tény, illetve hivatkozás nem volt az eljárás tárgya, azzal összefüggésben a bíróság jogszabálysértést sem követhetett el, ezért az alperes e felülvizsgálati támadását a Kúria érdemben nem vizsgálhatta. [26] Az e körben érdemi vizsgálat alá vonható anyagi jogi jogszabálysértés [Ptk. 6:8. §
(1)bekezdés], és az alperes eljárásjogi hivatkozása [Pp. 206. §
(1)bekezdés] egy és ugyanazon jogkérdést érintette: a felek közötti kivitelezési szerződés ÁSZF 3.
  1. pontjának - és ezen belül a 3.1.
  2. - 3.1.
  3. alpontjainak értelmezését, figyelemmel arra is, hogy az adott ügyben a „felek szerződéskötéskori akaratának" feltárását célzó klasszikus bizonyításra (tanúk, stb.) nem került sor, ilyet a felek nem is indítványoztak. (E ponton a Kúria megjegyzi: a TSZSZ-szakvéleményre alapított perre a Pp. 386/O. § utaló rendelkezése folytán a Pp. XXVI. Fejezet (kiemelt jelentőségű perek) szabályait kellett alkalmazni, amelyek közül a Pp. 386/J. § értelmében a bíróságot a Pp.
  4. §
(3)bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség nem terhelte.) [27] Az alperes eljárásjogi hivatkozásával összefüggésben a Kúria kiemeli: a felülvizsgálati eljárás keretében - éppen annak rendkívüli perorvoslati jellege miatt - általában nem vizsgálható a bíróság mérlegelési körébe tartozó tényállás, és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A Kúria csak azt vizsgálja, hogy az eljárt bíróság a mérlegelés körébe vont adatok és bizonyítékok megállapítása és azok egybevetése során nem jutott-e nyilvánvalóan helytelen és okszerűtlen következtetésre (BH1996.506.). Lényeges, hogy az minősíthető nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek, ha a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott ítélettől eltérő következtetésre lehet jutni (BH2013.119.II.). [28] A jelen ügyben a másodfokú bíróság a perben rendelkezésre álló okirati bizonyítékok tartalmát a Pp. 206. §
(1)bekezdése - ezáltal a Ptk. 6:8. §
(1)bekezdése - sérelme nélkül értékelte. E körben a Kúria a következőkre mutat rá: amint azt a bíróságok egyezően és helytállóan rögzítették, a perben nem vitás tény volt, hogy a felperes az alperes (és konzorciumi társa) által kötött közbeszerzési szerződés alvállalkozója volt. Erre tekintettel a Társulás (közbeszerzési értelemben: ajánlatkérő) és a konzorciumi tagok (ajánlattevők) közötti közbeszerzési szerződésből [Kbt. 124. §
(1)bekezdés] közvetlenül nem következik a Kbt. szabályainak köztük a per lényegét képező beszámítási szabálynak [Kbt. 130. §
(6)bekezdés] - a peres felek jogviszonyában való alkalmazása. [29] Nem vitás tény azonban az is, hogy a peres felek közötti szerződés részét képezte az „Általános Szerződési Feltételek az ... Zrt. részvételével létrehozott konzorciumok alvállalkozói kivitelezési szerződéseihez (ÁSZF)" is, amelynek 3.
  1. pontja - és hivatkozott alpontjai - felek jogviszonyában történő érvényesülése (hatálya) volt a beszámítás tekintetében a per releváns kérdése. A fenti szerződési pontok értelmezése során nem hagyható figyelmen kívül az ÁSZF
  2. pontjának címe („Közbeszerzési szabályok alkalmazása"), amely semmilyen kizárólagos, illetve megszorító tartalmat nem hordoz magában a Kbt. irányadó szabályainak körét illetően. A 3.
  3. pont szövege pedig nem hagy kétséget afelől, hogy az egyes alpontok (3.1.
  4. -3.1.
  5. pont) rendelkezései a peres felek közötti (al)vállalkozói jogviszonyban kötelező jelleggel irányadóak. Ez a peres felek között
  6. november 4-én létrejött egyedi (al)vállalkozási szerződés
  7. pontját követően (a 6/
  8. oldalon) a felperes kifejezett elfogadó nyilatkozatából és az ÁSZF 3.
  9. pontja szövege („kötelezően alkalmazandóak és irányadóak") nyelvtani értelmezéséből is egyértelműen megállapítható. [30] Az alperes érdemi felülvizsgálati érvelése szerint a 3.1.
  10. és azt követő alpontok csupán „figyelemfelkeltő", illetve „tájékoztató" jellegűek, és egyúttal a Kbt. - felek jogviszonyára is irányadó szabályozási körét határozzák meg. Az ÁSZF 3.1.
  11. alpontja azonban a Kbt. - Ptk. viszonyrendszerére egyértelmű eligazítást ad: a Ptk. rendelkezései a Kbt. speciális rendelkezési szerinti eltérésekkel alkalmazandóak. A megfogalmazás egyértelmű. E pont tartalmából következően a Ptk. - általános, egyúttal diszpozitív jellegű beszámítási szabályaihoz [Ptk. 6:
  12. §] képest a Kbt. beszámítási szabálya [Kbt.
  13. §
(6)bekezdés] a speciális rendelkezés pozíciójában van, amelyből az utóbbi érvényesülése következik („lex specialis derogat lex generalis"). Ennek nem mond ellent az ÁSZF alperes által hivatkozott 5.
  1. pontja sem, tekintettel arra, hogy amint arra a másodfokú bíróság helytállóan mutatott rá jogerős ítéletének indokolásában - a megrendelő (itt: alperes) az „ÁSZF alapján érvényesíthető" kötbér stb. beszámítására jogosult, márpedig a felek jogviszonyában az érvényesíthetőség feltétele - az ÁSZF 3.1.
  2. alpontja utaló rendelkezése folytán - éppen a Kbt.
  3. §
(6)bekezdésében előírt három konjunktív feltétel (elismert, lejárt, egynemű tartozás). A jogerős ítélet ezért nem sérti a Ptk. 6:
  1. §-át. [31] Minderre tekintettel a másodfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, érdemben vizsgálható anyagi és eljárásjogi jogszabálysértések nélkül, a jogszabályoknak mindenben megfelelően hozta meg jogerős ítéletét, ezért azt a felülvizsgálattal támadott részében a Kúria a Pp.
  2. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [32] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, ezért felülvizsgálati eljárási költségről a Kúriának nem kellett rendelkeznie. [33] Az alperes a felülvizsgálati eljárási illetéket lerótta, azt a felülvizsgálati kérelem eredménytelenségére figyelemmel viselni köteles, ezért a Kúriának e körben sem kellett döntenie. [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet - az alperes kérelmére - a Pp. 274. §
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson bírálta el. [35] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest ,
  1. szeptember
  2. . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Cseh Attila s.k. előadó bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.