A határozat elvi tartalma: A III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványának elbírálása, és a megtámadott határozatok hatályában fenntartása. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.464/2019/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- október
- Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt(ek): III. rendű Első fok: Másodfok: Kisvárdai Járásbíróság, 1.Fk.385/2015/74., ítélet, tárgyalás,
- november
- Nyíregyházi Törvényszék, 3.Fkf.977/2016/4., ítélet, nyilvános ülés,
- március
- Az indítvány előterjesztője: a III. rendű terhelt Az indítvány iránya: a III. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az embercsempészés bűntette miatt I. rendű és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a III. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kisvárdai Járásbíróság 1.Fk.385/2015/
- számú, illetőleg a Nyíregyházi Törvényszék 3.Fkf.977/2016/
- számú ítéletét a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Kisvárdai Járásbíróság a
- november
- napján kihirdetett 1.Fk.385/2015/
- számú ítéletével a III. rendű terheltet társtettesként elkövetett embercsempészés bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés d) pont] miatt mint bűnszervezetben elkövetőt 6 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- március
- napján meghozott 3.Fkf.977/2016/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet a III. rendű terhelt vonatkozásában járulékos kérdésekben változtatta meg, egyebekben helybenhagyta. II. [3] [4] [5] [6] [7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a III. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt arra hivatkozva, hogy a bíróság törvénysértően minősítette a cselekményt embercsempészés bűntettének, tévesen állapította meg a bűnszervezetben elkövetést, illetve az üzletszerűséget, így a kiszabott büntetés törvénysértő. Álláspontja szerint a cselekménye jogellenes tartózkodás elősegítésének vétségét valósította meg. Indokai szerint az ítélet hiányos és megalapozatlan, nem bizonyított, hogy a terheltek egymással kapcsolatot tartottak volna, nem állapítható meg, hogy a migránsokat kik kísérték az ingatlanához, egyetlen cselekmény nem bizonyítja az üzletszerűséget. Ezért a minősítés megváltoztatását és a büntetés enyhítését kérte. A Legfőbb Ügyészség Fk.BF.544/2019/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a III. rendű terheltnek a tényállás hiányosságára, megalapozatlanságára hivatkozása a történeti tényállásban szereplő tényekkel ellentétes állítás, az irányadó tényállást támadó, ezért a felülvizsgálati indítvány ezen részében törvényben kizárt. A jogerős tényállás a bűnszervezetben történő elkövetés valamennyi ismérvét tartalmazza, miként az üzletszerű elkövetés megállapítására alapot adó tényeket is. Ekként a III. rendű terhelt indítványa e vonatkozásban alaptalan. Jogszabálysértés hiányában a kiszabott büntetés önálló vizsgálatára felülvizsgálatban nincs törvényes lehetőség. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat a III. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. III. [8] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [9] A III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 648. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [11] A Be. 650. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [12] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [13] Ehhez képest a III. rendű terhelt részben a tényállás hiányosságát, megalapozatlanságát kifogásolta, ekként a felülvizsgálatban irányadó jogerős tényállás megalapozottságát támadta. Felülvizsgálati eljárásban erre nincs lehetőség, az indítvány e részében törvényben kizárt. [14] A III. rendű terhelt sérelmezte a bűnszervezetben, valamint az üzletszerűen történő elkövetés megállapítását, továbbá a cselekmény embercsempészés bűntettekénti minősítését, és az így kiszabott büntetés mértékét. [15] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki a bíróság törvénysértő büntetést. [16] A jogerős tényállás lényege szerint a III. rendű terhelt (és társai) haszonszerzési céllal több személynek nyújtott segítséget Magyarország államhatárának illegális átlépéséhez. A III. rendű terhelt ennek érdekében kapcsolatot tartott ismeretlen külföldi állampolgárságú személlyel, megkereste terhelt-társait, hogy a cselekmény elkövetésében segédkezzenek, részükre mobiltelefont biztosított, őket az elkövetés helyszínére szállította. A terheltek feladata volt, hogy az ismeretlen személyek által Magyarország területére juttatott migráns személyeket kísérjék, a III. rendű terhelt által e célra fenntartott ingatlanán elhelyezzék („sétáltatás és pihentetés"), figyelő tevékenységet lássanak el, majd az Ausztriába, illetve Nyugat-Európa más országaiba történő továbbhaladásukat elősegítsék. [17] Ennek megfelelően 2014. augusztus 4-én a hajnali órákban a terheltek a folyó gátján, a 348. határjel közelében segítséget nyújtottak 11 fő külföldi állampolgárságú migráns személy Magyarország területére meg nem engedett módon történő átlépéséhez. A migránsok több hónappal ezt megelőzően indultak, és ismeretlen embercsempészek segítségével jutottak Magyarországra, amely útért 44.000 USD-t fizettek ki családonként. A határig több országon keresztül ismeretlen személyek segítségével utaztak, majd a folyón csónakkal szállították át őket Magyarország területére, ahol a terheltek közül hárman vártak rájuk és kísérték további terhelt-társaikkal gyalogosan a III. rendű terhelt által erre a célra fenntartott ingatlanhoz, biztosítva az útvonalat is, miközben a kísérők (öt terhelt) mobiltelefonon tartották a kapcsolatot egymással. [18] A cselekmény során a III. rendű terhelt ismeretlen társaival tartotta a kapcsolatot, a többi terhelttársa figyelő és felvezető, továbbá kísérő feladatokat látott el, majd az ingatlanra történő megérkezésüket követően kb. 20 perc elteltével velük szemben rendőri intézkedésre került sor és a terhelteket, illetve a migráns személyeket az ingatlanon elfogták. [19] Töretlen az ítélkezési gyakorlat, hogy a felülvizsgálatban irányadó tényálláshoz tartoznak mindazon történeti tények, amelyeket az ítéletben megállapítottak, függetlenül attól, hogy ítéletszerkesztési hiba folytán nem a történeti tényállásban kerültek leírásra, hanem az indokolás más részében, így a bizonyítékok értékelése vagy a jogi indokolás körében. Ekként az elsőfokú bíróság tényként állapította meg azt is, hogy a III. rendű terhelt ingatlanán éjjellátó készülék, SIM-kártyák, tartók, mobiltelefonok, valamint az általa kizárólagosan használt szobából 750.000 forint készpénz került feltalálásra (lefoglalásra), továbbá azt, hogy a terheltek valamennyien a migráns személyekkel együtt ugyanazon ingatlanon tartózkodtak az elfogásukkor. [20] Ezen tényállás alapján a III. rendű terhelt cselekményének embercsempészés bűntettekénti minősítése törvényes, a III. rendű terhelt eltérő minősítésre vonatkozó érvelése alaptalan. [21] Az embercsempészés bűntette és a III. rendű terhelt által hivatkozott jogellenes tartózkodás elősegítése vétsége egyaránt sui generis részesi bűncselekmény, elkövetési magatartásuk a segítségnyújtás, amely ekként tettesi cselekmény. Elhatárolásuk lényegi ismérve, hogy a jogellenes tartózkodás elősegítése esetén a segítségnyújtás kizárólag a jogellenes (jelen ügyben belföldi) tartózkodáshoz, míg embercsempészésnél az államhatár jogszabályi rendelkezés megszegésével történő átlépéséhez kapcsolódik. [22] A jogerős tényállás mellett azonban a jogellenes tartózkodás elősegítésének vétsége fel sem merülhet. Az irányadó tényállás lényege szerint ugyanis a III. rendű terhelt egyértelműen tudott arról, hogy a migráns személyeket ismeretlen külföldi állampolgárságú személyek juttatták át illegálisan a határon, azaz meg nem engedett módon léptek be az ország területére, továbbá azzal is tisztában volt, hogy a migránsok célja Nyugat-Európa országaiba történő illegális bevándorlás volt. A III. rendű terhelt és társai feladata mindezen körülmények ismeretében az ország területére jogellenesen átjuttatott személyek menet közbeni elszállásolása, ellátása, kísérése volt, amely megfelel az engedély nélküli határátlépéshez nyújtott segítségnek. [23] A Be. 659. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [24] Ehhez képest az elbíráláskori (és elkövetéskori) Btk. 459. §
(1)bekezdés
- pontja szerint bűnszervezet három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, melynek célja öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. [25] Az elkövetőnek a bűnszervezetben elkövetést átfogó tudattartalmára vont következtetés alapja, hogy a törvény a bűnszervezet külső, tárgyi jellegű ismérveit határozza meg, amelyek kívülálló számára is felismerhetőek. Ehhez képest az elkövető tudatának arra kell kiterjednie, hogy a bűnszervezet tárgyi sajátosságainak ismeretében annak „működéséhez" csatlakozik, illetve annak keretében cselekszik. [26] A bűnszervezetben elkövetés akkor válik egyértelműen felismerhetővé, amikor a többi feltétel mellett a bűncselekményre irányultság is megjelenik. Ehhez képest a tárgyi, külső körülmények alapulvételével vonható következtetés arra, hogy - a III. rendű terhelt tisztában volt azzal, hogy magatartása nem elszigetelt, hanem másokéval összehangolt, - a bűnszervezet hosszabb időre szervezett, amelynek szempontjából közömbös, hogy abban ki, mennyi ideig vesz részt. [27] Az összehangolt működés a bűnszervezet - jelen ügyben hatályos - fogalmi ismérve, amely tartalmát tekintve a benne cselekvő személyek egymást erősítő hatása. Az összehangoltság meglétének azonban nem feltétele a más cselekvő kilétének ismerete, a bűnszervezeten belüli közvetlen, illetve személyes kapcsolat, a törvény ezt nem kívánja meg. [28] A hosszabb időre szervezettség szempontjából pedig közömbös, hogy az elkövetők milyen időtartamon keresztül vettek részt a bűnszervezet működésében. Jelentősége annak van, hogy a tervbe vett bűncselekmény elkövetésén kívül a bűncselekmények elkövetését célzó csoport kialakulására, működésének összehangolására is történik a vállalkozás. E törvényi feltétel lényege a szervezettség fokmérője, és megléte nem feltétlen köthető valamely időtartam elteltéhez. [29] Az elkövetőnek, így a III. rendű terheltnek sem kell feltétlenül ismernie, hogy melyek a bűnszervezet létrejöttének körülményei, elégséges, ha a bűnszervezet tárgyi értelemben vett és előbb ismertetett sajátosságainak az ismeretében csatlakozik cselekményével a szervezet tevékenységéhez. [30] Erre a jogi - és tudattartalomra vont - következtetésre alapot ad, ha az elkövetési magatartások egymást kiegészítő jellegűek, és azok kapcsolódása a célzott és végrehajtott bűncselekményhez kölcsönös, az adott tényállásszerű elkövetési magatartás keretei közé illeszkedő cselekmény más személy előző cselekményéhez társul, avagy a célzott bűncselekmény megvalósulásához további láncolatos tevékenységet feltételez. [31] Az irányadó tényállás alapján a III. rendű terhelt tudta, hogy cselekménye egy jól bejáratott mechanizmushoz kapcsolódó, melynek iránya külföldről Magyarországon át külföldre vezető, több országot is érintő. Következésképpen a III. rendű terhelt embercsempészésre irányuló, azt megvalósító cselekményével, azaz az államhatárnak más által, a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítségnyújtással, a tényállás szerinti külföldi állampolgárok több országon keresztül történő utaztatását megszervező, haszon érdekében tevékenykedő, összehangoltan működő, munkamegosztáson alapuló bűnszervezethez kapcsolódott. [32] A III. rendű terhelt a bűnszervezet magyarországi tagjaként tevékenykedett, a cselekvősége e körben nem egyszerű végrehajtói, hanem szervezői, irányítói volt. [33] Mindezek alapján a III. rendű terhelt cselekménye megalapozza a bűnszervezetben elkövetést, annak megállapítása a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos büntető anyagi jog szabályainak megfelelő. [34] A Btk.
- §
(1)bekezdés
- pontja szerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Az üzletszerű elkövetés, a rendszeres haszonszerzésre irányuló törekvés egyszeri elkövetés és nem csupán saját vagyon gyarapodása esetén is megállapítható. A jogerős tényállás szerint ugyanis a III. rendű terhelt anyagi ellenszolgáltatásért a terhére rótt bűncselekmény többszöri elkövetésére berendezkedett, ennek érdekében a megfelelő hátteret biztosította, nem csak a saját, hanem társai haszna végett is cselekedett, ekként a bíróságok által e körben is kimerítően felsorolt érvek helytállóak, a cselekmény üzletszerűen elkövetettként minősül. [35] Fentiekre tekintettel a III. rendű terhelt által elkövetett bűncselekmény minősítése törvényes, a helyes minősítéshez kapcsolódó törvényi keretek között kiszabott büntetés pedig nem törvénysértő, a felülvizsgálati indítvány így e vonatkozásban alaptalan. [36] Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek felülvizsgálatára a Be.
- §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [37] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [38] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- október
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző