Pfv.20616/2019/4 – Kúria

(3)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Pfv.II.20.616/2019/

1. A tanács tagjai: Dr. Baloginé dr. Faiszt Judit a tanács elnöke Nyírőné dr. Kiss Ildikó előadó bíró . Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna bíró A felperes: felperes neve felperes címe A felperes képviselője: . Sipos Attila ügyvéd fél címe 1 Az alperes: alperes neve alperes címe Az alperes képviselője: . Hajzer Gabriella ügyvéd fél címe 2 A per tárgya: Fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Nyíregyházi Törvényszék 2.G.15-18-040.073/3/II. A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Ítélőtábla Gf.II.30.350/2018/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 17.500 (tizenhétezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] Az alperest a Nyíregyházi Törvényszék Pk.60.024/
3. számon, egyesületként tartja nyilván a civil szervezetek névjegyzékében. A felperes az alperes tagja. Az alperes a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
4. évi LV. törvény és végrehajtási rendelete; a Polgári Törvénykönyvről szóló
5. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és az annak megfelelően létrehozott alapszabálya, belső szabályzatai és fegyelmi szabályzata, továbbá a közgyűlés és az intézőbizottság döntései szerint működik. Az alapszabály
6. §-a a fegyelmi eljárásról úgy rendelkezik: a fegyelmi vétségeket, a fegyelmi büntetéseket, valamint általában a fegyelmi eljárás részletes szabályait a fegyelmi szabályzat állapítja meg. [4] [5] [6] [7] A fegyelmi szabályzat
7. §-a határozza meg a fegyelmi szerveket: a) a vadásztársaság fegyelmi bizottsága és b) a vadásztársaság közgyűlése. A
8. §

(1)bekezdés rendelkezése szerint a fegyelmi bizottság hatáskörébe tartozik a vadásztársasági tagok és tisztségviselők elleni fegyelmi eljárás lefolytatása; és a

(2)bekezdés alapján első fokon a fegyelmi bizottság hoz fegyelmi határozatot. Az alapszabály IV. fejezete részletezi az eljárási; ezen belül az elsőfokú és a fellebbezési eljárás szabályait. A 22. §

(1)bekezdése kimondja: a fegyelmi bizottság határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet fellebbezni a vadásztársaság közgyűléséhez; fellebbezhet az eljárás alá vont, valamint az eljárás megindítására jogosult személy is. A

(3)bekezdés szerint az ügy másodfokú elbírálására a közgyűlés jogosult. A fegyelmi bizottság a

1. július
2. napján hozott 2/
3. (VII.14.) határozatban megállapította, hogy a felperes a fegyelmi szabályzat
4. §

(1)bekezdés b),

1. c)és
2. f)pontjába ütköző cselekményeket valósított meg, ezért vele szemben a fegyelmi szabályzat 4. §

(1)bekezdés b) pontja alapján „saját vadászterületen dámszarvas, őz és trófeás vad lövésétől való eltiltás 2 évre" fegyelmi büntetést szabott ki. Tájékoztatást adott arról, hogy a határozattal szemben az eljárás alá vont, valamint az eljárás megindítására jogosult személy a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezést terjeszthet elő a közgyűléshez. A határozat ellen benyújtott fellebbezésében az alperes a fegyelmi büntetés súlyosbítását kérte, a felperes nem fellebbezett. A közgyűlés a

1. szeptember 2-i ülésén hozott IV-7/2017.09.
2. számú határozatával a fegyelmi büntetést „kizárás" fegyelmi büntetéssé súlyosbította. A kereseti kérelem és az alperes ellenkérelme [8] [9] A felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság a közgyűlés határozatát az elsőfokú fegyelmi határozatra kiterjedő hatállyal semmisítse meg. Vitatta a fegyelmi vétségek elkövetését; a fegyelmi eljárást elrendelő, az első, és másodfokú fegyelmi határozatban nincs konkrét tényállás, ezért az eljárásban nem tudott megalapozottan védekezni; cselekményei nem valósítanak meg fegyelmi vétséget és elévültek. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [10] Az elsőfokú bíróság ítéletében a közgyűlés IV-7/
3. 09.
4. határozatát a fegyelmi bizottság 2/
5. (VII.14.) számú határozatára kiterjedő hatállyal megsemmisítette; elévülés és fegyelmi vétség hiányában az eljárást megszüntette. A fegyelmi eljárás elrendelésekor konkrétan meg kellett volna jelölni és igazolni kellett volna: az eljárás alá vont felperes az alperes érdekeit hol, hogyan és mikor sértette meg. Ennek hiányában egyrészt az volt megállapítható, hogy egyes cselekményekhez képest az elévülési idő eltelte miatt a fegyelmi eljárás megindítására nem lett volna lehetőség; másrészt a felperes meghallgatásáról készített jegyzőkönyvben foglaltak alapján a fegyelmi határozatok megalapozatlanok is. [11] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. A felperessel szemben az alperes elnöke által kezdeményezett fegyelmi eljárást az elsőfokú fegyelmi szerv, a fegyelmi bizottság lefolytatta - ennek során a felperes részletes nyilatkozatot tett - majd határozatával fegyelmi büntetést szabott ki. Tájékoztatta a felperest, hogy a határozat ellen 15 napon belül fellebbezéssel élhet a közgyűléshez. A felperes e lehetőséggel nem élt, mert a kiszabott fegyelmi büntetés nem jelentett tehertételt számára. A jogorvoslati lehetőség ki nem merítésével azonban nem csupán az első fokon kiszabott fegyelmi büntetést vette tudomásul, hanem mindazokat az eljárásjogi, anyagi jogi szabálytalanságokat, törvénysértéseket is, amelyeket utóbb a keresetlevelében kifogásként felhozott. Annak azonban, hogy a bíróság a civil szervezet elsőfokú fegyelmi határozatában foglaltakat érdemben felülvizsgálja, az esetleges törvénysértéseket megállapítsa és ennek eredményeként a határozatot hatályon kívül helyezze, feltétele: az eljárás alá vont tag a szervezet belső szabályzata által biztosított jogorvoslati lehetőséget igénybe vegye. A felperes ezzel a lehetőséggel nem élt. [12] A másodfokú fegyelmi eljárás során a közgyűlés a fegyelmi szabályzat előírásainak megfelelő eljárási rendet betartva hozta meg határozatát; az annyiban tért el az elsőfokú határozattól, hogy a kiszabott fegyelmi büntetést súlyosbította. A fegyelmi büntetés súlyosságának értékelése, a büntetés felülmérlegelése nem tartozik a bíróság hatáskörébe. Ezért nincs lehetőség állást foglalni arról, hogy a felperes terhére rótt cselekményekkel az első, vagy másodfokú fegyelmi szerv által kiszabott fegyelmi büntetés áll arányban. E kérdés megítélése az alperes autonómiájába tartozik, meghaladja a bíróság hatáskörét, ezért a felperes által sérelmezett fegyelmi határozatokban foglaltak érdemi vizsgálatára a bíróságnak nincs lehetősége. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Ptk. 3:
6. §-át és 6:
7. §

(3)bekezdését jelölte meg. [14] A Ptk. 3:

1. §-a azért sérült, mert az elsőfokú fegyelmi eljárásban tagadta a terhére rótt cselekmény elkövetését, a jogtalanul megállapított fegyelmi büntetés ellen azonban nem élt fellebbezéssel, mert a kiszabott fegyelmi büntetés nem volt számára sérelmes. Abból azonban, hogy nem fellebbezett a jogszabálysértő elsőfokú fegyelmi határozat ellen, jogellenes azt a következtetést levonni: elismerte a megállapított, de sem az első, sem a másodfokú fegyelmi határozatban konkrétan meg sem jelölt fegyelmi vétséget; valamint azt, hogy lemondott a bírósági felülvizsgálat kezdeményezésének jogáról. A másodfokú bíróság által elfoglalt jogi álláspontból ugyanis az következik: az a személy, aki nem nyújt be jogorvoslati kérelmet az elsőfokú határozat ellen, lemond minden olyan jogáról, amely az első fokon be nem fejeződő eljárásban a későbbiekben megilletné. [15] A másodfokú bíróság a Ptk. 6:
2. §

(3)bekezdésébe ütközően, kiterjesztőn értelmezte a felperesnek azt a magatartását, hogy az elsőfokú határozatot fellebbezéssel nem támadta. [16] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A Kúria a jogerős ítéletet a régi Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül. [18] A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan. [19] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása előtt a Kúria az alábbiakra mutat rá: a felülvizsgálat nem az első- és másodfokú eljárás folytatása, hanem szigorú rendelkezések által szabályozott rendkívüli perorvoslat. [20] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 270. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárás tárgya a jogerős határozatnak a felülvizsgálati kérelem keretei között történő felülbírálata. A felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/

1. (II.15.) PK vélemény
2. pontja szerint a felülvizsgálati kérelem - mint az eljárást megindító és annak kereteit meghatározó rendkívüli jogorvoslati eszköz jogi jelentősége egyebek között abban jelölhető meg, hogy a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelemben megjelölt ok vagy okok keretei között bírálhatja felül. Ennek következtében eljárása során csak azon jogszabálysértés, vagy jogszabálysértések fennállását vizsgálhatja, amelyeket a fél felülvizsgálati kérelmében megjelölt. Ez egyben azt is jelenti: olyan jogszabálysértéseket, amelyeket a felülvizsgálati kérelem nem tartalmaz, a Kúria hivatalból nem vizsgálhat. [21] A felperes felülvizsgálati kérelemben kifejtett érvelése szerint a másodfokú bíróság jogi álláspontjából az következik: aki nem nyújt be fellebbezést a fegyelmi bizottság elsőfokú határozata ellen, azt nem illeti meg a bírósági felülvizsgálat kezdeményezésének joga; ez pedig a Ptk. 3:
3. § megsértését eredményezi. [22] A hivatkozott jogszabályi rendelkezés szerint: a jogi személy tagja kérheti a bíróságtól a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A felperes a közgyűlés határozata ellen a keresetét előterjesztette, azt a bíróság érdemben elbírálta; a jogszabályban biztosított keresetindítási joga tehát nem sérült. A másodfokú bíróság álláspontja csak azt jelenti, hogy a felperes a fegyelmi vétség elkövetésének a fegyelmi bizottság elsőfokú határozatában megállapított és fellebbezéssel nem támadott tényét (jogalap) nem vitathatja keresettel, a közgyűlési határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütköző egyéb rendelkezései ellen a keresetindítási joga biztosított. A jogerős ítélet ezért a Ptk. 3:
4. § rendelkezéseit nem sérti. [23] Megalapozatlanul hivatkozott a felperes a Ptk. 6:
5. §

(3)bekezdés megsértésére is. A felperes állítása szerint a másodfokú bíróság e jogszabályba ütközően, kiterjesztően értelmezte azt a magatartását, hogy a fegyelmi bizottság határozata ellen nem élt fellebbezéssel; úgy értékelte, hogy ezzel elismerte a fegyelmi vétségek elkövetését és egyben lemondott a keresetindítási jogáról is; vagyis eljárási jogai gyakorlásának kiterjesztő értelmezésével eljárási jogai csorbultak. A felperes értelmezése azonban még valósága esetén sem eredményezhetné a Ptk. 6:8. §

(3)bekezdés megsértését, a jogszabályhely ugyanis a felet kizárólag az anyagi jogi jogszabály, a Ptk. alapján megillető jogokra, az ezekkel kapcsolatos ó a jognyilatkozatok értelmezésére vonatkozik és nem alkalmazható a felet a fegyelmi szabályzat alapján a fegyelmi eljárásban megillető eljárási jogokra. [24] A Kúria a kifejtettekre tekintettel megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért azt a régi Pp. 275. §

(3)bekezdése szerint hatályában fenntartotta. Záró rész [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyalás tartása nélkül bírálta el. [26] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a régi Pp. 270. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó 78. §

(1)bekezdése szerint viseli az általa lerótt felülvizsgálati eljárási illetéket és köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, melynek összegét a Kúria a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdés a) pontja,

(5)bekezdése alapján állapította meg. Budapest,

1. július
2. dr. Baloginé dr. Faiszt Judit s.k. a tanács elnöke, Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. előadó bíró, dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: