← Magyarország

Bf.98/2019/34 – Szegedi Ítélőtábla

A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Szegeden,

  1. szeptember
  2. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő í t é l e t e t: A kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott neve ÉS TÁRSAI ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék
  3. október
  4. napján kihirdetett 1.B.833/2016/
  5. számú ítéletének I.rendű vádlott neve I. rendű és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottakra vonatkozó részét m e g v á l t o z t a t j a: I.rendű vádlott neve I. rendű és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottak szabadságvesztését 8 (nyolc) évre enyhíti. A szabadságvesztések végrehajtási fokozatát börtönben határozza meg. A I.rendű vádlott neve I. rendű vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 10.000.(tízezer) forintra leszállítja, a II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 23.000.(huszonháromezer) forintra felemeli. Az elsőfokú eljárás során összesen felmerült - helyesen - 2.235.759.- (kétmilliókétszázharmincötezer-hétszázötvenkilenc) forint bűnügyi költségből a II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott által fizetendő bűnügyi költség összegét 309.092.(háromszázkilencezer-kilencvenkettő) forintra leszállítja, a I.rendű vádlott neve I. rendű és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottak által egyetemlegesen fizetendő bűnügyi költség összegét 677.688.- (hatszázhetvenhétezer-hatszáznyolcvannyolc) forintra leszállítja, a 650.240.- (hatszázötvenezer-kettőszáznegyven) forint bűnügyi költséget I.rendű vádlott neve I. rendű és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottak egyetemlegesen kötelesek viselni, a 65.532.- (hatvanötezer-ötszázharminckettő) forint bűnügyi költség megfizetésére II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott is egyetemlegesen köteles. Az állam által viselendő bűnügyi költség összegét 405.906.- (négyszázötezer-kilencszázhat) forintra leszállítja. Egyebekben az elsőfokú ítélet I.rendű vádlott neve I. rendű és II.rendű vádlott neve II. rendű vádlottakra vonatkozó részét helybenhagyja azzal, hogy a I.rendű vádlott neve I. rendű vádlott cselekményeinek megnevezése és jogszabályi alapja helyesen: társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk.
  6. §

(1)bekezdés 4. fordulat,
(3)bekezdés] és társtettesként elkövetett kábítószer birtoklásának bűntette [Btk. 178. §
(1)bekezdés
  1. fordulat], II.rendű vádlott neve II. rendű vádlott egészséget veszélyeztető bűncselekményeinek megnevezése és jogszabályi alapja helyesen: társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés 4. fordulat,
(3)bekezdés] és társtettesként elkövetett kábítószer birtoklásának bűntette [Btk. 178. §
(1)bekezdés
  1. fordulat. Az elsőfokú ítélet alapját képező tárgyalási napok közül a
  2. március 23., június
  3. és szeptember
  4. napok feltüntetését mellőzi. A vádlottak által a
  5. október
  6. napjától
  7. január
  8. napjáig bűnügyi felügyeletben töltött időt a kiszabott szabadságvesztésekbe beszámítja oly módon, hogy 1 (egy) napi szabadságvesztésnek 5 (öt) napi bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg. A vádlottak által a
  9. január
  10. napjától
  11. szeptember
  12. napjáig előzetes fogva tartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésekbe beszámítja. A másodfokú eljárás során felmerült 27.500.- (huszonhétezer-ötszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A Szegedi Törvényszék I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettességben elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
  13. §
(1)és
(3)bekezdés] és társtettességben elkövetett kábítószer birtoklásának bűntettében [Btk. 178. §
(1)bekezdés]. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettességben elkövetett kábítószerkereskedelem bűntettében [Btk. 176. §
(1)és
(3)bekezdés], társtettességben elkövetett kábítószer birtoklásának bűntettében [Btk. 178. §
(1)bekezdés] és bódult állapotban elkövetett járművezetés vétségében [Btk. 237. §
(1)bekezdés]. Ezért I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat 9 év szabadságvesztésre, 9 év közügyektől eltiltásra, míg II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat halmazati büntetésül 9 év szabadságvesztésre, 9 év közügyektől eltiltásra és 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. I.rendű vádlott neve I. r. vádlottal szemben 20.000.-Ft, II.rendű vádlott neve II. r. vádlottal szemben 13.000.-Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát mindkét vádlott esetében egyezően fegyházban határozta meg azzal, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. A kiszabott szabadságvesztésekbe a I.rendű vádlott neve I. r. vádlott által
  1. július
  2. napjától
  3. október
  4. napjáig, míg a II.rendű vádlott neve II. r. vádlott által
  5. július
  6. napjától
  7. október
  8. napjáig fogva tartásban töltött időt beszámította. A nyomozati eljárás során lefoglalt és a Bűnügyi Szakértői Kutató Intézetnek megküldött kábítószereket és egyéb bűnjeleket, valamint a Szegedi törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bjk.442/2016/10-
  9. tételszám alatt kezelt bűnjeleket elkobozta. A lefoglalt további bűnjelek lefoglalását megszüntette, és egy részüket I.rendű vádlott neve I. r. vádlottnak, további részüket II.rendű vádlott neve II. r. vádlottnak, míg a fennmaradó bűnjeleket egyéb érdekelt neve érdekeltnek kiadni rendelte. Kötelezte I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat, hogy a felmerült 2.244.679.-Ft bűnügyi költségből fizessen meg az államnak a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatala külön felhívása szerint 86.534.-Ft, II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat 390.885.-Ft bűnügyi költség megfizetésére. Kötelezte továbbá I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottakat, hogy egyetemlegesen fizessenek meg 808.791.-Ft, illetve I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat és III.rendű vádlott neve III. r. elítéltet, hogy a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatalának külön felhívása szerint fizessenek meg egyetemlegesen az államnak 65.532.-Ft bűnügyi költséget. Megállapította, hogy a fennmaradó 752.170.-Ft bűnügyi költséget az állam viseli. Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést jelentettek be: - I.rendű vádlott neve I. r. vádlott és védője egyezően elsődlegesen a kábítószer-kereskedelem tényállásának téves megállapítása miatt felmentés érdekében, másodlagosan anyagi jogszabálysértés miatt, - kifogásolva a kábítószer birtoklásának és a kábítószer-kereskedelemnek a halmazatban történt megállapítását - eltérő minősítés, illetve a büntetés enyhítése céljából, - II.rendű vádlott neve II. r. vádlott elsődlegesen felmentése érdekében, másodlagosan eltérő minősítés megállapítása és a kiszabott büntetés enyhítése, valamint a védője a kábítószerkereskedelem bűntette vonatkozásában a tényállás téves megállapítása miatt felmentés, illetve csatlakozva az I. r. vádlott védőjéhez - eltérő minősítés, valamint a büntetés enyhítése érdekében. Az elsőfokú ítélet III.rendű vádlott neve III. r. vádlott vonatkozásában
  10. október
  11. napján jogerőre emelkedett. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.351/2016/
  12. számú átiratában a tényállás, valamint a jogi indokolás kiegészítésére, helyesbítésére és a vagyonelkobzás helyes összegére tett észrevételei mellett az első fokú ítélet megváltoztatását, és I.rendű vádlott neve I. r. vádlottal szemben 10.000.Ft, II.rendű vádlott neve II. r. vádlottal szemben 23.000.-Ft erejéig vagyonelkobzás elrendelését, egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség képviselője a fellebbezési nyilvános ülésen nem kívánt jelen lenni. A védők fellebbezéseiket írásban indokolták. II.rendű vádlott neve II. r. vádlott védője a felmentés érdekében bejelentett fellebbezést visszavonta, azonban a kiszabott büntetés enyhítése érdekében azt változatlanul fenntartotta. Csatolta a II. r. vádlott által saját kézzel írt és aláírt beadványt, amelyben elismerte a bűncselekmények elkövetését és megindokolta, hogy miért kérte a kiszabott büntetés enyhítését. A védő indítványozta az elsőfokú bíróság által figyelembe vett enyhítő körülményeken kívül annak a figyelembevételét is, hogy teljeskörűen beismerte a bűncselekmények elkövetését, és azokat őszintén megbánta. Álláspontja szerint ezen megbánását támasztja alá a Szegedi Fegyház és Börtön II. Objektumában tanúsított viselkedése. Az enyhítő körülmények túlsúlyára, így különösen a jelentős időmúlásra, valamint a beismerő vallomásra és megbánásra figyelemmel a II. r. vádlott büntetésének lényeges enyhítését indítványozta. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a másodfokú eljárásban előterjesztett részletes írásbeli fellebbezés indokolásában fenntartotta a bejelentett fellebbezését és vitatta a II. r. vádlott vallomásait. Az elsőfokú eljárásban előadott, módosított vallomásával egyezően hivatkozott arra, hogy a telefon híváslisták és a II. r. vádlott munkahelyének igazolása alapján helytelenül vont le következtetést arra az elsőfokú bíróság, hogy az eljárás során ismeretlenül maradt „..." nevű személlyel kapcsolatban állt. Utalt arra is, hogy a II. r. vádlottal szemben foganatosított intézkedés során a kábítószer lefoglalása nem felelt meg az eljárási szabályoknak. Csatlakozott a védője által az elsőfokú eljárás során kifejtett azon állásponthoz, hogy a kábítószerkereskedelem bűntette és a kábítószer birtoklásának bűntette halmazatban nem állapítható meg. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott védője a fellebbezési nyilvános ülésen a fellebbezést fenntartotta. Álláspontja szerint az eljárás során kétség merült fel a lefoglalt kábítószer megfelelő kezelésével kapcsolatban, és hivatkozott az elsőfokú bíróság által említett eljárási szabályok megsértésére is. Álláspontja szerint az igazságügyi orvosszakértők egymásnak ellentmondó szakvéleményeket adtak, és kifogásolta azt is, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás megállapítása során a II. r. vádlott több alkalommal módosítottvallomásait vette figyelembe. Megismételte az elsőfokú eljárásban képviselt azon védői álláspontot, hogy a kábítószerkereskedelem bűntettét és a kábítószer birtoklásának bűntettét a jelen ügyben valóságos anyagi halmazatban megállapítani nem lehet. A büntetés enyhítése körében bejelentett fellebbezését azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta enyhítő körülményként értékelni az I. r. vádlott büntetlen előéletét, amelynek nyomatékos figyelembevételét és a büntetés enyhítését indítványozta. A II. r. vádlott védője az irányában megváltoztatott fellebbezését a fellebbezési nyilvános ülésen fenntartotta. Kiemelten hivatkozott arra, hogy a II. r. vádlott magánélete rendeződött, élettársi kapcsolatban él, élettársa kiskorú gyermekének eltartásához járulna hozzá. Az I. r. vádlott a fellebbezési nyilvános ülésen csatlakozott a védője által előadottakhoz, és a szabadságvesztés eggyel enyhébb végrehajtási fokozatban történő meghatározását indítványozta. A II. r. vádlott ugyancsak csatlakozott a védője által előadottakhoz, és megbánását, valamint azt hangsúlyozta, hogy az élettársa kislányának nevelésében kíván részt venni. Az ítélőtábla a szabadságvesztések enyhítésére irányuló védelmi fellebbezéseket találta alaposnak, a fellebbviteli főügyészség átiratában írtakat egyebekben osztotta. A bejelentett fellebbezések folytán a büntetőeljárásról szóló
  13. évi XC. törvény (Be.)
  14. §
(1),
(2)és
(9)bekezdései alapján eljárva az eszerinti teljes körű felülbírálatra vonatkozó fellebbviteli főügyészségi álláspontot, a bejelentett védelmi fellebbezések irányára figyelemmel osztotta, és az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezéssel érintett vádlottak vonatkozásában az azt megelőző bírósági eljárással felülbírálta. Ennek során azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nélkül folytatta le az eljárást. Eljárási szabályt sértett ugyanakkor az elsőfokú bíróság amikor dr. szakértő neve1 ... és dr. szakértő neve2 igazságügyi orvosszakértőket a 2017. november 30. napján történt meghallgatása előtt nem az eljárási szabályoknak megfelelően nyilatkoztatta úgy, hogy elfogultnak érzik-e magukat (elsőfokú 58. sorszámú jegyzőkönyv 2. oldal). Az akkor hatályban volt, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 110. §
(1)bekezdése alapján a szakvélemény szóbeli előadása előtt meg kell állapítani a szakértő személyazonosságát, és tisztázni kell, hogy nincs-e velük szemben kizáró ok. A 103. §
(1)bekezdése sorolta fel azokat az okokat, amelyek fennállása esetén nem járhat el a szakértő, és amely a szakértő elfogultságán kívül több más okot is tartalmaz, mint amit az elsőfokú bíróság tisztázott. A jelenleg hatályos, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 191. §
(1)bekezdése, és 196. §
(2)bekezdése lényegében a korábban hatályban volt törvénnyel azonos rendelkezéseket tartalmaz. Miután az ügyben nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy az igazságügyi szakértőkkel szemben bármelyik oka a kizárásnak fennállt volna, és a nyomozás során készült, illetve az első fokú iratok között
  1. sorszám alatti szakértői vélemény elkészítését elrendelő határozatokban a nyomozóhatóság, illetve a törvényszék a kizárási okokra figyelmeztette az igazságügyi szakértőket, akik nem tettek arra irányuló bejelentést, ezért a szakértők tárgyaláson tett nyilatkozata törvényesen beszerzett, és mint ilyen, bizonyítékként értékelhető volt. A vád tárgyát képező releváns tényekre nézve a törvényszék megfelelően széles körű bizonyítást vett fel, és az annak során beszerzett bizonyítékokat egyenként és összességében is értékelte és mérlegelte, további bizonyítás nem volt szükséges. Az I. r. vádlott és védője által is hivatkozott, az elsőfokú ítélet
  2. oldal utolsó bekezdésében tett azon megállapítás, hogy a kábítószer lefoglalása nem felelt meg az erre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, az ítélőtábla annyiban osztotta, hogy a nyomozás során a nyomozati iratok I. kötet
  3. lapszám alatti foglalási jegyzőkönyv elkészült ugyan, azonban az eljárásra vonatkozó - akkor hatályban volt - 26/
  4. (OT 15.) ORFK utasítás
  5. pontjában írt fénykép nem készült. Ennek ellenére a lefoglalt kábítószer egyértelműen beazonosítható volt. Nem osztotta az ítélőtábla az I. r. vádlott védőjének azon hivatkozását, hogy az igazságügyi szakértők szakvéleménye ellentmondásos volt a lefoglalt kábítószerek tiszta hatóanyagtartalmát illetően. Ahogy arra az elsőfokú bíróság az elsőfokú ítélet
  6. oldal
  7. és
  8. bekezdésében is utalt, a II. r. vádlottól lefoglalt anyag pentedron bázis tartalmát szakértő neve3 igazságügyi vegyész szakértő bírósági tárgyaláson előadott szakvéleménye alapján tisztázta. Miután a
  9. tényállási pontban írt cselekmény elkövetésének időpontjában a Büntető Törvénykönyv a pentedron esetén nem határozta meg a csekély mennyiség felső határát, a törvényszék a szakértői vélemények alapján vizsgálta a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának és ahhoz képest a csekély, jelentős, valamint a különösen jelentős mennyiség mértékét. Ez ugyanis a cselekmény minősítéséhez szükséges volt. Ennek során dr. szakértő neve1 ..., a nyomozás során kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményével szemben a Pécsi Tudományegyetem Igazságügyi Orvosszakértői Intézetét rendelte ki. A szakértőket együttesen is meghallgatta, és a dr. szakértő neve1 ... szakértő által készített szakértői véleményt fogadta el szakértő neve3 igazságügyi vegyész szakértő tárgyaláson tett kiegészítésére is tekintettel - amely a vádlottakra nézve kedvezőbb volt -, és azt állapította meg, hogy a vádlottak által értékesítési céllal megszerzett - helyesen - 187 gramm pentedron bázist tartalmazó kábítószer a különösen jelentős mennyiség alsó határát meghaladta, annak 187%-a (első fokú ítélet
  10. oldal
  11. bekezdés utolsó mondata). A törvényszék az indokolási kötelezettségének eleget téve az iratoknak megfeleltethető és logikus indokát adta annak, hogy a tényállást miért az 1./ tényállási pontban írt cselekmény tekintetében II.rendű vádlott neve II. r. vádlott beismerő vallomása, az azt alátámasztó igazságügyi orvosszakértői és toxikológiai szakértői vélemény, a 2./ tényállási pont vonatkozásában I.rendű vádlott neve I. r. vádlott következetes és önmagára is terhelő vallomása, illetve II.rendű vádlott neve II. r. vádlott többször módosított vallomásainak azon része alapján, amelyek az I. r. vádlott vallomásaival is összhangban voltak, illetve ugyancsak a toxikológiai és igazságügyi vegyész szakértő és orvosszakértő véleménye, a lefoglalási jegyzőkönyv, illetve a tanúvallomások alapján állapította meg. A 3./ tényállási pontban írt cselekmény esetén I.rendű vádlott neve I. r. vádlottnak a többször is indokolás nélkül módosított, a bűnösségét következetesen tagadó vallomásaival szemben II.rendű vádlott neve II. r. vádlott nyomozás elején tett, és alapvetően önmagára és az I. r. vádlottra is terhelő vallomására, továbbá az igazságügyi vegyész- és orvosszakértői véleményekre, a szakértők tárgyalási véleményeire, a lefoglalási jegyzőkönyvre, III.rendű vádlott neve III. r. elítélt önmagára is terhelő vallomására, a telefon híváslisták, és a II. r. vádlott munkavégzésére vonatkozó iratok tartalmára alapította. Megfelelő indokokkal vetette el a II. r. vádlott indokolás nélkül megváltoztatott azon vallomását, hogy nem a 3./ tényállási pontban írt mennyiségű kábítószert foglalták le tőle, mivel abból hazafelé fogyasztott, így annak mennyisége nem lehetett 250 gramm. Cáfolta azt ugyanis a letartóztatásakor készült toxikológiai szakértői vélemény, amely szerint a vizeletéből nem volt kimutatható kábítószer (nyom. iratok
  12. kötet
  13. oldal), illetve az ügyészségen történt kihallgatásakor sem említette a II. r. vádlott, hogy fogyasztott a megvásárolt kábítószerből. Ugyancsak indokoltan vetette el a törvényszék a II. r. vádlott azon módosított vallomását, hogy a táskáját a kábítószerrel eldobta, amelyet a lefoglalási jegyzőkönyv, az írásbeli jelentések, és a vele szemben intézkedést foganatosító rendőrök tanúvallomásai is cáfoltak. A bizonyítékok értékelése, és ez alapján a bizonyítás eredményének megállapítása az elsőfokú bíróság feladata. Az életszerű és logikus érveléssel elfogadott bizonyítékokra alapított tényállás esetében a másodfokú eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésére nem kerülhetett sor [Be.
  14. §
(2)bekezdés], így a bizonyítékok mérlegelésén keresztül a tényállást támadó és az I. r. vádlott felmentését célzó fellebbezések eredményre nem vezethettek. Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletnek II.rendű vádlott neve II. r. vádlott személyi körülményeire vonatkozó részét azzal az általa a másodfokú nyilvános ülésen nyilatkozott körülménnyel egészítette ki, hogy élettársi kapcsolatban él (másodfokú 34. sorszámú jegyzőkönyv 2. oldal 11. bekezdés). Az ítélőtábla a Be. 593. §
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel a tárgyalás anyagát képező ügyiratok tartalma alapján - osztva a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség átiratában írtakat - az elsőfokú tényállást az alábbiakkal egészítette ki, illetve helyesbítette: Az elsőfokú ítélet
  1. oldal utolsó előtti bekezdését azzal, hogy a II. r. vádlott által vezetett gépjárművet ... előtt állították meg a közlekedés-biztonsági ellenőrzés érdekében, majd vonták intézkedés alá (nyom. iratok III. kötet
  2. lapszám alatti rendőri jelentés előállítás végrehajtásáról). A 2./ tényállási pontban írtakat az elsőfokú ítélet
  3. oldal
  4. bekezdésében azzal, hogy egy Marlboro cigarettás dobozban - helyesen - 3 darab alufóliába csomagolt fehér kristályos port, valamint 1 darab - helyesen - alufóliába csomagolt fehér kristályos port leltek fel, míg ugyanezen oldal következő bekezdésében egy - helyesen - P&S feliratú cigarettásdobozban találták meg a további fehér kristályos port, amely - helyesen - 4-CMC nevű új pszichoaktív anyag volt (nyom. iratok I. kötet
  5. oldal). Az
  6. oldal
  7. bekezdésébe, valamint a
  8. oldal
  9. bekezdésébe foglaltakat az ítélőtábla a jogi indokolásba utalta, mivel azok jogkövetkeztetések, és mint ilyenek, nem a tényállásban a helyük (BH
  10. 167.). A 3./ tényállási pontban írtakat kiegészítette a
  11. oldal
  12. bekezdésében akként, hogy az I. és II. r. vádlott
  13. március
  14. napját megelőzően - pontosan meg nem határozható időpontokban több, legalább két alkalommal értékesített pentedront III.rendű vádlott neve III. r. vádlott részére (nyom. iratok IV. kötet
  15. lapszám
  16. bekezdésében foglalt, III. r. vádlott gyanúsítottkénti kihallgatásáról készült jegyzőkönyv). Ugyanezen bekezdés tartalmazza, hogy az I. és II. r. vádlott alkalmanként 10.000.-Ft ellenértékért értékesítette a pentedront a III. r. vádlott részére, így a
  17. oldal
  18. bekezdését ezen körülménnyel kiegészíteni nem kellett. A fenti helyesbítésekkel és kiegészítéssel a törvényszék által megállapított tényállást az ítélőtábla a felülbírálata alapjául elfogadta. Az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállásból okszerűen következtetett I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott bűnösségére, és a bűncselekmények minősítése is helyesnek bizonyult. Elmulasztotta ugyanakkor a törvényszék a kábítószer-kereskedelem bűntette elkövetési magatartásaira vonatkozóan a forgalomba hozatallal, illetve kereskedéssel való elkövetés ismérveinek elhatárolását. A Btk.
  19. §
(1)bekezdés
  1. fordulata szerinti forgalomba hozatal elkövetési magatartás akkor valósul meg, ha elkövető a kábítószert több, esetleg meg nem határozható számú személy részére juttatja akár ellenérték fejében, akár ingyenesen. A kábítószerrel kereskedés a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartásokat jelent, folyamatos tevékenységek, rendszeres, ismétlődő adásvételek által valósul meg, haszonszerzésre irányul, és magába foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz, így például a kábítószer csomagolását, szállítását, elosztását (Kúria 1/
  2. BJE III. pont,
  3. számú BKv.). A megállapított és irányadó tényállás szerint I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak több, legalább két, de pontosan meg nem határozható alkalommal értékesítettek III.rendű vádlott neve III. r. vádlott részére pentedront, alkalmanként 10.000.-Ft ellenértékért, egy az I. és II. r. vádlottak által megbízott, az eljárás során ismeretlenül maradt személy adta azt át a telefonon megbeszélt helyen és időpontban. Azaz magatartásuk társtettesi kereskedési magatartás [Btk.
  4. §
(1)bekezdés 4. fordulat,
(3)bekezdés]. A fentiekkel az ítélőtábla az elsőfokú ítélet jogi indokolását kiegészítette. Nem értett egyet az ítélőtábla I.rendű vádlott neve I. r. vádlott védőjének azon álláspontjával, hogy a 2./ tényállási pontban írt cselekmény, a kábítószer birtoklásának bűntette nem állapítható meg halmazatban a 3./ tényállási pont szerinti kábítószer-kereskedelem bűntettével. Az irányadó ítéleti tényállás 2./ pontja szerint az I. és II. r. vádlottak
  1. március
  2. napját megelőzően ismeretlen személytől, ismeretlen időpontban és körülmények között szerezték meg a náluk fellelt többféle kábítószert, illetve új pszichoaktív anyagot saját célú fogyasztás érdekében, amelyből közösen fogyasztottak. Az egységes bírói gyakorlat szerint a kábítószer birtoklásának bűntette és a kábítószer-kereskedelem bűntette csak abban az esetben nem alkotnak anyagi halmazatot, ha azokat azonos elkövetési tárgyra követik el, egyébként a bűnhalmazat megállapítandó. I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak által megszerzett és elfogyasztott 2./ tényállási pontban írt kábítószerek pedig csak részben azonosak a 3./ tényállásban írt kábítószerrel, illetve az I. és II. r. vádlottak azt vallomásaik szerint is saját fogyasztásra, nem értékesítési céllal szerezték be. Az elkövetési tárgy és a vádlottak szándékának különbözőségére figyelemmel helyesen állapította meg az I. és II. r. vádlott bűnösségét valóságos anyagi halmazatban a törvényszék kábítószer birtoklásának bűntettében és kábítószer-kereskedelem bűntettében (BH
  3. 76.). Osztva a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség átiratában írtakat, az ítélőtábla az elsőfokú ítélet jogi indokolását, a
  4. oldal
  5. bekezdésében akként helyesbítette, illetve egészítette ki, hogy az amfetamin az
  6. évi
  7. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az
  8. évi február
  9. napján aláírt egyezmény mellékletének II. Jegyzékében meghatározott veszélyes pszichotróp anyag [Btk.
  10. §
(1)bekezdés
  1. b) pont], míg a pentedron az elkövetéskor hatályos, az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló
  2. évi XXV. törvény II. számú mellékletének A. Jegyzék
  3. pontjában meghatározott pszichotróp anyag [Btk.
  4. §
(1)bekezdés
  1. c) pont]. A - helyesen - 4-CMC anyag az 55/
  2. - helyesen - EMMI rendelet
  3. számú melléklet
  4. pontja szerint - helyesen - új pszichoaktív anyagnak, míg az MDMB-CHMICA az 55/
  5. (XII. 30.) EMMI rendelet
  6. számú melléklet
  7. pontjában írt új pszichoaktív anyagnak minősül. Tekintettel arra, hogy a kiegészítéssel irányadó tényállás szerint az I. és II. r. vádlottak
  8. március
  9. napját megelőző időben több meg nem határozható, de legalább két alkalommal alkalmanként 10.000.-Ft-ért értékesítettek pentedront a III. r. vádlott részére, így abból legalább 20.000.-Ft bevételre tettek szert, az ezen ügyletekből eredő vagyonelkobzás alá eső összeget helyesen állapította meg a törvényszék. Tévedett azonban, amikor a teljes összeg erejéig kizárólag az I. r. vádlottal szemben rendelt el vagyonelkobzást. A fellebbviteli főügyészség átiratában is hivatkozott irányadó bírói gyakorlat szerint ugyanis abban az esetben, ha a vádlottak közösen végezték az értékesítést, azonban az eljárás során a bűncselekményből származó bevételből a részesedésük aránya nem megállapítható, úgy kell tekinteni, hogy az osztozkodás aránya 50-50% volt (Szegedi Ítélőtábla Bf.II.336/2016/
  10. számú ítélet). Az I. és II. r. vádlott a III. r. vádlottnak történt kábítószer értékesítésből szerzett 20.000.-Ft-ból tehát egyenlő arányban, 10-10.000.-Ft-tal részesedett. Ezen kívül a II. r. vádlott további 13.000,- forint, az I. r. vádlottól a kábítószer szállításáért kapott összeggel gazdagodott (elsőfokú ítélet
  11. oldal
  12. bekezdés). Ezért az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be.
  13. §
(1)bekezdése alapján megváltoztatva az I. r. vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 10.000.-Ft-ra leszállította, míg a II. r. vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 23.000.-Ft-ra felemelte. A bűnösségi körülményeket vizsgálva a másodfokú bíróság azokat az alábbiakkal egészítette ki, illetve helyesbítette: További enyhítő körülmény I.rendű vádlott neve I. r. vádlott büntetlen előélete, illetve mindkét vádlott vonatkozásában az, hogy hosszabb ideje vannak fogva tartásban, míg további súlyosító körülmény I.rendű vádlott neve I. r. vádlott kezdeményező szerepe, illetve II.rendű vádlott neve II. r. vádlott esetén az, hogy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt követte el az 1./ tényállásban írt újabb bűncselekményt, így további KRESZ szabálysértést valósított meg (a Kúria
  1. BK vélemény II.
  2. és
  3. pontja, III.
  4. és
  5. pontja). Osztotta az ítélőtábla az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott javára indokolt eltérni az 5-től 20 évig, vagy életfogytig terjedő büntetési tétel irányadó középmértékétől, azaz a 12 év 6 hónap szabadságvesztéstől. Ugyanakkor az ítélőtábla az I. r. vádlott esetében a büntetlen előéletét, míg a II. r. vádlott esetében a beismerő vallomását nyomatékkal vette figyelembe, és az egyéniesítés követelményeinek is megfelelve lehetőséget látott a büntetéseik további lényeges enyhítésére, és a szabadságvesztéseket egyezően 8 évre enyhítette. Figyelemmel a kiegészített enyhítő körülményekre, a másodfokú bíróság az I. és II. r. vádlottal szemben a Btk.
  6. §
(3)bekezdés ad) pontja alapján alkalmazandó fegyház végrehajtási fokozatnál a Btk. 35. §
(2)bekezdése alapján eggyel enyhébb, börtön végrehajtási fokozatot állapított meg [Btk. 37. §
(2)bekezdés a) pont]. Észlelte az ítélőtábla, hogy a törvényszék a bűnügyi költség viselésére kötelezés során helytelen elvet alkalmazva határozta meg a vádlottak által fizetendő összeget és számítási hibát is vétett, így a helyesen 2.235.759.-Ft bűnügyi költségből a II. r. vádlott által fizetendő bűnügyi költség összegét 309.092.-Ft-ra leszállította, míg az I. és II. r. vádlottak által egyetemlegesen fizetendő bűnügyi költség összegét 677.688.-Ft-ra leszállította és megállapította, hogy a 650.240.-Ft bűnügyi költséget az I. és II. r. vádlottak egyetemlegesen kötelesek viselni, míg a 65.532.-Ft bűnügyi költség megfizetésére a II. r. vádlott is egyetemlegesen köteles. Az állam által viselendő bűnügyi költség összegét 405.906.-Ft-ra leszállította. Egyebekben az elsőfokú ítéletet a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta azzal, hogy miután a Kúria
  1. számú büntető kollégiumi véleményének
  2. a) pontja alapján az elkövetési magatartás azonos büntetési tétellel fenyegetett alakzataira,
  3. fordulat,
  4. fordulat stb. megjelöléssel kell utalni, és a már fentebb kifejtettek szerint az I. és II. r. vádlottak a kábítószer-kereskedelem bűntettét kereskedői magatartással valósították meg, míg a kábítószer birtoklásának bűntettét a kábítószer megszerzésével, társtettesként, ennek megfelelően az ítélőtábla helyesbítette a bűncselekmények megnevezését és jogszabályi alapját. Miután a törvényszék a
  5. március 23., június
  6. és szeptember
  7. napjain tartott tárgyalásokat
  8. november
  9. napján a tárgyalások anyagának ismertetésével megismételte, az előbbi tárgyalási napok feltüntetését az ítélőtábla az elsőfokú ítélet alapját képező tárgyalási napok közül mellőzte. A vádlottak által
  10. október
  11. napjától
  12. január
  13. napjáig bűnügyi felügyeletben töltött időt az ítélőtábla a kiszabott szabadságvesztésekbe beszámította oly módon, hogy egy napi szabadságvesztésnek öt napi bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg, a Btk.
  14. §
(1)bekezdése és
(3)bekezdés a) pontja alapján. A másodfokú bíróság a vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztésbe a Btk. 92. §
(1)és
(2)bekezdése alapján beszámította az általuk
  1. január
  2. napjától előzetes fogva tartásban töltött időt. A másodfokú eljárásban az I. r. vádlott kirendelt védőjének díjával felmerült bűnügyi költséget a Be.
  3. §
(2)bekezdése alapján - mivel a fellebbezés eredményes volt - az állam viseli. Az ítélet ellen a Be.
  1. §-a alapján fellebbezésnek nincs helye. Szeged,
  2. szeptember
  3. Dr. Mezőlaki Erik . Halász Edina . Nagy Erzsébet a tanács elnöke előadó bíró bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.98/2019/
  4. számú ítélete és a Szegedi Törvényszék 1.B.833/2016/
  5. számú ítéletének I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottakra vonatkozó része a jelen ítélet folytán a mai napon jogerős. Szeged,
  6. szeptember
  7. Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.