Pfv.21216/2018/5 – Kúria

(3)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.216/2018/

1. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Litresits Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Litresits András ügyvéd) Az alperes: Az alperes képviselője: Őszy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kovalcsuk András ügyvéd) A per tárgya: Sajtó-helyreigazítás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.326/2018/6-II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 33.P.24.793/2017/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes által az általa lineáris médiaszolgáltatóként sugárzott .. televíziós csatornán a
3. november 8-i .. című műsorban 19 óra 30 perctől megjelent a „.." című híradás. Ebben az szerepelt, hogy „ezer körül lehet azoknak a fiataloknak a száma, akiket a felperes diákszövetkezeti nem fizettek ki, erről beszélt a károsultakat képviselő szervezet elnöke. Azt mondta, hogy ez mindig csak becslés, heteken belül lehet meg majd valamikor a pontos adat". Ugyanez a szöveg elhangzott az .. műsorában
4. november 8-án 22 órától, majd
5. november 9-én reggel 6 órától. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [2] [3] A felperes a felülvizsgálati kérelem szempontjából releváns kereseti kérelmében olyan tartalmú helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni, az alperest, amely azt tartalmazza, hogy az adott médiatartalomban „jobb tudomásunk és a Fővárosi Törvényszék
6. október 31-én kihirdetett elsőfokú ítélete ellenére valótlanul híreszteltük, hogy ezer körül lehet azoknak a fiataloknak a száma, akiket a felperes diákszövetkezetei nem fizettek ki". Az alperes a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben kérte a kereset elutasítását, a károsultak számát illetően okirati bizonyítékokra hivatkozott, illetve kérte a károsultak közül .. tanúkénti meghallgatását. Az alperes szerint a kifizetetlen tartozások közéleti vita részét képezik. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemmel érintett részben a keresetnek helyt adva a következő helyreigazító közlemény közzétételére kötelezte az alperest: „Helyreigazító közlemény:
7. november 8-án és
8. november 9-én az .. csatorna Híradó című hírműsorszámainkban a „.." című médiatartalmainkban jobb tudomásunk és a Fővárosi Törvényszék
9. október
10. napján kihirdetett elsőfokú ítélete ellenére ismételten valótlanul híreszteltük, hogy ezer körül lehet azoknak a fiataloknak a száma, akiket .. diákszövetkezetei nem fizettek ki." Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 127.000 forint perköltséget. Megállapította, hogy a 72.000 forint eljárási illeték az állam terhén marad. [5] Az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes nem tudta bizonyítani hitelt érdemlően azt, hogy közel ezer lehet azoknak a fiataloknak a száma, akiket a felperes diákszövetkezetei nem fizettek ki. Az alperes által csatolt okiratok alapján azt találta megállapíthatónak, hogy
11. november 21-én 164 fő jelentkezett az ingyenes jogsegélyszolgálatra, illetve a .. 97 fővel tartott kapcsolatot, követelésük mértéke összesen akkor 4.208.005 forint volt. Az alperes által hivatkozott 884 tagú .. csoport létét nem tekintette olyan bizonyítéknak, amelyből hitelt érdemlő következtetést lehetne levonni a károsult személyek számára, tekintettel arra, hogy a csoportnak bárki tagja lehetett. [6] Az elsőfokú bíróság ebben a körben is mellőzte .. szószóló tanúkénti meghallgatását, egyrészt az „egy tanú nem tanú" elvére hivatkozással, másrészt azért, mert .. korábban közjegyzői nyilatkozatot tett, és az sem volt alkalmas a létszám igazolására. Álláspontja szerint a közjegyzői nyilatkozat tanúkénti megismétlése vagy megerősítése önmagában nem teszi bizonyítottá az abban foglaltakat, vagyis azt, hogy a .. csoport 884-es tagsága megegyezik a károsultak létszámával. [7] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a két kereseti kérelemben marasztaló elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, az egyik - a felülvizsgálati kérelemmel nem érintett - körben a keresetet elutasította, felülvizsgálati kérelem tárgyát képező közlemény tekintetében, annak szövegét módosítva, a következő közlését rendelte el: „Helyreigazítás:
12. november
13. napján és
14. november
15. napján az .. televíziós csatorna .. valótlanul híreszteltük, hogy ezer körül lehet azoknak a fiataloknak a száma, akiket .. diákszövetkezetei nem fizettek ki". Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 72.500 forint + ÁFA együttes első- és másodfokú perköltséget. Kötelezte a felperest, külön felhívásra a Magyar Államnak 42.000 forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket fizessen meg (a felülvizsgálati kérelem tárgyát nem képező elutasított helyreigazítási igényre tekintettel). A fennmaradó 42.000 forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket a jogerős ítélet megállapítása szerint az állam viseli. A felülvizsgálati kérelemmel érintett részében helyreigazítás közlésére irányuló elsőfokú ítéleti rendelkezést a másodfokú bíróság megalapozottnak találta. Rögzítette, hogy a károsultak száma nem elhanyagolható körülmény a felperes személyének megítélése szempontjából. A tényállás részévé tett szemelvények alapján nem találta megállapíthatónak, hogy a műsor egésze egy sajtótájékoztatóról való tudósítás lenne. Rögzítette azt is, hogy más személy nyilatkozatának hű közlésétől függetlenül a PK.
16. számú állásfoglalás és az Smtv.
17. §

(1)bekezdése alapján a híresztelt valótlan tényállítás helyreigazítása alól a sajtószerv nem mentesülhet. [8] A jogerős ítélet indokolása megállapította, hogy az ezer körülire becsült megkárosítottak száma úgy került közlésre, hogy a becslés alapját nem ismertették. A jogerős ítélet álláspontja szerint mindez a befogadó számára nem bizonytalan feltételezésként tűnik fel, hanem úgy, hogy csak a pontos számadat nem ismert, a nagyságrend azonban igen, és a nagyságrendet illetően objektív bizonyítható tényadatok állnak rendelkezésre. Azt ugyan közölték, hogy a pontos szám később derül majd ki, ebből azonban az átlagnéző nem következtethet arra, hogy a becslés a nagyságrend tekintetében is téves. Meglapozottnak találta a felperes azon hivatkozását, hogy következtetésnek minősülő közlés esetén is szükséges, hogy ezt elegendő ténybeli alap támassza alá. A jogerős ítélet szerint a becslésben rejlő bizonytalanság nem teszi a tényállást a helyreigazítás körén kívül eső véleménnyé. Pontatlanságra feljogosít ugyan, de arra nem, hogy alaptalan, csekély ténybeli alappal sem rendelkező állítást lehessen tenni a károsultak számát illetően. [9] A jogerős ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság helyesen értékelte az alperes által csatolt bizonyítékokat. Kiemelte, hogy a hivatkozott .. csoport létszámából nem becsülhető aggálytalanul a károsultak nagyságrendje, és a becslést gyengíti az is, hogy a tényleges meghatalmazások száma nem érte el az ötvenet, és az érdekképviselettel kapcsolatot tartó érdekeltek száma sem érte el a kétszázat. [10] A tanúmeghallgatás mellőzése tekintetében nem találta helyesnek az elsőfokú bíróságnak azt az érvelését, hogy a közjegyzői nyilatkozaton kívül más tanúvallomás tőle nem várható, illetve hogy más tanú nem volt, illetve a .. csoporttal kapcsolatos előadásaival önmagában a károsultak száma hitelt érdemlően nem igazolható. Márpedig megállapítható, hogy a felperes jogi képviselőjének levelére adott reakció alapján .. a károsultak számát a .. csoport létszámával azonosította, ez pedig nem tekinthető aggálytalannak. [11] A jogerős ítélet nem vitatta azt, hogy a károsultak léte, illetve létszáma egy közügy részét képezi, jelen esetben viszont nagyságrendileg megalapozatlan, annak alapját fel nem tüntető becslés történt, a valótlan adatként (tényállításként) közlés a véleménynyilvánítás szabadságának oltalmát nem élvezi. A jogerős ítélet indokolása szerint a szabad véleménynyilvánítást nem szolgálja a nagyságrend tekintetében félrevezető, mással alá nem támasztott adatok helyreigazításának elmaradása. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amiben kérte a jogerős ítélet részleges hatályon kívül helyezését (a keresetet részben elutasító rendelkezést nem támadta), és kérte a kereset teljes elutasítását. Álláspontja szerint hangsúlyozottan becslést tett közzé, ami értékelésnek, ezáltal véleménynyilvánításnak minősül, amely kapcsán nincs helye helyreigazításnak. Előadása szerint a károsultak képviselőinek nyilatkozatai, a .. csoport tagjainak száma alapján a közlésnek valós alapjai voltak. Előadta azt is, hogy közügy vitatásáról volt szó, illetve sajtótájékoztatón elhangzottakat tettek közzé, egyébként pedig az esetleges lényegtelen mértékű számszaki tévedés a felperes személyének megítélése szempontjából közömbös. [13] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a kérelemben érintett rész vonatkozásában a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján. Hangsúlyozta, hogy tényállítás történt, amelynek valóságtartalmát az alperes nem bizonyította, így a helyreigazítás alappal került elrendelésre. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak. [15] A Pp. 275. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A

(2)bekezdés értelmében a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A felülvizsgálati eljárásban általánosan érvényesül a felülmérlegelés tilalma. Ez azt jelenti, hogy nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének és értékelésének. Ez alól kivételt csak az jelent, ha a korábbi értékelés, mérlegelés nyilvánvalóan okszerűtlen, iratellenes volt, vagy ellentétesnek bizonyul a logika, a véleményalkotás elemi szabályaival. A jelen esetben a Kúria ilyen körülményt nem észlelt (BH1999.44., BH2013.119.) [16] Az Alaptörvény IX. cikk

(1)bekezdése szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §

(1)bekezdése szerint ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek, vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, és ehhez képest melyek a való tények. [17] A helyreigazítási igény tartalmi vizsgálatának legfőbb vizsgálati szempontjai a Legfelsőbb Bíróság PK.

1. számú állásfoglalása tartalmazza. Ennek megfelelően a kifogásolt sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valós tartalmuk szerint kell megítélni, tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra, illetve a közlemény belső összefüggéseire is. A jogosult személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazítás elrendelésére. Véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, gazdasági, politikai, tudományos vagy művészeti vita önmagában ugyancsak nem lehet helyreigazítás alapja. [18] A PK.
2. számú állásfoglalása értelmében a sajtóközlemény vitatott tényállításainak valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. Ez a kötelezettség általában akkor is fennáll, ha a sajtószerv híven közli más személy tényelőadását, vagy átveszi más szerv (sajtószerv) felelősségét. Az Alkotmánybíróság 34/
3. AB számú határozatának indokolása a sajtótájékoztatók esetén közéleti vitákra figyelemmel más vizsgálati szempontokat is meghatározott. Önmagában ez ugyanakkor valótlan tényállítások híresztelésére nem ad felhatalmazást. [19] A kérelmet a Kúria nem találta alaposnak. [20] Álláspontja szerint helyesen ítélte meg a jogerős ítélet azt, hogy nem igazolt tartalmú tényállításról van szó, amelynek valósága nem nyert bizonyítást. A jogi képviseletre adott meghatalmazások, de még az igényelt jogi segítség számai is csak töredékét jelentették a közölt számnak. Önmagában egy ..-csoport tagjainak számossága valóban nem egzakt bizonyíték. [21] Következetes és egyértelmű a bírói gyakorlat abban, hogy a helyreigazítási felelősség nem kerülhető meg azzal, hogy a kifogásolt adatot, mint nem teljesen bizonyosat közlik, becslésre hivatkoznak kellő ténybeli alap nélkül. Ezzel azonos tartalom mellett a Kúria már hozott helyreigazításra kötelező döntést, ahol szintén a károsultak létszámának bizonyítatlansága jelentette a döntés alapját (Pfv.IV.20.825/2018/6.). A Kúria a korábbi döntésétől való eltérésre a jelen esetben nem látott indokot. Nem vitatható, hogy az adott ügy valóban közérdeklődésre tarthat számot, arról országgyűlési határozat majd kormányrendelet született, de ez még a Kúria szerint nem ad felhatalmazást az esetet jóval felnagyító valótlan közlére. Az emlegetett, akár ezer főt is meghaladó károsult-létszám nagyságrendi eltérést jelent a valós számoktól. A Kúria szerint az eljárt bíróságok indokoltan mellőzték az indítványozott tanúbizonyítást, egzakt létszámot a valós tényekkel szemben a tanú sem közölhetett volna olyan nagyságrendben, amely a közölteket megalapozza. [22] Mindezekre figyelemmel a Kúria az érdemben helytálló jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és a pervesztes alperest kötelezte a perköltség megfizetésére. Az alperes személyes illetékmentessége folytán a le nem rótt felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [23] Alaptörvény IX. cikk

(1)bekezdés,

1. évi CIV. törvény (Smtv.)
2. §

(1)bekezdés, Pp. 275. §

(3)bekezdés. Záró rész [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el. Felperesi képviselő munkadíja mérlegeléssel került megállapításra, figyelemmel arra is, hogy a tárgyaláson nem jelent meg, távolmaradását kimentette. Az alperes illetékmentessége folytán a le nem rótt illetéket az állam viseli. Budapest, 2019. szeptember 18. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő