SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.444/2019/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a Bacsek György Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Bacsek György Imre) által képviselt felperesnek - a dr. Vízkeleti Krisztián ügyvéd által képviselt I. r. és II. r. alperesek ellen képmáshoz való jog érvényesítése iránt indított perében a Gyulai Törvényszék
- augusztus
- napján kelt 14.P.20.072/2019/
- számú ítélete ellen az alperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő í t é l e t e t: Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a II. r. alperes által a felperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 186 596 (száznyolcvanhatezer-ötszázkilencvenhat) Ft-ra leszállítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a II. r. alperest, 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 136 703 (százharminchatezerhétszázhárom) Ft fellebbezési eljárási költséget, valamint a Magyar Államnak az állami adóhatóság felhívására 48 000 (negyvennyolcezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A II. r. alperes az I. r. alperes által szerkesztett (internetes hírportál neve) internetes hírportálért szerkesztői felelősséget viselő személy. E sajtótermékben
- június
- napján (link megjelölése)> link alatt "............. (politikus neve) .................. bizalmasa" címmel jelent meg írás, amely (személy neve)-nek a Facebook oldalán a (politikus neve)-val szemben indult büntetőeljárással kapcsolatban megjelent politikai véleményét, következtetéseit ismerteti. A cikk a továbbiakban utal a büntetőeljárással összefüggésben korábban megjelent híradásokra. A cikk címe alatt (politikus neve)-t és a felperest felismerhető módon ábrázoló - egy korábbi választási gyűlésen készült - fénykép került közzétételre. A felperes a
- július
- napján kelt levelében kérte az alperesektől az őt ábrázoló fényképfelvétel törlését és elégtételadást arra hivatkozva, hogy annak a perbeli cikkben történő felhasználásához nem járult hozzá. Az alperesek a kérelemnek nem tettek eleget. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, az I. r. alperes megsértette a képmáshoz való személyiségi jogát azzal, hogy az őt is ábrázoló fényképfelvételt a hozzájárulása nélkül tette közzé. Kérte továbbá kötelezni az I. r. alperest a jogsértés abbahagyására, a további jogsértéstől eltiltására, a sérelmes helyzet megszüntetésére a cikkben feltüntetett jogsértő kép eltávolításával, és megfelelő elégtétel adására. Keresete jogalapjaként a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. tv. (a továbbiakban: Pp.)
- §
(4)bekezdésére, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. tv. (a továbbiakban: Ptk.) 2:
- §-ára, 2:
- § g) pontjára, a 2:
- §
(1)bekezdésére, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. tv. (a továbbiakban: Smtv.) 4. §
(3)bekezdésére, továbbá Magyarország Alaptörvénye I. cikk
(1)-
(3)bekezdésében foglaltakra hivatkozott. Jogi érvelése szerint az I. r. alperes az őt is ábrázoló fényképfelvételt a hozzájárulása nélkül tette közzé, amely a képmáshoz való személyiségi jogát sérti. Utalt arra, a felvétel nem tekinthető tömegfelvételnek, és az I. r. alperes nem a felperes választási gyűléssel összefüggő közéleti szerepléséről tudósított, így a fénykép a hozzájárulása nélkül nem lett volna közzétehető. Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hivatkozásuk szerint a perrel érintett fénykép felhasználásával összefüggésben jogerős ítélet született (Pf.II.20.190/2019/6.), amely ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. Álláspontjuk szerint a Ptk. 2:48. §
(2)bekezdése alapján a felperes hozzájárulása nélkül felhasználható volt a nyilvános eseményen, tömegrendezvényen készült felvétel. Érvelésük szerint e jogszabály nem rendelkezik arról, hogy a felvétel csak a célja által indokoltan használható fel. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, az I. r. alperes megsértette a felperes képmáshoz való jogát azzal, hogy a II. r. alperes tulajdonában és kiadásában lévő, az I. r. alperes által szerkesztett (internetes hírportál neve) <http://(internetes hírportál neve)> internetes portálon
- június
- napján (link megjelölése) link alatt, „........... (politikus neve) .......... bizalmasa" címen közzétett cikkben (a cikk címe alatt) olyan módon jelentetett meg egy híradást arról, hogy "........... (politikus neve) ............bizalmasa", hogy ahhoz a felperest is ábrázoló fényképfelvételt is csatolt a felperes hozzájárulása nélkül. Kötelezte az I. r. alperest a jogsértés abbahagyására, és eltiltotta a további jogsértéstől. Kötelezte az I. r. alperest arra, 8 nap alatt (link megjelölése) link alatt közzétett cikk címe alatt a felperest felismerhető módon ábrázoló képet távolítsa el, valamint oly módon adjon elégtételt az alperesek által működtetett (internetes hírportál neve) weboldalon, hogy az eltávolított fényképfelvétel helyén, saját költségén jelentesse meg 8 napon belül a következő közleményt: „Sajnálkozásunkat fejezzük ki, hogy a felperes neveöt (politikus neve)-val is együtt ábrázoló fényképfelvételt
- június 18 napján (internetes hírportál neve)2019/06/18//..............(politikus neve)-.........bizalomasa/> link alatt felperes neve hozzájárulása nélkül tettük közzé.". Kötelezte a II. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 281 846 Ft perköltséget és az államnak 36 000 Ft eljárási illetéket. Határozatának indokolásában rámutatott, a perben nem volt vitatott, hogy a felperes az őt ábrázoló fényképfelvétel I. r. alperes általi közzétételéhez nem járult hozzá, továbbá az sem, hogy ez egy korábbi választási gyűlésen készült. Megállapította, felhasználásnak minősül a (politikus neve) weboldalán közzétett fényképfelvétel alperesi weboldalon történő közlése. Rámutatott, a jogszerűen készült felvételt nem lehet hozzájárulás nélkül felhasználni vagy többszörözni, a választási gyűlésen készült felvétel felhasználásához adott hozzájárulás a felperes részéről ráutaló magatartással is csak az adott választási gyűléssel összefüggő tudósításokra vonatkozhat. A perbeli esetben azonban a fényképfelvétel és az írás, amelynek illusztrálását az szolgálta, nem hozható összefüggésbe. Ugyanakkor alkalmas arra, hogy az olvasó számára a cikk tartalmát a fényképfelvétellel kapcsolja össze, nevezetesen a felperest a cikkben részletezett büntetőeljárással hozza összefüggésbe. Ez pedig a képmáshoz való jog sérelmén túl az Smtv.
- §
(3)bekezdésében foglalt azon rendelkezés megsértését is eredményezi, amely szerint a sajtószabadság gyakorlása nem járhat mások jogainak sérelmével. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság a jogsértés megtörténtét megállapította, az I. r alperest a jogsértés abbahagyására kötelezte, továbbá eltiltotta a további jogsértéstől, kötelezte a sérelmes helyzet megszüntetésére és megfelelő nyilvánosság biztosítása mellett saját költségén történő elégtételadásra. Az alperesek fellebbezésükben az ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérték. A másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkörként a Pp. 369. §
(3)bekezdés
- c)pontját jelölték meg, azaz az elsőfokú bíróság által megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetés levonását kérték. Fenntartották az elsőfokú eljárás során kifejtett álláspontjukat, miszerint nincs szükség a felperes hozzájárulására a felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. Hivatkoztak arra, a felperesnek számolnia kellett azzal, az ünneplésről számtalan fényképfelvétel készül, melyek megmaradnak, és az nem egyszerű tömegfelvétel, ahol a felperes véletlenül tartózkodott a háttérben. Hangsúlyozták, a fényképfelvételt nem az alperesek készítették, azt a (......politikus honlapja) honlapról vették át, és forrásként meg is jelölték a honlapot. Utaltak arra, az alpereseknek nem állt szándékában a felperest rossz színben feltüntetni, a cikkben nincs utalás a felperesre vonatkozóan. A felperes javára megállapított ügyvédi munkadíj mint perköltség összegének mérséklését arra figyelemmel kérték, hogy az nem áll arányban a jogi képviselő perben kifejtett tevékenységének időigényességével, különös tekintettel arra, hogy a peres felek között ugyanezen tárgyban peres eljárások voltak folyamatban, ahol a kereset előterjesztésére a perbelivel azonos tartalmú jogvitákban került sor. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult annak helyes indokaira figyelemmel. Kiemelte, az őt is ábrázoló kép a választási gyűléssel kapcsolatban megjelent, nem jelenti azt, hogy annak szélesebb körű, más összefüggésű megjelenéséhez is hozzájárulását adta. Hangsúlyozta, nem minősül közszereplőnek, továbbá téves az az alperesi érvelés, hogy a közzétett fénykép tömegfelvétel, mivel azon a felperes már egyediesítetten jelenik meg. Utalt arra, hogy a perbeli jogvita kapcsán az elsőfokú bíróságéval megegyező álláspontot képvisel a hazai bírói gyakorlat. Ennek alátámasztásaként konkrét eseti döntésekre és alkotmánybírósági határozatokra hivatkozott. Megítélése szerint az elsőfokú bíróság által javára megítélt elsőfokú perköltség összege arányban áll a kifejtett ügyvédi tevékenységgel, így annak mérséklése nem indokolt. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, annak alapján az irányadó jogszabályok helyes alkalmazásával helytállóan jutott arra a jogi következtetésre, hogy az alperes a felperes képmásának perbeli sajtócikkben történt megjelentetésével megsértette a felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát. Az I. r. alperes fellebbezésében foglaltakra figyelemmel az ítélőtábla kiemeli az alábbiakat: A Ptk. az ember képmását és hangját mint az emberi személyiség külső megnyilvánulásait a 2:43. §
- g)pontjában nevesített személyiségi jogként részesíti védelemben. A védelem célja az ábrázolt személy döntési autonómiájának biztosítása abban, hogy képe és/vagy hangja ne kerülhessen olyan nyilvánosság elé, amely elé azt nem szánta. Ennek megfelelően írja elő a Ptk. 2:48. §
(1)bekezdése főszabályként, hogy képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A felvétel elkészítéséhez megadott hozzájárulás egy bizonyos körben való felhasználáshoz („nyilvánosságra hozatalhoz") adott hozzájárulást is jelent. E főszabály alóli kivételt fogalmaz meg a Ptk. 2:48. §
(2)bekezdése a modern tömegtájékoztatás érdekében, mentesítve a hozzájárulások beszerzésének kötelezettsége alól a felvétel készítőjét és felhasználóját az ún. tömegfelvételek tekintetében, valamint nyilvános közéleti szereplésről való tudósítás esetén. A tömegfelvételek általában közterületen készülnek, rajtuk emberek sokasága látható, az ábrázolt személyek nem egyedi személyekként, hanem mint a tömeg részei láthatók. Tömegfelvételről tehát akkor van szó, ha a képre pillantva nem az egyének külön-külön hívják fel magukra a figyelmet, hanem mint sokaság vannak jelen. A felperest is ábrázoló felvétel - ahogyan arra a felperes fellebbezési ellenkérelmében hivatkozott - nem tekinthető tömegfelvételnek, az viszont a felperes által sem vitatott, hogy országgyűlési képviselőjelölt választási gyűlésén készült, amely rendezvényen való részvétel nyilvános közéleti szerepvállalásként értékelendő, ezért a Ptk. 2:48. §
(2)bekezdésének rendelkezése jelen esetben is alkalmazandó. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fénykép tömegfelvételként, illetve nyilvános közéleti szereplésről készült felvételkénti minősítése a jogvita eldöntése szempontjából jelentőséggel nem bír. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a Ptk. 2:48. §
(2)bekezdésének az érintett személytől származó hozzájárulás hiányában való felhasználás lehetőségére vonatkozó szabálya kiterjesztően nem értelmezhető. E törvényi rendelkezés alapján a tömegfelvétel és a közéleti szereplésről készült felvétel az érintett személy hozzájárulása nélkül kizárólag arról az eseményről szóló tudósításban használható fel, amely eseményről a felvétel készült. Ahhoz viszont, hogy az ilyen felvétel más eseményről való tudósításban vagy bármilyen más célból felhasználásra, nyilvánosságra hozatalra kerüljön, nem mellőzhető az érintett hozzájárulása. A jelen ügyben nem vitásan az I. r. alperes nem a felperes választási gyűléssel összefüggő közéleti szerepléséről tudósított, így az ott készült felvétel nyilvánosságra hozatala nem tartozik a Ptk. 2:48. §
(2)bekezdésében meghatározott hozzájárulás nélküli felhasználást engedő esetek körébe. Mindezek alapján helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes megsértette a felperes képmáshoz való jogát a róla készült képfelvétel hozzájárulása nélküli felhasználásával, és jogszerűen rendelkezett a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés a-d) pontja szerinti jogkövetkezmények alkalmazásáról, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Csupán megjegyzi az ítélőtábla, a jogvita elbírálása szempontjából közömbös, hogy a felvétel felhasználási módja miatt a felperes a (politikus neve)-t érintő büntetőeljárással volt összefüggésbe hozható, amely bár alappal sérelmezhető, azonban a képmáshoz fűződő személyiségi jog sérelmét már önmagában a hozzájárulás nélküli felhasználás ténye megvalósítja, így az esetleges további sérelmek jelen eljárásban nem vizsgálhatók. Megalapozottan kifogásolták az alperesek a felperes javára megállapított elsőfokú perköltség összegét. A Pp. 80. §-a szerint a perköltség a félnél - a perben vagy azt megelőzően - a jog perbeli érvényesítésével okozati összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség. A fél a perköltsége megtérítését annak felszámításával kérheti (Pp. 81. §
(1)bekezdés). A felperes az elsőfokú eljárásban részletes költségelszámolást és az annak alapjául szolgáló megbízási szerződést csatolt, az abban foglaltak alapján költségigényét az elsőfokú bíróság 281 846 Ft-ban ítélte megalapozottnak. Helytállóan hivatkoztak az alperesek fellebbezésükben arra, hogy a peres felek között ugyanezen tartalommal, azaz a perbeli fényképfelvétel felhasználásával kapcsolatban már voltak peres eljárások (Pf.II.20.190/2019., Pf.II.20.394/2019.) folyamatban, amelyekben a felperes jelen perbelivel szinte teljesen azonos kereseti kérelmeket terjesztett elő, és megegyező a pert megelőzően kifejtett tevékenysége is. Ez nem igényelt többletfelkészülést, így nem indokolt erre figyelemmel a költségfelszámításban megjelölt összeg megítélése. Erre figyelemmel e két percselekménnyel kapcsolatban a költségelszámolásban foglalt összegek mérséklésének van helye azok 50 %-ára a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(2)bekezdésben foglaltak alapján. Ennek megfelelően a pert megelőző tevékenységért felszámítható költség 25 000 Ft+áfa, azaz 31 750 Ftban, míg a keresetlevél benyújtásával kapcsolatban felmerült költség 50 000+áfa, azaz 63 500 Ftban határozható meg. Ezen felül a felperes igényt tarthat a tárgyalási jelenléti díjára (2X31 750 Ft), valamint az útiköltségre, ami 27 846 Ft, így a javára megítélhető elsőfokú perköltség összege mindösszesen 186 596 Ft. Az ítélőtábla a fentiekre figyelemmel a felperest megillető elsőfokú perköltség összegét leszállította. A kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla a per fő tárgyát érintő kereseti kérelem tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét nem érintette, míg az elsőfokú perköltség vonatkozásában az ítéletet a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján a fentiek szerint megváltoztatta. Az alperesek fellebbezése eredménytelennek bizonyult, ezért a II. r. alperes köteles a felperes fellebbezési eljárási költségei megfizetésére (32/2003. (VIII22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés, Pp. 83. §
(1)bekezdés). A felperes e tekintetben is költségjegyzéket csatolt, ebben az ügyvédi munkadíjat 100 000 Ft+áfa összegben jelölte meg, amely a fentebb kifejtett indokokra figyelemmel eltúlzottnak tekinthető, azt az ítélőtábla 70 000+áfa összegben határozta meg, ami 88 900 Ft-ot tesz ki. Ehhez hozzászámítandó a tárgyalási jelenléti díjként 31 750 Ft, továbbá útiköltségként 16 053 Ft, így a felperest összesen 136 703 Ft másodfokú perköltség illeti. Erre tekintettel az ítélőtábla a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a II. r. alperest a felperes másodfokú eljárással kapcsolatos költsége viselésére, az IM. rendelet 2. §
(2)bekezdése alapján mérsékelt összegben. A fellebbezés eredménytelenségére tekintettel az ítélőtábla a Pp. 504. §-a szerint alkalmazandó 499. §
(1)bekezdése alapján a II. r. alperest kötelezte a feljegyzett fellebbezési eljárási illeték megfizetésére, a Pp. 83. §
(1)bekezdésében, 101. §
(1)bekezdésében és 102. §
(1)bekezdésében írtakra is figyelemmel. S z e g e d,
- október
- Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. a tanács elnöke Dr. Tolna András sk.. Lengyel Nóra sk. előadó bíró táblabíró