Fővárosi Ítélőtábla .Pf.20.771/2019/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Kummer Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Kummer Ákos ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a dr. Tálosi Adrienn ügyvéd (cím) által képviselt I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű, a II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- július
- napján meghozott 62.P.21.750/2019/
- számú ítélete ellen az I-II. rendű alperesek által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t: Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, a valóság hamis színben történő feltüntetésével összefüggő keresetet elutasítja. A II. rendű alperes perköltségfizetési kötelezettségét mellőzi, illetékfizetési kötelezettségét 18.000 (Tizennyolcezer) forintra leszállítja. Kötelezi a felperest, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására fizessen meg az államnak 18.000 (Tizennyolcezer) forint eljárási illetéket. Az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi a feleket, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására az államnak fizessenek meg a felperes 24.000 (Huszonnégyezer), a II. rendű alperes 24.000 (Huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás ... napján az I. rendű alperes által szerkesztett ....hu internetes portálon „cikk címe" címmel az alábbi, képekkel illusztrált cikk jelent meg: „Az Országgyűlésben csúnyán lebukott a ... felperes neve azzal, hogy az Országgyűlés Hivatalára próbálta kenni 2016-os többmilliós ... utazását. A politikus egyébként máig nem tisztázta, hogy miből tellett a többmilliós luxusútra, a vagyonnyilatkozatában erről egy szó sincsen, ráadásul ...nak ingatlana sincsen. Nem mondott igazat a ... felperes neve az azonnali kérdések órájában hétfőn a parlamentben. A politikus ugyanis azt állította, hogy az Országgyűlés fizette neki a ... nyári olimpián való részvételt, miközben az ...-nak az Országgyűlés Hivatala is megerősítette, hogy sem repülőjegyet, sem szállásköltséget nem fizetett felperes nevenek. Több millió forintot költött .... felperes neve ... útja korábban is nagy botrányt okozott. Mint arról beszámoltunk, több millió forintot költhetett el a ... olimpián tíz napot töltő felperes neve ... képviselő. Kiszámoltuk, hogy mennyit fizethetett a luxusútjáért a ... politikus, miközben vagyonnyilatkozata szerint érdekes módon még ingatlana sincs. A ... politikusnak az olimpia összes rendezvényére VIP-belépője volt. Ennyibe kerülhetett a luxusutazás ...ba A magát a szegények barátjának beállító ... business osztályon repült, és egy elegáns szállodában töltötte a legutóbbi nyári olimpia idejét. Ha megnézzük, akkor ...ba egy hónap múlva business osztályon oda-vissza 850 ezer forintért lehet eljutni. Mivel a ... olimpia idején ennél lényegesen drágábbak voltak a jegyek, ezért a 850 ezer forinthoz nyugodtan hozzáadhatunk 50-75 százalékot. Megnéztük azt is, hogy mennyiért lehet megszállni egy elegáns hotelben 10 napra a városban. Nagyjából 850 ezer és 1,2 millió forintot kell fizetni a luxusért. Ebben az esetben is igaz, hogy az olimpia idején ezek az árak legalább 50-75 százalékkal magasabbak voltak. Mindezek után pedig világosan kiderült, hogy ... a ... olimpia idején minimum kétmillió forintot kellett, hogy fizessen a 10 napos luxusútjáért. Persze ez a kétmillió forint meglehetősen alábecslés, a valós ár 2,5-3 millió forint körül lehet. Abban az esetben, ha más is vele volt, akkor könnyen lehet, hogy 4-4,5 millió forintot fizetett. Minderről a kiruccanásról persze nem olvashattunk semmit ... vagyonnyilatkozatában. A politikus mind a mai napig nem tisztázta, hogy miből tellett a luxusútra. ... vagyonnyilatkozata Apropó vagyonnyilatkozat. Megnéztük azt is, hogy a ... politikusának mekkora vagyona volt az idei nyilatkozata alapján. A ... luxusúton részt vevő ...nak semmilyen ingatlana nincsen, csupán 9,5 millió forintnyi megtakarítása és 1 millió forintnyi követelése van, valamint egy 2012-ben gyártott Volkswagen Passatja. Mindezeken felül 1 millió forintos tartozása is volt egy pénzintézettel szemben ...nak. Veréssel is fenyegetőzött ... 2017-ben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy veréssel fenyegette meg ...-t, a ... államtitkárát. A ...-képviselő korábban ismert futballhuligán volt, az igazi keménymag tagja. Több nagyobb balhéban is részt vett. ... 1992-ben már az ultracsoport egyik vezetőjeként utazott ...ba, ahol kommandósok verték szét a fradistákat. A politikus később kitért a kérdés elől, hogy vajon részese volt-e komolyabb balhéknak. Így mentegetőzött: Nem vagyok büntetett előéletű. ... jó barátja volt a ferencvárosi huligánok vezérének, a 2010-ben meghalt ...nak, lényegében a bandavezér helyetteseként tevékenykedett."
- június 24-én a felperes helyreigazítást kért az I. rendű alperestől. I. rendű alperes a helyreigazítás iránti kérelemnek nem tett eleget. A felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. rendű alperest helyreigazítás közzétételére, II. rendű alperest perköltség megfizetésére. A kért helyreigazítás szövege a megelőző eljárásban közölt kérelemmel azonosan a következő volt: „A portálunkon ...-án „cikk címe" címmel megjelent cikkben azt a valós tényt, hogy felperes neve, a ... országgyűlési képviselője elutazott a 2016-os, ...ban megrendezett nyári olimpiai játékokra, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy ez olyan út volt, amelyet fel kellett volna tüntetnie a vagyonnyilatkozatában. A valóság ezzel szemben az, hogy felperes neve a 2016-os nyári olimpiára hivatalos minőségben, a 2024-ben Budapesten megrendezni kívánt nyári olimpiai játékok pályázatának lebonyolítására létrehozott ... Kft. szervezésében, az olimpiai pályázat megvalósításának támogatására létrehozott ...nak tagjaként utazott el, és ezen, hivatalos minőségében megtett utazást a vagyonnyilatkozatában nem kellett feltüntetnie. Valótlanul állítottuk, hogy felperes neve az olimpia valamennyi versenyére VIP-belépőt kapott, business osztályon repült ...ba, és ott luxusszállodában szállt meg." Előadta, hogy valóban elutazott a 2016-os ...ban rendezett nyári olimpiára, azonban a valóság elferdítése, a való tények hamis színben való feltüntetése, hogy ez olyan út volt, amelynek anyagi fedezetét fel kellett volna a vagyonnyilatkozatban tüntetnie. Amikor Budapest kandidált a 2024-es nyári olimpiai játékok rendezésére, közéleti szereplőkből, korábbi neves sportolókból a pályázat támogatása érdekében megalakult az ..., amelybe a felperest is beválasztották. A feladatukat a szintén olimpiai pályázat lebonyolítására létrehozott ... Kft.-vel szoros együttműködésben látták el, amely cég volt a felelős magáért a pályázatért. A ... Kft. a felperesnek, mint az ... tagjának folyamatosan szervezett rendezvényeket, küldött anyagokat, egyebek mellett az olimpiai helyszínre való utazás érdekében is. ...ba is a testület tagjaként utazott el hivatalos minőségében, és bár nem fizetett az útért, nem ajándékot fogadott el vele, hanem egy delegáció tagjaként utazott ...ba. Az út tehát nem ajándék út volt, pláne nem olyan, amelyről vagy amelynek anyagi fedezetéről a vagyonnyilatkozatban számot kellett volna adnia. ...ba repülőgéppel utazott, de nem business osztályon és ott nem luxusszállodában szállt meg. Több sporteseményen is részt vett az olimpián, de olyan VIP-belépőt, amely valamennyi versenyre érvényes lett volna, nem kapott, ilyennel nem rendelkezett. Kiemelte, hogy a perbeli cikkbe linkként „Mint arról beszámoltunk" szavakkal beágyazott cikk miatt az I. rendű alperest korábban a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.027/2019/
- számú ítéletében jogerősen helyreigazításra kötelezte a szinte szóról szóra megegyező valótlan állításokért. Az I. rendű alperes azonban a helyreigazítást nem tette közzé, de még hivatkozási alapnak is használta ezt a cikket. A helyreigazításra való utalás főoldalon 24 órán keresztüli elérhetőségét indokolja a sajtó-helyreigazítás társadalmi rendeltetése mellett, hogy az eredeti cikk is ennyi ideig volt elérhető. Felperes keresete jogalapjaként az Smtv.
- §-át, Pp. 495-
- §-át,
- §-át jelölte meg. Az I. és II. rendű alperes a kereset elutasítását kérte, perköltség iránti igényt nem számítottak fel. Álláspontjuk szerint az, hogy fel kellett volna tüntetni a felperesnek a vagyonnyilatkozatában a ... utazást véleménynek minősül, ezért nincs helye sajtó-helyreigazításnak. Maga a felperes sem tudta pontosan, hogy ki fizette az útját. Az elsőfokú bíróság arra kötelezte az I. rendű alperest, hogy az általa szerkesztett ....hu portálon az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül tegyen közzé 24 órán keresztül, önálló hírként az eredetivel azonos helyen és betűszedéssel a portál főoldalán egy felhívást „Helyreigazítás a „cikk címe" című cikk miatt" címmel, és azon keresztül jelentesse meg, illetve azzal egyidejűleg a portálon ...-án „cikk címe" címmel megjelent cikk címe alatt annak szövege előtt, míg a cikk a honlapon megtalálható, de legalább 30 napig, kommentár nélkül tegye közzé az alábbi közleményt: „Helyreigazítás: A portálunkon ...-án „cikk címe" címmel megjelent cikkben azt a valós tényt, hogy felperes neve, a ... országgyűlési képviselője hivatalos minőségében, a 2024-ben Budapesten megrendezni kívánt nyári olimpiai játékok pályázatának lebonyolítására létrehozott ... Kft. szervezésében, az olimpiai pályázat megvalósításának támogatására létrehozott ...nak tagjaként elutazott a 2016-os, ...ban megrendezett nyári olimpiai játékokra, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy ezen utazása olyan magánjellegű luxusút volt, amelyet a vagyonnyilatkozatában is fel kellene tüntetnie. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy felperes neve az olimpia valamennyi versenyére VIP-belépőt kapott, business osztályon repült ...ba, és ott luxusszálláson lakott." Kötelezte a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.800 forint perköltséget. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy külön felhívásra, a felhívásban megjelölt módon és időben fizessen meg a Magyar Államnak 36.000 forint feljegyzett eljárási illetéket. A kereset elbírálásánál felhívta a Magyarország Alaptörvényének B) cikk
(1)bekezdését, az Alaptörvény R) cikk
(1)bekezdését, IX. cikk
(2)és
(6)bekezdését, az Smtv. 4. §
(1)bekezdését, a Pp.
- és
- §-át,
- §
(1),
(2),
(3)bekezdését, a PK 12., 13.,
- és
- állásfoglalását. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a cikk lényegi mondanivalója, hogy a felperes magánszemélyként egy privát utazás keretében utazott el ...ba és vett részt a 2016-os nyári olimpiai rendezvényen. A cikk közli, hogy a felperes minimum 2 millió forintot kellett, hogy fizessen a 10 napos luxusútjáért, sőt ez a 2 millió forint meglehetősen alábecslés, mert a valós ár 2,5-3 millió forint körül lehetett. A cikk szerint tisztázatlan, hogy miből tellett erre a felperesnek, mivel a vagyonnyilatkozatában sem az útról, sem annak fedezetéről nem számolt be. Az írás kiemelte, a felperes az olimpia valamennyi versenyére VIP-belépőt kapott, business osztályon repült el ...ba, ott egy elegáns, nagyon drága luxusszálláson lakott. Az alpereseket terhelte annak bizonyítása, hogy a per tárgyát képező cikkekben a kijelentések a valóságnak megfelelnek, nem tüntették fel hamis színben a valóságot, illetve nem híresztelnek valótlan tényeket. Megállapította, hogy a felperes ... útjára nem magánemberként, hanem hivatalos minőségben, a 2024-ben Budapesten megrendezni kívánt nyári olimpiai játékok pályázatának lebonyolítására létrehozott ... Kft. szervezésében, pályázat megvalósításának támogatására létrehozott ...nak tagjaként egy delegációval utazott el. A felperes és a többi kiutazó sportdiplomata tehát elsősorban nem a versenyeket nézni ment ki az olimpiára, hanem a magyar pályázatot erősítendően azt reprezentálták, protokolláris eseményeken vettek részt, illetve tapasztalatokat gyűjtöttek arról, hogyan zajlik egy olimpia lebonyolítása. A feladataikba természetesen beletartozott sportesemények látogatása is. A fentiekből látszik, hogy a felperes az ...nak tagjaként a munkáját végezve volt ott az olimpián, vagyis nyilvánvalóan nem egy magánjellegű luxusutazáson vett részt, így az út finanszírozása nem saját zsebből történt. Erre tekintettel a felperesnek nyilvánvalóan nem kellett feltüntetnie vagyonnyilatkozatában sem az utazást, sem annak fedezetét. Az a körülmény, hogy a felperesnek az utazása és tartózkodása költségeit nem a saját pénzéből kellett fizetnie, továbbá az, hogy a felperesnek mint országgyűlési képviselőnek vagyonnyilatkozattételi kötelezettsége van, még nem jelenti azt, hogy sajtóhelyreigazításra alapot nem adó, egyszerű véleményként lehetne értékelni a cikk vonatkozó, sérelmezett tartalmát. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint nem értékelhető lényegtelen tévedésként, hogy a felperesnek nem volt az olimpia összes rendezvényére szóló belépője, nem a business osztályon utazott, nem egy nagyon drága, elegáns luxusszálláson lakott. A belépő, a business osztályon való utazás, illetve a drága, elegáns szállás kiemelésével az újságcikk pontosan ezen tartalmak lényeges voltát kívánta hangsúlyozni, alátámasztva a cikk fő mondanivalóját, vagyis azt, hogy nem lehet tudni miből tellett a felperesnek a több milliós privát luxusútra. Kiemelte, az I. rendű alperest lényegében azonos tartalom miatt a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.027/2019/
- számú ítélete korábban már sajtóhelyreigazításra kötelezte. Erre tekintettel az I. rendű alperest helyreigazító közlemény közzétételére kötelezte, amelynek meghatározásakor figyelemmel volt a PK
- állásfoglalásra. A perköltségről a Pp.
- §
(1)bekezdése, 499. §
(1)bekezdése, a le nem rótt illetékről a Pp. 101. §
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése alapján határozott. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az I. és II. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést. Ebben azt kérték, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján változtassa meg akként, hogy a közzétételre való kötelezést mellőzze. A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §
(3)bekezdés a), c) pontjára alapították. Az első sérelmezett közlés vonatkozásában továbbra is fenntartották az elsőfokú eljárás során az írásbeli ellenkérelemben részletesen kifejtett indokaikat. Álláspontjuk szerint tehát a perbeli cikk nem hamis látszatot kelt, hanem véleményt fogalmaz meg. Erre tekintettel pedig a sérelmezett közlés, mint vélemény helyreigazítás tárgya nem lehet. A fentiekre tekintettel kérték, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg. A felperes fellebbezési ellenkérelmében azt kérte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdés alapján, mint érdemben helyest hagyja helyben és kötelezze a II. rendű alperest a másodfokú eljárásban felmerült perköltség megfizetésére, amelynek összegét 9.525 forintban kérte megállapítani. Álláspontja szerint az elsőfokon eljárt törvényszék a perben a tényállást teljeskörűen feltárta, a feltárt bizonyítékokból pedig minden tekintetben okszerű következtetéseket levonva hozta meg az ítéletét, amelynek során sem anyagi, sem eljárásjogi jogszabályt nem sértett. A helyesen megállapított tényállásból az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetés nem vonható le, a feltárt tényeket okszerűen máshogyan nem lehet minősíteni. A bizonyítás eredményeként más módon sincs helye sem a tényállás módosításának, sem kiegészítésének, így az alperesek által megjelölt jogszabályok alapján a fellebbezés megalapozatlan, emiatt az elsőfokú ítélet helybenhagyásának, II. rendű alperes perköltség fizetésére kötelezésének van helye. A Pp. 371. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében a fellebbezésben meg kell jelölni az elsőfokú bíróság által a fellebbező fél által gondoltan elkövetett anyagi vagy eljárási jogszabálysértést jogszabályhely megjelölésével. Álláspontja szerint a fellebbezés érdemi elbírálásra nem alkalmas. Az alperesek a Pp. 369. §
(3)bekezdés c) pontja szerinti felülbírálati jogkör gyakorlására is indítványt tettek, itt nem lett volna mellőzhető azon jogszabály megjelölése, amelynek kapcsán az eltérő jogi következtetést levonni kérik az alperesek. Az alperesek azon érvelését, miszerint véleményt közöltek, az elsőfokú bíróság ítéletében már értékelte. Az alperesek feladata az lett volna, hogy az elsőfokú eljárásban általuk felhozottakkal szemben mutassanak rá, az miért nem helytálló. Az alperesek azonban semmilyen konkrétumot nem adnak elő az elsőfokú bíróság döntésével szembeni álláspontjuk alátámasztására. Ennek azért van jelentősége, mert a Pp. 371. §
(1)bekezdés c) pontja azt is megköveteli a fellebbezéssel szemben, hogy a másodfokú bírósághoz jogorvoslati kérelemmel forduló fél fejtse ki a gyakorolni kért felülbírálati jogkör alapjául szolgáló indokokat. Kiemelte, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 90. §
(1)bekezdése határozza meg, hogy az országgyűlési képviselőnek mit kell szerepeltetnie a vagyonnyilatkozatában. Nem vélemény kérdése tehát, hogy ott valamit fel kell-e tüntetni vagy sem. Az alpereseknek bizonyítania kellett volna az elsőfokú eljárás során, hogy a ... olimpiára egy hivatalos delegáció tagjaként, diplomataként, a munkáját végezve utazott el, az utat és a szállást nem ajándékba kapta. I. és II. rendű alperes azonban ezt nem vitatta, így pedig azt a tényt, hogy hivatalos minőségben megtett útja nem feltüntetendő a vagyonnyilatkozatban, annak fedezetéről sem kellett soha számot adni, cáfolni nem tudta. A Fővárosi Törvényszék döntése tehát nem tartalmaz jogszabálysértést, így a részbeni megváltoztatásának sem lehet helye, nem mellőzhető a rendelkező részből az alperesek által a fellebbezésben megjelölt rész sem. A fellebbezés részben alapos. Az I. és II. rendű alperes fellebbezése a Pp. 371. §
(1)bekezdés a)-d) pontjában foglalt minimális tartalmi követelményeknek megfelelt, mert ugyan eljárási szabálysértést nem jelölt meg, de lényegében visszautalt az elsőfokú eljárás során előadott anyagi jogi érvelésére. A fellebbezés érdemi elbírálásának ekként akadálya nem volt. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, a kereset elbírálása szempontjából relevanciával bíró jogszabályokat maradéktalanul felhívta, a másodfokú eljárás során a Pp. 369. §
(3)bekezdés a) pontja alapján bizonyítás eredményeképpen a tényállás módosításának, kiegészítésének indoka nem volt. A megállapított tényekből azonban a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 369. §
(3)bekezdés c) pont alapján részben eltérő jogi következtetéseket vont le az alábbi okokból. Az elsőfokú bíróságnak az irányadó PK
- számú állásfoglalásra is figyelemmel a közléseket a valós tartalmuk alapján, a szöveg belső összefüggései és a kialakult közfelfogás, az átlagolvasó értelmezése alapján kellett megítélni. Arról kellett állást foglalnia, hogy a cikk sérelmezett részletei az írás egészére figyelemmel tekinthetőek-e valótlan tényállításoknak, vagy a közlések véleménynyilvánításnak minősülnek. Ezt követően pedig arról kellett dönteni, hogy a tényállítások valósak-e, azokat az alperesek tudták-e bizonyítani, illetve ha a kifogásolt tartalom értékelést is magában foglaló tényállítás, annak van-e olyan ténybeli alapja, amely alapján a logika alapvető szabályainak sérelme nélkül az adott értékelést vagy következtetést is magában foglaló tényállítás megtehető. Figyelemmel kellett lenni továbbá arra, hogy a felperes politikus, a cikk témája pedig közügy, ekként a Ptk. 2:
- § értelmében a közügyek szabad megvitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben korlátozhatja. Értékelni kellett a 7/
- (III. 7.) AB határozatban és a 3/
- (IV.18.) AB határozatában foglaltakat, vagyis a közügyre vonatkozó véleménynyilvánítási szabadság kiemelt védelmét is. A felperes keresete szerint az I. rendű alperes a ...-án „cikk címe" címmel megjelent cikkben azt a valós tényt, hogy felperes neve a ... országgyűlési képviselője elutazott a 2016-os ...ban megrendezett nyári olimpiai játékokra, abban a hamis színben tüntette fel, hogy olyan út volt, amelyet fel kellett volna tüntetnie a vagyonnyilatkozatában. Az írás lényegi mondanivalója azonban nem az, hogy a felperesnek az utazását fel kellett volna tüntetnie a vagyonnyilatkozatban. Az I. rendű alperes a cikkben a felperes ... utazásának tényét szembeállítja vallott politikájával és azt firtatja, hogy a felperes a ... utazását vajon milyen anyagi forrásokból fedezte. A cikk felvezetőjében az I. rendű alperes valóban akként fogalmaz, hogy „a vagyonnyilatkozatában erről egy szó sincs". A cikk szerint a vagyonnyilatkozatnak azonban csak abból a szempontból van jelentősége, hogy annak tartalma az utazás jelentős költségeinek fedezésére nem szolgált kellő magyarázatul, a cikk állítása szerint a vagyonnyilatkozat a felperes életvitelével ellentétben áll, ami egyértelműen véleményként értékelhető. Az I. rendű alperes ilyen következtetés levonására ténybeli alappal rendelkezett, mert a ... utazás, továbbá a vagyonnyilatkozat tartalma is valós tény. Az I. rendű alperes felperes által sérelmezett közlése ekként sajtó-helyreigazítás tárgyát nem képezheti különös tekintettel a felperes Ptk. 2:
- §-ában foglalt magasabb tűrési kötelezettségére, a 7/
- (III. 7.) AB határozatban és a 3/
- (IV.18.) AB határozatában foglaltak alapján a közügyre vonatkozó véleménynyilvánítási szabadság kiemelt védelmére is. Nem támasztja alá a felperes keresetét ebből a szempontból a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.027/2019/
- számú ítélete sem, mert a másodfokú eljárás tárgyát ebben az eljárásban kizárólag a helyreigazítás módja, főoldalon történő megjelenése képezte, az elkövetett jogsértés tárgyában a Fővárosi Ítélőtáblának állást foglalnia nem kellett. Alaptalan azonban a fellebbezés a valótlan állításokkal összefüggésben előterjesztett keresetet illetően. A bizonyíthatósági teszt alapján nem kétséges annak állítása, hogy a felperes a versenyszámokra VIP-belépővel rendelkezett, business osztályon utazott, luxusszállodában lakott, bizonyítással igazolható, ekként tényállításnak tekinthető, ennek hiányában az elsőfokú bíróság helytálló döntéssel kötelezte az I. rendű alperest az említett valótlan tények helyreigazítására. A fent kifejtett indokok alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdés alapján részben megváltoztatta, a valóság hamis színben történő feltüntetésével összefüggő sajtó-helyreigazítás iránti keresetet elutasította. Ennek eredményeképpen az elsőfokú eljárás során a peres felek pernyertesség és pervesztesség aránya közötti különbség nem volt jelentős, ezért az ítélőtábla a Pp. 83. §
(2)bekezdés alapján a II. rendű alperes perköltség fizetési kötelezettségét mellőzte, kereseti illetékfizetési kötelezettségét 18.000 forintra leszállította, ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú eljárás során a perköltségről a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 83. §
(2)bekezdés alapján határozott akként, hogy egyik fél sem köteles perköltség megfizetésére. A le nem rótt fellebbezési illeték megfizetéséről a Pp. 102. §
(1)bekezdés és a Pp. 499. §
(1)bekezdés alapján döntött. Budapest,
- október
- Fermanné dr. Polák Zita s.k. a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró . Hegedűs Mária s.k. bíró