Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.123/2019/
- A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten,
- év szeptember hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A pénzmosás bűntette miatt vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 29.B.36/2019/
- számú ítéletét helybenhagyja. A másodfokú eljárás során felmerült 8.985.- (nyolcezer-kilencszáznyolcvanöt) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen további fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Vádlott bűnösségét a Fővárosi Törvényszék
- év március hó
- napján kihirdetett 29.B.36/2019/
- számú ítéletétével pénzmosás bűntettében (Btk.
- §
(2)bekezdés a) pont) állapította meg. Ezért őt 300 óra közérdekű munkára és 590.000,-Ft vagyonelkobzásra ítélte. Rendelkezett a lefoglalásról és a bűnügyi költség viseléséről. A kihirdetett ítélettel szemben az ügyész a kiszabott büntetés súlyosítása végett jelentett be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.355/2019/
- számú átiratában az ügyészi fellebbezést módosítva - a közérdekű munka büntetés mellett - elzárásra ítélés végett tartotta fenn. Az ügyészség álláspontja szerint a korlátozott felülbírálat keretei között kell a másodfokú bíróságnak az eljárást lefolytatni, figyelemmel arra, hogy a fellebbezés kizárólag a kiszabott büntetés nemét és tartamát sérelmezi. Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének eleget tett, a Be.
- §
(2)bekezdés szerint a tényállás megalapozottsága pedig nem vizsgálható. A bíróság okszerűen következtette a vádlott bűnösségére, a cselekmény jogi minősítése helyes. A bűnösségi körülményeket helyesen tárta fel az elsőfokú bíróság azonban azokat nem a súlyuknak megfelelően értékelte. A járulékos kérdésekben is megfelelően döntött. Mindezek alapján az elsőfokú ítéletnek a büntetés kiszabási részében való megváltoztatását indítványozta. A másodfokú bíróság az ügyet a Be. 598. §
(3)bekezdése alapján nyilvános ülésre tűzte ki, melyen az ügyész nem vett részt. Vádlott védője a nyilvános ülésen előadta, hogy vádlott családfenntartó, újabb büntető ügye nincs, törvénytisztelő életet él, mindezek alapján az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Vádlott az utolsó szó jogán semmit nem kívánt elmondani. A bejelentett ügyészi fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a Be. 583. §
(3)bekezdés) a) pontja alapján az ügyészi fellebbezés irányára figyelemmel az elsőfokú ítéletet a Be. 590. §
(3)alapján kizárólag a kiszabott büntetésre vonatkozó részében bírálta felül. Az érdemi felülbírálatnak nem volt akadálya, az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat megtartotta, az ítélőtábla a Be. 607. §
(1)bekezdés szerinti megszüntetést, illetve a Be. 608. §
(1)bekezdés szerinti hatályon kívül helyezést megalapozó okot nem észlelt. Az ítélőtábla az iratanyagból megállapította, hogy az elsőfokú bíróság törvényesen alkalmazta a Be. 562. §
(2)bekezdését az ítéletének indokolása során. Az ügydöntő határozat indokolása a vádra történő utalást, vádlott személyi körülményeire vonatkozóan megállapított adatokat, a tényállást, annak minősítését és a büntetéskiszabási körülményeket hiánytalanul tartalmazza. A kizárólag a büntetés súlyosítására irányuló ügyészi fellebbezésre figyelemmel a felülbírálat terjedelme a Be. 590. §
(3)és
(5)bekezdése és az 591. §
(2)bekezdés a) pontjában foglaltak alapján korlátozott, így az ítélőtábla nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, jelen határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést vádlott bűnösségére és a cselekmény minősítése megfelel a büntető anyagi jogi rendelkezéseknek. A cselekmény jogi minősítése körében az elsőfokú bíróság helyesen ismerte fel, hogy a tényállásban írtak a Btk. 399. §
(2)bekezdés a) pontjában rögzített elkövetési magatartás megállapítására nyújtanak alapot. Minthogy a banki műveletek (számlára érkezés után készpénzes felvétel) sem pénzügyi műveletnek, sem gazdasági tevékenységben való felhasználásnak nem tekinthető, ahogyan egy egyszerű pénzátutalás sem (valaki más számlájára), és a számlára érkező pénzösszegen fennálló jog vagy a dolog eredetének eltitkolása sem valósult meg (a feltárásra irányuló kötelesség hiányában), így kizárólag a más személy büntetendő cselekményéhez járuló, vagyontranszformáció nélküli elkövetési mód jöhetett számításba. A
(2)bekezdés szerinti megszerzés történhet a saját maga vagy harmadik személy részére, a dolog eredetére mint objektív tényállási elemre kiterjedő tudat - mint a szándékosság eleme - azt jelenti, hogy az elkövető tisztában van a dolog és valamely más bűncselekmény közötti viszonnyal, de nem szükséges, hogy a másik büntetendő cselekmény pontos részleteivel (ki volt az elkövető, mit is csinált pontosan) is tisztában legyen. Ez az alakzat nem célzatos bűncselekmény, azaz az elkövetőnek nem célja az eredet elleplezése, az elkövető tudata csupán arra terjed ki, hogy a dolog bűncselekményből származik, s ennek ismeretében (ebbe belenyugodva) fejti ki az elkövetési magatartásokat. Az elsőfokú bíróság a joghátrány alkalmazása szempontjából jelentős büntetéskiszabási tényezőket hiánytalanul feltárta. Az elsőfokú bíróság helyesen választotta meg a Btk. 79. §-ában írt büntetési céloknak, valamint a Btk. 80. §-a szerinti büntetéskiszabási elveknek egyaránt megfelelő büntetést. Az egyszerűsített felülvizsgálat körébe tartozó valamennyi további rendelkezése az elsőfokú bíróságnak törvényes volt. A fentiek alapján az ítélőtábla a Be. 599. §
(1)bekezdése szerint nyilvános ülésen eljárva az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 604. §
(1)bekezdés a) pontja és 605. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Budapest,
- év szeptember hó
- napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke . Vincze Piroska s.k. előadó bíró Dr. Mató Ágnes s.k. bíró A Fővárosi Törvényszék 29.B.26/2019/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.123/2019/
- számú végzésével
- szeptember
- napján jogerőre emelkedett. Budapest,
- év szeptember hó
- napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke