← Magyarország

Bfv.92/2019/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: I. A felülvizsgálati indítvány a Be. 14.§

(3)bekezdés a) pontjára alapítva tévesen hivatkozott arra, hogy az alapügyben eljárt másodfokú tanács tagjával szemben kizárási ok áll fenn, arra tekintettel, hogy a vádemelést követően az elsőfokú bíróság előzetes letartóztatás fenntartása tárgyában hozott felülbírálatában részt vett. II. Az ítélet megalapozatlanságára (felderítetlenség, hiányos tényállás) hivatkozással a tényállás vitatása és a büntetőjogi felelősségének megállapításának ezen keresztül való támadása a felülvizsgálati eljárásban kizárt. III. A nyomozó hatóság eljárási szabálysértése, valamit az esti szakértő vonatkozásában felmerülő (elfogultságra alapított) kizárási ok relatív eljárási szabálysértésnek minősül, így a Be. 649.§
(2)bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati ok megállapítására nem alkalmas. ítéleti tényállástól eltérő ténybeli alapon hivatkozott jogos védelemre. IV. A bűncselekmény minősítésének az ítéleti tényállásban megállapított ténymegállapításoktól eltérő ténybeli alapon történő támadása a felülvizsgálati eljárásban kizárt. V. Önmagában a büntetés tartamának - törvénysértő minősítésre, vagy a Btk. más szabályainak megszegésére való hivatkozás nélkül - vitatása, valamint a bűnösségi körülmények mikénti értékelésének vitatása a felülvizsgálatot nem alapozza meg. VI. A bűnügyi költségre vonatkozó törvénysértő rendelkezés a felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat, mert egyszerűsített felülvizsgálatban a törvénysértés orvosolható. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.92/2019/
  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke . Gimesi Ágnes előadó bíró . Krecsik Eldoróda bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. július
  3. Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): ... és társa Elsőfok: Járásbíróság,
  4. január
  5. napján, tárgyalás, B.190/2017/
  6. számú ítélet Másodfok: őri Törvényszék,
  7. július
  8. napján, nyilvános ülés, 3.Bf.97/2018/
  9. számú ítélet Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... II. rendű terhelt Az indítvány iránya: terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette és más bűncselekmény miatt ... és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben ... II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát elbírálva a Soproni Járásbíróság B.190/2017/
  10. számú ítéletét, illetőleg a Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bf.97/2018/
  11. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Soproni Járásbíróság a
  12. január
  13. napján meghozott és kihirdetett B.190/2017/
  14. számú ítéletével ... II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk.
  15. §
(1)bekezdés
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont,
(5)bekezdés b) pont] és 1 rendbeli társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont,
(4)bekezdés b) pont]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kimondta, hogy a II. rendű terhelt a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásába beszámítani rendelte. A bejelentett polgári jogi igényeket érdemben elbírálta, rendelkezett a bűnjelekről, az eljárási illeték megfizetéséről és a bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú ítélet ellen a II. rendű terheltet érintően bejelentett ellentétes irányú fellebbezések alapján eljárt Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2018. július 12. napján tartott nyilvános ülésen meghozott 3.Bf.97/2018/20. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében annyiban változtatta meg, hogy a szabadságvesztés tartamát 5 évre, a közügyektől eltiltás tartamát 5 évre súlyosította, egyebekben helybenhagyta. II. [3] [4] [5] 1. A jogerős ügydöntő határozat ellen ... II. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontjára tekintettel a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján arra hivatkozással, hogy a jogerős ítélet meghozatalában kizárt bíró vett részt, valamint a Be. 592. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjára hivatkozással a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetés kiszabása és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó törvénysértő rendelkezés miatt. Az indítvány szerint a Soproni Járásbíróság a 2017. június 20. napján meghozott B.190/2017/3. számú végzésével előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig fenntartotta. A végzés ellen bejelentett fellebbezése folytán eljárt Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2017. augusztus 8. napján megtartott tanácsülésen meghozott Beüf.298/2017/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta. A másodfokú bíróság háromtagú tanácsában eljárt tanácselnök, ... bíró, a Győri Törvényszék hivatásos bírája volt. Ezt követően a jogerős ügydöntő határozat meghozatalában is részt vett ... bíró, a Győri Törvényszék hivatásos bírája. Kifejtette továbbá a II. rendű terhelt, hogy a 2017. augusztus 8. [6] [7] [8] [9] napján hatályos korábbi Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontja szerint „a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el". A 2018. július 12. napján hatályos Be. 14. §
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja a bíró vonatkozásában további kizárási okként fogalmazza meg, hogy a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt, továbbá a másodfokú eljárásból ki van zárva az a bíró, aki az ügy elsőfokú, a harmadfokú eljárásból pedig az, aki az ügy elsőfokú vagy másodfokú elbírálásában részt vett. Az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdésében megfogalmazott tisztességes eljárás követelményének részét képezi, hogy mindenkinek az ügyében pártatlan és független bíróság járjon el. Továbbá az Alkotmánybíróság a 21/2016. (XI. 30.) AB határozatában megállapította, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény a korábbi Be. 21. §
(3)bekezdés a) pontjának alkalmazásakor, hogy „a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár nyomozás során bírói feladatokat látott el". Mindezek alapján - a II. rendű terhelt álláspontja szerint - a másodfokú bíróság eljárása nem felelt meg az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdésében foglalt tisztességes eljárás és pártatlanság alkotmányos követelményének, továbbá a Alkotmánybíróság 21/
  1. (XI. 30.) AB határozatában foglaltaknak. A II. rendű terhelt anyagi jogi szabálysértésként hivatkozott arra, hogy a nyomozó hatóság a korábbi Be.
  2. §
(1)bekezdésének megsértésével rendelte ki eseti szakértőként ... szakértőt, akinek a szakértői véleménye nem felelt meg a korábbi Be. 108. §
(2)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontjában írt előírásnak és az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 47. §
(4)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontjában írt követelményeknek sem, ezért a szakvélemény törvénysértő. A Be. 102. §
(1)bekezdése értelmében eseti szakértő kirendelésére csak akkor kerülhet sor, ha a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértő kirendelése nem lehetséges. A másodfokú bírósági eljárás időpontjában az Igazságügyi Minisztérium Szakértői névjegyzékének listájában közlekedési, műszaki szakterületen, ... megyében - a teljesség igénye nélkül - kilenc szakértő szerepelt, így az eseti szakértő kirendelése törvénysértő volt. (Álláspontja alátámasztására hivatkozott a Kúria BH 2017.
  1. számú eseti döntésére.) Sérelmezte továbbá, hogy az eseti szakértő által előterjesztett szakvélemény a tartalmi követelményeknek sem felelt meg. Nem tartalmazta a leletet; a szakértői vizsgálat módszerének leírását; nem fejtette ki, hogy a ténymegállapításokra milyen vizsgálati módszer alkalmazásával jutott és nem írta le a ténymegállapítás alapjául szolgáló következtetéseket. A törvénysértő szakértői vélemény alapján az elsőfokú bíróság ítélete a Be.
  2. §
(1)bekezdés a) pontjában írt okból megalapozatlan, mert a kárérték pontos összegszerűsége nem állapítható meg. A tényállás hiányos, így a bűncselekmény minősítése törvénysértő. A másodfokú bíróság ítéletének meghozatalára így a megalapozatlan elsőfokú ügydöntő határozat alapján került sor. [10] A szakértő azzal, hogy az általa ellenjegyzett és kiadott okirat egyáltalán nem tartalmazza a törvényben meghatározottakat, hamis bizonyítékot szolgáltatott. Erre tekintettel a II. rendű terhelt a ... Ügyészségen ismeretlen tettes ellen hamis tanúzás bűncselekménye miatt feljelentést tett. [11] Az elkövetési érték megállapítása kapcsán hivatkozott arra, hogy a sértett a
  1. február
  2. és március
  3. napján foganatosított tanúmeghallgatása során nyilatkozott a két sértettet ért kár összegére, melyet egy több oldalas A/4-es lapon kinyomtatott és szállítólevélnek nevezett okirattal igazolt, azonban számlát, egyéb pénzügyi bizonylatot nem csatolt. Az eseti szakértő a szállítólevélen feltüntetett összegekkel egyező értéket határozott meg. E bizonyítékok az eljárás során ellentétben álltak ... II. rendű terhelt vallomásával. [12] A bírósági eljárás során a védelem az ellentmondás kiküszöbölésére igazságügyi könyvszakértő kirendelését indítványozta. A védelem kifejtette azt is, hogy a sértett cég képviselői azt állították, hogy webshop-on keresztüli értékesítést folytatnak. Ezzel ellentétben internetes értékesítésre alkalmas webáruházuk nincs. Ezt a tényt szükség esetén hangfelvétellel is igazolni tudja. (A II. rendű terhelt a hangfelvételre vonatkozóan egy „Telefonbeszélgetés személy 1 és személy 2 között" megnevezésű okiratot csatolt fénymásolatban.) E körben a bíróságok nem rendeltek el bizonyítást. [13] A II. rendű terhelt szerint a hangfelvétel alapján megállapítható lett volna, hogy a sértett cég autóalkatrész közvetítő kereskedelmet folytat, ami felveti a több sértett lehetőségét is, és ezáltal a törvénysértő minősítés lehetőségének megállapítását. [14] Mindezek folytán az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás részben hiányos, részben felderítetlen, és az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozatlanságát a másodfokú bíróság nem küszöbölte ki. Az alapügyben eljárt bíróságok által teljes körűen fel nem tárt bizonyítékok miatt csak a valószínűség szintjén megállapítható tények - az in dubio pro reo elvének sérelmével - a II. rendű terhelt terhére kerültek értékelésre. [15] A II. rendű terhelt a büntetéskiszabási körülmények értékelésével összefüggésben sérelmezte, hogy az eljárás során mind a két térdét megműtötték. A mozgása elnehezedett, járást segítő mankóval tud csak közlekedni, azonban a bíróságok - a Kúria
  4. számú BK véleményében foglaltakkal ellentétben - nem értékelték enyhítő körülményként a „jelentős mértékű rokkantságát", illetve hogy betegsége a büntetés elviselését megnehezíti. Ezen túlmenően további enyhítő körülményként kell értékelni, hogy mindkét bűncselekmény esetén az elkövetési érték a törvényi minimumhoz közel áll. [16] A bűnügyi költség megállapításával összefüggésben sérelmezte, hogy az igazságügyi genetikai szakértői vélemény elkészítésével felmerült bűnügyi költség megállapítására vonatkozó végzés ellen a bíróság nem biztosított részére és védője számára jogorvoslati jogot. Ezen túlmenően a jogerős ítéletben a bíróság 3.735.988 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte, amelyből 21.000 forint az eseti szakértői vélemény, míg 3.714.988 forint az igazságügyi genetikai szakértői vélemény elkészítésével felmerült költség. Az igazságügyi genetikai szakértő kirendelése az eljárás során szükségtelen volt, mert a bűncselekmény elkövetését (
  5. február 17.) követő negyedik napon a nyomozó hatóság az I. rendű terheltet mint elkövetőt beazonosította és a lakásán a bűncselekményből származó dolgokat lefoglalta.
  6. február
  7. napján a II. rendű terheltet a rendőrség elfogta és
  8. február
  9. napjától előzetes letartóztatásba került.
  10. május
  11. napján az I. rendű terhelt önmagára és társára nézve beismerő vallomást tett, majd ezt követően
  12. június
  13. napján a II. rendű terhelt is beismerte a bűncselekmény elkövetését. [17] Mindezek alapján indokolatlan volt az igazságügyi genetikai szakértő kirendelése, ezért indítványozta, hogy a korábbi Be.
  14. §
(2)bekezdése alapján a Kúria állapítsa meg, hogy a 3.714.988 forint bűnügyi költséget az állam viseli.
  1. [18] A Legfőbb Ügyészség a BF.147/2019/
  2. számú átiratában a II. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a II. rendű terheltnek a Be.
  3. §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott felülvizsgálati okra való hivatkozása alaptalan. A rendelkezésre álló iratok alapján a Soproni Járásbíróság
  1. június
  2. napján meghozott B.190/2017/
  3. számú határozatával az előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig fenntartotta. A végzés ellen bejelentett fellebbezés folytán járt el a Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság és a
  4. augusztus
  5. napján megtartott tanácsülésen meghozott Beüf.298/2017/
  6. számú végzésével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta. E másodfokú határozat meghozatalában járt el ... bíró a tanács tagjaként. A bíró ezt követően az ügydöntő határozat meghozatalában a tanács elnökeként vett részt. Így ... bíró már a vádemelés után a kényszerintézkedéssel kapcsolatos fellebbezés elbírálásában volt a másodfokú tanács tagja, míg a Be.
  7. §
(3)bekezdés a) pontjában írt kizárási ok a vádemelést megelőzően közreműködő bíróra vonatkozik. [19] A Be. 650. §
(2)bekezdése szerint a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §
(1)bekezdése értelmében a bizonyítékok ismételt egybevetése, eltérő értékelése és bizonyítás felvétele a felülvizsgálat során kizárt. [20] A II. rendű terheltnek az eseti szakértői véleménnyel, az elkövetési értéknek a sértett vallomására, a szállítólevelekre és az eseti szakértői véleményre alapított megállapításával kapcsolatos kifogásai, az igazságügyi genetikai szakvélemény szükségtelenségére vonatkozó előadása és a hangfelvétellel kapcsolatos bizonyítás felajánlása az alapügyben eljárt bíróságok bizonyítékértékelő tevékenységét támadják, ami a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [21] Az irányadó tényállás a sértetteket - a cég 1-et és a cég 2-t nevesítette, és az elkövetési értéket - 1.773.500 forintban és 6.883.348 forintban - meghatározta. Erre tekintettel a II. rendű terheltnek a sértettek számát és az elkövetési értéket vitató előadása ténylegesen a jogerős ítéletben megállapított tényállást támadta, amelyre a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényes lehetőség. [22] A felülvizsgálati indítványnak az igazságügyi genetikai szakvélemény elkészítésével felmerült bűnügyi költséget megállapító végzéssel kapcsolatban, a jogorvoslati jog sérelmére való hivatkozása a felülvizsgálatot nem alapozza meg, mert e szabálysértés nem minősül a felülvizsgálatot megalapozó (ún. abszolút) eljárási szabálysértésnek. [23] A büntetéskiszabási körülmények sérelmezett figyelmen kívül hagyása, azaz az enyhítő és súlyosító körülmények mikénti értékelése a felülvizsgálat tárgyát nem képezhetik (BH 2005.337.). [24] A Legfőbb Ügyészség mindezek alapján a támadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta a II. rendű terheltet érintő részében. 3. [25] A II. rendű terhelt a Legfőbb Ügyészség indítványára észrevételt tett. A felülvizsgálati indítványában írtakat megismételve fenntartotta az abban foglaltakat. A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára hivatkozással előterjesztett indítványát akként pontosította, hogy a Be. más szabályainak megszegését sérelmezte, melyet a bíróságok azzal valósítottak meg, hogy az eljáró hatóság a törvényben rögzített előírásokat megszegve rendelt ki az ügyben eseti szakértőt, a bíróságok az ítéletüket a törvénytelenül kirendelt eseti szakértő, törvénytelenül elkészített szakvéleményére alapították. Sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem oldotta fel a sértetti vallomás ellentmondásosságát. Nem tettek kísérletet a kárérték meghatározására és a sértett kilétének megállapítására, szerepük feltárására. [26] A Kúriára 2019. április 26. napján érkezett beadványában előadta, hogy az eljárás során kirendelt eseti szakértő több ponton köthető a sértetthez. sértett felesége, és egyben jogi képviselője személy 3, akinek több esetben készített ... szakértő eseti szakértő magánszakvéleményt. A sértett felesége az első fokon eljárt bíró évfolyamtársa volt, a polgármester rokona és az édesapja a város főépítésze volt 30 évig. A betörés napja előtt lett a város díszpolgára. Az eseti szakértő címe megegyezik annak a címével, aki a sértett telephelyét őrzi. [27] A feljelentése alapján a nyomozó hatóság megállapította, hogy az eseti szakértő által előterjesztett szakvélemény nem felel meg a korábbi Be. 108. §
(2)bekezdésében és a
  1. évi XXIX. törvény
  2. §
(4)bekezdésében írt jogszabályi előírásoknak, azonban a nyomozó hatóság nem jogorvoslati fóruma annak, hogy az eseti szakértő véleményét a bíróságok miért fogadták el bizonyítékként. A feljelentését az ügyészség elutasította. Az ellen panaszt jelentett be, amelynek fénymásolatát csatolta a beadványához. [28] Ismételten előadta, hogy az elkövetési értéket a bíróságok bemondás alapján, számlák és könyvelési dokumentumok nélkül állapították meg. Mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban írásban előadta az észrevételeit. Ezért vele szemben zaklatás és becsületsértés miatt az eljáró bírók magánindítványt terjesztettek elő. Amennyiben a Kúria a téves minősítést jóváhagyja, akkor tekintettel mindkettő bíró feljelentésére az 5 év teljesen kitöltött lesz. A Kúriára
  1. május
  2. napján érkezett beadványában ... II. rendű terhelt hivatkozott arra, hogy ... I. rendű terhelt is felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, és indítványozta a két felülvizsgálati indítvány együttes elbírálást. E beadványában fenntartotta, hogy az eseti szakértő által előterjesztett szakvélemény törvénysértő, hamis. Ismételten hivatkozott a sértett személyes kapcsolataira. III. [29] A Kúria azt állapította meg, hogy ... II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa részben törvényben kizárt, részben alaptalan.
  3. [30] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely az alapügyben meghozott jogerős ítélet jogi hibáinak a kiküszöbölésére szolgál. A törvény tételesen megjelöli azokat az okokat, amelyekre hivatkozással a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálatának helye van. A felülvizsgálat a Be.
  4. § a), b) és c) pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból vehető igénybe. A felülvizsgálatot megalapozó büntető anyagi jogsértéseket a Be.
  5. §
(1)bekezdése, az eljárási szabálysértéseket e §
(2)bekezdése határozza meg. A II. rendű terhelt a felülvizsgálati indítványát a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára és a Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontjára figyelemmel a 649. §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott okból terjesztette elő.
  1. [31] A rendkívüli jogorvoslatként szabályozott felülvizsgálati eljárásban a Be.
  2. §
(2)bekezdése alapján a tényálláshoz kötöttség érvényesül. Ennek megfelelően a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó és a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozatban megállapított tényállás nem támadható. A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [32] A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős ügydöntő határozatot az abban rögzített tényállás alapulvételével, egyrészt a felülvizsgálati indítványban hivatkozott felülvizsgálati okok és másrészt - a Be. 659. §
(6)bekezdés alapján, hivatalból - a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértések tekintetében bírálta felül. 3. [33] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. A II. rendű terhelt a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára hivatkozással valójában a bíróságok bizonyítékértékelő tevékenységét sérelmezte. [34] Az az állítása, hogy az eljárt nyomozó hatóság a törvényben rögzített előírásokat megszegve rendelt ki az ügyben eseti szakértőt, eljárásjogi szabálysértés megállapítására alkalmas. A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja értelmében azonban az eljárási szabálysértések közül kizárólag a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések képezhetik felülvizsgálat alapját. A nyomozó hatóság által elkövetett szabálysértés legfeljebb a Be. 609. §
(1)bekezdésében meghatározott ún. relatív eljárási szabálysértés megállapítását eredményezheti, amely azonban felülvizsgálat alapját - a törvény előírása alapján - már nem képezheti. Az ilyen eljárási szabálysértések értékelésére a rendes bírósági eljárásban van lehetőség. [35] A Kúria a fentebb hivatkozott a Be. 650. §
(2)bekezdése és 659. §
(1)bekezdése alapján nem foglalhatott állást abban a kérdésben, hogy a bíróságok helyesen fogadták-e el a tényállás alapjául az eseti szakértői véleményt, a sértett vallomását, valamint a II. rendű terhelt által csatolt szállítóleveleket, mert ez a bizonyítékok át-, illetve újraértékelését jelentette volna. Nem vizsgálhatta azt sem, hogy a II. rendű terhelt által hivatkozott hangfelvétel vonatkozásában indokolt lett volna további bizonyítás felvétele, továbbá e bizonyítás felvétele iránt sem intézkedhetett, mert ez a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [36] A jogerős ítéleti tényállás meghatározta a sértettek személyét és a két sértett vonatkozásában az elkövetési értéket. A II. rendű terhelt a jogerős ítéletben megállapított tényállástól eltérő ténybeli alapon állította, hogy a jogerős ítéletben meghatározott sértettnél több sértett sérelmére is elkövethették a bűncselekményt. Ezzel ugyancsak a jogerős ítéletben megállapított tényállást támadta, ami a felülvizsgálati eljárás alapját nem eredményezheti. Mindezekre tekintettel a II. rendű terhelt a törvénysértő minősítést a tényállás - felülvizsgálati eljárás során - tilalmazott támadására alapította. [37] A Btk. más szabályának megsértését kizárólag a Büntető Törvénykönyv méltánylást nem engedő szabályának a megsértése alapozhatja meg. A Kúria azt állapította meg, hogy a II. rendű terhelt ezt megalapozó tényelőadást az indítványában nem tett. [38] A kiszabott büntetés önmagában a felülvizsgálati eljárásban nem támadható. A kiszabott büntetés csak akkor tekinthető törvénysértőnek, és esik felülvizsgálat alá, ha az - a minősítésen túl - a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve a nemében és/vagy mértékében törvénysértő (BH 2012.239., BH 2005.337., BH 2016.264.II.). Ilyen törvénysértésre a II. rendű terhelt ugyancsak nem hivatkozott. A büntetéskiszabás önmagában szintén nem képezheti a felülvizsgálat tárgyát, így az sem, hogy a bíróságok a büntetéskiszabás során a büntetés célját, a büntetéskiszabás elveit, illetőleg a büntetéskiszabás során értékelhető (súlyosító, enyhítő) tényezőkről szóló 56. BK véleményt miként vették figyelembe (BH 2005.337.III.). 4. [39] A II. rendű terhelt sérelmezte, hogy a jogerős ítélet meghozatala során a másodfokú bíróság tagjaként kizárt bíró járt el. ... bíró a tanács elnökeként részt vett az elsőfokú bíróság előzetes letartóztatás fenntartása tárgyában meghozott végzésének felülbírálatában is. [40] A Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontja szerint az ítélet hatályon kívül helyezésének van helye, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerint pedig az ilyen eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálatnak van helye. [41] A Kúria az iratok alapján azt állapította meg, hogy a Soproni Járási Ügyészség B.261/2017/
  1. számú vádirata
  2. június
  3. napján érkezett a Soproni Járásbírósághoz. A vádemelést követően a Soproni Járásbíróság a
  4. június
  5. napján meghozott B.190/2017/
  6. számú végzésével a II. rendű terhelt előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig fenntartotta. A végzés ellen bejelentett fellebbezés folytán eljárt Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  7. augusztus
  8. napján megtartott tanácsülésen meghozott Beüf.298/2017/
  9. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A másodfokú bíróság háromtagú tanácsában az eljáró tanács elnöke ... bíró volt. [42] A Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  10. július
  11. napján meghozott és jogerőre emelkedett 3.Bf.97/2018/
  12. szám ügydöntő határozatának meghozatalában ... bíró a másodfokú bíróság tanácsának tagjaként ugyancsak részt vett. [43] A Be.
  13. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatalakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Az alapeljárás során az elsőfokú bírósági eljárás időszakában az
  1. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (továbbiakban: a korábbi Be.) volt hatályban, azonban a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozatalakor -
  2. július 12-én már a Be. (
  3. évi XC. törvény), így a kizárási ok meghatározása körében a Be. szabályai az irányadóak. [44] A Be.
  4. §
(3)bekezdés a) pontja értelmében a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. A II. rendű terhelt által hivatkozott B.190/2017/
  1. számú - előzetes letartóztatást fenntartó - végzést nem a vádemelés előtt, hanem a vádemelést követően hozta meg az első fokon eljárt Soproni Járásbíróság, így a fellebbezés folytán eljárt Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság nem a nyomozási bíró határozatát bírálta felül. Erre tekintettel az ügydöntő határozat meghozatala során ... bíró - a Be.
  2. §
(3)bekezdés a) pontjában írt okból - nem volt kizárt bíró. [45] A Kúria a teljesség érdekében utal arra, hogy az Alkotmánybíróság a
  1. november
  2. napján kelt 21/
  3. (XI. 30.) számú határozat [41] bekezdésében kifejtette „A 34/
  4. (XI. 22.) AB határozatban az Alkotmánybíróság e jogértelmezést is mérlegelve ugyanakkor figyelemmel arra is, hogy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható terhelt személyi szabadságának a vádemelést megelőző bírói elvonása a büntetőeljárás nyomozási szakaszában alkalmazható legsúlyosabb kényszerintézkedés - arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy mivel a bírónak abban a kérdésben is állást kell foglalnia, hogy a terhelt megalapozottan gyanúsítható-e bűncselekmény elkövetésével, így a bizonyítékokról előzetesen állást foglal, továbbá olyan bizonyítékokat is megismerhet, amit később nem használnak fel az eljárásban, így a pártatlanságát kétely övezheti. Különösen igaz ez azokban az eljárásokban, ahol az ártatlanság vélelmének kétséget kizáró megdöntése, illetve a későbbiekben helyrehozhatatlan jogkövetkezmények alkalmazása a kérdés (Indokolás [53]-[54]).", majd megállapította, hogy „a 34/
  5. (XI. 22.) AB határozatban megállapított, fent idézett kifogások fennállnak az előzetes letartóztatás meghosszabbítása tárgyában lefolytatott másodfokú eljárás során is" {21/
  6. (XI. 30.) számú határozat [41]}. [46] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság határozata szerint az Alaptörvény
  7. cikk
  8. bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény azt teszi indokolttá, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki a nyomozás során bíróként járt el és a Be.
  9. §
(3)bekezdés a) pontja ennek az alkotmányos követelménynek megfelelve szabályozza a bíró kizárását. 4.
  1. [47] A II. rendű terhelt a felülvizsgálati indítvány kiegészítésében előadta, hogy a szakértőként kirendelt és szakvéleményt előterjesztő ... szakértő személy 3 ügyvéd, a sértett felesége felkérése alapján több alkalommal készített magánszakértői véleményt. [48] A Kúria ennek kapcsán megállapította, hogy ez a tényállítás, még a valósága esetén sem szolgálhat a felülvizsgálat alapjául, mert nem vonható a Be.
  2. §
(2)bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati okot megalapozó, a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott abszolút eljárási szabálysértések közé.
  1. [49] A II. rendű terhelt sérelmezte a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezést is azzal, hogy az igazságügyi genetikai szakértői vélemény elkészítésével felmerült bűnügyi költség megállapítására vonatkozó végzés ellen a bíróság nem biztosította a II. rendű terhelt és védője számára a jogorvoslati jogot. Egyben indítványozta, hogy a Kúria a korábbi Be.
  2. §
(2)bekezdése alapján állapítsa meg, hogy e bűnügyi költséget az állam viseli. [50] A Be. 650. §
(1)bekezdés c) pontja értelmében felülvizsgálatnak nincs helye, ha a sérelmezett törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban orvosolható. A Be.
  1. §
  2. pontja szerint egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről. Erre tekintettel a II. rendű terhelt indítványa szerint törvénysértő rendelkezés egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban orvosolható. [51] A szakértői díjat megállapító végzés elleni jogorvoslati jog sérelme ugyancsak nem alapozza meg a Be.
  3. §
(2)bekezdés d) pontja alapján a felülvizsgálatot, mivel a Be. 608. §
(1)bekezdése nem nevesíti a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések között. [52] A kifejtettek alapján a Kúria - a Be. 660. §
(1)bekezdés főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva, és miután a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból vizsgálandó ún. abszolút eljárási szabálysértést sem észlelt a II. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a II. rendű terhelt tekintetében - a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján - hatályában fenntartotta. [53] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
  1. fordulata zárja ki. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be.
  2. §
(6)és
(7)bekezdésén alapul azzal, hogy azt a Kúria - a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. július
  2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Lévai Viktória tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.