← Magyarország

Bf.40/2019/17 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.III.40/2019/

  1. A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Győrött,
  2. szeptember
  3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott neve és társai ellen indult büntetőügyben a Veszprémi Törvényszék
  4. április
  5. napján kelt 15.B.349/2018/128/I. számú ítéletét I.rendű vádlott neve I.r., II. r. vádlott neve II.r., III. r. vádlott neve III.r., IV. r. vádlott neve IV.r., V. r. vádlott neve V.r. és VI. r. vádlott neve VI.r. vádlottak vonatkozásában annyiban változtatja meg, hogy I.rendű vádlott neve I.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát 10 (tíz) évre, II. r. vádlott neve II.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát 5 (öt) év 6 (hat) hónapra, III. r. vádlott neve III.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát 5 (öt) év 2 (kettő) hónapra, IV. r. vádlott neve IV.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát 6 (hat) év 3 (három) hónapra, V. r. vádlott neve V.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás tartamát 3-3 (három-három) évre, VI. r. vádlott neve VI.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát 2 (kettő) évre enyhíti. VI. r. vádlott neve VI.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását 5 (öt) évi próbaidőre felfüggeszti, mellőzi a VI.r. vádlott vonatkozásában a közügyektől eltiltásra vonatkozó rendelkezést. A vagyonelkobzás összege II. r. vádlott neve II.r. vádlottal szemben 750.000 (hétszázötvenezer) Ft, III. r. vádlott neve III.r. vádlottal szemben 398.000 (háromszázkilencvennyolcezer) Ft. A IV. r. vádlott neve IV r. vádlottól lefoglalt forint és euró összegek lefoglalását megszüntetettnek tekinti. I.rendű vádlott neve Ir. vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől
  6. április
  7. napjától a mai napig
  8. szeptember
  9. napjáig letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendeli. II. r. vádlott neve II.r., III. r. vádlott neve III.r. és IV. r. vádlott neve IV.r., V. r. vádlott neve V.r. és VI. r. vádlott neve VI.r. vádlottak által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől
  10. április
  11. napjától a mai napig
  12. szeptember
  13. napjáig bűnügyi felügyeletben töltött időt a vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetésekbe beszámítani rendeli oly módon hogy a II.r., III.r., V.r., VI.r. vádlottak esetén 4 (négy) nap, IV.r. vádlott esetén 5 (öt) nap bűnügyi felügyelet 1 (egy) nap szabadságvesztésnek felel meg, a beszámítás után fennmaradó tartamot 1 (egy) napi szabadságvesztésként kell beszámítani. Kötelezi V. r. vádlott neve V.r. vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült 37.166 (harminchétezerszázhatvanhat) Ft bűnügyi költség megfizetésére az állam javára. Egyebekben helybenhagyja az elsőfokú bíróság ítéletét azzal, hogy V. r. vádlott neve V.r. vádlott tartózkodási helye ..., VI. r. vádlott neve VI.r. vádlott személyi igazolvány száma ..., IV. r. vádlott neve IV.r. vádlottól lefoglalt 645.000 (hatszáznegyvenötezer) Ft-ot a Veszprémi Törvényszék Gazdasági Hivatala Bl.00056/2019/
  14. számon bevételezte, a lefoglalt 30 (harminc) Eurót a Magyar Államkincstár Budapest és Pest Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda, Állampapír-és Pénzforgalmi Osztály 2776 számon vételezte be
  15. június
  16. napján. Indokolás A Veszprémi Törvényszék
  17. április
  18. napján kelt 15.B.349/2018/128/I. számú ítéletében bűnösnek mondta ki: I.rendű vádlott neve I.r. vádlottat kábítószer-kereskedelem bűntettében (Btk. 176.§

(1),
(3)bekezdés) mint társtettest; II. r. vádlott neve II.r., III. r. vádlott neve III.r., IV. r. vádlott neve IV.r., V. r. vádlott neve V.r. és VI. r. vádlott neve VI.r. vádlottakat kábítószer-kereskedelem bűntettében (Btk. 176.§
(1),
(2)bekezdés a./ pont) mint társtetteseket; VII. r. vádlott neve VII.r. vádlottat kábítószer birtoklásának bűntettében (Btk. 178.§
(1)bekezdés) és kábítószer-kereskedelem vétségében (Btk. 176.§
(1),
(5)bekezdés a./ pont). Ezért az I.r. vádlottat 12 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 10 év közügyektől eltiltásra és 400.000 Ft pénzbüntetésre (400 napi tétel, egy napi tétel összege 1.000 Ft); a II.r. vádlottat 7 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 300.000 Ft (300 napi tétel, egy napi tétel összege 1.000 Ft); a III.r. vádlottat 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra; a IV.r. vádlottat 7 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 6 év közügyektől eltiltásra és 300.000 Ft pénzbüntetésre (300 napi tétel, egy napi tétel összege 1.000 Ft); az V.r. vádlottat 5 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra; a VI.r. vádlottat 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra; a VII.r. vádlottat halmazati büntetésül 1 év 6 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére részletfizetést engedélyezett az I.r., II.r. és a IV.r. vádlott részére. Határozott a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról I.r., II.r., III.r., IV.r., V.r., VI.r. és VII.r. vádlott vonatkozásában, a VII.r. vádlott tekintetében a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén. Az I.r. vádlott vonatkozásában beszámította az előzetes fogvatartásban töltött időt, illetve az előzetes fogvatartásban, házi őrizetben, bűnügyi felügyelet alatt töltött idő tartamát a II.r., III.r. IV.r. vádlottak esetében. Az I.r., II.r., III.r., IV.r. vádlottakkal szemben vagyonelkobzást rendelt el. Határozott a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen: I.rendű vádlott neve I.r. vádlott és védője felmentés érdekében, II. r. vádlott neve II.r. vádlott és védője enyhítés végett, III. r. vádlott neve III.r. vádlott és védője enyhítés, a vagyonelkobzás ténye, mértéke és jogszerűsége ellen, IV. r. vádlott neve IV.r. vádlott és védője enyhítésért, V. r. vádlott neve V.r. vádlott és védője a társtettesség és a bűnszövetség megállapítása miatt, enyhítés érdekében, VI. r. vádlott neve VI.r. vádlott és védője enyhébben minősülő cselekmény megállapítása, a társtettesség megállapítása miatt, enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. Az ügyész valamennyi vádlott vonatkozásában, valamint VII. r. vádlott neve VII.r. vádlott és védője tudomásul vették a döntést. A VII.r. vádlott vonatkozásában jogerőre emelkedett az első fokú bíróság ítélete. A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.210/2018/11-I. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket nem találta alaposnak. Utalt rá, hogy a felülbírálat valamennyi vádlott vonatkozásában a Be. 590.§
(1)bekezdése alapján teljes körű. Kifejtette, hogy a törvényszék a bizonyítékok helytálló mérlegelésével túlnyomó részben megalapozott tényállást állapított meg. Rámutatott a tényállás azon pontjaira a II.r., III.r. és IV.r. vádlottak vonatkozásában, ahol iratellenességet, helytelen ténybeli következtetést (Be. 592.§
(2)bekezdés c./ és d./ pont) észlelt, amely hibák azonban a Be. 593.§
(1)bekezdés a./ pontja alapján a másodfokú eljárásban orvosolhatóak. Álláspontja szerint a törvényszék indokolási kötelezettségének eleget tett. A vádlottak bűnösségére vont következtetés helyes, a bűncselekmények minősítése törvényes. Kifejtette, hogy a bűnszövetséget, mint minősítő körülményt megalapozó tényeket a tényállás tartalmazza. A vádlottak által a köztük lévő kapcsolat lelepleződése veszélyét csökkentő kommunikáció kialakítása mellett több mint fél évig tartó időszakban rendszeresen, hasonló módon jutott el a kábítószer az I.r. vádlottól a többi vádlotton keresztül a fogyasztókhoz. Mindez a társas elkövetés magasabb fokát jelenti, a bűnözésre irányuló hallgatólagos, de a vádlottak tervszerű magatartásából egyértelműen felismerhető megállapodásra utal. Valamennyi vádlott bekapcsolódott a kábítószerrel történő kereskedés folyamatába, magatartásával közreműködött abban, hogy a kábítószer eljusson a fogyasztókhoz, tehát magatartásuk tettesi alakzatként értékelendő. Álláspontja szerint az elsőfokon kiszabott büntetések nem eltúlzottak, mindegyik vádlottnál alatta maradnak az irányadó középmértéknek, VI.r. vádlott esetében enyhítő szakasz alkalmazására is sor került. Hivatkozott arra, hogy további súlyosító körülmény a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elszaporodottsága, az, hogy fokozottan veszélyesek a társadalom fiatalabb tagjaira, nem csak fogyasztóként, de könnyű pénzszerzési lehetőséggel kecsegtetve őket. Összefoglalóan indítványozta, hogy az ítélőtábla a fellebbezésekkel támadott ítéletet változtassa meg, állapítsa meg, hogy II. r. vádlott neve II.r. vádlottal szemben 750.000 Ft, III. r. vádlott neve III.r. vádlottal szemben 398.000 Ft, IV. r. vádlott neve IV.r. vádlottal szemben 477.000 Ft a vagyonelkobzás összege. IV. r. vádlott neve IV.r. vádlottól lefoglalt készpénz vonatkozásában a Btk. 74/A.§
(1)bekezdés b./ pontja alapján szintén rendeljen el vagyonelkobzást. Egyebekben - a tényállás korrekcióját és a büntetéskiszabási körülmények kiegészítését követően helybenhagyási indítványt tett. II. r. vádlott neve II.r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában kifejtette, hogy a II.r. vádlott a terhére rótt cselekmény vonatkozásában saját bűnösségére is kiterjedő részletes beismerő vallomást tett, mely az ügy teljes felderítését jelentősen szolgálta. Véleménye szerint, amennyiben a nyomozó hatóság a rendelkezésre álló igazolt kábítószeres befolyásoltság mértékének (amelyet szakértői vélemény állapított meg) tudatában a további orvosszakértői vizsgálatát még időben elrendelte volna, úgy annak megállapításainak a következményeként a II.r. vádlott esetében a Btk. 17.§
(2)bekezdése alapján enyhébb büntetés kiszabására kerülhetett volna sor. Hivatkozott arra, hogy védencénél igazolhatóan a folyamatos kábítószeres befolyásoltság a kábítószerek ismétlődő fogyasztásának hatására jelentős függőség alakult ki, mely betegség-szintű személyiségzavart okozott, hiszen személyiségében az egyetlen fellelhető motiváció a bódult állapot fenntartása, előidézése volt, ami beszámítási képességét korlátozta, így esetében a kóros elmeállapotra vonatkozó rendelkezéseket kellett volna alkalmazni. Álláspontja szerint ez a nyomozati szakaszban elkövetett hiba, amely a II.r. vádlott elmeállapotára vonatkozó orvosszakértői vélemény beszerzésének hiánya, a büntetőeljárás későbbi szakaszaiban már nem volt orvosolható. Ugyanakkor az objektív tények - az NSZKK Toxikológiai Intézet Ante Mortem Analitikai Osztálya által Tsz.5224/
  1. szám alatt adott igazságügyi toxikológiai szakértői véleménye, illetve a II.r. vádlott vallomása a kábítószerfogyasztásának a mértékéről és módjáról - ismeretében a büntetés enyhítését előidéző állapot fokozott figyelembevételének lett volna helye. Indítványozta II. r. vádlott neve II.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamának csökkentését. III. r. vádlott neve III.r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában - fenntartva a védőbeszédében elmondottakat - kifejtette, hogy álláspontja szerint védence tekintetében az elsőfokú ítélet a többi vádlott cselekvőségéhez aránytalanul súlyos. A III.r. vádlottal szemben kiszabott 6 év börtönbüntetés enyhítésére tett indítványt. IV. r. vádlott neve IV.r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság túlzott mértékben értékelte súlyosító körülményként, hogy többféle kábítószert értékesített a IV.r. vádlott, amely tulajdonképpen csekély mennyiségű amfetamin, illetve marihuána volt. Korábbi büntetéséből
  2. november
  3. napján szabadult, ekként 16 év telt el az újabb bűncselekmény elkövetése óta, amely jelentős időmúlás. Álláspontja szerint az enyhítő körülményeket nem értékelte kellő súllyal a törvényszék. Védence beismerő vallomást tett, megbánását is kifejezte, továbbá segítette a büntetőeljárás sikerét. Rámutatott, hogy egyrészt rövid ideig tartott a bűnelkövetés, másrészt kis település pár lakosa volt a fogyasztó, amely kihat az elkövető társadalomra veszélyességére. Védence személyi körülményeit illetően előadta, hogy a jövedelme minimálbér, megtakarítása nincs. A rabkeresményéből a levonások után nem marad jövedelme, ezáltal a pénzbüntetés átváltoztatásra kerülhet szabadságvesztésre, amely nem lehet büntetési cél. Hangsúlyozta, hogy a IV.r. vádlottól lefoglalt készpénz családi örökség, ezért vagyonelkobzás nem rendelhető el ezen összegre véleménye szerint. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság megfelelően egyéniesítve a jogkövetkezményt, a védencével szemben kiszabott büntetést lényegesen enyhítse, és a pénzbüntetést mellőzze. V. r. vádlott neve V.r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a Be. 592.§
(2)bekezdés
  1. b)és
  2. d)pontjára figyelemmel részben megalapozatlan, mivel a megállapított tényállás ellentétes az iratok tartalmával, valamint az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett. Rámutatott, hogy III. r. vádlott neve III.r. vádlott az V.r. vádlott részére nem adott pénzért kábítószert, és IV. r. vádlott neve IV.r., V. r. vádlott neve V.r., III. r. vádlott neve III.r. vádlottak között nem volt üzleti kapcsolat. Álláspontja szerint az V.r. vádlott bűnössége a bűnszövetségre kiterjedően kétséget kizáróan nem állapítható meg, mivel üzleti kapcsolatot, megállapodást egyik vádlott-társával sem kötött. Hivatkozott továbbá arra, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte kellő súllyal a vádlottak egymás vonatkozásában tett vallomását. A III.r. és a IV.r. vádlottak egyöntetűen nyilatkozták, hogy az V.r. vádlott nem folytatott olyan tevékenységet, amelyből jövedelme származott volna a kábítószer fogyasztókhoz való eljuttatásából. A vádlottak nem állapodtak meg előzetesen bűncselekmény elkövetésében. Véleménye szerint a törvényszék az V.r. vádlott cselekményét tévesen minősítette, így a bűnösségének megállapítása is helytelen, továbbá a vele szemben kiszabott büntetéssel sem értett egyet. Rámutatott, hogy V. r. vádlott neve V.r. vádlott rendszeresen részt vett a Drogsegély Ambulancián nyújtott kezeléseken (amelyről igazolást csatolt), munkaviszonnyal rendelkezik, és tisztességes életmódot folytat fiatal kora ellenére. Nehéz szociális körülmények között nevelkedett, a bűncselekmény tárgyi súlyát, társadalomra veszélyességét teljesen fel sem tudta mérni. Hangsúlyozta védence együttműködését a hatóságokkal, a bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomását. Elsődlegesen a bűnszövetségi minősítés mellőzését, másodlagosan - mivel véleménye szerint a folyamatban lévő büntetőeljárás már elérte célját - felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta. VI. r. vádlott neve VI.r. vádlott védője fellebbezésének indokolásába hivatkozott arra, hogy a VI.r. vádlott 4 gramm amfetamin és 7 gramm marihuána IV. r. vádlott neve IV.r. vádlott által történő eladásában működött közre két hét alatt néhány alkalommal. A VI.r. vádlott jellemzően kábítószer fogyasztó volt, ismerőseinek is szerzett be anyagot, de álláspontja szerint ez a cselekmény csupán átadásként és nem kereskedésként minősíthető, amit nem motivált részéről haszonszerzésre törekvés, hiszen nem volt anyagi részesedése. Az átadásokhoz nem kapcsolódott a tevékenysége, a IV.r. vádlottól ingyen kapott saját fogyasztásra kábítószert. III. r. vádlott neve III.r. vádlottól szintén saját fogyasztásra vett kábítószert. Álláspontja szerint vádlott-társai cselekményéhez képest VI. r. vádlott neve VI.r. vádlott tevékenysége alkalomszerű és rövid ideig tartó volt, öt alkalmat jelentett. A kábítószert nem vette meg, nem tárolta és nem porciózta. Kifejtette továbbá, hogy nem folytatott konspiratív tevékenységet a védence. Álláspontja szerint a bűnszövetség nem róható a terhére, cselekménye nem minősül kereskedésnek, hanem csekély mennyiségre elkövetett átadásnak, ehhez képest a vele szemben alkalmazott büntetés aránytalanul súlyos. A védő enyhébben minősülő bűncselekmény megállapítását, a társtettesség mellőzését, valamint a büntetés enyhítését indítványozta. A másodfokú bíróság nyilvános ülésén I.rendű vádlott neve I.r. vádlott védője arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan, mivel a tényállás hiányos, részben felderítetlen, ellentétes az iratok tartalmával, valamint a bíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett. Rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság nem állapította meg az I.r. vádlott bűnösségét kábítószer termesztés bűntettében az 58 tő vadkender tekintetében, azt azonban megállapította, hogy az I.r. vádlotthoz köthető ingatlanokban talált kábítószer tartalmú növényi maradványok az ő tulajdonát képezik. Hangsúlyozta, hogy nem vizsgálták a hatóságok, hogy honnan szerezhette a terhelt a növényeket. A szomszédai vallomását tévesen értékelte véleménye szerint a bíróság, nem igazolt, hogy az ingatlanon történt változtatásokat nem egy korábbi bérlő tette a ...i ingatlanon, és a A.A.ben lévő ingatlanon sem volt a termesztésnek nyoma. A részbeni felderítetlenséget abban látta a védő, hogy az elhunyt B.B.al kapcsolatos védekezéssel nem megfelelően foglalkozott a bíróság. Az iratellenesség tekintetében az italbolt zárcseréjével kapcsolatos bizonytalanságot emelte ki. Az elsőfokú bíróság helytelen ténybeli következtetéssel C.C. tanú vallomásából tévesen következtetett arra, hogy amikor egy időben látta az I.r. és II.r. vádlottat a D. Sörözőben, akkor ők valójában együtt voltak. Véleménye szerint a tanú szavahihetetlen, és nem érdektelen, mivel III. r. vádlott neve III.r. vádlott nővére. tanú 24 az italbolt korábbi bérlője vallomása szerint nem látott kapcsolatot az I.r. és a II.r. vádlott között. Hivatkozott arra is, hogy nem ért egyet a bíróság azon álláspontjával, hogy II. r. vádlott neve II.r. vádlott terhelő vallomásait következetesnek lehet tekinteni, mert az több okból is ellentmondásos. Kiemelte továbbá, hogy kettejük között a nyomozó hatóság a telefonlehallgatás, vagy a híváslisták alapján kapcsolatot nem talált. A tényállás szerint a II.r. vádlott által a kábítószer átvételének a helyén, az előre megbeszélt időpontban a sportpályán alkalmanként kétszer találkoztak, ennek ellenére, a kis településen ezt nem észlelték. Véleménye szerint II. r. vádlott neve II.r. vádlott a saját felelősségének kisebbítése céljából nevezhette meg I.rendű vádlott neve I.r. vádlottat, miután nála kábítószert foglaltak le, így az ő bűnössége nem volt kétséges. Kifejtette, hogy tévesen értékelte a bíróság védence terhére, hogy 2012-2017 években nem nyújtott be adóbevallást, mivel őstermelőként bizonyos bevétel alatt nem volt adókötelezettsége. Ezen túlmenően kétségbe vonta az elsőfokú bíróság azon megállapítását, hogy miként hozható összefüggésbe a szakértői vélemény alapján, hogy a II.r. vádlott az I.r. vádlottól szerezte be a marihuánát. Emellett a II.r. vádlott az I.r. vádlott autójának jellemzőiről sem tudott pontos leírást adni. Hivatkozott továbbá arra, hogy amennyiben a nyomozás nem terjedt ki arra, hogy honnan és kitől szerezte be I.rendű vádlott neve I.r. vádlott a kábítószert, abban az esetben kétséget kizáróan nem köthető hozzá a lefoglalt növényi maradvány, ezáltal az sem állapítható meg, hogy tőle származik a V. r. vádlott neve V.r. vádlottól lefoglalt anyag. Álláspontja szerint I.rendű vádlott neve I.r. vádlott vonatkozásában a kábítószer fogyasztása a szakértői véleménnyel alátámasztott tény. A kifejtettek alapján az ítélet megalapozatlansága miatt elsődlegesen védence felmentését, másodsorban az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. II. r. vádlott neve II.r. vádlott védője maradéktalanul fenntartotta a korábban írásban benyújtott fellebbezésének indokolását, ennek megfelelően az alkalmazott joghátrány enyhítését indítványozta. III. r. vádlott neve III.r. vádlott védője összefoglalta az elsőfokon előadott védőbeszédét, és utalt arra, hogy nem a klasszikus értelemben vett kereskedésről van szó álláspontja szerint, ezért a kiszabott büntetés védencével szemben aránytalan és nem áll összhangban a cselekményének a társadalomra veszélyességével. A III.r. vádlott büntetlen előéletű, egyszeri bűnelkövetésről van szó, azóta változtatott az életvitelén, megszakította azokat az emberi kapcsolatait, amik ebben a körben motiválták, ezáltal a bűnismétlés veszélye megszűnt. Jogkövető magatartást tanúsít, az eljárás során megfelelően együttműködött a hatósággokkal, részletes beismerő vallomást tett. Véleménye szerint figyelemmel kell lenni arra, hogy a III.r. vádlott jelentős mennyiséget saját maga is elfogyasztott, vagy másokkal együtt ellenérték nélkül fogyasztottak el, tehát ebből neki bevétele nem származott. Mindezek alapján az elsőfokú ítélet jelentős enyhítésére tett indítványt annak érdekében, hogy III. r. vádlott neve III.r. vádlott minél előbb visszatérhessen a társadalomba, és jogkövető, törvénytisztelő életet élhessen. IV. r. vádlott neve IV.r. vádlott védője szintén fenntartotta az írásban indokolt fellebbezését és a szabadságvesztés büntetés lényeges enyhítését, valamint a vagyonelkobzás és a pénzbüntetés mellőzését kérte. Álláspontja szerint a súlyosító körülményeket a bíróság túlértékelte, az enyhítő körülményeknek pedig nem adott kellő hangsúlyt. Kiemelte, hogy szűk helyen és körben, kevés ember jutott hozzá a kábítószerekhez, ezért a cselekmény társadalomra veszélyessége kisebb fokú. Álláspontja szerint pénzbüntetést ilyen körülmények között a IV.r. vádlottal szemben nem lehet kiszabni, mert a szabadságvesztés büntetés végrehajtása során rabkeresményéből a pénzbüntetést nem fogja tudni megfizetni, ezért a törvény rendelkezése folytán a pénzbüntetés átváltoztatásra kerül szabadságvesztésre. Véleménye szerint a szabadságvesztés büntetés lényeges enyhítése indokolt, illetve a pénzbüntetés és a vagyonelkobzás mellőzése. Orvosi igazolásokat csatolt védence egészségügyi állapotáról. V. r. vádlott neve V.r. vádlott védője - egyezően a fellebbezésének indokolásával -kifejtette, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján állapította meg a minősítést, mivel a bűnszövetségnek és a társtettességnek a törvényi feltételei nem állnak fenn. Az enyhítő körülmények megfelelő értékelésével a kiszabott büntetés enyhítését kérte. VI. r. vádlott neve VI.r. vádlott védője fellebbezésének indokolását fenntartotta, hangsúlyozva, hogy a 4 év szabadságvesztés büntetés nem igazodik a VI.r. vádlott bűnösségének a fokához, mivel a cselekménye csupán átadásként értékelhető és a bűnszövetség sem állapítható meg, így vétségi kategóriának minősíthető az általa elkövetett cselekmény. Hangsúlyozta, hogy védence jellemzően kábítószer fogyasztó volt és nem kereskedett a kábítószerrel. Bizonyos alkalmakkor kapott kábítószert, de arra nincs adat, hogy mennyi volt az a mennyiség, amit ingyen kapott, illetve amennyiért fizetett volna. Álláspontja szerint védence terhére nem állapítható meg a bűnszövetségben való elkövetés, mert tevékenységére a szervezettség nem volt jellemző, sem a hosszabb időn át történő elkövetés. Védence megbánta a cselekmény elkövetését, azóta komoly, megfontolt fiatalember lett. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság VI. r. vádlott neve VI.r. vádlott cselekményét csekély mennyiségre átadással elkövetett kábítószer-kereskedelem vétségének minősítse, és a kiszabott büntetést enyhítse. A fellebbviteli főügyészség képviselője a Veszprémi Törvényszék elsőfokú ítélete ellen bejelentett védelmi fellebbezéseket a nyilvános ülésen előadott perbeszédében sem tartotta megalapozottnak, és az átiratában foglaltakat változatlan formában fenntartotta. Álláspontja szerint a törvényszék okszerűen következtetett a vádlottak büntetőjogi felelősségre, a bűncselekményeket helyesen és törvényesen minősítette. Nem értett egyet a védői felvetésekkel, amelyek a társtettesség és a bűnszövetség megállapítására vonatkoztak. Kifejtette, hogy az irányadó középmértékre tekintettel a büntetések nem eltúlzottan súlyosak. Véleménye szerint az időmúlás nem jelentős, azonban a cselekmény elszaporodottsága súlyosítólag hat. Fenntartotta, hogy a vagyonelkobzások összegét pontosítani szükséges a számításai szerint. Az ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Be. 590.§
(1),
(2)bekezdés, illetőleg
(9)-
(10)bekezdéseire figyelemmel a fellebbezéssel érintett vádlottak vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítéletét teljes terjedelmében bírálta felül az azt megelőző bírósági eljárással együtt. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat betartotta. A vádemelés az
  1. évi XIX. évi törvény (régi Be.) hatálya alatt történt (a büntetőügy
  2. június
  3. napján érkezett a bírósághoz), ezt követően rendelkezett az elsőfokú bíróság a kényszerintézkedésekről, majd a
  4. július
  5. napján hatályba lépett
  6. évi XC. törvénynek (továbbiakban: Be) megfelelően
  7. augusztus
  8. napjára előkészítő ülésre tűzte ki az ügyet. A
  9. október
  10. napján megtartott előkészítő ülésen I.rendű vádlott neve I.r. vádlott kivételével lényegében a II.r.-IX.r. vádlott beismerte a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, azonban a VIII.r. és IX.r. vádlott kivételével nem teljesen, illetve a vádirattal egyezően. Ezért helyesen döntött az elsőfokú bíróság akként, hogy az I.r., II.r., III.r., IV.r., V.r., VI.r. és VII.r. vádlottak vonatkozásában az ügyet tárgyalásra utalja. A törvényszék az előkészítő ülésen a jogszabálynak megfelelően felhívta a vádlottakat és védőiket a bizonyítási indítványaik előterjesztésére, majd tájékoztatta az érdekelteket a bizonyítási eljárás tervezett menetéről. Ezt követően az előkészítő ülésen feltárt bizonyítási körnek megfelelően folytatta le az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást. Figyelemmel a védői indítványokra, a törvényszék írásbeli tanúvallomás megtételére hívta fel az intézkedő rendőröket - E.E. r.fhdgy., F.F. r.tzl., G.G. r.őrnagy -, hogy milyen körülmények között jutott tudomásukra IV. r. vádlott neve IV.r. vádlottat érintően, hogy H.H. tanú a ... szám alatt kábítószer gyanús anyagokat talált, miként adta elő a fehér port tartalmazó zacskókat, és mit mondott a rendőröknek (nyomozati iratok
  11. oldal Jegyzőkönyv házkutatásról, lefoglalásról). A megkeresett tanúk az írásbeli tanúvallomásaikat benyújtották, azt a bíróság ismertette. Ezt követően az elsőfokú bíróság a nyomozás során kihallgatott tanúk nagy részének - I.I., tanú 18, tanú 8, tanú 4, tanú 9, tanú 22, tanú 23, J.J., tanú 16, tanú 17, tanú 12, tanú 10, tanú 11 - írásbeli vallomástételt engedélyezett a büntetőeljárási törvény adta keretek között. Végzésében a bíróság felhívta a tanúkat, hogy mire nézve nyilatkozzanak, illetőleg fenntartják-e nyomozati vallomásukat. A tanúk nagy részét a nyomozó hatóság gyanúsítottként hallgatta ki, tekintve, hogy fogyasztóként voltak érintettek a büntetőeljárásban. A tanúk a formailag és tartalmilag megfelelő írásbeli tanúvallomásaikat megtették saját kézzel írva és aláírva tanú 17 kivételével, aki elmulasztotta aláírni az írásbeli tanúvallomását. Az ő tanúvallomása nem felel meg ezáltal a törvényi feltételeknek, ezért azt nyilvánvalóan nem lehet tanúvallomásként értékelni. Ez azonban az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást nem teszi megalapozatlanná, mivel olyan kisebb részletre vonatkozik, amely vonatkozásában további bizonyítékok, vallomások a megalapozott tényállás megállapítását lehetővé tették. Az elsőfokú bíróság a folytatólagos tárgyaláson kihallgatta I-VII.r. vádlottakat, a jegyzőkönyvekből megállapítható, hogy ismertetésre kerültek a nyomozóhatóság előtt, és a nyomozási bíró előtti meghallgatásokon tett vallomásaik. Meghallgatta a bíróság K.K. igazságügyi vegyész szakértőt, szakértő 6 igazságügyi mezőgazdasági szakértőt, szakvéleményeik szintén a tárgyalás anyagává lettek téve. A törvényszék a vegyészszakértői vélemény kiegészítését elrendelte, amelynek a szakértő eleget tett. Kihallgatta az elsőfokú bíróság tanú 24 és tanú 19 tanúkat, illetőleg ismertette a fentebb említett személyektől származó írásbeli tanúvallomásokat. Ezzel kapcsolatban kétségtelen tény, hogy a
  12. számú jegyzőkönyv csak azt tartalmazza, hogy az elsőfokú bíróság az írásbeli tanúvallomásokat ismerteti, de a jegyzőkönyvben rögzítettek szerint nem került ismertetésre a tanúvallomások ismertetését követően a tanúk által a nyomozás során tett vallomásuk, amelyekről egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy az abban foglaltakat fenntartják. Ezt a hiányosságot azonban később pótolta az elsőfokú bíróság, miután az iratismertetés keretében a
  13. számú jegyzőkönyv megállapítása szerint a nyomozás során keletkezett valamennyi iratot, így a tanúk nyomozás során tett vallomását is ismertette, tehát nem maradt el az írásbeli tanúvallomásra felhívott tanúk nyomozati vallomásának a tárgyalás anyagává tétele. Így ezen vallomásokat törvényesen használta fel e körben az elsőfokú bíróság. A bizonyítási eljárás során részletesen ismertette a törvényszék a fenti tanúvallomásokon kívül a további nyomozati iratokat, valamint a bírósági eljárás során keletkezett iratokat is ismételten az érintettek elé tárta az eljárási törvény rendelkezéseinek megfelelően. A bizonyítási eljárás befejezése után elutasította azon perelhúzó bizonyítási indítványokat, amelyek teljesítését szükségtelennek találta. Az ítélet indokolásában számot adott az elutasítás indokairól, helyesen fejtette ki, hogy álláspontja szerint miért nem teljesíthetők tanú 21 tanú kihallgatására, és a II.r. vádlott kapcsán igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény beszerzésére irányuló indítványok. Számot adott arról is, hogy a lefoglalt marihuána további egymással való összehasonlítása miért szükségtelen az egyéb bizonyítékok tükrében. Vizsgálta az elsőfokú bíróság a nyomozást illető eljárási kifogást abban a körben, hogy I.rendű vádlott neve I.r. vádlott vonatkozásában a L. településen a magánlakásnak nem tekinthető üzletben tartott szemle, illetve az I.r. vádlott monostorapáti házánál és A.A.ben lévő pincénél a nyomozó hatóság által elrendelt házkutatás törvényesen zajlott-e. Az ítélőtábla álláspontja szerint helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság abban, hogy sem az eljárási cselekmény idején hatályban volt, sem a jelenleg hatályos Büntetőeljárási törvény rendelkezéseit nem sértette a hatóság. Bizonyítási cselekményt végzett a nyomozóhatóság, szemlét illetve kényszerintézkedést, házkutatást tartott. Az ott felmerült bizonyítékok egyértelműen az eljárási rend betartásával törvényesen beszerzett bizonyítékok. A két eljárási cselekmény, a szemle mint bizonyítási cselekmény, a házkutatás mint kényszerintézkedés nyilván eltérőek, de azok eredménye ugyanúgy felhasználható volt törvényesen a bizonyítási eljárásban. Ahogyan az ügyész utalt rá a perbeszédében a helyszíni szemlén és a házkutatásról készült jegyzőkönyvek, fényképfelvételek megfelelően igazolják az eljárási cselekmények menetét, és hogy milyen kábítószert, egyéb bűnjeleket foglalt le a hatóság. Megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság az ügy ténybeli és jogi megítélését megalapozó bizonyítékokat feltárta, és indokolási kötelezettségének a szükséges mértékig eleget tett. Részletesen elemezte az elsőfokú bíróság különösen I.rendű vádlott neve I.r. vádlott védekezését, aki tagadta a terhére rótt cselekmény elkövetését. A törvényszék indokát adta, hogy miért nem fogadta el az I.r. vádlott azon állítását, hogy nem ismerte a II.r. vádlottat. A szembesítési jegyzőkönyvből kiderül (nyomozati iratok
  14. oldal), hogy először tegezte az I.r. vádlott II. r. vádlott neve II.r. vádlottat, majd kijavította saját magát, hogy nem tegezi, hanem magázza, mert nem ismeri, és nem találkozott vele a D. Sörözőben, nem ment a focipályára, és nem ült az autójában a II.r. terhelt. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy II. r. vádlott neve II.r. vádlott önmagára is terhelő vallomása mellett a D. Söröző felszolgálója C.C. tanú és V. r. vádlott neve V.r. vádlott megerősítették, hogy látták őket együtt ebben a kocsmában. Az elsőfokú bíróság megindokolta, hogy miért nem fogadta el I.rendű vádlott neve I.r. vádlott vallomását azzal kapcsolatban, hogy egyrészt nem látogatta a különböző településeken lévő, zárt állapotú ingatlanait, illetve nem tudott arról, hogy ott nagy mennyiségű kábítószer van. Szintén részletesen megindokolta a törvényszék, hogy II. r. vádlott neve II.r. vádlott vallomását miért találta meggyőzőnek és elfogadhatónak az I.r. vádlottéval szemben. Kitért arra, hogy életszerűtlen az I.r. vádlott védekezése, amely arra vonatkozott, hogy B.B. helyezte el a kábítószertartalmú növényi anyagokat az italboltban és a garázsban, mivel 2014 évben B.B. elhunyt, és szakértő 6 mezőgazdasági (botanikus) szakértő aggálytalan szakvéleménye alapján nem lehetett ott évek óta a marihuána, mivel jó minőségű, friss növénymaradványok voltak. Kizárta tehát a szakértő, hogy azok 2014-től három éven keresztül ott lettek volna ebben az ingatlanban. Értékelte az elsőfokú bíróság tanú 12, tanú 10né és tanú 10 tanúvallomásait, akik egyezően adták elő, hogy rendszeresen megjelent I.rendű vádlott neve I.r. vádlott az ingatlanban, amelynek az ajtaja mindig zárva volt. Az I.r. vádlott fűtött ott, az egyik ablakot letakarta fóliával, és volt, hogy az éjszakát is ott töltötte. Elmondták, hogy hosszú ideje nem használták az ingatlant, nem volt bérlője. A korábbi bérlő, tanú 24 tanú vallomása szerint, ő visszaadta az italbolt kulcsait az I.r. vádlottnak, aki ezután zárat cserélt. Fenti tanúvallomásokat alátámasztotta az
  15. számú tanú, aki akként nyilatkozott a nyomozati vallomásában, amit szintén a tárgyalás anyagává tett az elsőfokú bíróság, hogy az I.r. vádlott azt mondta neki, hogy magánéleti problémák miatt ott fog lakni egy darabig a kocsma helyiségben. Az
  16. számú tanú vallomása megerősítette az tanú 12, tanú 10, tanú 11 tanúk által tett vallomásokat is. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló személyi, okirati bizonyítékokat, szakvéleményeket logikai hibáktól mentesen értékelte. Az ítélőtábla nem értett egyet az I.r. vádlott védőjének kifogásaival. Az ítélőtábla álláspontja szerint részletesen és pontról pontra bemutatta az elsőfokú bíróság, hogy mit miért fogadott el a tényállás megállapításához. II. r. vádlott neve II.r. vádlottnak a második gyanúsítotti kihallgatásán tett vallomásának hitelességét illetően - amely tényfeltáró, egyben önmagára és az I.r. vádlottra, valamint a többi vádlott-társára nézve is terhelő volt - az ítélőtábla helyesnek találta az elsőfokú bíróság indokolását. Az első gyanúsítotti kihallgatásakor a II.r. vádlott valóban azt állította, hogy külföldről hozta be a kábítószert, a
  17. június
  18. napján foganatosított folytatólagos gyanúsítotti vallomását azonban már azzal kezdte, hogy őszintén elmondja a valóságot, és a vallomásának megváltoztatásának okát is adta. A nyomozati vallomás módosítása nem csak a II.r. vádlottra volt jellemző, hanem több gyanúsítottnál (fogyasztónál) akiket először a nyomozó hatóság gyanúsítottként hallgatott ki, majd az elterelés után kerültek tanúi pozícióba, megfigyelhető, hogy az elején kisebb mértékben ismerték be a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését, majd amikor a nyomozóhatóság szembesítette őket a tényekkel, hangfelvételekkel, utána már beismerő vallomást tettek, miszerint mégsem az általuk korábban elmondottak szerint történtek az események. Az ítélőtábla álláspontja szerint II. r. vádlott neve II.r. vádlott első gyanúsítotti kihallgatásával kapcsolatban az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá, hogy a II.r. vádlottól
  19. június
  20. napján vett vizeletminta vizsgálata tárgyában készült igazságügyi toxikológiai szakértői vélemény kokain és marihuána fogyasztását rögzítette, amire a II.r. vádlott hivatkozott is a
  21. számú jegyzőkönyvben, hogy az akkori (első gyanúsítotti kihallgatása előtti) vizeletmintája súlyos kábítószer befolyásoltságot mutatott. A nyomozati szakban, majd azt követően a bíróság előtt már következetesen adta elő, hogy honnan származott az általa megvásárolt kábítószer, és konkrétan megjelölte I.rendű vádlott neve I.r. vádlottat, akitől vásárolta a maruhuánát. A másodfokú bíróság osztotta a vádhatóság és az első fokú bíróság álláspontját abban a körben is, hogy kétségtelenül a különböző ingatlanokban foganatosított szemle, házkutatás, lefoglalási jegyzőkönyvek tartalma szerint, valamint a fényképfelvételek alapján I.rendű vádlott neve I.r. vádlott ingatlanaiban növénymaradványokat találtak. Az I.r. vádlott rendszeresen járt a lakásában, az italboltban, és nyilvánvalóan észlelnie kellett ezt a mennyiséget, amit - ha tőle függetlenül került oda - jelentenie kellett volna a hatóságoknak. A másodfokú bíróság szintén a törvényszék álláspontjával értett egyet a tekintetben, hogy nem fogadható el az I.r. vádlott védekezése ezzel kapcsolatban. Ebből következően más nem lehetett, csak az I.r. vádlott aki elhelyezte a kábítószer hatású növényeket az ingatlanokban. Az 58 tő vadkenderrel kapcsolatos védelmi felvetést az elsőfokú bíróság is elfogadta, és nem állapította meg az I.r. vádlott terhére a termesztést, azt a mezőgazdasági (botanikus) szakértő véleményére figyelemmel nem emberi kéz által gondozott, hanem vadon termő vadkenderként minősítette. Mindezekre figyelemmel nem volt megalapozott I.rendű vádlott neve I.r. vádlottnak, illetőleg védőjének arra irányuló indítványa, hogy az elsőfokú bíróság ítélete nem felel meg a bizonyítás eredményének, mivel logikusan levezette a bizonyítékok alapján, hogy az I.r. vádlott tudomással bírt ezekről a kábítószerhatású növénymaradványokról, amit értékesített a II.r. vádlott részére. II. r. vádlott neve II.r. vádlott vallomását megerősítette tanú 5 tanú is, aki látta az I.r. és II.r. vádlottat együtt. tanú 19 tanú - volt pultos a D.ben - azt nem észlelte ugyan, hogy az I.r. és a II.r. vádlott együtt tartózkodtak volna a kocsmában, arról tudott beszámolni, hogy külön-külön alkalmanként megfordultak az italboltban. II. r. vádlott neve II.r. vádlott által elmondottakat egyértelműen alátámasztotta az I.r. vádlottól beszerzett - majd III. r. vádlott neve III.r. és IV. r. vádlott neve IV.r. vádlottnak továbbadott, értékesített - kábítószer léte, mennyisége. A kábítószer hatóanyagtartalma a vegyészszakértő által méréssel illetve becsléssel megállapítható volt. Az írásban benyújtott szakértői vélemények után a bíróság meghallgatta a szakértőt, aki beszámolt a hivatalos protokoll szerinti mérésről, a szakma szabályait betartva jártak el, és annak megfelelően készítették el a véleményüket az egyes hatóanyagtartalmakat illetően. Az szakértői vélemények aggálytalanok voltak minden tekintetben. 107,26 gramm marihuánát II. r. vádlott neve II.r. vádlott eladott III. r. vádlott neve III.r. vádlottnak, aki azt elrejtette V. r. vádlott neve V.r. vádlottnál egy melléképületben. A kábítószert lefoglalta a hatóság, amelynek hatóanyag tartalmát 10,44 grammban határozta meg a vegyészszakértő. A lefoglalt kábítószerek esetében a szakértők által mért eredmények kétséget kizáró módon álltak a bíróság rendelkezésére - írásban adott szakvéleményüket a szakértők szóban is megerősítették -, míg az elfogyasztott mennyiségek becslése tekintetében megállapítható volt, hogy az elsőfokú bíróság helyesen alkalmazta a vádlottakra nézve a kedvezőbb mennyiségek vonatkozásában a NSZKK Kábítószervizsgáló Szakértői Intézet által 2016-2017 évekre megadott elvi hatóanyag tartalom táblázatban szereplő legkisebb koncentráció figyelembe vételével. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a becsült értékek a mért eredményekkel összehasonlítva jelentős különbséget mutatnak. A lefoglalt kábítószerekben sokkal nagyobb volt a hatóanyagtartalom. A I.rendű vádlott neve I.r. vádlottól történő vásárlást II. r. vádlott neve II.r. vádlott következetesen állította az első vallomása után, és azt is, hogy az alkalmanként átvett 100-100 gramm marihuána mennyiséget eladta III. r. vádlott neve III.r., illetőleg IV. r. vádlott neve IV.r. vádlottaknak. III.r. és IV.r. vádlott ezt a tényt nem vitatta. Elismerték, hogy a beszerzés a II.r. vádlott által elmondottak szerint történt. Ezzel is alátámasztották II. r. vádlott neve II.r. vádlott szavahihetőségét. Az ítélőtábla megállapította, hogy a II. r. vádlott neve II.r. vádlott általi értékesítési alkalmakat az elsőfokú tényállás helyesen tartalmazza. Valóban öt alkalmat jelölt meg egymástól függetlenül a 100-100 gramm marihuána beszerzéséről I.rendű vádlott neve I.r. vádlottól a II.r. vádlott, valamint III. r. vádlott neve III.r. és IV. r. vádlott neve IV.r. vádlott is. Ezt a tényt nem vitatta a III.r. és a IV.r. vádlott sem. III. r. vádlott neve III.r. vádlott beismerte a bűncselekmény elkövetését, azonban a haszonszerzést tagadta, ugyanakkor vallomása tartalmazta, hogy 1.500 forintért vette a kábítószert (marihuánát) és 2.500 forintért adta el. Erre figyelemmel helyesen indokolta az elsőfokú bíróság, hogy nyilvánvalóan megállapítható a III.r. vádlott vonatkozásában a haszonszerzési célzat. Egyrészt ingyen is jutott kábítószerhez, másrészt 1.000 forinttal többért adta el, ami egyértelműen bevételt jelentett számára, ami önmagában kézzelfogható haszonként jelentkezett nála az ingyen kapott kábítószer mellett, amiért nem kellett fizetnie. A marihuána eladásában a ... testvérek - V.r. és VI.r. vádlottak - segítettek neki, amit a fogyasztók tanúvallomása alátámasztott. IV. r. vádlott neve IV.r. vádlott feltáró, beismerő vallomását megalapozottan fogadta el az elsőfokú bíróság, hiszen azt a II.r., III.r., V.r. és VI.r. vádlott-társai vallomása is egyértelműen megerősítették, akik szintén beismerő vallomást tettek egymással összhangban, egybevágóan az egyéb személyi, okirati bizonyítékokkal és a nyomozás anyagával. IV. r. vádlott neve IV.r. vádlott a terhére rótt mennyiségeket vitatta, de az elsőfokú bíróság a telefonbeszélgetések anyagai, rendőri jelentés, házkutatás és lefoglalás adatai, II. r. vádlott neve II.r., III. r. vádlott nevea III.r. vádlott vallomása alapján aggálytalan tényállást állapított meg, figyelemmel a fogyasztók vallomásaira is (tanú 28, tanú 18, tanú 16, tanú 9, M.M.), akik megjelölték, hogy a IV.r. vádlottól vásárolták a kábítószert, mind a marihuánát, mind az amfetamint. Ebben a körben az elsőfokú bíróság szintén helyesen értékelte V. r. vádlott neve V.r. és VI. r. vádlott neve VI.r. vádlott, valamint H.H. tanúvallomását. V. r. vádlott neve V.r. vádlott beismerő vallomásában a társtettesség és a bűnszövetség megállapítása mellett azt vitatta, hogy ő csak segített a kábítószereknek a fogyasztókhoz való eljuttatásában, de ezt ingyen kábítószerért tette, amit saját maga fogyasztott el. Álláspontja szerint ebből haszna nem realizálódott. Ezzel ellentétesen helytállóan mutatott rá a törvényszék, hogy a haszon ez esetben az volt, hogy nem kellett kifizetnie a kábítószer árát. Az elsőfokú bíróság értékelte továbbá VI. r. vádlott neve VI.r. vádlott nagyrészt beismerő vallomását, aki a terhére rótt mennyiségekkel nem értett egyet, elismerve a cselekmény elkövetését, azonban a vádlott-társai és a vele kapcsolatba került fogyasztók vallomása a rendőri jelentés, telefonbeszélgetések anyaga, a házkutatási jegyzőkönyv, fényképmelléklet, bűnjeljegyzék, vegyészszakértői vélemény - ahogy vádlott-társainál - alapján egyértelműen megállapítható volt a tényállás. Összességében az állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság ténymegállapításai és mérlegelő tevékenysége logikai hibákban nem szenved, ezért e körben a másodfokú eljárásban eredménnyel nem támadható. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - osztva az ügyészség álláspontját is - az iratok tartalma alapján, illetve a helytelen ténybeli következtetéseket kiküszöbölve, figyelemmel a Be. 593.§
(1)bekezdés a./ pontjára az ítélőtábla az alábbiak szerint korrigálja: Az ítélet személyi részében pontosítani szükséges, hogy IV. r. vádlott neve IV.r. vádlott a Tapolcai Városi Bíróság összbüntetési ítéletéből feltételes kedvezménnyel
  1. november
  2. napján szabadult. V. r. vádlott neve V.r. vádlott vonatkozásban a Tapolcai Járásbíróság 3.Bpk.427/2015/
  3. számú végzése
  4. december
  5. napján emelkedett jogerőre. Az ítélet történeti tényállásában a
  6. oldal első bekezdésének végén rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy a I.rendű vádlott neve I.r. vádlottól a monostorapáti lakóingatlanában lefoglalt növényi ágvégződéseknek és leveleknek a vegyészszakértő által méréssel meghatározott totál-THC együttes mennyiségét. Ez a nyomozati iratok
  7. oldalán lévő szakértői vélemény alapján helyesen 1500,4±40,6 g gramm, az I.r. vádlottra nézve kedvezőbb mennyiség 1459,8 gramm, ami meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak 12,16-szorosa, 12.160 %-a. (A törvényi minősítés a jelentős mennyiséget rögzíti, a különösen jelentős mennyiség a kábítószer kereskedelem körében csak súlyosító körülményként értékelhető.). Egyetértett az ítélőtábla az ügyészséggel abban, hogy III. r. vádlott neve III.r. és IV. r. vádlott neve IV.r. vádlottak vonatkozásában (
  8. oldal
  9. és
  10. bekezdés) nem megfelelően rögzítette az elsőfokú bíróság a méréssel és becsléssel megállapított marihuána hatóanyag tartalmát a vegyészszakértői vélemény és az NSZKK Kábítószer-vizsgálói Szakértői Intézet hatóanyag-tartalom táblázata alapján. A törvényszék tényállásában megállapította, hogy III. r. vádlott neve III.r. és IV. r. vádlott neve IV. r. vádlott, amikor vásároltak közösen 100-100 gramm marihuánát, - utoljára 107,26 grammot, amely lefoglalásra került, - a II.r. vádlottól, abból 50-50 gramm volt a III.r. illetve IV.r. vádlotté, ezért a hatóanyag tartalmat is ennek megfelelően kell számolni. Így II. r. vádlott neve II.r. vádlott által III. r. vádlott neve III.r. vádlott részére értékesített összesen 253,63 gramm marihuána 5,62 gramm totál-THC-t tartalmazott, amely a csekély mennyiség felső határát (6 gramm) nem érte el, annak 93,66 %-a. II. r. vádlott neve II.r. vádlott által IV. r. vádlott neve IV.r. vádlott részére értékesített összesen 253,63 gramm marihuána 5,62 gramm totál-THC-t tartalmaz, amely a csekély mennyiség felső határát 6 gramm) nem érte el, annak 93,66 %-a. A
  11. oldal
  12. és
  13. bekezdése akként pontosítandó, hogy I.rendű vádlott neve I.r. vádlott legkevesebb 650.000 Ft, II. r. vádlott neve II.r. vádlott legkevesebb 750.000 Ft bevételre tettek szert a kábítószer értékesítéséből. III. r. vádlott neve III.r. vádlott a 30 gramm marihuána tanú 29 gyanúsított részére történt értékesítésével mintegy 60.000 Ft bevételre tett szert. További pontosítást igényel a
  14. oldal 6-
  15. bekezdésében IV. r. vádlott neve IV.r. vádlott által értékesített kábítószerek hatóanyagának összegzése. Az elsőfokú bíróság rögzítette tényállásban, hogy a IV.r. vádlott által értékesített 180 gramm amfetamin mennyiség legkevesebb 1,8 gramm amfetamin bázist tartalmazott, amely a csekély mennyiség felső határát (0,5 gramm) meghaladta, annak 3,6-szorosa (360 %-a), a jelentős mennyiség alsó határát nem éri el, annak 18 %-a. A következő bekezdésben viszont az olvasható, hogy a IV.r. vádlott által az értékesítésre szánt és értékesített kábítószerek (marihuánával együtt) tiszta hatóanyag tartalma együttesen a csekély mennyiség felső határát nem haladta meg, annak 31,81 %-a. Ezt a nyilvánvaló ellentmondást akként helyesbíti az ítélőtábla, hogy IV. r. vádlott neve IV.r. vádlott által értékesített és értékesítésre szánt kábítószerek tiszta hatóanyagtartalma a korábbi megállapításnak megfelelően együttesen a csekély mennyiség felső határát meghaladta, a jelentős mennyiség alsó határát nem érte el. Fenti pontosításokkal az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott, a bizonyítás anyagának megfelelő. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott és védőjének a felmentésre irányuló fellebbezései, miután az az elsőfokú bíróság mérlegelő tevékenységét támadták és a bizonyítékok újraértékelésére irányultak, a másodfokú eljárásban eredményre nem vezethettek, tekintettel az elsőfokú bíróság logikai hibáktól mentes bizonyítékértékelő tevékenységére. A tényállásból az elsőfokú bíróság megalapozottan következtetett I.rendű vádlott neve I.r., II. r. vádlott neve II.r., III. r. vádlott neve III.r., IV. r. vádlott neve IV.r., V. r. vádlott neve V.r. és VI. r. vádlott neve VI.r. vádlottak bűnösségére, és a terhükre megállapított bűncselekmények minősítése is helytálló. A kábítószerrel visszaélés bűncselekménye megvalósulásának kritériumairól szóló 1/
  16. Büntető jogegységi határozat tartalmazza, hogy a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartások. Adás-vételek által valósulnak meg, haszonszerzésre irányulnak és magukba foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely befejezett önálló tettesi cselekmény. A jogértelmezés szerint a forgalomba hozatal és a kereskedés elhatárolásának az alapja a haszonszerzésre törekvés. Osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját az ítélőtábla, hogy valamennyi vádlott tekintetében megállapítható ez a haszonszerzésre törekvés, hiszen vagy magasabb áron adták el a kábítószert (amfetamint, marihuánát), mint amennyiért vásárolták, vagy pedig a haszon abban nyilvánult meg, hogy ingyen jutottak ezekhez a szerekhez. A jogegységi határozat rögzíti azt is, hogy kereskedés rendszeresen ismétlődő, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel, melynek keretei között nem csak az eladó és a vevő, hanem még a rendszeres közvetítők is - mint a kereskedelmi tevékenység közreműködői - tettesként vonhatók felelősségre. A kábítószer értékesítése során a haszonszerzés magába foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott vonatkozásában a lefoglalt kábítószer mennyiségének van alapvetően jelentősége, hiszen megállapítható, hogy marihuánával kereskedett, amiből II. r. vádlott neve II.r. vádlott részére árult több alkalommal. A jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer kereskedelem körében értékelendő nyilvánvalóan a készletezés és tárolás is, a lefoglalt marihuána mennyiséggel együtt az I.r. vádlott esetében az állandó bírói gyakorlatnak és a Büntető jogegységi határozatnak megfelelően. A törvény a kereskedés mellett külön bűncselekményként nem értékeli a fogyasztást, figyelemmel az EBH
  17. B.
  18. eseti döntésre is, hogy ha a forgalomba hozatallal megvalósított kábítószerkereskedelem elkövetője egyúttal fogyaszt is kábítószert, terhére kizárólag a fogyasztást elnyelő kábítószer-kereskedelem bűntettét kell megállapítani. Az ügyészség is hivatkozott a perbeszédében arra, hogy az elsőfokú bíróság amennyiben feltárja a fogyasztást, de a kábítószer kereskedelem is megállapítható, ebben az esetben a fogyasztás nem értékelendő, figyelemmel a súlyosabb bűncselekmény elkövetésére. A jogegységi határozat rögzíti azt is, hogy akik a kábítószer kereskedésben részt vesznek bármilyen módon, azoknak az elkövetői magatartása társtettesi magatartást valósít meg, tehát ekként kell őket felelősségre vonni. Az valamennyi vádlott tekintetében megállapítható, hogy részt vettek abban, hogy a kábítószer eljusson a végső fogyasztókhoz (ők maguk is fogyasztottak), tehát ezen magatartásukra tekintettel alappal rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy társtettesek a cselekmény elkövetésében. Rendkívül részletesen levezette a törvényszék, hogy milyen tények, körülmények támasztják alá ezt a minősítést az érintett vádlottak vonatkozásában. Kifejtette, hogy I-VIII.r. vádlottak tevékenysége már a kábítószer beszerzésekor arra irányult, hogy ezt a mennyiséget részben vagy egészben haszonnal tovább értékesítsék. A vádlottak egy részének ez pénzkereseti forrása volt. Többen viszont csak annyi haszonra akartak szert tenni, ami a saját kábítószer fogyasztásuk költségét fedezi. Rámutatott a törvényszék a vádlottak közötti kapcsolatrendszerre, egyenként rögzítve, hogy kinél milyen magatartás támasztja alá a kábítószer kereskedés minősítését. Az ítélőtábla álláspontja szerint helytálló volt az első fokú bíróság azon megállapítása, hogy egyes vádlottak terhére a bűnszövetségben történő elkövetést is rótta. A bűnszövetségről szóló IV. számú Büntető Elvi Döntés értelmében a bűnszövetség megállapításának helye van, ha két vagy több személy akár ugyanolyan, akár különböző jellegű bűncselekmények szervezett elkövetésében előzetesen megállapodik, és ennek alapján követnek el bűncselekményeket. Az ítélőtábla álláspontja szerint is kétséget kizáróan szervezett elkövetésről van szó adott ügyben, ahol előzetes megállapodás alapján a kábítószer beszerzéstől kezdve a kábítószernek a végfogyasztókig való eljuttatásában több személy olyan összehangoltan működött együtt, amely a bűnszövetségben való elkövetést alátámasztotta. Az előzetes megállapodás - mint a szervezett elkövetés egyik eleme olyan, a jövőben megvalósítandó bűncselekmények elkövetésére irányuló elhatározást jelent, amely a jogvédte érdekek ellen támadó erők viszonylag magasabb fokú szervezettségét, az elkövetők következetességét, a végrehajtás egyes jelentősebb körülményeiben, módozataiban megnyilvánuló tervszerűséget is felölelheti. A bűnszövetségben történt elkövetés megállapítását nem zárja ki, ha az elkövetők úgy valósítanak meg több bűncselekményt, hogy azok természetes egységbe tartoznak. Az említettek szerint a bűnszövetség minden eleme egyértelműen felismerhető, hiszen a fent nevezett vádlottak között létrejött a megállapodás, szervezettség jellemezte a tevékenységüket, I.r.IV.r. vádlott esetében hosszabb idő alatt történtek a vásárlások, tartották egymás között a kapcsolatot, személyesen vagy telefonon. A hívások alkalmával különféle nevekkel illeték a kábítószert, nyilvánvalóan a lebukás veszélyét elkerülendő. Kétségtelenek a bizonyítékok atekintetben, hogyan történt a kábítószer értékesítése, milyen módon, felállásban. A tényállásban részletesen rögzítésre került, hogy mikor beszélték meg, hogyan találkoztak, milyen módon szállították a marihuánát és az amfetamint, ezt alátámasztják a lehallgatott telefonbeszélgetések is. A bűnszövetség törvényi ismérvei így az ítélőtábla álláspontja szerint is megállapítható valamennyi vádlott terhére. A büntetés kiszabása körében irányadó tényezőket nagyrészt helyesen tárta fel az elsőfokú bíróság, azonban különösen az enyhítő körülményeket nem mindenben megfelelően és kellő nyomatékkal értékelte. Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve I.r. vádlott tekintetében a büntetlen előélete mellett értékelte a kiskorú gyermekről való gondoskodást, minden terheltnél az időmúlást, hiszen a cselekmény elkövetése óta közel 2,5 év telt el, annak egy részét a vádlottak előzetes letartóztatásban, letartóztatásban, bűnügyi felügyelet alatt töltötték el, amelyre a másodfokú bíróságnak figyelemmel kellett lennie a büntetés kiszabása körében. További jelentős enyhítő körülményként értékelte az ítélőtábla a II. r. vádlott neve II.r., III. r. vádlott neve III.r., IV. r. vádlott neve IV.r., V. r. vádlott neve V.r., VI. r. vádlott neve VI.r. vádlottak tekintetében a nagyrészt tényfeltáró, saját bűnösségükre is kiterjedő beismerő vallomásait, amelyek nagyban elősegítették a nyomozóhatóság munkáját, lényegében ezekre a lényegében egybehangzó beismerő vallomásokra alapíthatta az elsőfokú bíróság a tényállását. Ezen túlmenően a terheltek megbánták a terhükre rótt cselekmények elkövetését. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla álláspontja szerint a középmértéktől nagyobb eltérés indokolt a vádlottak vonatkozásában. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott tekintetében 12 év 6 hónap a középmérték, ehhez képest indokoltnak látta a másodfokú bíróság a fegyházbüntetés mérséklését 10 évre. II.r.-VI.r. vádlottak által elkövetett bűncselekmény törvényi büntetési tétele 5-10 évig terjedő szabadságvesztés, a középmérték 7 év 6 hónap. II. r. vádlott neve II.r. és III. r. vádlott neve III.r. vádlottaknál figyelemmel azonban a feltárt nyomatékos enyhítő körülményekre a törvényi minimumhoz közeli mértékben (5 év 6 hónap, illetve 5 év 2 hónap) állapította meg a szabadságvesztés büntetések tartamát az ítélőtábla. IV. r. vádlott neve IV.r. vádlott kezdeményező szerepére, illetőleg a cselekmények során folytatott magatartására tekintettel büntetése súlyosabb, mint a II-III.r. vádlotté, de az elsőfokon kiszabott szabadságvesztés tartamát, eltúlzottnak találta a másodfokú bíróság. V. r. vádlott neve V.r. és VI. r. vádlott neve VI.r. vádlottat illetően megállapítható, hogy ők azért vettek részt a kábítószer kereskedelemben, hogy ingyen, saját fogyasztásra kábítószerhez jussanak. Velük szemben az ítélőtábla alkalmazhatónak találta a Be. 82.§
(2)bekezdés b./ pontja szerinti enyhítő szakasz alkalmazását. (A VI.r. vádlottnál már az elsőfokú bíróság is eszerint szabott ki büntetést.) Ezért a másodfokú bíróság a velük szemben alkalmazott szabadságvesztés büntetések tartamának, 3 illetve 2 évben, a törvényi büntetési tétel alatt állapította meg. VI. r. vádlott neve VI.r. vádlott tekintetében osztotta az ítélőtábla a védőnek azon álláspontját, hogy nagyon kis mennyiségű kábítószer tekintetében, és csak rövid ideig vett részt a cselekmény elkövetésében. A másodfokú bíróság meglátása szerint valóban úgy tűnik, hogy ez egy kisiklás volt az életében, ezért személyi körülményeire is figyelemmel lehetőség van a szabadságvesztés végrehajtásának 5 év próbaidőre való felfüggesztésére vele szemben, és a büntetés célja a börtönbüntetés végrehajtása nélkül is elérhető. Összességében az ítélőtábla megítélése szerint a másodfokon alkalmazott joghátrányok szükséges és arányos büntetések, a bűncselekmények tárgyi súlyával, az elkövetők társadalomra veszélyességével összhangban állnak, kellően egyéniesítettek, megfelelnek, és alkalmasak a büntetési célok kifejezésére. A pénzbüntetéssel kapcsolatos védelmi indítványokat illetően azokat az ítélőtábla nem osztotta, mivel helyesen szabott ki pénzbüntetést az elsőfokú bíróság, hiszen a vádlottak haszonszerzés miatt követték el a bűncselekményeket. A vagyonelkobzás összegét az ítélőtábla II. r. vádlott neve II.r. vádlott vonatkozásában 750.000 forintra módosította, tekintettel arra, hogy I.rendű vádlott neve I.r. vádlottól 5 alkalommal vásárolt marihuánát a III.r. és IV.r. vádlott megbízásából, melyet alkalmanként 150.000 Ft-ért adott el. III. r. vádlott neve III.r. vádlott esetében a vagyonelkobzás összege helyesen 398.000 forint tekintettel a III/1. b) tényállásra, mivel a III.r. vádlott tanú 29nak 60.000 forintért értékesítette a 30 gramm marihuánát 2000 Ft/gramm áron. IV. r. vádlott neve IV.r. vádlottól lefoglalt 645.000 forint és 30 euró összeg tekintetében a másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével, hogy arra nem rendelhető el vagyonelkobzást, tekintettel a vádlott elfogadható állítására, miszerint az örökségből származik, és nincs összefüggésben a kábítószer adásvételével. Fenti pénzeszközök visszatartásáról - a pénzbüntetés, a vagyonelkobzás és a bűnügyi költség biztosítása érdekében - helyesen rendelkezett az elsőfokú bíróság, ugyanakkor ezen lefoglalt forintés euró összegek lefoglalását megszüntetettnek tekinti az ítélőtábla a Be. 321.§
(1)bekezdés a./ pontja értelmében, illetve a 321.§
(1)bekezdése szerint a terheltnek ki kell adni, azonban az a fentiekben írtak szerint visszatarható a Be. 323.§
(1)bekezdése alapján. Ezzel kapcsolatban a végrehajthatóság érdekében a másodfokú bíróság megjelölte a forint és euró készpénz bevételezésének adatait. A Btk. 92.§
(1),
(2)alkalmazásával az I.r. vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a másodfokú határozat kihirdetéséig eltelt időt beszámítani rendelte a kiszabott szabadságvesztés tartamába. A II.r., III.r., IV.r., V.r. és VI.r. vádlottak vonatkozásában az elsőfokú ítélet kihirdetésétől 2019. szeptember 11. napjáig a bűnügyi felügyeletben töltött idő beszámításáról a Be. 92.§
(1)-
(4)bekezdése szerint határozott. Pontosította az ítélőtábla az V.r. és VI.r. vádlott megváltozott személyazonosító számát, illetve tartózkodási helyét, amelyet az általuk bemutatott okmányok alapján rögzített az ítélőtábla. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 606.§ alapján megváltoztatta, míg egyebekben a Be. 605.§ alapján helybenhagyta I.r., II.r., III.r., IV.r., V.r. és VI.r. vádlott vonatkozásában. A másodfokú eljárásban az V.r. vádlott kirendelt védőjének közreműködése folytán felmerült bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezés a Be. 574.§
(1)bekezdésén és a Be. 613.§
(1)bekezdésén alapul. Győr,
  1. szeptember
  2. Dr. Széplaki László sk. a tanács elnöke Dr. Csák Csilla sk. előadó bíró Szalainé dr. Joánovits Krisztina sk. bíró Záradék: A Győri Ítélőtábla fenti ítélete, és az abban foglalt változtatással a Veszprémi Törvényszék 15.B.349/2018/128/I. számú ítélete I.rendű vádlott neve I.r., II. r. vádlott neve II.r., III. r. vádlott neve III.r., IV. r. vádlott neve IV.r., V. r. vádlott neve V.r. és VI. r. vádlott neve VI.r. vádlottak vonatkozásában
  3. szeptember
  4. napján jogerős. Győr,
  5. szeptember
  6. Dr. Széplaki László sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.