A határozat elvi tartalma: A terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítvány elbírálása és a megtámadott határozatok hatályában tartása. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.393/2019/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Székely Ákos, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- szeptember
- Az ügy tárgya: csalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): Első fok: Másodfok: Nyíregyházi Járásbíróság, 32.B.681/2013/60., ítélet, tárgyalás,
- március
- Nyíregyházi Törvényszék, 2.Bf.593/2016/15., ítélet, nyilvános ülés,
- június
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyíregyházi Járásbíróság 32.B.681/2013/
- számú, illetőleg a Nyíregyházi Törvényszék 2.Bf.593/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Nyíregyházi Járásbíróság a
- március
- napján kihirdetett 32.B.681/2013/
- számú ítéletével a terheltet 3 rendbeli csalás bűntette [Btk.
- §
(1),
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpont,
(5)bekezdés b) pont] és 2 rendbeli csalás bűntette [Btk. 373. §
(1),
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpont,
(4)bekezdés b) pont] miatt halmazati büntetésül 5 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés fele részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte a Nyíregyházi Városi Bíróság B.668/2009/
- számú ítéletével kiszabott 1 év fogházbüntetés és a B.79/2008/
- számú ítéletével kiszabott 1 év 6 hónap börtönbüntetés végrehajtását. Rendelkezett a járulékos kérdésekről. A Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- június
- napján meghozott 2.Bf.593/2016/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 4 év 4 hónapra, a végrehajtási fokozatát fogházra enyhítette. Mellőzte a Nyíregyházi Városi Bíróság B.668/2009/
- számú ítéletével, továbbá a B.79/2008/
- számú ítéletével kiszabott szabadságvesztés büntetések végrehajtásának elrendelését. Rendelkezett a járulékos kérdésekről. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. II. [3] [4] [5] [6] [7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, mivel álláspontja szerint a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, hivatkozott a korábbi Be. (
- évi XIX. törvény)
- §
(1)bekezdés a) pontjára, és a terhelt felmentését kérte. Indokai szerint a bíróság a megállapított tényállásból téves jogi következtetéssel állapította meg a terhelt csalási szándékát. Részletesen kifejtett álláspontja szerint a terheltnek az adásvételi szerződések megkötésének időpontjában szándékában állt a kérdéses ingatlanok tehermentesítése, erre reális lehetősége volt, miként a kölcsönszerződés esetében a kölcsön felvételekor fennállt a lehetősége a kölcsön visszafizetésére. Az ügyészi átiratban írtak kapcsán kifejtette, hogy az indítványban a megállapított tényállásból levont jogi következtetést kifogásolja, amely kapcsán az anyagi jogi szabálysértés megállapítható. Hivatkozott továbbá a 3/
- Büntető jogegységi határozat
- és
- pontjában írt megállapításokra. A védő mindezek alapján a terhelt felmentését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség BF.480/2019/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta. Kifejtette, hogy a védő a felülvizsgálati indítványban a jogerős tényállás megállapításait támadta, az abban rögzített tudati tényeket, amelyek azonban nem a jogi értékelés részei, hanem a bíróság ténymegállapító tevékenységének az eredményei. A védő a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállásban rögzítettekkel ellentétes tényeket állított, amellyel a bíróság ténymegállapító, mérlegelő tevékenységét kifogásolta, ez azonban törvényben kizárt. Mindezek alapján a felülvizsgálati indítvány elutasítását indítványozta. III. [8] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [9] A védő felülvizsgálati indítványa nem alapos. [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 648. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [11] A Be. 650. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [12] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [13] A védő indítványában a korábbi Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontjára hivatkozott, amely a hatályos Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja szerinti felülvizsgálati oknak felel meg. Ekként felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. [14] A védő arra hivatkozott, hogy a bíróság téves jogi következtetéssel állapította meg azt, hogy a szerződések megkötésének időpontjában nem állt a terhelt szándékában a kérdéses ingatlanok tehermentesítése és erre reális lehetősége sem volt; továbbá azt, hogy a kölcsönszerződés esetében már a kölcsön felvételekor arra irányult a terhelt szándéka, hogy a kölcsön összegét nem fizeti vissza, és erre szintén nem volt reális lehetősége. Ennek kapcsán alapvetően a bíróság ténymegállapító és mérlegelő tevékenységét vitatta eltérő tényállás megállapítását célozva, ugyanis olyan tényeket, amelyekből a terhelt jóhiszemű eljárása következne, a tényállás nem tartalmaz. [15] Ellenkezőleg, a terheltnek sem reális lehetősége, sem valós szándéka nem volt a szerződés szerinti módon felhasználni az átvett összegeket, ez nem is történt meg, az ezt megalapozó tényeket a bíróságok a jogerős tényállásban részletesen rögzítették. Ezen ténybeliség ellenében a terhelt ellenkező szándékára hivatkozás önmagában eredményre nem vezet. [16] Nem helytálló a védőnek a jelen ügy kapcsán a 3/2009. Büntető jogegységi határozatra történő utalása. A jogegységi határozat ugyanis a hitelintézetek megtévesztésével igényelt és megszerzett pénzkölcsönök kapcsán foglalt állást a csalás bűntette minősítésének egyes kérdéseiről. Jelen ügyben azonban nem erről volt szó. A terhelt és a sértettek közötti (adásvételi) szerződések szerint az adásvétel tárgyát képező ingatlanok tehermentesítésére kellett volna felhasználni a sértettek által átadott pénzösszeget, miként a kérdéses kölcsön összeget is, a megtévesztés és a károkozás e vonatkozásban történt. [17] A felülvizsgálatban irányadó tényállás megállapításai, a terhelti megtévesztő magatartás, rosszhiszemű eljárás, a károkozás ténybeli alapjai, úgy a külső, mint a belső történések (tudati tények) egyértelműek, ekként a bíróság törvényesen minősítette a terhelt cselekményeit, így a felülvizsgálati indítvány alaptalan. [18] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta. IV. [19] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [20] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- szeptember
- Dr. Székely Ákos s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző