A határozat elvi tartalma: Az Áht. (
- évi CXCV. tv.) rendszerében az Államkincstár ellenőrzési jogosítványa mind az adminisztratív, mind pedig a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésére kiterjed. Ha a falugondnoki szolgáltatás fenntartója megszegi adminisztratív (nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségét, de a szolgáltatást valójában nyújtotta és a további szakmai jogszabályi feltételeknek megfelel, a feltárt jogszabálysértés jogkövetkezményét arányosan kell meghatározni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.35.098/2019/
- szám A tanács tagjai: . Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, . Dobó Viola bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. Frei János ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Tóth Adrienn kamarai jogtanácsos A per tárgya: falugondnoki szolgáltatás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: 2.Kf.650.262/2018/
- számú ítélete Fővárosi Törvényszék Az elsőfokú bíróság határozata: Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.082/2018/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Fővárosi Törvényszék 2.Kf.650.262/2018/
- számú ítéletét - az indokolás módosításával - hatályában fenntartja; - kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30 000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A feljegyzett 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Baranya Megyei Kormányhivatal a felperes által ellátott falugondnoki szolgáltatást a
- május
- napján kelt BAC/31840/
- számú határozatával határozatlan időtartamra nyilvántartásba vette, amelyben rögzítette, hogy a felperes a szolgáltatás ellátásához az ... forgalmi rendszámú Ford Tranzit Combi gépjárművet használja. A felperes
- augusztus
- napjától a falugondnoki szolgálatot ténylegesen az ... forgalmi rendszámú Ford Tranzit Custon típusú gépjárművel látta el, amelynek a nyilvántartásba történő bejegyzésére a
- február
- napján jogerőre emelkedett BAC/13/00184-7/
- számú határozattal került sor. [2] Az alperes a felperesnél az államháztartásról szóló
- évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 57.§
(2)bekezdése alapján a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény (a továbbiakban: 2017. évi Kvtv.) 2. melléklet III.3.
- e)pontja szerinti falugondnoki szolgáltatás támogatási jogcím tekintetében ellenőrzést végzett. [3] Az alperes a 2017. szeptember 12. napján kelt BAR-ÁHI/1547-7/2017. számú határozatával a felperest a vizsgált jogcím tekintetében az általa megállapított mutatószám 12-ről 10-re történő módosítására kötelezte azzal, hogy amennyiben ennek nem tesz eleget, az alperes jogosult a mutatószám átvezetésére. Indokolásában a 2017. évi Kvtv. 2. melléklet III.3.
- e)pontjában, a 2. melléklet kiegészítő szabályok 5.
- c)és
- g)pontjában, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X.24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) 27.§
(1)bekezdésében és az
- melléklet 2.2.1-2.2.
- pontjában foglaltakat felhívva kifejtette, hogy a felperes
- február
- napjáig csak a korábbi nyilvántartásban szereplő rendszámú gépjárműre rendelkezett szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzéssel. A tényleges feladatellátását nem ezen gépjárművel végezte, melyből megállapítható, hogy nem rendelkezett a megfelelő adattartalommal bíró szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéssel. Leszögezte, hogy mindezek alapján a felperes nem a teljes évre, hanem csak 10 hónapra jogosult az állami támogatás igénybevételére. [4] A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az általa csatolt megbízási szerződés alapján az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. Érvelése szerint az alperes határozata jogszabálysértő és megalapozatlan. Hangsúlyozta, hogy a támogatás teljes összegére jogosult volt, mert a falugondnoki szolgáltatása a tárgyév egészében szerepelt a szolgáltatói nyilvántartásban, és a szolgálatot a teljes évben el is látta. Kifejtette, hogy téves alperes azon álláspontja, miszerint a nyilvántartásban átmenetileg tévesen szereplő forgalmi rendszámra tekintettel az állami támogatásra csak az év egy részében jogosult. Ez a jogszabályi előírásokból nem vezethető le. [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. Indokolásában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Szoc.tv.) 60.§
(1)-
(6)bekezdésében, a 2017. évi Kvtv. 2. melléklet III.3.
- e)pontjában, a 2. melléklet kiegészítő szabályok 5.
- c)és 5.
- h)pontjában, a Korm. rend. 27.§
(1)bekezdésében és az
- melléklet 2.22.2.
- pontjában foglaltakra utalva kifejtette, hogy a falugondnoki szolgáltatás jogcím tekintetében a támogatás igénybevételének két konjunktív feltétele van, egyrészt a Szoc.tv. 60.§-ában, valamint a külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályokban foglaltak betartása, másrészt a tevékenység szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzése. Hangsúlyozta, hogy a felperes esetén e két feltétel megvalósult, mivel a felperes a tárgyév teljes egészében szerepelt a szolgáltatói nyilvántartásban, és a szolgáltatás ellátására vonatkozó szakmai szabályokat - így a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/
- (I.7.) SzCsM rendeletben (a továbbiakban: SzCsM r.) foglaltakat - maradéktalanul betartotta. Kiemelte, hogy az alperes határozatát a Korm. rend. hatósági nyilvántartásra vonatkozó rendelkezései megsértésére alapította, ez azonban jogszabályi felhatalmazás nélkül nem eredményezheti a támogatás részbeni megvonását. A nyilvántartási kötelezettség elmulasztása legfeljebb az illetékes Kormányhivatal részéről igazgatási bírság kiszabását eredményezhette volna. Az alperes fellebbezése és a felperes ellenkérelme [6] Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Kifejtette, hogy az ellenőrzés alapján megállapításra került, miszerint a felperes
- február
- napjáig nem rendelkezett megfelelő adattartalommal bíró szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéssel. Ennek figyelembe vételével nem a teljes évre, hanem csak egy részére jogosult az állami támogatásra. A Korm. rend.
- melléklet 3.1.
- pontjában foglaltakra utalva hangsúlyozta, hogy a nyilvántartásban a falugondnoki szolgáltatáshoz használt gépjármű típusát és rendszámát is szerepeltetni kell. Miután ezen jármű bejegyzéséről a felperes jogerős határozattal csak
- február
- napjától rendelkezett, a teljes tárgyévre támogatásra nem jogosult, mert a falugondnoki szolgálatot nem jogszabályoknak megfelelően látta el. A Kúria Kfv.IV.35.253/2015/
- számú ítéletében foglaltakra utalva hangsúlyozta, hogy az állami támogatás felhasználása csak akkor jogszerű, ha az ellátás tényleges nyújtása mellett a szolgáltató az állami finanszírozáshoz kapcsolódó jogszabályi kötelezettségeinek is eleget tesz. [7] A felperes fellebbezésében a perköltség megállapítást kifogásolta, ellenkérelmében pedig az alperes által támadott részében az ítélet hatályában való fenntartását kérte. A másodfokú ítélet [8] A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Kf.650.262/2018/
- számú,
- október 18-án kelt ítélete szerint a felperes, valamint az alperes fellebbezése az alábbiak szerint nem megalapozott. A törvényszék az elsőfokú bíróság döntése indokaival egyetértett. [9] A törvényszék szerint az elsőfokú bíróság az irányadó jogszabályok rendelkezéseinek részletes feltüntetésével és azok megfelelő értelmezésével helytálló jogi következtetésre jutott, amikor megállapította, hogy a falugondnoki szolgáltatás ellátására szolgáló gépjármű rendszámának késedelmes nyilvántartásba vétele a költségvetési támogatás teljes tárgyévre vonatkozó igénybevételének nem feltétele. Az irányadó jogszabályi rendelkezések alapján a költségvetési támogatás tényleges igénybevételének a falugondnoki tevékenység egészének mint szolgáltatásnak a nyilvántartásba vétele, valamint az e szolgáltatás szakmai szempontoknak megfelelő tényleges ellátása volt. A felek között nem volt vita abban, hogy a felperes a falugondnoki szolgáltatást a teljes tárgyévben ellátta, és nem volt vitás az sem, hogy
- május
- napja óta a tevékenysége nyilvántartásba vétele folyamatos. [10] A másodfokú bíróság egyetértett azon elsőfokú érveléssel, miszerint a falugondnoki tevékenység szakmai szempontú ellátása szempontjából az SzCsM rendelet rendelkezései voltak irányadóak, és a falugondnoki szolgáltatás nyilvántartásba vétele a felperes részéről a tárgyév egészében folyamatos volt. Egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság azon érvelésével is, miszerint a nyilvántartási kötelezettség megsértése nem a támogatás részleges elvonását, hanem a nyilvántartásba vételre jogosult hatóság részéről, egyéb jogkövetkezmény (igazgatási bírság) kiszabását eredményezheti. [11] Önmagában azon felperesi mulasztásnak, hogy a szolgáltatás ellátásához lecserélt gépjármű forgalmi rendszámát a hatósági nyilvántartást végző hatóságnak nem idejekorán jelentette be, az állami támogatás igénybevételével összefüggésben következménye nem lehetett. A törvényszék mindezek alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, miszerint a felperes
- évre a költségvetési támogatásra jogosult, mivel az irányadó jogszabályi rendelkezésekben foglalt feltételeket teljesítette. [12] A törvényszék a elsőfokú eljárásban találta. felperesi fellebbezéssel összefüggésben az a perköltség megállapítását jogszerűnek A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] Az ügyben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az eljáró bíróság új, a felperes keresetét elutasító határozat hozatalára utasítását. Az alperes álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Kvtv.
- sz. melléklet III.
- e) pontjának és Kiegészítő szabályainak falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás jogcím vonatkozásában meghatározott rendelkezéseit. [14] Az alperes hangsúlyozta, hogy a Kvtv.
- sz. melléklet III.
- e) pontja a költségvetési támogatásra jogosultság két konjunktív feltételét határozza meg: egyrészt a falugondnoki szolgáltatás Szoc. tv.
- §-ának megfelelő nyújtását, másrészt a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelő fenntartását. A Kvtv.
- melléklet Kiegészítő szabályok c) pontja alapján a támogatás igénybevételének feltétele a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés. [15] A Korm. rendelet
- §
(2)bekezdését és 27. §
(1)bekezdését is figyelembe véve a falugondnoki szolgáltatáshoz használt gépjármű forgalmi engedélyének bemutatása a bejegyzéshez elengedhetetlen, így az abban foglalt adatok (mint a gépjármű forgalmi rendszáma), a szolgáltatás működésének jogszerűsége - és így a támogatás igénybevételének jogszerűsége - szempontjából is jelentőséggel bírnak. A Korm. rendelet egyértelmű kötelezést tartalmaz a szolgáltatás fenntartója számára nem csak a szolgáltatás bejegyzésére, hanem a bejegyzett adatok megváltozása esetén az adatmódosítás kezdeményezésére is. Függetlenül attól, hogy a Korm. rendeletben foglaltak szakmai előírásoknak tekinthetők vagy sem, az alperes jogi álláspontja szerint a Kvtv. Kiegészítő szabályaiból levezethető, hogy a perbeli szolgáltatás kapcsán az az önkormányzat jogosult költségvetési támogatásra, amelyet a szolgáltatás tekintetében a nyilvántartásba bejegyeztek, és a feladatellátást e bejegyzésnek megfelelően végzi. [16] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte annak helyes indokaira figyelemmel. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A Kúria a rendelkező részben foglalt döntését a következőkkel indokolja: [18] A Kúria a Kfv.IV.35.496/2018/12. számú ítéletét hasonló ügyben mintaper eljárás mellett 2019. január 22-én hozta meg, melyben kifejtett jogi álláspontját jelen ügy elbírálása során is követi. [19] A Kúria elsőként abban a kérdésben foglalt állást, hogy az alperes vizsgálhatta-e a falugondnoki szolgáltatás azon adminisztratív - konkrétan a Korm. rend. 1. melléklet 3.1.1. pontjában foglalt - feltételét, hogy a szolgáltatáshoz használt gépjármű gyártmányának, típusának és rendszámának szerepelni kell a szolgáltatói nyilvántartásban. [20] Az Áht. 57. §
(1)bekezdése értelmében „[a] helyi önkormányzat az általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a kincstár útján igényli, azok módosítását a kincstár útján kezdeményezi, azokról a kincstár útján mond le, és az éves költségvetési beszámolót megalapozó végleges adatszolgáltatást a kincstár útján teljesíti." Az Áht. 57. §
(2)bekezdése pedig kimondja, hogy „[a] kincstár a rendelkezésére álló adatok alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során ellenőrzi a támogatások igénylésének és módosításának megalapozottságát." Az Áht. 57. §
(3)bekezdése szerint „Ha a kincstár az igénylésben meghatározott mutatószámot megalapozatlannak tartja, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. §
(1)bekezdés
- b)pontja alapján hivatalból megindított eljárás keretében kötelezi a helyi önkormányzatot, hogy a mutatószámon a kincstár által meghatározott változtatásokat a soron következő mutatószám módosításkor vezesse át." [21] Jelen esetben nem kétséges, hogy helyi önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó támogatásáról van szó, a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás után a támogatás a Kvtv. 2. melléklet III. pont (A települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak ellátása cím) 3. (Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása alcím)
- e)alpontja alapján illeti meg a települési önkormányzatot. [22] Az Áht. 59. §
(1)bekezdése szerint „[a] kincstár a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolója alapján a Ket. szerinti hatósági ellenőrzés keretében felülvizsgálja a támogatások elszámolását, felhasználását." [23] Megállapítható, hogy a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás vonatkozásában a kincstár ellenőrzési hatáskörét az Áht. fent idézett 57. §
(2)bekezdése és 59. §
(1)bekezdése teremti meg, tehát a kincstár jogosult volt ellenőrizni a szolgáltatás igénybevételének jogszerűségét. [24] A következő kérdés, hogy a kincstár ellenőrzési hatásköre csak a szakmai szabályok megsértésére terjed ki, vagy kiterjed a nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzésére is. [25] Az Áht. 60/A. §
(1)bekezdése értelmében: „Ha a helyi önkormányzat
- a)a támogatáshoz valótlan adatot szolgáltatott,
- b)az igénybe vett támogatást nem a megjelölt célra használta fel,
- c)a jogszabályban meghatározott arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe, illetve
- d)a támogatásra vonatkozó valamely feltételt megszegett [e Fejezet alkalmazásában az a)-
- d)pont a továbbiakban együtt: jogosulatlan igénybevétel], a támogatásról vagy annak a jogosulatlan igénybevétellel érintett részéről haladéktalanul köteles lemondani és azt visszafizetni." [26] Az Áht. fent idézett 60/A. §
(1)bekezdés
- a)pontja az adatszolgáltatási tevékenységre vonatkozik (amelybe nyilvánvalóan beletartozik a Korm. rend. 1. mellékletben szereplő szolgáltatói nyilvántartás adatai), míg a b),
- c)és
- d)pontjai vonatkozhatnak a szakmai szabályok megszegésére, azaz az Áht. rendszerében a kincstár ellenőrzési jogosítványa mind az adminisztratív, mind pedig a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésére kiterjed. Ezt erősíti a Kvtv. 2. melléklet III. 3.
- e)pontja, amely szerint „[a] támogatásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a falugondnoki vagy a tanyagondnoki szolgáltatást a Szoctv. 60. §-a és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően tartja fenn." (A Szoctv. 60. §-a a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás célját, feltételeit határozza meg.) [27] A Kúria megítélése szerint az Áht. és a Kvtv. fenti rendelkezéseiből az következik, hogy nem különíthető el a nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályok megsértése a szakmai szabályok megsértésétől. A kincstár az Áht. 59. §
(1)bekezdése alapján a Ket. szerint hatósági ellenőrzést végez. [28] Van tehát jelentősége annak, hogy a felperes a szolgáltatás nyújtásához milyen gépjárművet használt, illetve az adatokban bekövetkezett változást átvezette-e a nyilvántartásba, és ha igen, mikor. [29] A Korm. rend. a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szól. Az alperes határozatának meghozatalakor hatályos Korm. rend. a szolgáltatói nyilvántartás adatai vonatkozásában a következőképpen rendelkezett: „3.1.
- falugondnoki szolgáltatás: a szolgáltatáshoz használt gépjármű gyártmánya, típusa és rendszáma, 3.1.
- tanyagondnoki szolgáltatás: a szolgáltatáshoz használt gépjármű gyártmánya, típusa és rendszáma," [30] Megállapítható tehát, hogy jogszabály írta elő azt, hogy a nyilvántartás adatai közé tartozik a szolgáltatáshoz használt gépjármű gyártmánya, típusa és rendszáma, a Korm. rend.
- §
(1)bekezdése pedig akképpen szól, hogy „[a] fenntartó köteles kérelmezni az adatmódosítást, ha a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok megváltoznak." [31] A fentiekből következően releváns az adatok nyilvántartásba történő, a valóságnak megfelelő bejegyzése. A jogszerű működésnek ez feltétele. [32] Mindezek mellett - a Kúria megítélése szerint - az alperes által alkalmazott, a szabálytalansággal érintett időszakra is a teljes támogatás megvonás aránytalan, ezért sérti az Áht. 60/A. §
(1)bekezdését. [33] A Kvtv. 2. melléklet 3.
- e)pontja értelmében a falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás fajlagos összege 2.500.000 forint/szolgálat. Jelen ügyben az alperes által helybenhagyott határozat a felperesi önkormányzat terhére a Kvtv. 2. melléklet 3.
- e)pontjában meghatározott összeget - a mutatószám 12-ről 10-re történő módosításával - két hónap tekintetében a teljes igénybe vett támogatás összegével csökkentette. [34] Az Áht. 60/A. §
(1)bekezdése szerint jogosulatlan igénybevétel esetén lehetőség van a támogatás teljes, de lehetőség van a támogatás részleges visszavonására is: a visszafizetési kötelezettség a jogosulatlan igénybevétellel érintett részre terjedhet ki. A Kúria megítélése szerint e körben értékelhető, hogy a felperes a szolgáltatást valójában nyújtotta, a nem megfelelő bejelentésen túl a további jogszabályi feltételeknek - legyen az a Szoctv.-ben, Kvtv.-ben, vagy a Korm. rendeletben - eleget tett. A támogatás teljes visszavonása akkor lett volna arányos szankció, ha szolgáltatást nem nyújtja, vagy pl. a gépjárművet nem pótolja, vagy olyan gépjárművet vett volna igénybe, amely alkalmatlan a falugondnoki feladatok ellátására stb. Ilyen körülményt a hatóság nem tárt fel. Kiemelendő továbbá, hogy a szolgáltatói nyilvántartásban folyamatosan szerepelt bejelentett és alkalmas gépjármű, továbbá értékelésre szorul az is, hogy az újabb gépjárművet a felperes - ugyan késve - de mégis bejelentette. [35] Mindezeket figyelembe véve a Kúria azt állapította meg, hogy sérti az Áht. 60/A. §
(1)bekezdését az a hatósági határozat, amely nem a tényálláshoz igazodó arányos támogatás megvonást ír elő, ezért a jogerős ítélet helyesen állapította meg az érintett két hónap vonatkozásában a támogatás megvonás jogellenességét. [36] A Kúria hasonló ügyben hozott, Kfv.IV.35.496/2018/12. számú ítéletében foglalt értelmezése szerint az arányosítás kötelezettsége nemcsak az Áht. 60/A. §
(1)bekezdéséből, hanem az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdésébe foglalt tisztességes ügyintézéshez való jogból is következik. Erre tekintettel jelen ügyben a Kúria úgy ítélte meg, hogy az alperes eljárása az ügy tárgyát képező arányosítás hiánya miatt nincs összhangban a tisztességes ügyintézéshez való joggal. [37] Az Áht. 2017. december 31-ig hatályos 57. §
(7)bekezdése alapján „[a] bíróság a kincstár
(3)bekezdés szerinti határozatát megváltoztathatja". A Kúria élt ezzel a lehetőséggel és a tényállás alapján az arányosítást elvégezve úgy ítélte meg, hogy az előírt szankció, a támogatás megvonása az év első két hónapjára nem áll arányban az elkövetett jogsértéssel, annak csekély tárgyi súlya miatt, ezért a
- évi mutatószám módosítási kötelezettség előírása nem indokolt. A Kúria különös súllyal vette figyelembe, hogy a támogatás Szoc.tv.
- §-ában foglalt célja megvalósult, a felperes a további szakmai és egyéb feltételeket is megtartotta. [38] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy az első- és másodfokú bíróságok hatályon kívül helyezésről szóló döntése érdemben nem jogszabálysértő, ezért a régi Pp.
- §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet - eltérő indokok alapján - hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [39] Az Áht. rendszerében a MÁK ellenőrzési jogosítványa mind az adminisztratív, mind pedig a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésére kiterjed. Ha a falugondnoki szolgáltatás fenntartója megszegi adminisztratív (nyilvántartási, adatszolgáltatási) kötelezettségét, de a szolgáltatást valójában nyújtotta és a további szakmai jogszabályi feltételeknek megfelel, a feltárt jogszabálysértés jogkövetkezményének arányosságára a közigazgatási szerveknek - figyelemmel a szakmai és adminisztratív szabályok összességének alkalmazására - gondot kell fordítaniuk. Záró rész [40] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [41] A régi Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése szerint rendelkezett a felperesnek okozott felülvizsgálati eljárási költség viseléséről, melyre az alperest kötelezte, mivel a felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre. [42] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. §
(1)bekezdése szerinti mértékű, a 39. §
(3)bekezdés d) pontja alapján számított és a 62. §
(1)bekezdés h) pontja értelmében feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztesnek minősülő alperes Itv. 5. §
(1)bekezdés
- a)pontján, illetve a felperes tekintetében ugyanezen bekezdés
- b)pontján alapuló személyes illetékmentességére figyelemmel, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. [43] ki. Az ítélet elleni további felülvizsgálat lehetőségét a régi Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja Budapest,
- július
- Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró, Dr. Dobó Viola s. k. bíró