Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.062/2019/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a Bihari Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a BuraiKovács, Perlaki, Stanka, Szikla és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a ... Törvényszék
- április
- napján kelt .../
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszámú fellebbezése folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 12.700 azaz tizenkettőezerhétszáz forint másodfokú perköltséget és az államnak az illetékes állami adóhatóság felhívására 48.000 azaz negyvennyolcezer forint le nem rótt fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes
- augusztus 22-én ...-8/ver.
- ügyletazonosító számon svájci frank alapú fogyasztói kölcsönszerződést kötött alperessel 950.000,- Ft összegre, az OPEL (D) Astra Club 1.
- típusú ... frsz-ú személygépjármű megvásárlása érdekében. A felek a futamidőt 84 hónapban, a havi törlesztőrészletek összegét 19.678,- Ft-ban határozták meg. A szerződés V. pontja szerint a kölcsönszerződés megkötésekor érvényes, „kölcsön személy- és kishaszongépjárművel - Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) a kölcsönszerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi. A szerződés VII. pontjában a felperes vételi jogot engedett alperes részére a kölcsön tárgyát képező gépjárműre nézve, az ÁSZF 69-
- pontjaiban meghatározott feltételekkel. A szerződés részét képező ÁSZF I.
- pontja a kölcsönszerződés fedezetére vonatkozóan rögzítette, hogy a kölcsönszerződés elsődleges fedezete a gépjármű, ezért az adós hozzájárulását adja, hogy a hitelező a gépjárműre az adós tulajdonszerzésének időpontjával vételi jogot, annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat alapítson, valamint - nem szerződésszerű teljesítés esetén - a hitelező elvonja az adós birtokláshoz, használathoz, hasznosításhoz való jogát, hogy a törzskönyvet a teljes futamidő során letéti őrizetben tartsa és az ÁSZF-ben foglaltak szerint felhasználja. Az ÁSZF elidegenítési és terhelési tilalommal, valamint törzskönyvvel kapcsolatos IV.
- pontja előírta, hogy a törzskönyv kizárólagos jogosultjaként az okmányirodához benyújtott kérelemben a hitelezőt kell megjelölni. A IV.
- pont kimondta, hogy az adós a hitelező javára a ... Hivatal nyilvántartásába bejegyzésre kerülő korlátozásokat a kölcsönszerződésből eredő tartozása maradéktalan kiegyenlítéséig nem jogosult töröltetni, és ezen időpontig kizárólag a hitelező jogosult a törzskönyv illetékes hatóságtól történő átvételére és letétként való őrzésére, valamint az afeletti rendelkezésre. A IV.
- pont szerint a hitelező a birtokába került törzskönyvet a kölcsönszerződés megszűnését követően akkor bocsátja az adós rendelkezésére, illetve a felfüggesztett törzskönyv kiállítását az adós költségén akkor kéri az okmányirodától - amennyiben erre lehetőség van, úgy közvetlenül az adóst megjelölve a törzskönyv jogosultjaként - ha az adós a kölcsönszerződésből eredő valamennyi fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz. Az ÁSZF vételi jogra vonatkozó XI.
- pontjában a felek a kölcsönszerződés aláírásával egyidejűleg vételi (opciós) jogot alapítottak a kölcsönszerződés II. pontjában meghatározott gépjármű vonatkozásában a hitelező javára. A XI.
- pont kimondta, hogy a vételi jogot alapító megállapodás a gépjármű feletti tulajdonjog adós általi megszerzésének napján lép hatályba és a hatályba lépéstől számított 5 évig marad hatályban. A XI.
- pont értelmében az adós és a hitelező kifejezetten megállapodtak abban, hogy abban az esetben, ha a kölcsönszerződés lejárata az 5 évet meghaladja, külön okiratban egy másik vételi jogot is alapítanak. A XI.
- pont a vételi jog gyakorlása esetére előírta, hogy a gépjármű tulajdonjoga a vételi jog gyakorlása napján száll át a hitelezőre, mint vevőre, oly módon, hogy az ezen időpontig letétként őrzött gépjármű törzskönyvre vonatkozó letéti őrzés megszűnik, és azt a hitelező birtokba veszi. A felek a kölcsönszerződés aláírásával egyidejűleg az ÁSZF
- pontjában hivatkozott újabb vételi jogot alapító szerződést is kötöttek. A szerződés
- pontja értelmében a vételi jogot a hitelező, mint vevő abban az esetben jogosult gyakorolni, ha a hitelező a kölcsönszerződést az ÁSZF-ben foglalt esetekben azonnali hatállyal felmondta. Az opciós szerződés
- pontja szintén kimondta, hogy a gépjármű tulajdonjoga a vételi jog gyakorlása napján a gépjármű törzskönyvének hitelező általi birtokbavételével száll át a hitelezőre, mint vevőre, oly módon, hogy a vételi jog gyakorlásának napjáig letétként őrzött gépjármű törzskönyvre vonatkozó letéti őrzés megszűnik, és azt a hitelező birtokba veszi. A
- pont szerint a kölcsönszerződés futamideje
- évének elteltét követő első naptári naptól lép hatályba és 5 évig hatályos. Az alperes a
- évi XL. tv. (DH.2 tv.) alapján
- április
- napján készített elszámolásában 3.407,35 CHF-et írt jóvá tisztességtelenül felszámított összegként. Az elszámoláskor a felperesnek a szerződésből eredő lejárt tartozása nem volt, az elszámolást követő időszakra fennálló nem esedékes tőketartozást az alperes 2.651,29 CHF-ben állapította meg, a szerződés lejáratát
- augusztus
- napjában határozta meg. A felperes keresetében a kölcsönszerződés teljes érvénytelenségének megállapítását kérte a Ptk.
- §, valamint a Hpt.
- §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontjai alapján, hivatkozva az 1/2016. PJE határozatra is. Kérte továbbá a kölcsönnel érintett ... frsz-ú személygépjármű törzskönyvének kiadására kötelezni alperest. E körben hivatkozott arra, hogy a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (1959. évi Ptk.) 374. §
(2)bekezdése szerint legfeljebb öt évre lehet opciós jogot kikötni, az ezzel ellentétes megállapodás, így az ÁSZF XI.
- pontja semmis. A szerződéskötés óta a törvényileg megengedett határidő eltelt, ezért álláspontja szerint alperes nem jogosult a perbeli gépjármű törzskönyvének további birtoklására. A BH2017.13 számú eseti döntésre hivatkozva kifejtette, hogy önmagában annak rögzítése a kölcsönszerződésben, hogy a hitelező a kölcsönszerződésből fakadó kölcsönbe vevői kötelezettségek maradéktalan teljesítése esetén köteles a gépjármű törzskönyvét az adós részére kiadni, nem minősül atipikus biztosítéki kikötésnek. Álláspontja szerint az ÁSZF IV.
- pontjából nem következik, hogy alperes javára önálló biztosítékként került volna megfogalmazásra a törzskönyv birtokban tartása. Ilyen tartalmú szerződéses kikötés híján alperes a törzskönyv kiadását nem tagadhatja meg azon az alapon, hogy a kölcsönszerződésből eredő tartozása teljeskörűen nem került kielégítésre. Álláspontja szerint ezért a vételi jogra vonatkozó törvényi határidő lejárta miatt alperes köteles a felperes részére a törzskönyv kiadására. Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte, vitatta a kölcsönszerződés érvénytelenségét. A gépjármű törzskönyv kiadása iránti keresetet is elutasítani kérte, álláspontja szerint a kölcsönszerződés részét képező ÁSZF I.3., IV.23., IV.
- és IV.
- pontjaiban foglalt szabályozás alapján a törzskönyv birtokban tartása a kölcsönszerződés önálló biztosítéka, amíg felperesnek a kölcsönszerződésből eredő tartozása áll fenn alperessel szemben, addig a törzskönyv visszakövetelésére nem jogosult. Az elsőfokú bíróság .../
- számú végzésével - hiánypótlási felhívást követően - a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt ....Ítélőtábla .../
- számú végzésével az elsőfokú végzést részben megváltoztatta, a gépjármű törzskönyve kiadása tárgyában a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását mellőzte; ezt meghaladóan az elsőfokú végzést helybenhagyta. A gépjármű törzskönyvének kiadása iránti kereseti kérelemre nézve folytatódó perben az elsőfokú bíróság ítéletet hozott, megállapította, hogy a felek
- augusztus 22-én megkötött ...-8/ver.
- számú kölcsönszerződése részét képező -
- augusztus 1-től érvényes - általános szerződési feltételek XI.
- pontja érvénytelen. Ezt meghaladóan - a törzskönyv kiadására vonatkozóan - a keresetet elutasította. Az indokolásban rögzítette, az
- évi Ptk.
- §
(4)bekezdése alapján alkalmazandó 374. §
(2)bekezdése értelmében a vételi jogot legfeljebb 5 évre lehet kikötni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A perbeli kölcsönszerződés részét képező ÁSZF.XI.
- pontja ugyanakkor kifejezetten lehetővé teszi a hitelező számára, hogy a törvényi 5 évnél hosszabb ideig rendelkezzen vételi joggal a hitelezett gépjárművet illetően azzal, hogy a felek újabb vételi jog alapítását írták elő a kölcsönszerződés 5 évet meghaladó lejárata esetén. Ez a rendelkezés tehát azt célozza, hogy a törvényi maximum 5 éves vételi jog időtartama meghosszabbodjon, vagyis jogszabály megkerülésére irányuló tilos szerződésnek minősül, amely kikötés az
- évi Ptk.
- §
(2)bekezdése értelmében semmis, ezért a kikötés érvénytelenségét megállapította. Az alperes perbeli gépjárműre vonatkozó vételi joga a törvényi 5 éves időtartam elteltével megszűnt, az opciós jog alapján tehát már nem lenne jogosult a törzskönyv birtokban tartására. A törzskönyv kiadása iránti kereseti kérelmet ettől függetlenül alaptalannak találta. Rögzítette, hogy a Kúria több közzétett eseti döntésében (BH2017.13., BH2017.63., BH2017.95., BH2018.77.) kifejtette, hogy az 1959 Ptk. 200. §
(1)bekezdésében biztosított diszpozitivitás elve alapján kölcsönszerződésük biztosítására a Ptk-ban nem nevesített, önálló, atipikus biztosítékot is kiköthetnek a szerződő felek, ilyen lehet a gépjármű törzskönyvének birtokban tartására vonatkozó jogosultság is. Ez esetben feltétel, hogy a kölcsönszerződésből, illetve a részét képező ÁSZF-ből egyértelműen kitűnjön, hogy a törzskönyv birtokban tartásának joga a hitelezőt önálló biztosítékként illeti meg. Az ÁSZF.I.
- pontja a kölcsön fedezeteként kifejezetten felsorolja - a gépjármű, mint elsődleges fedezet, illetve a vételi jog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom mellett - a törzskönyv hitelező általi teljes futamidő során történő letéti őrzésben tartásának jogát; e rendelkezés alapján a törzskönyv birtoklása a vételi jog mellett, további önálló biztosítékként szolgál. Továbbá az ÁSZF.IV.
- pontja szerint az adós a kölcsönszerződésből eredő tartozása maradéktalan kiegyenlítéséig a hitelező jogosult a törzskönyv letétként való őrzésére. Végül a IV.
- pont szerint a hitelező a birtokába került törzskönyvet - a kölcsönszerződés megszűnését követően - akkor bocsátja az adós rendelkezésre, ha az a kölcsönszerződésből eredő valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett. Ezek a rendelkezések egyértelműen azt bizonyítják, hogy a törzskönyv birtokban tartását a felek a kölcsönszerződés biztosítékaként kötötték ki, az a kölcsöntartozás visszafizetésének atipikus, önálló biztosítéka, nem a hitelezőt megillető vételi joghoz kapcsolódó járulékos jogosultság. Ezért a törzskönyv birtokban tartása az alperest a vételi jog megszűnését követően is megilleti, a felperes kölcsönszerződésből eredő tartozása teljes megfizetéséig. A kölcsönszerződés felülvizsgált elszámolása szerint a szerződés lejárata
- augusztus 21-e, ebből következően - a peradatok szerint - a felperes kölcsönszerződésből eredő teljes tartozásának megfizetése még nem történt meg. Ezért a törzskönyv kiadása iránti kereseti kérelem megalapozatlan, a bíróság az erre irányuló keresetet elutasította. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, annak részbeni megváltoztatását és az alperes kötelezését kérte a ... forgalmi rendszámú személygépkocsi törzskönyvének kiadására. Ennek indokaként hivatkozott arra, tévedett az elsőfokú bíróság abban, hogy valamiféle atipikus önálló biztosíték a törzskönyv visszatartásának joga, ami a kölcsönösszeg teljes visszafizetésének biztosítékául szolgál. Utalt a Kúria .../
- számú ítéletében foglaltakra, amely szerint a törzskönyv birtokban tartása az opciós jog biztosítéka, járulékos jellegű, amely az elsődleges biztosíték jogi sorsát osztja, és miután az opciós jog megszűnt, az alperesnek nincs érvényes jogcíme a törzskönyv birtokban tartására, köteles annak kiadására. Előadta, hogy az ÁSZF rendelkezéseiből, így annak IV.
- pontjából sem következik, hogy az alperes javára önálló biztosítékként került volna megfogalmazásra a törzskönyv birtoklása. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Hangsúlyozta, a gépjármű törzskönyve birtoklásának joga a vételi jogtól független, önálló biztosítéka a kölcsönszerződésnek, és mivel a felperes a szerződésből eredő összes fizetési kötelezettségének még nem tett eleget, az alperes az ÁSZF IV.
- és IV.
- pontjai alapján a törzskönyvet jogszerűen tartja birtokban. A fellebbezés nem megalapozott. A másodfokú bíróság rögzíti, hogy a felülbírálat a felperes fellebbezése folytán kizárólag a törzskönyv kiadása iránti keresetet elutasító ítéleti rendelkezésre terjedt ki. Az elsőfokú bíróság ebben a körben a tényállást megalapozottan állapította meg, és abból helytálló jogi következtetéssel helyes érdemi döntést hozott. A másodfokú bíróság a kifejtett indokaival is egyetértett, csupán a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel emeli ki a következőket. Fő szabályként a felperes, mint tulajdonos jogosult arra, hogy a gépjármű törzskönyve birtokában legyen, de a felek az őket megillető szerződéskötési szabadság folytán nem voltak elzárva attól, hogy kölcsönszerződésüket az
- évi Ptk.-ban nem nevesített egyéb szerződéssel atipikus módon biztosítsák - akár azzal, hogy a törzskönyv birtoklására a kölcsönszerződésből eredő valamennyi kötelezettség teljesítéséig az alperest jogosítják fel. Ennek megtörténtét minden jogvitában a felek közötti szerződés rendelkezései - ebben a perben a szerződés részévé vált általános szerződési feltételek - értelmezésével kell vizsgálni, ezért nem volt irányadó a felperes által felhívott, BH
- szám alatt közzétett bírósági döntés, mert az egy más pénzügyi szervezet eltérő tartalmú szerződéses kikötése értelmezésére és minősítésére vonatkozott. A perbeli esetben a létrejött szerződés, illetve a részévé vált ÁSZF alapján a törzskönyv birtoklása valójában kettős célt szolgált. Egyrészt biztosította az alperes javára kikötött opciós jogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat, ezen túl azonban a szerződéses kikötések folytán az egyéb biztosítékok mellett, atipikus biztosítékként önállóan is biztosította a kölcsönszerződést. Következett mindez abból, hogy az ÁSZF I.
- pontja felsorolta a kölcsön biztosítékait, a vételi jog és az elidegenítési és terhelési tilalom mellett kifejezetten rögzítette az alperes jogát arra, hogy a törzskönyvet a teljes futamidő során letéti őrizetben tartsa. A törzskönyv birtoklása tehát a szerződés rendelkezése alapján nem csak a vételi jog fennállása alatt, hanem ezt követően is, mint önálló biztosíték megillette az alperest. Ezt az értelmezést támasztja alá az ÁSZF IV.
- pontja annak kimondásával, hogy az alperes a törzskönyvet a tartozás maradéktalan kiegyenlítéséig jogosult letétként őrizni, és a IV.
- pont is, amely szerint a törzskönyvet akkor kell az adós rendelkezésére bocsátani, amikor a kölcsönszerződésből eredő valamennyi fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz. A felek szerződésének részévé vált ÁSZF tehát kifejezetten tartalmazta a felperes kötelezettségvállalását arra, hogy az opciós jog gyakorlására nyitva álló határidő leteltét követően is hozzájárul a törzskönyv alperes általi birtoklásához. Függetlenül tehát attól, hogy az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott rendelkezése folytán opciós jogára alapítottan nem tarthatja magánál jogszerűen a törzskönyvet, annak kiadását mégis jogszerűen tagadta meg a kikötött atipikus biztosíték fennállására hivatkozva. Azt, hogy a kölcsön hiánytalan visszafizetése folytán nem áll fenn tartozása az alperessel szemben, a felperes nem is állította, ezért a törzskönyv kiadására irányuló igénye megalapozatlan volt. A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét az
- évi Pp.253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperes az 1952. évi Pp.78.§
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes részéről felmerült másodfokú perköltséget, mely a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdése alapján megállapított általános forgalmi adóval növelt ügyvédi munkadíj. Viseli továbbá saját másodfokú költségeit. Az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt a 48.000 Ft fellebbezési illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 74.§
(3)bekezdése folytán alkalmazandó, a költségmentességről szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles az államnak megfizetni. Pécs,
- október
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács János s.k. előadó bíró, Dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró