Kbf.42/2019/8 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségében, ezért 150 napi tétel, napi tételenként 1000 Ft, összesen 150.000 Ft pénzbüntetésre és 7 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett. A pénzbüntetés meg nem fizetése, illetve az egy havi részlet megfizetésének elmulasztása esetére rendelkezett a szabadságvesztésre történő átváltoztatásra. A közúti járművezetéstől eltiltás időtartamába beszámítani rendelte a

1. június
2. napjától eltelt időt. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 25.400 Ft bűnügyi költség megfizetésére. Az ügyész a kihirdetett ítéletet tudomásul vette. A vádlott a nyilatkozattételre három munkanap gondolkodási időt tartott fenn, de a törvényes határidőn belül jogorvoslati nyilatkozatot nem tett. A védő enyhítés érdekében fellebbezett, melynek keretében a pénzbüntetés napi tételeinek számának csökkentését, valamint a járművezetéstől eltiltás kategóriára történő korlátozását indítványozta. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.657/2019/
3. számú átiratában arra tett indítványt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának ítéletét a Be.
4. §

(1)bekezdése alapján hagyja helyben. Utalt arra, hogy a felülbírálat terjedelme, mind a fellebbezés tartalma, mind a tárgyaláson elfogadott vádlotti beismerő nyilatkozat miatt korlátozott terjedelmű. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság tárgyalásán az eljárási szabályokat betartotta, illetve, hogy az elfogadott váddal egyező vádlotti beismerés miatt a tényállás megalapozottsága, illetve a jogi minősítés nem vizsgálható. A katonai tanács a helyesen értékelt enyhítő és súlyosító körülményekre figyelemmel méltányos pénzbüntetést szabott ki. Utalt továbbá arra, hogy a közúti járművezetéstől eltiltás időtartama is igen méltányosan került meghatározásra. Kifejtette, hogy a vádlottnál foglalkozáshoz kapcsolódó érdek a meghatározott kategóriájú járművek vezetésére nem állapítható meg, a cselekményt nem egyes közlekedési ágazathoz, járműkategóriához, illetve járműfajtákhoz tartozó jármű vezetésére vonatkozó speciális szabályokat megszegve követte el, ezért a 38/

1. BK. vélemény III. pontja szerint az eltiltás kategóriára korlátozása nem indokolt. A védő előterjesztette fellebbezése részletes írásbeli indokolását, amelyben arra tett indítványt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés napi tételei számát csökkentse, továbbá a közúti járművezetéstől eltiltás helyett azt a „B" járműkategóriába tartozó járművekre vonatkozóan alkalmazza. Elsődleges indítványával kapcsolatban kifejtette, hogy a bűncselekményi értékhatárt éppen meghaladó mértékű szeszes ital fogyasztásából származó alkohol mennyiségéhez képest a kiszabott pénzbüntetés napi tételeinek száma aránytalanul magas. Másodlagos indítványával kapcsolatban szintén a 38/
2. BK véleményre hivatkozott. Utalt arra, hogy védencének szerződéses katonai jogviszonya megszűnt, álláskereső munkanélkülivé vált, így számára jelentősége van annak, hogy csak azon járműkategória vezetésétől legyen eltiltva, amellyel kapcsolatban a bűncselekmény megvalósult. Indokolt a járművezetéstől eltiltás hatókörének korlátozása annál a hivatásos gépkocsivezetőnél, aki szolgálatát kifogástalanul látja el és pihenőidejében - más járműkategóriába tartozó - járművével követ el közlekedési bűncselekményt. Az elsőfokú ítéletben rögzített tényállás alapján nem lehet arra következtetni, hogy a vádlott sorozatosan szabályszegő magatartást tanúsítana. A jelen ügyben a járművezetéstől eltiltásnak egzisztenciális jellegű kihatása is van, ezért vonatkozásában indokolt a közúti járművezetéstől eltiltás büntetés tekintetében annak „B" jármű kategóriára történő korlátozása. A másodfokú bíróság a katonai tanács ítéletét a Be.
3. §

(3)bekezdése alapján - figyelemmel a fellebbezés tartalmára - korlátozott terjedelemben vizsgálta felül. A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa tárgyalása során az eljárási szabályokat, köztük a bíróság elé állításra vonatkozó szabályokat betartotta. Az érdekeltek eljárási szabályszegésre nem is hivatkoztak. Az elsőfokú bíróság a tényállást a vádlott beismerő vallomása alapján állapította meg. A bíróság elé állításos tárgyaláson vádlott a törvényes kioktatást követően a váddal egyező beismerő vallomást tett. A katonai tanács a beismerést a Be. 524. §

(1)bekezdése, valamint a Be. 504. §

(1)-

(3)bekezdései alapján elfogadta, megállapítva, hogy a vádlott nyilatkozatának természetét és jóváhagyásának következményeit megértette, beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt ésszerű kétely nem mutatkozott, továbbá nyilatkozata egyértelmű volt, és azt az eljárás ügyiratai alátámasztják. Az elsőfokú katonai tanács a tényállást a vádiratban írtakkal egyezően állapította meg, annak megalapozottságát a másodfokú bíróság nem vizsgálta. A katonai tanáca vádlott bűnösségét a Btk. 236. §

(1)bekezdésébe ütköző ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségében állapította meg. Az enyhítésre irányuló védői fellebbezés részben - a következők szerint - alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket és nem tévedett, amikor a vádlottal szemben a Btk. 33. §

(4)bekezdésében írt rendelkezés alkalmazásával az elsőfokú ítéletben írt pénzbüntetést szabta ki. vádlott esetében a 150 napi tétel, napi tételenként 1000 Ft pénzbüntetés megfelelően szolgálja a Btk.

1. §-ban írt büntetési célokat. A napi tételek száma a cselekmény tárgyi súlyával arányos, így annak enyhítésére a másodfokú bíróság nem látott lehetőséget. Nem tévedett a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa akkor sem, amikor a vádlottat a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Az ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége elkövetése esetében ez nem volt mellőzhető. Az elsőfokú bíróság az eltiltás tartamát is méltányosan határozta meg. Tévedett azonban, amikor nem látott lehetőséget a közúti járművezetéstől eltiltás büntetés esetében annak „B" járműkategóriára történő korlátozására. A vádlott bűnügyi és közlekedési előélete is kifogástalan. Számos járműkategóriára érvényes járművezetői engedéllyel rendelkezik. Az iratokból megállapíthatóan a szerződéses katonai szolgálatának ideje alatt utolsó beosztásaként lőszer szállító raj gépkocsivezetőjeként tevékenykedett, tehát hivatásszerűen tehergépkocsit vezetett. A vádlott jelenleg munkanélküli, jövedelemmel nem rendelkezik, a védői beadványból következtethetően munkát keres. A vádlott személygépkocsival „B" járművezetői kategória alá tartozó járművel valósította meg a terhére rótt bűncselekményt. A megváltozott életkörülmények lehetővé teszik a védői érvelés elfogadását. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottal szemben kiszabott közúti járművezetéstől eltiltás büntetést 7 hónapi „B" kategóriára vonatkozó járművezetéstől eltiltásra enyhítette a Btk.
2. §

(3)bekezdésének alkalmazásával. A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság - helyes indokai alapján - helybenhagyta. A másodfokú katonai tanács a Btk. 56. §

(2)bekezdése alapján a járművezetéstől eltiltás tartamába az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a másodfokú határozat meghozataláig eltelt időt beszámítani rendelte. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 606. §

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. október
2. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. előadó bíró Dr. Belovai Henriette hb. százados s.k. bíró A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. október
4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke