Kfv.37763/2018/9 – Kúria

(4)bekezdése nem követeli meg különálló letéti szerződés megkötését. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv. IV. 37.763/2018/

1. A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, . Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. Csitos Eszter ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Vida Mária jogtanácsos A per tárgya: gépjármű forgalomból határozat felülvizsgálata kivonása tárgyában hozott A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
2. K.
3. 625/2017/
4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
5. K.
6. 625/2017/
7. számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 30 000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; - kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70 000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A M. Bank Zrt. (a továbbiakban: Bank)
8. május 4-én az ...forgalmi rendszámú, Skoda gyártmányú, IZ típusú jármű finanszírozása céljából kölcsönszerződést és hatályában felfüggesztett fedezeti adásvételi szerződést kötött a felperessel. A kölcsönszerződés rögzítette, hogy a gépjármű törzskönyv jogosultja a pénzintézet. Az adásvételi szerződés
9. pontja szerint a felperes részére a M. Bank Zrt., mint finanszírozó a birtokában lévő törzskönyvet akkor adja ki, ha az adós (felperes) valamennyi tartozását maradéktalanul kiegyenlíti. A felperes a kölcsönszerződésben vállalt kötelezettségének nem tett eleget, ezért a pénzintézet
10. június 25-én a szerződést azonnali hatállyal felmondta, majd meghatalmazott képviselője, a T. P. Kft. ügyvezetője útján
11. szeptember 8-án beadvánnyal fordult az alperes Kecskeméti Járási Hivatalához (a továbbiakban: elsőfokú közlekedési igazgatási hatóság), melyben a jármű forgalomból történő ideiglenes (6 hónap) kivonását kérte. [2] Az elsőfokú közlekedési igazgatási hatóság a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/
12. (XII. 28.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
13. §

(1)bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva a kérelem beérkeztétől számított nyolc napon belül a felperes értesítésének mellőzésével meghozott BK-05KAB2/13285-2/

1. számú határozatában a felperes tulajdonos - üzembentartó nevén nyilvántartott ... forgalmi rendszámú gépjárművet a forgalomból hat hónapi időtartamra ideiglenesen kivonta. [3] A felperes fellebbezése alapján eljáró alperes a
2. október 20án kelt BK/TH/5680-2/
3. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú közlekedési igazgatási hatóságnak kizárólag azt kellett vizsgálnia a kérelem kapcsán, hogy a kérelmező ügyfélnek minősül-e és a törzskönyv feletti rendelkezés jogát megalapozó okirat a hatóság rendelkezésére áll-e. A Bank kérelme mellékleteként benyújtotta a hatóság a felperessel kötött kölcsönszerződés és adásvételi szerződés másolatát. Az alperes a vizsgálat során megállapította, hogy a kölcsönszerződés egyedi része kizárólag az Általános Szerződési Feltételekkel (a továbbiakban: ÁSZF) együtt érvényes. A felperes a kölcsönszerződés aláírásával igazolta az ÁSZF átvételét és megértését. A kölcsönszerződés
4. pontja és az ÁSZF
5. pontja az alperes szerint azt a megállapodást támasztja alá, hogy a kölcsönszerződésből eredő tartozás maradéktalan kiegyenlítéséig kizárólag a finanszírozó jogosult a törzskönyv feletti rendelkezésre. A törzskönyv jogszerű birtokban tartását a pénzintézet az okirat másolatával is igazolta. Az alperes álláspontja szerint a Korm. rendelet
6. §

(4)bekezdése alapján a Bank a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfélnek minősül, akinek kérelme alapján az ideiglenes forgalomba történő kivonásról az elsőfokú közlekedési igazgatási hatóságnak határoznia kellett. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. [5] Keresetét azzal indokolta, hogy az alperes a Korm. rendelet 100. §

(4)bekezdésében megjelölt rendelkezés ellenére vizsgálat és bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül, a kontradiktórius eljárás szabályait mellőzve hozta meg határozatát, így az mind eljárásjogi, mind anyagi jogi jogszabálysértéssel meghozott döntés. Kifogásolta, hogy a hatóság nem vizsgálta meg a kérelmező ügyféli minőségét és nem hívta fel az aláírási címpéldány csatolására. Nem szerezte be továbbá az ÁSZF-et és a letéti szerződést, ezért megalapozatlanul döntött az ügyben. [6] Álláspontja szerint a Korm. rendelet 100. §

(4)bekezdése kifejezetten letéthez köti a rendelkezési jogot. A BH

2. és BH
4. számú jogesetekre utalással előadta, hogy a gépjármű törzskönyv birtokban tartására vonatkozó jogosultság kikötése önálló biztosítékul csak abban az esetben jogszerű, ha az a kölcsönszerződésből, illetve a szerződés részévé váló általános szerződési feltételekből egyértelműen kitűnik. Önmagában annak rögzítése, hogy a hitelező a kölcsönszerződésből fakadó kölcsönbe vevői kötelezettségének maradéktalan teljesítése esetén köteles a gépjármű törzskönyvét az adós részére kiadni, nem minősül ilyen kikötésnek. Utalt a felperes arra is, hogy a kölcsönszerződés létre nem jötte/érvénytelensége megállapítása iránt peres eljárást kezdeményezett a Bankkal szemben. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte a határozatban foglalt indokok alapján. Hangsúlyozta, hogy a felperes a pénzügyi követelés biztosítékaként helyezte a banknál letétbe a gépjármű törzskönyvét, ezért a kérelmező a gépjármű törzskönyvével jogszerűen rendelkező ügyfélnek minősül. E körben utalt a Kúria Pfv.I.
5. 202/2015/
6. számú ítéletére. Az elsőfokú ítélet [7] A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
7. március 8-án meghozott 14.K.
8. 625/2017/
9. számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. [8] A bíróság elsőként azt állapította meg, hogy a finanszírozó Bank képviseletében a fenti társaság ügyvezetője a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
10. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
11. §

(1)bekezdése és 40/A. §-a

(1)bekezdése alapján a kérelem előterjesztésére jogosult volt, meghatalmazását szabályszerűen igazolta. Jogosultságát nem vonja kétségbe az a körülmény, hogy a meghatalmazáson teljes aláírást, míg a kérelemben rövidített aláírást alkalmazott. [9] A bíróság ezt követően azt vizsgálta meg, hogy fennállnak-e a forgalomból történő kivonás jogszabályi feltételei, a kérelem mellékletét képező iratok alapján a pénzintézet a törzskönyv jogszerű birtokosának tekinthető-e a Korm. rendelet 100. §

(4)bekezdése alapján. Ennek kapcsán rögzítette, hogy a kölcsönszerződés alapján a felperes pénzügyi követelés fejében helyezte letétbe a törzskönyvet a finanszírozó banknál. A rendelkezési jogot megalapozó okirat alapján a finanszírozó Bank vált a törzskönyv által megtestesített jogok jogosultjává. A felperes és a pénzintézet közötti polgárjogi jogviszony alapján a pénzintézet jogosultsága a törzskönyv őrzésére mindaddig kiterjed, amíg a felperes a kölcsönszerződésből eredő kötelezettségének eleget nem tesz. Mivel a kérelem mellékletét képezte a kölcsönszerződés azonnali hatállyal történő felmondásáról szóló okirat is, annak figyelembevételével a bíróság úgy ítélte meg, hogy a Bank jogosultsága nemcsak a törzskönyv őrzésére, hanem az azzal való rendelkezésre is kiterjed. [10] A bíróság hangsúlyozta, hogy az alperes csak arra rendelkezett hatáskörrel, hogy közlekedési igazgatási szempontból értékelje a kérelemben foglaltakat. Mivel a Korm. rendelet 100. §

(4)bekezdése alapján a Bankot a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfélnek kellett tekinteni, a kérelme teljesítése jogszerűen nem volt mellőzhető. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. [12] Álláspontja szerint az "ügyfél" minősítés körében az alperes és a bíróság is elmulasztotta vizsgálni a meghatalmazás jogszerűségét, nem ellenőrizte az aláírók cégjegyzése való jogosultságát. [13] A jogerős ítélet iratellenesen hivatkozik a kölcsönszerződés

1. oldalának negyedik bekezdésére, az ugyanis nem rendelkezik törzskönyvvel való jogszerű rendelkezésről. Azt is iratellenesen rögzítette a bíróság, hogy "a felek egyező előadása szerint a törzskönyv birtokosa jelenleg a pénzintézet", mivel a keresetlevélben éppen azt hangsúlyozta, hogy a hatóság kontradiktórius eljárást nem folytatott le. [14] A felperes érvelése szerint a törzskönyv azon okból van a Bank birtokában, hogy egy esetleges szerződésszegés esetén a gépjárművet az adós ne tudja eladni, nem pedig azért, hogy a pénzintézet a tulajdonos rendelkezési jogát alkalomszerűen korlátozza. A pénzintézetet a törzskönyv feletti rendelkezés csak akkor illeti meg, ha erről a fogyasztóval kötött letéti szerződésben külön megállapodott. Erre vonatkozó kifejezett megállapodás hiányában a kérelmet el kellett volna utasítani. Ahogyan arról sincs szerződéses kikötés, hogy a pénzintézetnek a szerződés felmondását követően többlet jogosultsága keletkezne. [15] Álláspontja szerint a hatóságnak nincs hatásköre a szerződéssel kapcsolatos jogértelmezésre, kizárólag arra terjedhet ki a vizsgálat, hogy létezik-e olyan letéti vagy egyéb szerződés, amelyből kétséget kizáróan megállapítható a Bankot megillető, a Korm. rendelet
2. §

(4)bekezdésében előírt törzskönyv feletti rendelkezési jog. Amennyiben mégis jogosult lenne önálló jogértelmezésre, úgy minimális követelmény a teljes tényfeltárás és a kontradiktórius eljárás lefolytatása. Az Alaptörvény M cikk

(2)bekezdésére figyelemmel az sem engedhető meg, hogy a hatóság a fokozottan védendő fogyasztó vagyonának hátrányára, a fogyasztó által alá sem írt általános szerződési feltételekből "szemezget" és kiterjesztő jogértelmezést folytat le abban a körben, hogy mikor minősül a rendelkezés gyakorlása jogszerűnek. Különösen jogsértő az ilyen eljárás, ha a hatóság a Ket. 29. §

(1a)bekezdése szerinti "sommás eljárás" keretein belül hozza meg döntését anélkül, hogy a tényállást teljes körűen tisztázta volna, holott ellenérdekű fél van az eljárásban. Az elsőfokú bíróság ezen eljárásjogi jogszabálysértés vonatkozásában is elmulasztotta indokolási kötelezettségét. [16] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet terjesztett elő, melyben a felülvizsgálati kérelem „elutasítását" kérte korábbi nyilatkozatai fenntartásával. Kiemelte, hogy nem a Ket. 29. §

(1a)bekezdése szerinti sommás eljárást folytatott le. Az ügyben 8 napon belül döntött, mely esetben a Ket. 29. §

(4)bekezdés b) pontja és a 71/A. §

(6)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)alpontja alapján jogszerűen mellőzte a felperes értesítését az eljárás megindításáról. Ezt jogszabálysértésként a felperes keresetében nem jelölte meg, ezért a bíróságnak ebben a kérdésben nem kellett döntést hozni. A pénzintézet törzskönyvvel való rendelkezési joga a Korm. rendelet 100. § rendelkezésein alapul. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [18] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 272. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül, így abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az elsőfokú bíróság a Korm. rendelet 100. §

(4)bekezdésének értelmezése során helytállóan vonta le-e azt a következtetést, hogy a kérelmező pénzintézetet törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfélnek kell tekinteni, akinek kérelmére az alperes jogszerűen rendelte el a gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonását. [19] A felülvizsgálati kérelemben foglaltak vonatkozásában a Kúria az alábbiakat állapította meg. [20] A Bank az alperesi eljárásban meghatalmazott útján járt el. Iratellenes a felülvizsgálati kérelem azon állítása, hogy az alperes és a bíróság nem vizsgálta a kérelmező meghatalmazottjának eljárási jogosultságát, ennek során a kérelem mellékleteként csatolt meghatalmazást aláírók cégjegyzésre való jogosultságát. A felperes e tényállítását a cégnyilvántartás adatai nem támasztották alá. [21] A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény ( a továbbiakban: Ctv.) 10. §

(2)bekezdése alapján a cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok - ideértve az elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá átalakított cégiratokat is - teljes körűen nyilvánosak. A 22. §

(1)bekezdés értelmében a cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. [22] A cégjegyzék tartalmazza a gazdasági társaságok képviseletére jogosult személy(ek) nevét és személyes adatait [Ctv. 24. §

(1)bekezdés h) pontja], ezért annak igazolása, hogy a meghatalmazottként eljáró gazdasági társaság nevében annak képviseletére jogosult személy jár el, külön okirati bizonyítást nem igényel. A Ket. 36. §

(2)bekezdése előírja, hogy az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. [23] A kérelem mellékletét képezte a teljes bizonyító erejű magánokirat követelményének mindenben megfelelő meghatalmazás. A meghatalmazást a meghatalmazott törvényes képviselőjeként aláíró ügyvezető személyi igazolványának és lakcímkártyát másolatával igazolta az azonosításához szükséges adatokat, ezért az "ügyféli" minőség megállapításához valamennyi adat az alperes és a bíróság rendelkezésére állt. A meghatalmazáson szereplő aláírása láthatóan megegyezett az ügyvezető személyigazolványán szereplő névaláírással, ezért annak hitelessége nem kérdőjelezhető meg. A személyi igazolvány és az aláírási címpéldány bizonyító ereje e vonatkozásban egyenértékű. A jogerős ítélet ezért helytállóan rögzítette, hogy a kérelem a finanszírozó Banktól, mint meghatalmazótól származott. [24] Az elsőfokú bíróság a továbbiakban a közigazgatási hatóság döntésének jogszerűségét az anyagi jogi szabályok alapján vizsgálta, melynek során levont következtetései helytállóak, azt a Kúria az alábbiak kiemelésével osztja. [25] A Korm. rendelet 100. §

(3)bekezdése értelmében, annak kérelmére, akinek jogerős ideiglenes hagyatékátadó végzéssel a járművet átadták, továbbá, ha a gépjármű tulajdonosa, üzemben tartója és a gépjármű törzskönyvével jogszerűen rendelkező érintett nem ugyanaz a személy, a tulajdonos, az üzemben tartó vagy az törzskönyvvel jogszerűen rendelkező más ügyfél kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásáról, meghosszabbításáról és forgalomba történő visszahelyezésről határozatot hoz. Ugyanezen §

(4)bekezdése alapján törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfélnek kell tekinteni a pénzügyi intézményeket, a gépjármű kereskedőket, a zálogjogosultat, vagy más olyan természetes személy, gazdálkodó szervezetet, akinél/ amelynél a törzskönyvet a jármű tulajdonosa pénzügyi követelés fejében letétbe helyezte, ha ez a rendelkezési jogot megalapozó okiratból megállapítható. [26] A Kúria megállapította, hogy a tényállás szempontjából jelentős tényező volt, hogy a felperes kölcsönszerződést kötött. A pénzintézet által becsatolt iratok (kölcsönszerződés, opciós jog bejegyzése iránti kérelem, valamint nyilatkozat a gépjármű törzskönyv jogosultjáról, a kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondása, adásvételi szerződés) alapján nem volt kétséges, hogy a gépjármű törzskönyvét a pénzintézet jogszerűen tartja birtokában a tartozás fennállása alatt, annak kiegyenlítéséig. A birtokban tartás tényét a pénzintézet a Gépjárművek Országos Nyilvántartásában rögzített bejegyzésen kívül a felpereshez

1. augusztus 24-én intézett levelével is igazolta a hatósági eljárásban, melyben a felperes kérésére megküldte a gépjármű törzskönyvének másolatát. A felperes felülvizsgálati kérelmében is elismeri, hogy "a fogyasztó nyilván tudomással bírt arról, miszerint a kölcsönszerződésből kiegyenlítéséig a Bank jogosult őrzésére". eredő tartozás maradéktalan a törzskönyv átvételére és [27] A felülvizsgálati kérelem érvelése szerint a törzskönyv csak azon okból van a Bank birtokában, hogy a kölcsönszerződés biztosítékát képező gépjárművet az adós ne tudja eladni, nem pedig azért, hogy a tulajdonos rendelkezési jogát a törzskönyv birtokosa alkalomszerűen korlátozza. [28] A Kúria a felperes fenti jogértelmezését a tekintetben osztja, hogy a Korm. rendelet
2. §

(4)bekezdése alapján törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfélnek csak azt lehet tekinteni, akinél a jármű tulajdonosa pénzügyi követelés fejében, azaz a követelés biztosítékaként helyezte letétbe a törzskönyvet, feltéve, ha erről a felek a törzskönyv felett rendelkezési jogot is megalapozó okiratban így állapodtak meg. [29] Jelen esetben a szerződő felek által aláírt kölcsönszerződés utolsó bekezdése azonban rögzíti, hogy "a jelen kölcsönszerződés egyedi része kizárólag az MCSK-0701 számú Általános Szerződési Feltételekkel - illetve esetleges módosításával - együtt érvényes, amelynek a vételi jogos és az adásvételi szerződéssel együtt történő átvétele megértését az adós ezen szerződés aláírásával is igazolja." A felperes tehát azzal, hogy a kölcsönszerződés egyedi részét aláírta, azt is elfogadta, hogy az ÁSZF a szerződés részévé vált, ezért annak rendelkezéseit az alperes jogosult volt figyelembe venni a Korm. rendelet 100. §

(4)bekezdésének alkalmazása során. [30] A Kúria nyomatékkal emeli ki, hogy az alperes és az elsőfokú bíróság a kérelem mellékleteként benyújtott okiratokat kizárólag abból a szempontból vizsgálta, hogy azokban található-e a gépjármű törzskönyve feletti rendelkezési jogot biztosító kikötés, de szerződéses jogértelmezést nem végeztek. Megállapítható, hogy a kölcsönszerződés részét képező ÁSZF

1. pontja szabályozza a törzskönyvvel és egyéb okmányokkal kapcsolatos kötelezettségeket. Így többek között azt is rögzíti, hogy "a Finanszírozó birtokába került törzskönyvet a szerződés megszűnését követően akkor bocsátja az Adós rendelkezésére, ha az Adós a jelen szerződésből eredő valamennyi fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett." A Bank által őrzött törzskönyv kiadásának feltétele, hogy a kölcsönszerződésből eredő tartozás maradéktalanul kiegyenlítésre kerüljön. Ezt támasztja alá a hatályában felfüggesztett fedezeti adásvételi szerződés
2. pontja is. Erre vonatkozó adat azonban sem a közigazgatási eljárásban, sem a perben nem merült fel. [31] Mindezek alapján helyesen jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a Bank jogosultsága a szerződéses jogviszony fennállása alatt a gépjármű törzskönyvének őrzésére terjedt ki. A jogviszony azonban megszűnt, amikor a pénzintézet a kölcsönszerződést
3. június 25-én azonnali hatállyal felmondta. A pénzintézet a felmondásról szóló okirattal igazolta a hatósági eljárásban, hogy a hatályában felfüggesztett adásvételi szerződés a felmondás következtében hatályossá vált és a felmondásban írtak szerint a felperes
4. július 9-ét követően köteles volt a gépjárművet a Bank birtokába adni. Ezen kötelezettség megszegése esetén az Adós a kölcsönszerződés egyedi részének aláírásával ahhoz is visszavonhatatlanul hozzájárult, hogy Finanszírozó jogosult a gépjárművet a forgalomból kivonatni. [ÁSZF
5. pontja] [32] A Korm. rendelet
6. §

(4)bekezdésében foglalt feltételek tehát fennálltak, mivel a kölcsönszerződés felmondására figyelemmel a pénzintézetet nemcsak a törzskönyv őrzése, hanem az azzal való rendelkezési jog is megilleti. Mindez az egyedi kölcsönszerződés részévé vált ÁSZF felhívott rendelkezéseiből egyértelműen megállapítható. [33] A Kúria azonos tényállású ügyben meghozott döntésében elvi tartalomként rögzítette, hogy " gépjármű közúti forgalomból való ideiglenes kivonását a kölcsönszerződés felmondása okán a közhiteles járműnyilvántartásba bejegyzett pénzintézet, mint a gépjármű törzskönyvével jogszerűen rendelkező fél jogszerűen kérheti. A kölcsönszerződés és az opciós szerződés érvényességének vizsgálata nem az ilyen ügyben eljáró közigazgatási hatóság feladata, az ezzel kapcsolatos polgári jogi igények elbírálására a közigazgatási perben nincs lehetőség. (Kfv. 37.809/2015/4.) [34] A Korm. rendelet 100. §

(1)bekezdése kimondja, hogy az üzemben tartó, a tulajdonos vagy a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező más ügyfél kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásáról. [35] A fentiek alapján megállapítható, hogy a törzskönyv a kérelem benyújtásakor a kérelmező birtokában volt és jogszerűen került oda. A pénzintézet a gépjármű forgalomból történő kivonására irányuló kérelmet okirati bizonyítékokkal alátámasztva megalapozottan terjesztette elő. Az iratok hitelességét a felperes nem tudta megcáfolni. [36] A fentiekre figyelemmel a kérelmező pénzintézet a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfélnek minősül, így a Korm. rendelet 100. §

(1)bekezdése alapján a jármű ideiglenes forgalomból történő kivonására jogszerűen terjesztett elő kérelmet. A kérelem elbírálása során a közlekedési igazgatási hatóságnak nem áll fenn mérlegelési jogköre, ha a forgalomból való kivonás törvényi feltételei fennállnak. [37] A Kúria korábban számos döntésében kimondta, hogy a jelen per tárgyául szolgáló eljárásban a hatóság nem mérlegelhet, vagy gyakorolhat méltányosságot, regisztratív tevékenységet végez, amennyiben a törzskönyvvel rendelkező kéri a forgalomból kivonást, úgy azt el kell rendelnie. (Kfv. 38.040/2015/4.- KGD2017. 91.,Kfv. 38.015/2014/3.,Kfv. 37.504/2014/4.) A hatóságok polgári jogviszonyra tartozó kérdések (szerződésszegés, joggal való visszaélés) vizsgálatára nem kötelezhetőek. ( Kfv. 37.077/2015/6.) [38] A jogerős ítélet a Ket. 29. §

(1a)bekezdése és az Alaptörvény M cikkének

(2)bekezdése megsértése vonatkozásában indokolást azért nem tartalmazott, mert ezen szabálysértésekre felperes a keresetlevelében még nem hivatkozott. A felülvizsgálati eljárásban már nincs jogszerű lehetőség új jogszabályhelyek megjelölésére, melynek következtében a Kúria ezen jogszabálysértésekre hivatkozás érdemi vizsgálatát mellőzte. [39] A fentiek alapján az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást arról, hogy a hatóságok a megfelelően felderített tényállás alapján megalapozott döntést hoztak, amikor a pénzintézet kérelmére a gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonását elrendelték. A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, így azt a Kúria a régi Pp. 275. §ának

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az döntés elvi tartalma [40] A kölcsönszerződés felmondását követően a jogosultsága nemcsak a törzskönyv őrzésére, hanem rendelkezésre is terjed, ezért a törzskönyvvel rendelkező ügyfélnek minősül. [41] A Korm. rendelet 100. §

(4)bekezdése különálló letéti szerződés megkötését. nem pénzintézet azzal való jogszerűen követeli meg [42] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp. 274. § bekezdése alapján a felperes kérelmére tárgyaláson bírálta el.

(2)Záró rész [43] Az alperesnél a felülvizsgálati eljárásban felmerült költség megfizetésére a régi 270. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó régi Pp. 78

(1)bekezdése alapján a felperest kötelezte, mivel felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre. [44] A felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §

(1)bekezdés d) pontja és 50. §

(1)bekezdése szerinti le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése szerint köteles viselni. [45] Az ítélet ellen a felülvizsgálat lehetőségét a régi Pp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,

1. szeptember
2. . Patyi András s.k. a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró