Mfv.10674/2015/8 – Kúria

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.674/2015/

1. A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke é dr. Csernay Krisztina előadó bíró Sipőczné dr. Tánczos Rita bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Kelemen Tamás ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: .... jogi főelőadó A per tárgya: szolgálati viszony megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 5.Mf.680.355/2015/
2. Az elsőfokú bíróság határozata: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.1762/2013/
3. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 5.Mf.680.355/2015/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás 244.000 (kettőszáznegyvennégyezer) forint illetékét az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] A felperes 1993.január 29-étől állt hivatásos szolgálati viszonyban az alperesnél, a perbeli időszakban a ... Alosztály állományában nyomozó beosztásban teljesített szolgálatot. [2] ... Rendőrfőkapitánya a
5. december 20-án kelt ... Me. számú határozatával a felperessel szemben méltatlansági eljárást rendelt el. A határozatban megállapított tényállás szerint
6. december 15-én a ... Rendőr-főkapitányságon térfigyelő szolgálatot ellátó ... rendőr főhadnagy 23 óra körüli időben a ... úton lévő ... üzemanyagtöltő állomás shopjában tartózkodott vásárlás céljából, amikor az előtte álló férfi trágár kifejezést használt, és leheletén alkohol szagot lehetett érezni. Az ittas személy a RENDŐRSÉG feliratú mellényt meglátva kirohant a benzinkútról, beugrott az ... forgalmi rendszámú ... típusú személygépkocsiba, és nagy sebességgel elhajtott. A rendőrök követték, miközben látták, hogy a közlekedési szabályokat megszegve nagy sebességgel menekül, ezért rádión segítséget kértek és a gépjárművet a ... utcában állították meg. A rendőri intézkedés során a gépjármű vezetője agresszív viselkedést tanúsított. A helyszínen elismerte, hogy 22.00 óra körüli időben egy fröccsöt fogyasztott, az alkoholszondás vizsgálatot azonban megtagadta. Ittas járművezetés bűncselekmény miatt a ... előállították, vérés vizelet mintavételről intézkedtek. Az orvosszakértői vélemény a felperesnél közepes fokú alkoholos befolyásoltságot állapított meg. [3] A Budapesti Nyomozó Ügyészég a cselekménnyel összefüggésben a felperessel szemben a Btk.
7. §-ának

(1)bekezdésébe ütköző ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárást indított. [4] .... Rendőrfőkapitánya a

1. január 6-án kelt ... Me. számú határozatával a felperest a vele szemben a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségeivel össze nem függő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás jogerős befejezéséig a szolgálati beosztásából felfüggesztette, és a felfüggesztés időtartamára a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
2. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
3. §

(1)bekezdése alapján távolléti díja 50 %-ának visszatartásáról rendelkezett. .... Rendőr-főkapitánysága ugyanezen a napon kelt .... Me. számú határozatával a méltatlansági eljárást a folyamatban lévő büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. [5] A ... Nyomozó Ügyészség a 2012. szeptember 21-én kelt Nyom.2348/2010. számú határozatával a gyanúsítottal szemben a vádemelést a Be. 227. §-a

(1)bekezdésének a),

1. b)és
2. e)pontjai alapján 2 év időtartamra elhalasztotta. [6] A ... Fegyelmi Osztály 2013. február 8-án készített összefoglaló jelentése alapján felállított Méltatlansági Bizottság 2013. február 21-én a beszerzett okirati bizonyítékok és az eljárás alá vont meghallgatása alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes szolgálaton kívül tanúsított magatartása miatt a további hivatásos szolgálatra méltatlanná vált. [7] ... Rendőrfőkapitánya a 2013. február 21-én kelt ... Me. számú határozatával megállapította, hogy a felperes a Hszt. 56. §

(2)bekezdésének e) pontja alapján szolgálaton kívüli magatartásával a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált. A határozat indokolása szerint a felperes

1. december 15-én éjszaka ... lévő ... üzemanyagtöltő állomáson szeszes italtól befolyásolt állapotban ült a gépkocsijába majd a KRESZ
2. §

(1)bekezdésének c) pontjában írt közlekedési szabályt megszegve sietve elhajtott a benzinkútról, hogy az ott vásárló rendőrök ne tudják intézkedés alá vonni. Ezen cselekmény elkövetésekor a vérének etilalkohol koncentrációja 2,3 g/l (ezrelék) volt, amely közepes alkoholos befolyásoltságot eredményezett. A felperes hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, mert olyan cselekményt követett el, amely a fegyveres szervek működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, és emiatt nem várható el, hogy a fegyveres szerv a szolgálati viszonyát fenntartsa. Erre figyelemmel a ... Rendőrfőkapitánya a ... számú parancsával a felperes szolgálati viszonyát

1. február 21-ei hatállyal megszüntette. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [8] A felperes a méltatlanságot megállapító határozat ellen benyújtott szolgálati panaszának elutasítását követően előterjesztett keresetében az ... Fe. számú határozatának a ... Me. számú határozatára is kiterjedő hatályon kívül helyezését, továbbá azt kérte, hogy kötelezze a bíróság az alperest a felperes továbbfoglalkoztatására és 9.320.801 forint elmaradt illetménye megfizetésére. [9] Keresetében hivatkozott arra, hogy már a büntetőeljárás során is vitatta felelősségét. A nyomozó hatóság a szakértői vélemény kiegészítését kérte, amelynek megállapítása szerint amennyiben a vallomása tényként kezelhető, abban az esetben a cselekmény elkövetésének időpontjában büntetőjogi szempontból értékelhető véralkohol koncentráció nem volt megállapítható. [10] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú bíróság ítélete [11] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2.M.1762/2013/
2. számú ítéletével az Országos Rendőr-főkapitányság ... Fe. számú,
3. március 29-én kelt határozatát a ... Rendőrfőkapitánya ... Me. számú határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte és kötelezte az alperest a felperes továbbfoglalkoztatására, valamint 9.320.801 forint visszatartott illetmény és perköltség megfizetésére. [12] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes vitatta az alperesi határozat azon megállapítását, hogy az esemény megtörténtekor alkoholos befolyásoltság állapotában volt. E körben hivatkozott a büntetőeljárás során
4. március 26án tett „önvallomásában” foglaltakra, amely szerint a perbeli estén a személygépkocsijában talált 2 literes Coca Cola üvegből ivott, amelyet előző nap egyik barátja, ... hagyott ott. Ennek során nem volt arról tudomása, hogy a megkezdett kólás üvegben alkohol is található. A vérvétel eredménye után kezdett gyanakodni, mert az este folyamán elfogyasztott fröccs nem eredményezhetett ilyen fokú alkoholos befolyásoltságot. [13] A közigazgatási és munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felperes személyes vallomását ... tanúk vallomása, valamint a
5. július 2-án keltezett orvosszakértői vélemény megfelelően alátámasztották, ezért bizonyítottnak találta, hogy a felperes a perbeli estén egy fröccsöt fogyasztott, amely nem okozhatta a közepes alkoholos befolyásoltságát. Az elsőfokú bíróság a felperes állításának megerősítéseként értékelte ... tanúvallomását, amely szerint nem tudott arról, hogy az autóban hagyott kólás üvegben alkohol van. Ebből következően az elsőfokú bíróság szerint a felperes önhibáján kívül fogyasztott alkoholt, amely nem volt a terhére róható. Az orvosszakértői vélemény alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperes alkoholos befolyásoltságát nem a vacsorához megivott kis mennyiségű bor, hanem a ... által a felperes autójában hagyott ital okozta, amelyről a felperes nem tudta, hogy alkoholt tartalmaz, ezért arról sem volt tudomása, hogy alkoholos állapotban vezetett. [14] Mindezek alapján a közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapította, hogy az alperes az eljárás során nem tudta megfelelően bizonyítani a határozatban foglalt azon állítását, mely szerint a felperes a ... üzemanyagtöltő állomáson szeszes italtól befolyásolt állapotban ült a gépkocsijába, amellyel megszegte a KRESZ
6. §

(1)bekezdés c) pontjában írt közlekedési szabályt. Megállapította, hogy a felperes terhére rótt magatartás nem valósult meg, az alperesi határozat indoka nem volt valós, ezért jogellenesen került megszüntetésre a felperes szolgálati viszonya. A jogellenes intézkedés jogkövetkezményeként az elsőfokú bíróság a felperes szolgálati viszonyát helyreállította és a Hszt.

1. §-a alapján elmaradt illetmény megfizetésére kötelezte. [15] Az alperes fellebbezése alapján eljárt Fővárosi Törvényszék az 5.Mf.680.355/2015/
2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint a fellebbezés alapján azt kellett vizsgálni, hogy az elsőfokú bíróság által hivatkozott és értékelt bizonyítékok alkalmasak-e a
3. december 21-én kelt orvosszakértői véleményben foglalt azon megállapítás megdöntésére amely a felperes közepes alkoholos befolyásoltságát rögzítette. Rámutatott arra, hogy a felperes az eljárás során azt elismerte, hogy a perbeli esemény napján 22 óra körüli időben a barátaival vacsorázva egy fröccsöt elfogyasztott, arra azonban, hogy a benzinkútról elindulást követően ivott a gépkocsijában lévő, az ismerőse által otthagyott coca-colás üvegből - nem tudva és nem is érzékelve annak alkoholtartalmát - csak a
4. március 26-án kelt „önvallomásában” hivatkozott először. Az ügyészség
5. április 3-án tanúként hallgatta meg ... Józsefet, aki a felperes ismerőse volt, majd ezt követően
6. június 18-án rendelte el a korábbi orvosszakértői vélemény kiegészítését. A .... számú orvosszakértői vélemény feltételes megállapításokat tartalmaz, és véleményét avval a feltétellel rögzíti, amennyiben a nyomozó hatóság a cselekmény időtartama alattiként jelölt (és szokványosnak nem nevezhető) italfogyasztás mennyiségi és idő adatait elfogadja és tényként kezeli. [16] A másodfokú bíróság rámutatott arra is, hogy a perben meghallgatott ... tanúk vallomásai csak egy meghatározott időszakra vonatkoztak a felperes alkoholfogyasztását illetően, ugyanakkor a felperes a perbeli esemény napján a ... kúton 23 óra körüli időben tartózkodott. A másodfokú bíróság aggályosnak találta ... tanúvallomását is, mivel a büntetőeljárás során történt meghallgatásakor nem tudta megmondani, hogy hol és milyen időpontban találkozott a felperessel, azt karácsony előttinek jelölte. Vallomásában azt adta elő, hogy egy két és fél literes bontatlan kólából kiöntött fél litert vagy hét decilitert, és a hiányzó részt felöntötte vodkával, nem tudta azonban pontosan megjelölni, hogy hét deciliteres vagy fél literes vodkás üveg tartalmát öntötte-e bele. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a tanú minden lényeges konkrétumot nélkülöző vallomása nem volt alkalmas annak alátámasztására, hogy a tanú által említett esemény december 15-ét megelőzően történt, ahogy ezt a felperes önvallomása tartalmazta. A felperes azt is csupán állította, de bizonyítani nem tudta, hogy december 15-én miközben a benzinkútról sietve távozott, az alkoholt tartalmazó kólásüvegből ivott volna. A törvényszék teljesen életszerűtlennek találta, hogy a felperes többszöri ivás ellenére sem észlelte, hogy a coca-cola alkoholt - vodkát tartalmaz. Ebből következően sem a tanúvallomások, sem pedig az utóbb készült szakvélemény nem volt alkalmas a
7. december 21-én kelt orvosszakértői vélemény megállapításának cáfolatára, és bizonyító erejének megingatására. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Budapesti Nyomozó Ügyészség a
8. szeptember 21-én meghozott vádemelést elhalasztó határozata erre nem utalt, az új szakvélemény értékelésére nem került sor, azaz a felperes állítását az ügyészség sem találta tényszerűnek. A törvényszék ítélete kiemelte, hogy a méltatlanságot megállapító határozat azon tényállási eleme, hogy a felperes sietve elhajtott a benzinkútról, hogy az ott vásárló rendőrök ne tudják intézkedés alá vonni, a
9. december 16-án keltezett jelentésen alapult, amelynek tartalmát a jelentést aláíró személyek mind a méltatlansági eljárás, mind pedig a büntetőeljárás során tett tanúvallomásukkal egybehangzóan alátámasztották és azt a felperes az elsőfokú eljárás során sem tudta cáfolni. Mindebből következően a másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes határozatának indokolása valós volt, a felperes a terhére rótt magatartást elkövette, ezért jogszerűen került sor szolgálati viszonyának megszüntetésére. A felülvizsgálati kérelem [17] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezést és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását, továbbá az alperes első- és másodfokú eljárási költségben történő marasztalását kérte. [18] A felperes álláspontja szerint a Pp.
10. §

(1)bekezdésére tekintettel a perben az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a keresettel támadott határozatban írt tények, az abban írt időpontban és helyen megtörténtek, ennek ellenkezőjét pedig a perben a felperes bizonyíthatta. [19] Az elsőfokú bíróság az eljárása során nem tett eleget a Pp. 3. §

(3)bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségének. A

1. sorszámú jegyzőkönyvben azt a tájékoztatást adta számára, hogy meg kell határoznia, mivel tudja bizonyítani, hogy állítása szerint nem úgy történtek a dolgok
2. december
3. napján, ahogy az az egyébként alaki jogerőre emelkedett nyomozó szerv által meghatározott határozatban van. A
4. sorszámú jegyzőkönyvben pedig azt a tájékoztatást adta számára, hogy bizonyítania kell, hogy a
5. december 15-én kikkel, hol volt találkozón, ekkor mit evett és milyen típusú szeszes italt pontosan mikor itta meg. Ezen felhívásoknak az eljárás során eleget tett, tanúkat jelentett be arra vonatkozóan, hogy mikor, milyen társaságban, milyen mennyiségben és milyen típusú alkoholt fogyasztott, továbbá okirati bizonyítékként hivatkozott a büntetőeljárásban beszerzett kiegészítő szakértői véleményre. Az alperes a saját határozataiban foglaltak igazolására - felhívás ellenére - nem ajánlott fel bizonyítást, csupán a büntetőeljárás alapját képező rendőri jelentést csatolta. Ebből következően a közigazgatási és munkaügyi bíróság tájékoztatása nem felelt meg sem a Pp.
6. §

(3)bekezdésében, sem pedig az 1/2009.(VI.24.) PK véleményben foglaltaknak, mert nem tájékoztatta a feleket arról, hogy mely tényállításokat ítél olyannak, amelyek bizonyítására szorulnak. [20] A felperes további érvelése szerint a jogerős ítélet megalapozatlanul tartalmazza, hogy az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, mivel a közigazgatási és munkaügyi bíróság az ítéletében tényleges történeti tényállást nem állapított meg, kizárólag a keresettel támadott határozat meghozatalát megelőzően keletkezett iratok tartalmát, valamint a Budapesti Nyomozó Ügyészség nyomozása során keletkezett iratok tartalmát idézte. Ítélete ezért nem felelt meg a Pp. 221.§

(1)bekezdésében írt követelményeknek. [21] A felperes azt is panaszolta, hogy a másodfokú bíróság ítélete ... tanúvallomását értékelte, holott a nevezett személy meghallgatására az elsőfokú eljárásban - indítványa ellenére - nem került sor, kizárólag a büntetőügyben tett vallomását értékelték, amely okirati bizonyítéknak minősül. Miután a jogerős ítélet ... tanúvallomását tekintette aggályosnak, különös jelentősége van annak, hogy az elsőfokú eljárásban nem került sor ezen személy meghallgatásra. Ekkor még nem vetődött fel a bizonyítandó tények körében, hogy ...

1. december
2. napját megelőzően hagyta ott az alkoholt a felperes gépkocsijában, felhívás hiányában pedig az elsőfokú eljárás ezt nem tisztázta. Arra sem történt kioktatás, hogy a rendőri jelentést készítő személyeket tanúként az ügyben meghallgassák, ennek hiányát csak a törvényszék észlelte, és a terhére rótta anélkül, hogy a tájékoztatási kötelezettség sérelmét megállapította volna. [22] A felperes további érvelése szerint a Budapesti Nyomozó Ügyészség vádemelést elhalasztó határozata nem bizonyítja a határozatban írt tényállás megvalósulását, a határozat csak és kizárólag az ügyészség véleményét, álláspontját rögzíti. A vádemelést elhalasztó ügyészségi határozat nem minősül olyan okiratnak, amelyre tekintettel a perbeli tényállásra a bíróság az egyéb bizonyítást mellőzheti. Mindezek alapján a felperes álláspontja szerint az eljáró bíróságok súlyosan megsértették a Pp. 3.§

(3)bekezdésében írt tájékoztatási kötelezettségüket. [23] A felperes álláspontja szerint jogsértő továbbá a méltatlansági határozat azért is, mivel a vele szemben indított méltatlansági eljárást az alperes felfüggesztette, majd annak folytatását anélkül rendelte el, hogy a felfüggesztés indoka megszűnt volna. A vele szemben indított büntetőeljárás jogerős befejezésére ugyanis nem került sor, ezért a méltatlansági eljárás továbbfolytatására vonatkozó határozat hatálytalan volt, a felfüggesztés oka a keresettel támadott méltatlanságot megállapító határozat meghozatalakor, de a keresetlevél benyújtásakor sem szűnt meg. A peren kívüli eljárásra is irányadó a Pp. 155.§

(2)bekezdése, így a felfüggesztés okának bekövetkezését megelőzően az eljárás folytatására vonatkozó intézkedés és az azt követően meghozott méltatlanságot megállapító határozat is hatálytalan. Ebből követően a másodfokú bíróság döntése sérti a Pp. 215. §-ában írtakat is. A Kúria döntése és jogi indokai [24] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [25] A felperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a közigazgatási és munkaügyi bíróság Pp. 3.§

(3)bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségének megsértését kifogásolta. A felperes szolgálati viszonyának megszüntetésére a Hszt. 56.§

(2)bekezdés e) pontja szerint, a hivatásos szolgálatra méltatlansága okán került sor. A felperes keresete alapján indult peres eljárásban az alperesnek a határozatban foglaltak valóságát és okszerűségét kellett igazolni, a felperes pedig bizonyíthatta, hogy a terhére rótt magatartást nem követte el, az elsőfokú bíróságnak a Pp. 3.§

(3)bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségét tehát e körben kellett teljesítenie. A felülvizsgálati kérelemben idézett, az elsőfokú eljárás során adott tájékoztatás a jogszabályi követelményeknek megfelelt, az eljárt bíróságok a beszerzett és rendelkezésre álló bizonyítékokat azonban a Pp. 206. §

(1)bekezdésében foglalt mérlegelési jogkörükben eltérően értékelték. [26] Az alperes a határozatokban rögzített közepes alkoholos befolyásoltság tényét ítéleti bizonyossággal igazolta, azt a büntetőeljárás során készült szakértői vélemény és a meghallgatott tanúk előadása egyértelműen alátámasztotta, valóságát a felperes sem vitatta. A bizonyítási eljárás során ezért a bíróságok csak azt mérlegelhették, hogy a felperes utóbb tett „önvallomása” és az arra alapítottan készült kiegészítő szakértői vélemény a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékokkal együtt alkalmas-e annak a felperesi állításnak az igazolására, hogy a mért alkoholkoncentrációját - az önhibáján kívül elfogyasztott - a gépkocsiban talált tömény alkoholt tartalmazó coca-cola okozta. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló bizonyítékokat értékelve a felperes állítását elfogadta, míg a törvényszék a bizonyítékokat felülmérlegelve a Pp. 206. §

(1)bekezdésében foglalt jogkörében eltérő álláspontra helyezkedett. [27] A Pp. 206. §

(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. [28] A törvényszék a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése során helytállóan utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság által a felperes javára értékelt második szakértői vélemény kizárólag a felperes „önvallomásán” alapult, amelyet a perben rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok nem támasztottak alá. ... ügyészségen tett vallomásában pontosan nem tudta megjelölni azt az időpontot, amikor az alkoholt tartalmazó üdítőitalt a felperes gépkocsijában hagyta, ennek pontosabb meghatározása a perben történő meghallgatása esetén sem volt várható. Az ügyészségen tett tanúvallomás szerint ... a két literes kólában körülbelül 0,5-0,7 deciliter vodkát öntött, amely mennyiség esetén a felperesnek azonnal észlelnie kellett volna annak alkoholtartalmát. Életszerűtlen továbbá, hogy a felperes erre a körülményre a

1. december 15-én megtörtént esetet követően
2. március 26-ai „önvallomásában”, az eseményeket követően több mint 15 hónappal később hivatkozott először. Mindezek alapján csupán a felperes előadására alapított és a szakértő által is fenntartással kezelt, vélelmezett alkoholfogyasztást feltételező kiegészítő szakértői vélemény következtetése nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a felperes a perbeli eset megtörténtekor önhibáján kívül került közepes alkoholos befolyásoltság alá. [29] A törvényszék a jogerős ítéletében továbbá helytállóan vonta értékelése körébe a jogviszony megszüntetéséről rendelkező határozatban a felperes terhére rótt, az ittas vezetésen kívüli, méltatlanságát megalapozó további magatartást is. Így azt, hogy a felperes
3. december 15-én, az igazoltatását megelőzően azért hajtott el a benzinkútról, hogy az ott vásárló rendőrök ne tudják intézkedés alá vonni. Helytálló a másodfokú bíróság azon megállapítása, hogy a határozatban foglalt ezen megállapítást a felperes keresetében nem vitatta és fellebbezéssel sem támadta. [30] Az előbbiek szerint a felperesnél tényszerűen fennállt az alkoholos befolyásoltság alatti járművezetés és a rendőri intézkedés elkerülésére irányuló magatartás tanúsítása, ezen magatartásai pedig alkalmasak a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetésére, így jogszerűen eredményezhették méltatlanságának megállapítását. [31] A felperes az elsőfokú ítélet ellen nem terjesztett elő fellebbezést, nem kifogásolta az abban megállapított tényállást, továbbá azt sem, hogy a méltatlansági eljárás felfüggesztését követően annak folytatására a büntetőeljárás jogerős befejezését megelőzően került sor. Ezen hivatkozása ezért nem képezte a másodfokú eljárás tárgyát, a jogerős ítélet pedig csak olyan kérdésben támadható felülvizsgálattal, amely az első- és másodfokú eljárásnak is tárgyát képezte. [32] A felperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet ... tanúvallomását akként értékelte, mintha az a jelen peres eljárásban került volna meghallgatásra. Evvel szemben a jogerős ítélet
4. oldal első bekezdése egyértelműen tartalmazza, hogy ... tanúvallomását az ügyészségen felvett jegyzőkönyvben foglaltak alapján értékelte. [33] A fentiekből következően az alperes az eljárás során bizonyította a felmentésben foglaltak valóságát, vagyis, hogy a felperes
5. december 15-én közepes alkoholos befolyásoltság alatt vezette a gépkocsiját, továbbá a rendőri intézkedés megkerülése érdekében sietve elhajtott a benzinkútról, ennek ellenkezőjét pedig a felperes a perben nem igazolta, ezért a törvényszék a jogerős ítéletében jogszabálysértés nélkül utasította el a felperes jogellenesség megállapítására és jogkövetkezményei alkalmazására irányuló kereseti kérelmét. [34] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
6. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [35] A felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet

1. §-a alapján az állam viseli. [36] A felülvizsgálati eljárásban a pernyertes alperesnek bizonyított költsége nem merült fel, ezért erről rendelkezni nem kellett. [37] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
2. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. május
2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző