Mfv.10653/2015/4 – Kúria

(1)és 30/B. §

(1)bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettségét, így a felmentést önmagában ez a körülmény jogellenessé teszi.

1. XXXIII. Tv. 30/A. §,
2. XXXIII. Tv. 30/B. § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.653/2015/
3. A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke Sipőczné dr. Tánczos Rita előadó bíró é dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: I. rendű II. rendű A felperesek képviselője: dr. Imre György ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: dr. PhD. Rácz Zoltán ügyvéd A per tárgya: közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.403/2015/
4. Az elsőfokú bíróság határozata: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.721/2013/
5. Rendelkező rész A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.403/2015/
6. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felpereseknek személyenként 35.000 (harmincötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 346.570 (háromszáznegyvenhatezer-ötszázhetven) forint illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperesek közalkalmazotti jogviszonyban álltak az alperessel. ... Város Önkormányzata Képviselő-testülete ... KT. számú határozatában az alperesi intézmény étkezési, pénzügyi, gazdasági, számviteli, valamint karbantartási, takarítási feladatainak átszervezését határozta el. E feladatok ellátásával
7. október 1-jétől a ...-t bízta meg. A feladatok ellátásához szükséges 16 fő áthelyezésre került a ...-hoz. A képviselő-testület az alperes engedélyezett létszámát 125 fő helyett
8. október 1-jétől 105 főben állapította meg. [2] Az önkormányzat ... KT számú határozatában megállapította, hogy az intézmények közötti további létszám és álláshely átcsoportosításra nincs lehetőség. Ez alapján a közalkalmazottak jogállásáról szóló
9. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
10. §

(1)bekezdés b) pontja alapján létszámleépítést határozott el

1. október 1jétől. A képviselő-testület az alperes konyhájának és gazdasági szervezetének átszervezésével összefüggésben 4 fő közalkalmazotti álláshely megszüntetésével járó végleges létszámcsökkentést határozott el
2. október 1-jétől. [3] Az alperesnél ...
3. október 1-jétől többször meghosszabbított határozott idejű kinevezéssel állt az alperes alkalmazásában. Határozott idejű kinevezése
4. november 30-án járt le, majd
5. december 1-jétől
6. június 30-áig újabb határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatták. ...-et szintén többször meghosszabbított határozott idejű kinevezéssel állt az alperes alkalmazásában, utolsó határozott idejű jogviszonya
7. november 30-án járt le. Ezt követően
8. december 1-jétől határozatlan időre nevezték ki őt közalkalmazottá. Mindkét személy adminisztratív munkakörben dolgozott az alperesnél. [4] Az alperes
9. szeptember 24-én kelt intézkedésével létszámleépítésre hivatkozva felmentéssel megszüntette a felperesek közalkalmazotti jogviszonyát. [5] A felperesek az intézkedést sérelmezve keresetet terjesztettek elő kifogásolva, hogy az alperest fenntartó Társulási Tanács nem rendelkezett az átszervezésről, e kérdésben ... város Önkormányzata döntött, így a felmentés jogellenes. Kifogásolták azt is, hogy a munkáltató nem tartotta be a Kjt. 30/A. - 30/B. §-aiban foglalt korlátozásokat, továbbá a csoportos létszámleépítésre előírt szabályok megsértésével került sor jogviszonyuk megszüntetésére. [6] Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy intézkedése megfelelt a jogszabályi rendelkezéseknek. Az első- és másodfokú ítélet [7] A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.721/2013/
10. számú ítéletével megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperesek jogviszonyát és kötelezte az alperest, hogy az I. rendű felperesnek 726.095 forintot és késedelmi kamatát, míg a II. rendű felperesnek 861.552 forint és kamatát fizesse meg a perköltség viselése mellett azzal, hogy az eljárási illetéket az állam viseli. [8] Ítélete indokolásában kifejtette, hogy az alperes a jogviszony megszüntetésekor nem tájékoztatta a felpereseket arról, hogy lehetőségük van arra, hogy kérjék betöltetlen munkakör felajánlását, és így a fenntartót nem kereste meg a munkáltatói jogkör gyakorlója, a felperesekkel csupán azt közölték, hogy részükre felajánlható munkakör nincs. Ezzel ellentétben két olyan alkalmazottja is volt az alperesnek, akiket határozott idejű kinevezéssel foglalkoztattak, és a határozott idő a felmentések ideje alatt járt le. E munkakörök pedig felajánlhatóak lettek volna számukra, a munkáltató ezzel megszegte a Kjt. 30/A.-30/B. §-aiban foglaltakat. [9] Ezen túl a bíróság megállapította azt is, hogy az alperes megsértette a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályokat, mivel a munkáltatónál csoportos létszámcsökkentés valósult meg, és az ezzel kapcsolatos intézkedéseket nem tette meg. [10] Az alperes fellebbezése folytán eljárt Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.403/2015/
11. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és személyenként 40.000 forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte az alperest. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a munkáltató az érdekkörében felmerülő okból a Kjt. 30/A. és 30/B. §-ában előírt tájékoztatást követően szüntethette volna csak meg a felperesek jogviszonyát, ennek elmulasztása önmagában jogellenessé teszi az alperes intézkedését. Ezen túl megállapította, hogy a képviselő-testület határozata 125 főről 105 főre csökkentette
12. október 1-jétől az engedélyezett létszámkeretet, ami 20 fő létszámcsökkentést jelent. Azt a körülményt, hogy nem csoportos létszámcsökkentést hajtott végre az alperes, nem bizonyította. Helytállónak találta az elsőfokú bíróság azzal kapcsolatos érvelését is, hogy azon határozott időre alkalmazott közalkalmazottak státuszát, akiknek határozott idejű jogviszonya a felmentési idő alatt járt le, fel kellett volna ajánlani a felpereseknek. Felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem [11] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, a felperesek keresetét utasítsa el, és marasztalja a felpereseket a felülvizsgálati eljárás költségében. Vitatta, hogy az alperesnél voltak olyan munkahelyek, melyek a határozott idő lejártával megüresedtek, és ezen munkahelyeket fel kellett volna ajánlaniuk a felperesek részére. Ezen munkahelyek nem üresedtek meg, és a határozott idő is a felmentéseket követően járt le. Hivatkozott arra, hogy a bírói gyakorlat szerint a bíróság nem vizsgálhatja, hogy egy létszámleépítés során miért pont az adott munkavállalók jogviszonya kerül megszüntetésre. Ennek megfelelően a jogerős ítélet sérti a Kjt. 30/C. §-ában foglaltakat, mivel a felmentés közlését megelőzően és azt követően sem volt betöltetlen felajánlható álláshely az alperesi intézménynél. [12] Hivatkozott továbbá arra, hogy személyzeti átszervezés történt, amelynek következtében 4 fő közalkalmazotti jogviszonya szűnt meg. Azok a közalkalmazottak nem számítanak bele a csoportos létszámleépítésbe, akik áthelyezéssel kerültek más munkahelyre, az ő jogviszonyuk ugyanis nem szűnt meg, csupán áthelyezésre kerültek. Az elsőfokú bíróság megállapítása így iratellenes, és beleütközik a Pp.
13. §

(1)bekezdésébe. [13] Hivatkozott ezen túl felülvizsgálati kérelmében arra, hogy nem mulasztotta el sem tájékoztatási, sem álláshely felajánlási kötelezettségét. A felmentés indoka valós és okszerű volt, az megfelelt a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma 95. számú állásfoglalásában foglaltaknak is, ezért a bíróságok megsértették a Kjt. 30. §

(2)bekezdésében foglalt rendelkezést. [14] A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben kérték, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn, és marasztalja az alperest a felülvizsgálati eljárás költségében. Fenntartották azon álláspontjukat, hogy az alperes a létszámleépítés során nem tartotta meg a Kjt. 30/A.-30/B. §-aiban foglalt korlátozásokat, és az eljárt bíróságok indokoltan mondták ki az intézkedések jogellenességét. Nem annak volt jelentősége, hogy a felmentés közlését megelőzően, illetve azt követően volt-e az alperesnél betöltetlen felajánlható álláshely vagy sem. A Kjt. hivatkozott rendelkezései nemcsak az adott intézménynél, hanem a munkáltató fenntartója által fenntartott, a Kjt. hatálya alá eső más munkáltatónál is vizsgálat tárgyává teszi a felajánlható betöltetlen munkaköröket. Nyilatkoztatni kellett volna őket arról, hogy igénylik-e az állásfelajánlási lehetőséget, s ha ezt kérték volna, úgy a munkáltatónak haladéktalanul meg kell kellett volna keresnie a fenntartót ezzel kapcsolatban. Helytállóan fejtették ki az eljárt bíróságok álláspontjukat a csoportos létszámleépítés vonatkozásában is. A Kúria döntése és jogi indokai [15] Az alperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott. [16] A Kjt. 30/A. §-át a 2007. évi C. törvény iktatta be a Kjt.-be, s az 2007. szeptember 1-jétől hatályos. A jogszabályi rendelkezés a felmentés közalkalmazottnak fel nem róható egyes okaihoz kapcsolódóan meghatározza a munkakör-felajánlásra vonatkozó szabályok rendszerét. Előírja, hogy amennyiben a közalkalmazott felmentése a Kjt. 30. §

(1)bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott esetekben, azaz a munkáltató működését érintő szervezeti okok folytán, illetve alkalmatlanságot eredményező egészségügyi ok következtében válik szükségessé, a munkáltató köteles a közalkalmazottat írásban tájékoztatni a munkáltatón belüli, a munkáltató irányítása alatt álló másik munkáltatónál, valamint a munkáltató fenntartója által fenntartott más, Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál másik megfelelő betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről. [17] Ugyancsak 2007. szeptember 1-jétől alkalmazandó a munkakörfelajánlási kötelezettség mellett a munkáltató kinevezés-módosítási kötelezettsége a részmunkaidős foglalkoztatásra. A Kjt. 30/B. §

(1)bekezdése előírja, hogy amennyiben a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére létszámcsökkentést elrendelő döntés alapján kerülne sor, erre hivatkozva nem szüntethető meg azoknak az azonos munkakört betöltő közalkalmazottaknak a jogviszonya, akik együttesen írásban kérik a kinevezésükben foglalt munkaidő mértékének módosítását a törvényben rögzített feltételeknek megfelelően. A Kjt. 30/C. §-a rendezi a munkakörfelajánlás, illetve a részmunkaidő kikötési lehetőség során követendő eljárás rendjét. A Kjt. ezen paragrafusai kogens szabályokat tartalmaznak, azoktól a munkáltató nem térhet el, s bármelyikének megsértése a felmentés jogellenességének megállapítását vonja maga után. [18] Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az alperes elmulasztotta a 30/A. §

(1)és 30/B. §

(1)bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettségét, és a felmentést már önmagában ez a körülmény jogellenessé teszi. Ennek következtében a per eldöntése szempontjából nem bírt jelentőséggel az a körülmény, hogy a munkáltató intézkedése a csoportos létszámleépítés hatálya alá tartozott-e vagy sem, és szabályait az adott eljárás során meg kellett-e tartani vagy sem. [19] A perben nem volt vitás az a körülmény, hogy a Kjt. 30. §

(2)bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelt a munkáltató intézkedése, így kellő alap nélkül hivatkozott a felülvizsgálati kérelem arra, hogy az eljárt bíróságok megsértették-e a jogszabályi rendelkezést. A felmentés indokának valósága és okszerűsége nem érinti a felmentési korlátozásba ütköző munkáltatói intézkedés jogellenességét. [20] Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet jogszabálysértés hiányában a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [21] A pervesztes alperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felperesek felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségét, míg az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §

(1)bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentességre tekintettel a felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. április
2. . Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző