A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a dr. Berényi Tamás ügyvéd által képviselt "A" felperesnek a dr. Szerémi Gyöngyi jogtanácsos által képviselt alperes neve alperes ellen felmondás érvénytelensége megállapítása iránt indított perében a Vas Megyei Bíróság
- szeptember
- napján kelt G.40.037/2007/
- sorszám alatti ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ÍTÉLETET: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles megfizetni a felperes 15 napon belül az alperesnek 10.000.- /Tízezer/ Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: A felperes gyógyászati segédeszköz forgalmazására jogosult egészségügyi szolgáltatóként
- szeptember
- napján kötött szerződést az alperessel a társadalombiztosítási támogatással szolgáltatható gyógyászati segédeszközök kiszolgálására, a kiszolgáltatott gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásának elszámolására. A finanszírozási szerződés
- pontja szerint az elszámolás alapja és bizonylata a hatályos jogszabályoknak megfelelően kiállított és megőrzött vény, melyből ki kell tűnnie az elszámolt társadalombiztosítási támogatás összegének. A
- pontban a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy csak olyan vények alapján nyújt be elszámolást, illetve tart igényt a társadalombiztosítási támogatás elszámolására, amelyeken a jogszabályok által meghatározott adatok fel vannak tüntetve, nem felel viszont az orvos által kitöltött adatok helyességéért. A szerződés
- pontja szerint azr (OEP) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
- évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 38.§-a alapján jogosult a szerződés teljesítésével összefüggésben az ellenőrzésre. A
- pontban a felek kikötötték, hogy amennyiben a szolgáltató felperes a forgalmazásra, kiszolgáltatásra, valamint a támogatás elszámolására vonatkozó előírásokat megszegi, köteles az ezzel összefüggésben okozott kárt megtéríteni; illetve amennyiben mindez egy éven belül ismételten előfordul, avagy az okozott kár összege egy éven belül meghaladja az Ebtv.37.§. /6/ bekezdése szerinti összeget - a kártérítési kötelezettségen túlmenően - a szerződést az OEP felmondja. A szerződésben (37.pont) a felek megállapították, hogy a szerződés felmondás nélkül is megszűnik, ha a szolgáltató felperes a gyógyászati segédeszközök kiszolgáltatására vonatkozó jogosultságát elveszíti.
- november 30-án az alperes -
- december
- napjával - a szerződést az Ebtv.
- §.
(5)bekezdésére hivatkozással felmondta. A felmondásban az alperes részletezte, hogy arra a
- június
- - augusztus
- napja közötti időszakban kiváltott 1.180 db vényre, 605 biztosítottra kiterjedő ellenőrzés során feltárt hiányosságok alapján került sor. Így (1.) a vények közül 6 db nem felelt meg a 19/
- (IV.29.) ESZCSM.. rendeletben meghatározott alaki-formai kellékeknek, azokról vagy a beteg, vagy az orvos aláírása hiányzott, avagy az orvosi bélyegző olvashatatlan volt. Az ezekre kifizetett támogatási összeg 143.702,7 Ft összegben került visszavonásra. Forgalmazói hibát követett el a felperes (2.), amikor méretvételhez kötött és gyártó által forgalmazható segédeszközt szolgáltatott ki, mely után 13.196,25 Ft került visszavonásra. Ezen túl (3.) 11 társadalombiztosítási azonosító jel esetében fiktív vényekre történt a kiszolgálás, 10 címen már több éve nem lakott a beteg, így 93 db vény fiktívnek tekintendő. Egy biztosított az ellenőrzés során azt közölte, hogy már meggyógyult, vényt pedig nem írt alá. Ezek miatt 986.938,-Ft és 50.887,5 Ft került visszavonásra. 26 db vényt azért nem lehetett figyelembe venni (4.), mert a háznál ápolt 8 biztosított esetében a felvett lista 26 vény esetében nem egyezett a részükre elszámolásba helyezett tételekkel. Ezért 424.580,-Ft-ot kellett visszavonni. Továbbá 4 termék esetében a kiszolgált termékek elszámolását beszerzés nem fedezi, melyre 37.730,-Ft lett visszavonva (összesen: 1.657.034,45 Ft és 48.769,-Ft késedelmi kamat).Az így visszavont összeget a felperesnek kifizetendő támogatásból az esedékes elszámolás során levonta az alperes. A felperes keresetében a finanszírozási szerződés alperesi felmondása érvénytelensége megállapítását kérte. Kereseti érvelése szerint az alperes által alaki, formai hibáknak minősített vényeken megtalálható - valamelyest halványan - a bélyegzőlenyomat, így azok után a támogatási összeg visszavonása indokolatlan. Vitatta azt is, hogy a felmondás
- pontjában felsorolt 93 darab vény fiktív lenne, mivel azok mindegyike tényleges teljesítést fed. Az ebben a pontban felsorolt gyógyászati segédeszközöket a felperes házhoz szállította, melyet a jogszabály szerint a beteg tényleges kezelési helyére lehet teljesíteni. A felmondás 1.,
- pontjaiban meghatározott felmondási okok valótlansága miatt vitatta, hogy az Ebtv.37.§. /5/ bekezdésében meghatározott összegű jogosulatlan társadalombiztosítást vett volna fel. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. Előadta, hogy felmondását a
- november
- napján kelt ellenőrzési jegyzőkönyv megállapításaira alapította. A felmondásnak az Ebtv.
- §.
(4)bekezdése alapján volt helye, míg az Ebtv. 37. §.
(5)bekezdése a jogosulatlanul kifizetett támogatás szankcionálható összegére tartalmaz szabályt, mely a 217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 22. §.
(6)bekezdése szerint egy éven belül legfeljebb 600.000,-Ft lehet. Kifejtette, hogy a vények alaki-formai kellékeiére a 44/2004. (IV.28.) ESZCSM. rendelet 7. §.
(3)bekezdésének f.) pontja tartalmaz előírásokat, melyeket a felperes nem vett figyelembe a kiszolgáltatáskor. Ugyan a 19/
- (IV.29.) ESZCSM. rendelet
- §-a alapján házhozszállítás esetén a gyógyászati segédeszközt a beteg nyilvántartási címére lehetett kiszállítani, azonban az alperes ellenőrei által ellenőrzött vények esetében a biztosítottak nem a felperesi nyilvántartásban feltűntetett címeken laktak. Érvelése szerint a felperes mindezeken túl nem tartotta meg a 7/
- (XI.23.) EÜM. rendelet
- §.
(4)bekezdésében, valamint a 217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 12/A §.
(5)bekezdésében meghatározott követelményeket sem, továbbá a
- október 26-i ellenőrzés során nem működött együtt az ellenőrökkel, raktárkészletet nem tudott bemutatni, illetve csak 1 db vényt mutatott fel, melyekből következően a forgalmazott termékek raktározására nem az engedélyezett telephelyen került sor. Az alperes arra is hivatkozott, hogy a felperes kérelmére az ÁNTSZ
- január
- napján
- december 13-i hatállyal visszavonta a gyógyászati segédeszköz forgalmazására jogosító működési engedélyét, mellyel a felek közötti szerződés - a
- pont kikötése szerint - szintén megszűnt. Működési engedély hiányában pedig finanszírozási szerződés megkötésére nincs lehetőség. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította, kötelezte egyben a felperest az alperes javára perköltség viselésére. Határozata indokolásában megállapította, hogy az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/
- (VII.15.) Kormányrendelet
- §.
(1)bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatás nyújtására csak a Korm.rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató a jogosult. Azonban a felperes működési engedélyét az ÁNTSZ
- december 13-i hatállyal visszavonta, szolgáltatási szerződés pedig csak érvényes működési engedély birtokában köthető az alperessel. Működési engedély hiányában így az alperes által felmondott,
- szeptember
- napján kelt szerződés folytatására sem jogosult. Ezért az elsőfokú bíróság jogi értékelése szerint a felperes nem rendelkezik kereshetőségi joggal a szerződés alperesi felmondása érvénytelenségének megállapítása iránt. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést az elsőfokú bíróság ítélete hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítása iránt. Fellebbezésének indokolása szerint a felmondás érvénytelenségének megállapítása iránt - az elsőfokú bíróság által megállapítottakkal ellentétben - kereshetőségi joggal rendelkezett, mivel a Pp.
- §.
(1)bekezdése, valamint a fellebbezésben idézett bírósági gyakorlat alapján a felmondással érintett szerződés alanya vitában érdekelt félnek minősül, ugyanis a felmondás által sérelmet szenvedett. Érvelése szerint az elsőfokú bíróságnak nem azt kellett volna vizsgálnia, hogy a felmondást követően milyen - a felek későbbi szerződéskötésére is kiható - változások következtek be, hanem csupán azt, hogy a felmondás jogszerű-e. A felperes fellebbezését a fellebbezési tárgyaláson azzal egészítette ki, hogy az alperessel szembeni perindítással a felperesnek kettős célja volt: egyrészt a felmondást megelőző tevékenység folytatása, melyre a felmondás jogszerűtlenségének kimondása és a szükséges (működési) engedély beszerzését követően kerülhet sor. Másrészt a felmondás jogszerűtlenségének bírósági megállapítását követően a felperes a köztes időszakra előállt elmaradt haszna iránt jogos kártérítési igényt tudna előterjeszteni, a megállapítási perben hozott döntést megelőzően viszont ezt a (kártérítési) pert az illeték vonzata miatt sem kívánta megindítani. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítélete helybenhagyását indítványozta. Kifejtette, hogy a gyógyászati segédeszközök ártámogatással történő forgalmazására irányuló szerződés jogi természetét tekintve közjogi, mivel közszolgáltatásra irányuló szerződés; a szerződés tartalmát, a nyújtható szolgáltatásokat, a támogatások elszámolásának feltételeit, az ellenőrzés rendjét a jogszabályok - így: az Ebtv., az annak végrehajtására kiadott 217/1997. Kormányrendelet - határozzák meg és nem pedig a felek szabad akarata. Hivatkozott a 19/2003. (IV.29.) ESZCSM. rendelet 12. §.
(4)bekezdésére, amely szerint gyógyászati segédeszköz forgalmazásához a forgalmazónak rendelkeznie kell a segédeszköz szaküzlet külön jogszabály szerinti működési engedélyével, míg a 96/2003. (VII.15.) Kormányrendelet 6. §.
(1)bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatás nyújtására csak a működési engedéllyel rendelkező szolgáltató jogosult. A felperest pedig jelen perben az igényérvényesítési jogosultság azért nem illette meg, mert az ÁNTSZ a felperes kérésére visszavonta a működési engedélyét, azaz az ártámogatási szerződés felmondás nélkül is megszűnt volna. Fellebbezési ellenkérelmét a fellebbezési tárgyaláson azzal egészítette ki, hogy csatolta a perben nem álló "B" Bt.
- december
- napján kelt, alpereshez intézett kérelmét gyógyászati segédeszközök kiszolgálására vonatkozó finanszírozási szerződés megkötése iránt, valamint azt a
- december
- napján kelt bérleti szerződést, mellyel a nevezett "B" Bt. bérbe vette azt az ingatlant (a .... szám alatt), ahol korábban a felperes működtetett engedéllyel rendelkező gyógyászati segédeszköz szaküzletet. Mindezekből az alperes azt a következtetést vonta le, hogy a felperes már a perbeli felmondást megelőzően úgy döntött, hogy finanszírozott tevékenységét egy másik cégben kívánja folytatni. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal egészíti ki, hogy a "B" Bt. részére az ÁNTSZ megyei intézete
- november 30-án adott ki működési engedélyt a .... szám alatti telephelyre gyógyászati segédeszköz forgalmazására. A "B" Bt. az alperes a
- december
- napján kelt igénybejelentésre finanszírozási szerződést kötött. A felperes beltagja, "C", kültagként
- március
- napján lépett be a "B" Bt.be. A "B" Bt.
- február
- napján korlátolt felelősségű társasággá alakult át, ügyvezetője 5 éves időtartama "C". A fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság érdemben helyesen utasította el a felperes keresetét, azonban tévedett annak indokában. Az ítélőtábla álláspontja szerint ugyanis a felperest - a működési engedélye kérelmére történő visszavonása ellenére - a keresetindítási jog ugyan megillette a felmondás érvénytelenségének megállapítása iránt, viszont a keresete érdemben nem volt vizsgálható, annak eljárásjogi akadálya volt, ugyanis nem álltak fenn a külön megállapítási kereset (Pp.123.§.) törvényben meghatározott együttes feltételei. Azt az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében helytállóan állapította meg, hogy az alperes
- november 30-án kelt felmondását követően - a felperes kérelmére - az ÁNTSZ
- december 13.-i hatállyal a felperes működési engedélyét visszavonta (96/
- (VII.15.) Korm. rendelet 19.§. /1/ bekezdés a./ pont), amely a felek közötti
- szeptember
- napján kelt finanszírozási szerződés
- pontja szerint - a felmondástól függetlenül - úgyszintén a finanszírozási szerződés megszűnését jelenti. Mindez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy az egészségügyi szolgáltató felperes jogszerűtlen felmondás esetén ne kérhetné ennek megállapítását, és az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezmények levonását. A Pp.3.§. /1/ bekezdése szerint keresetindítási joga a vitában érdekelt félnek van, a kereshetőségi jog a fél és a per tárgya közötti anyagi jogi kapcsolatra vonatkozik, arra, hogy a felperes megilleti-e a keresettel érvényesített jog az alperessel szemben. Ugyan jelen esetben az alperes felmondását követően a finanszírozási szerződés megszűnésének további oka is bekövetkezett, azonban a működési engedély visszavonására és erre irányuló felperesi kérelem előterjesztésére az alperes felmondása hiányában nyilván nem került volna sor. Ugyanakkor a 96/
- (VII.15.) Korm. rendelet 9.§. /2/ bekezdése a./ pontja szerint a működési engedély kiadásának előfeltétele a finanszírozási szerződés, így - amennyiben az alperesi felmondás érvénytelensége a bírósági eljárásban megállapítást nyer - ismételt finanszírozási szerződés megkötésével a működési engedély kérelmezhető. Nem érinti továbbá a felperes igényérvényesítési jogosultságát önmagában az sem, hogy a felperes beltagjának ("C"nek) a tagi közreműködésével más jogi személy (a "B" Bt.) szintén gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására vonatkozó tevékenységet folytatott a felperes korábbi telephelyén; mindennek csak a felperest ért hátrányok (Ptk.355.§. /1/, /4/ bekezdés) mértéke mérlegelésénél lehet jelentősége. Az elsőfokú bíróság ezért tévedett, amikor a felperes kereshetőségi joga hiányára hivatkozással tartotta alaptalannak a keresetet. Azonban a felperes felmondás érvénytelensége megállapítása iránti keresetet terjesztett elő, így a bíróságnak - hivatalból - kellett vizsgálnia, hogy jelen esetben fennállnak-e az ún. egyéb megállapítási kereset (Pp.123.§.) előterjesztésének konjuktív feltételei, a jogvédelem szükségessége, valamint a teljesítés követelésének kizártsága. Amennyiben ugyanis e két feltétel bármelyike hiányzik, megállapítási kereset a Pp.123.§-a alapján nem terjeszthető elő. (BDT.2005/1250.) Márpedig a konkrét ügyben a felperes kereseti érvelését a fellebbezési tárgyaláson azzal egészítette ki, hogy a keresetindítás célja - a finanszírozott gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására irányuló tevékenység folytatása mellett - az volt, hogy a felmondás érvénytelenségére vonatkozó bírósági döntés esetén a kiesett időszakra a felperes külön eljárásban kártérítési keresetet terjesszen elő. A felmondás jogszerűtlenségének bírósági megállapítását megelőzően ezt a kártérítési igényüket már csak annak illetékvonzata miatt sem kívánták előterjeszteni. A felperes fellebbezési előadása szerint tehát az alperes érvénytelennek tartott felmondása folytán a felperesnek kára (Ptk.339.§. /1/ bekezdés) keletkezett, viszont a felperes ezt a kártérítési igényét - a megállapítási pert előzetes pernek tekintve - külön perre kívánja fenntartani és csupán abban kívánja érvényesíteni. Ebből következően az egyéb megállapítási kereset törvényi feltételei közül a felperes jogmegóvási érdeke ugyan kétségen kívül fennáll, viszont kára bekövetkezte folytán marasztalási (kártérítési) követeléssel élhet, így hiányzik az egyéb megállapítási kereset további törvényi feltétele. (EBH.2003/955., BH.1990/105.) Csupán megállapításra irányuló kereset a Pp.123.§-ának kizáró rendelkezése folytán nem terjeszthető elő akkor, ha a fél ugyanezen jogviszonyból eredő marasztalásra irányuló követelését külön perben kívánja csak érvényesíteni (BDT.2001/392.), a kártérítési kereseten lerovandó illeték terhe nem lehet indoka a megállapítási kereset előterjesztésének. Ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét (a fenti eltérő jogi indokolással) a Pp.253.§. /2/ bekezdése alapján hagyta helyben. A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért a felperes a Pp.78.§. /1/ bekezdése alapján viselni tartozik a fellebbezési eljárás során felmerült saját költségeit, valamint az alperes jogtanácsosi munkadíjból álló - másodfokú perköltségét. Ez utóbbi összegét az ítélőtábla a Pp.75.§. /3/ bekezdése alapján 10.000.- Ft-ban határozta meg. Győr,
- június
- . Zámbó Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Vass Mária sk. bíró