A határozat elvi tartalma: Minden felhasználó jogosult csatlakozási és hálózathasználati szerződés alapján az átviteli és az elosztó hálózathoz hozzáférni. A felhasználó ehhez kapcsolódóan meghatározott feltételek szerint vásárolhat villamos energiát. Az e szerződés tartalmát érintő esetleges jogvita ugyanakkor nem azonosítható a közcélú hálózathoz való hozzáférés akadályozásával. A Kúria mint másodfokú bíróság ítélete Az ügy száma: Kf.IV.37.732/2018/
- szám A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Forgács ügyvéd: dr. László András és Kiss Ügyvédi Iroda, eljáró Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Hernádi Eleonóra Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. Hernádi Eleonóra A per tárgya: energiaszolgáltatás körében üzemeltetési szerződés A fellebbezést benyújtó fél: felperes Az elbírálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék elsőfokú bíróság 22.K.700.171/2018/
- számú ítélete mint Rendelkező rész A Kúria - a Fővárosi Törvényszék 22.K.700.171/2018/
- számú ítéletét helybenhagyja; - kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint másodfokú eljárási költséget; - kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 40.000 (negyvenezer) forint fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Az elbírálás alapjául szolgáló tényállás [1] A S. Kft. (a továbbiakban: Magánvezetéki engedélyes)
- október
- napján kelt adásvételi szerződéssel vásárolta meg a H. Kft.-től a h-i .../
- hrsz. alatt felvett, 5 ha 8501 m2 nagyságú belterületi ingatlant, amely a H., M. út
- szám alatt található. Ezen ingatlan alatt húzódik a területen lévő üzleti negyed víz-, szennyvíz- és villanyközmű ellátását biztosító magánvezetékes hálózat, amelyen keresztül történik az üzletközpont, illetőleg üzleti negyed fogyasztóinak az ellátása. A szerződés megkötését követően a magánvezetéki engedélyes az E. E. Kft.-vel (a továbbiakban: Kereskedő) villamos energia adásvételi szerződést kötött, amelynek
- számú mellékletében kerültek felsorolásra azon felhasználók, amelyek számára az energia továbbítására sor került. A szerződés
- december
- napján történő lejártát megelőzően újabb szerződéskötésre
- október 28-án került sor,
- december 31ig terjedő időtartamra. A Magánvezetéki engedélyes a felperesnél
- év végén kezdeményezte az üzemelési szerződés megkötését az ivóvíz-, szennyvízés elektromos áram szolgáltatásának továbbadására vonatkozóan, amelyet a felperes nem írt alá. [2] A felperes
- július
- napján az alperesnél panaszt terjesztett elő a Magánvezetéki engedélyes, a Kereskedő, valamint az E. É.-d. Á.i Zrt.-vel (a továbbiakban: Elosztói engedélyes) szemben, hogy a közcélú hálózathoz történő csatlakozását a Magánvezetéki engedélyes a villamos energiáról szóló
- évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 39/B. § szerinti feltételekkel, a 39/C § alapján történő szolgáltatás igénybevételét, felhasználóvá válását gátolja. A panaszbeadványában kifejtette, hogy a Vet.
- §
(3)bekezdésében foglaltak ellenére a Magánvezetéki engedélyes a magánvezetéki felhasználókat, a vételezőket nem jelentette be, és a Vet. 39. §
(4)bekezdésében foglaltak ellenére szerződéskötésre nem került sor. [3] Az alperes az eljárás lefolytatását követően
- július
- napján kelt FVFO_2017/2056-1 határozatával a felperes H., M. út
- szám alatti felhasználási helyére vonatkozó magánvezetéki továbbadás és felhasználóvá válás akadályozása tárgyában előterjesztett panaszát a Magánvezetéki engedélyessel, az Elosztói engedélyessel és a Kereskedővel szemben elutasította. Határozata indokolásában a Vet.
- §
(3)-
(4)bekezdésében, 3. § 17, 44, 61, 66a, 66b pontjaiban, a 39/A §
(1)-
(3)bekezdésében, a 39/B §-39/C §-ában, 56. §
(1)-
(2)bekezdésében, 66. §
(3)-
(5)és
(7)bekezdésében, 66/A §-ában, a Vet. egyes rendelkezéseinek végrehajtására kiadott 273/2007. (X. 19.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) 13/D §-ában, 13/C §
(3)-
(5)és
(7)bekezdésében, 13/A §
(1)-
(3)bekezdésében, 13. §
(1)-
(6)bekezdésében, 38. §
(1)-
(2)bekezdésében és 13/B. §-ában foglaltakat felhívva leszögezte, hogy a magánvezetéki engedélyes részéről a vételezők bejelentése megtörtént, mivel azok a villamosenergia-vásárlási szerződés
- számú mellékletében felsorolásra kerültek. Leszögezte, hogy a felperes felhasználóvá válásával összefüggő magánvezeték használatára vonatkozó szerződéskötéssel szemben a Magánvezetéki engedélyes nem támasztott akadályt, együttműködést tanúsított a Hálózati engedélyessel együtt, valamint utalt arra, hogy a felperes mint vételező, a hatósági eljárás megindítását megelőzően nem kezdeményezett e vonatkozásban szerződéskötést. Megállapította, hogy a Magánvezetéki engedélyes együttműködési kötelezettségét a Vet. 39/C §-ban foglaltak alapján sem sértette meg, és a Vet.
- §-a szerinti jogát nem akadályozta, mivel előkészületeket tett a Hálózati engedélyesnél a jogok kezdeményezése érdekében. Rögzítette, hogy a panasz előterjesztéséig a felperes nem kezdeményezte a felhasználóvá válását, amelyet alátámaszt a Magánvezetéki engedélyes és az Engedélyes nyilatkozata is. [4] A felperes nem kezdeményezte a Vet. 39/B. §-a és a Vhr. 13/C. §
(3),
(5)és
(7)bekezdései szerinti szerződéskötést és a szerződéstervezet ennek megfelelő javítását. Ezt követően továbbra is fogyasztotta a villamos energiát és annak ellenértékét kifizette. Rögzítette, hogy a felperes dokumentumokkal nem támasztotta alá azon állítását, hogy a magánvezeték megépítéséhez 23 évvel ezelőtt a szükséges közműfejlesztési hozzájárulást befizette. A felperes keresete és az alperes védekezése [5] Felperes az alperes határozatával szemben előterjesztett keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és alperes új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését kérte, annak megállapításával, hogy az alperes nem a felperesi kérelemben foglaltakról döntött, ezért határozata jogszabálysértő. [6] Alperes érdemi ellenkérelmében a határozatát jogszerűnek tartva a felperes keresetének elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítélete [7] A Fővárosi Törvényszék mint elsőfokú bíróság 22.K.700.171/2018/
- számú,
- május 24-én kelt ítélete szerint a felperes keresete nem megalapozott. [8] Az elsőfokú bíróság szerint a hatóság helyesen állapította meg, hogy a Magánvezetéki engedélyes által előterjesztett szerződéstervezet a Vhr. 13/D §-ban előírtaknak nem felelt meg, ugyanakkor ezt követően a felperes a panasz előterjesztéséig a korábbiaknak megfelelően a számlák alapján az villamos energia díját megfizette és nem kezdeményezett további szerződés módosítást a Magánvezetéki engedélyesnél. Helyesen állapította meg az alperes azt is, hogy a felperes csak a panasz előterjesztését követően kezdeményezte a felhasználóvá válását. Ennek megfelelően a Vet.
- §-ában, valamint 39/B §-ában foglaltak figyelembe vételével a hálózathasználati szerződés megkötésével szemben az Elosztói engedélyes, a Kereskedő, illetőleg a Magánvezetéki engedélyes akadályt nem támasztott. [9] A bíróság összességében azt állapította meg, hogy a felperesi keresettel támadott körben alperes határozata az irányadó anyagiés eljárási jogszabályban foglaltaknak megfelel, melyre tekintettel a felperes keresetét elutasította. A fellebbezés és az ellenkérelem [10] A felperes az elsőfokú ítélettel szemben előterjesztett fellebbezésében kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete jogszabálysértő a Vet. 39/C. §-ába ütközően. A magánvezeték engedélyese ugyanis, ellentétben az ítélet megállapításával, gátolja a felperes közvetlen felhasználóvá válását. [11] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és a jogszabályoknak megfelelő ítéletet hozott. Eszerint nem helytálló a felperes azon hivatkozása, hogy a magánvezetéki engedélyes azzal akadályozta a felhasználóvá válást, hogy 2012-ben nem megfelelő tartalmú szerződéstervezetet készített elő. A panaszos ugyanis ezen időpontban még nem kívánt felhasználóvá válni. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A fellebbezés nem megalapozott. [13] A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperest az ügyben felmerült módon akadályozták-e abban, hogy a vezetékes villamos energia szolgáltatás közvetlen felhasználójává váljon. [14] A Vet. 39/C. § szerint, ha a vételező vagy a felhasználó a közcélú hálózathoz közvetlenül kíván csatlakozni, a magánvezeték engedélyese köteles a közcélú hálózatra csatlakozásig a magánvezetékhez való hozzáférést biztosítani, valamint a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében a hálózati engedélyessel együttműködni. [15] A Vet.
- §
(1)bekezdése szerint minden felhasználó jogosult csatlakozási és hálózathasználati szerződés alapján az átviteli és az elosztó hálózathoz hozzáférni. A Vet. 56. §
(2)bekezdése alapján a felhasználó a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint vásárolhat villamos energiát. Ebben az esetben a vételező szerződési pozíciója a Vet. 39/B. §-a szerint alakul, mikor is, ha a vételező a magánvezetéken felhasználóként kíván villamos energiát vásárolni, az 56. §
(2)bekezdése szerint köteles a Hálózati engedélyessel hálózathasználati szerződést kötni a magánvezeték és a közcélú hálózat csatlakozási pontjára, a magánvezeték engedélyesével pedig vezeték használati szerződést kötni, vagy a meglévő szerződését megfelelően módosítani. A magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel és a vételezővel a vezetékhasználati szerződés létrehozása vagy módosítása céljából köteles együttműködni, a mérőhely kialakítását és a mérést a hálózati engedélyes számára lehetővé tenni. [16] A közcélú hálózathoz való hozzáférés joga, továbbá az átviteli és elosztó hálózat használatának feltételeit tartalmazó szerződés tehát két külön jogi viszony. A felperes által a panaszban kifejtettek szerint a Magánvezetéki engedélyes a felperest az utóbbiban akadályozta, illetőleg az erre irányuló eljárásban nem működött együtt. Jelen per tárgya azonban kizárólag az, hogy a közcélú hozzáférés joga korlátozást szenvedett-e. [17] Igaz ugyan, hogy felhasználói közvetlen villamos energia vásárlás esetén a két szerződés között van kapcsolat, de jelen perben a tényállásból nem következik az akadályozás ténye. Csak a szerződés tartalmában való vita állapítható meg, ami azonban az ítéletben és a felperes fellebbezésében is hivatkozott módon más bírósági eljárás tárgya. A Kúria az elsőfokú bírósággal ért egyet, amikor szintén hangsúlyozza ezt a különbségtételt. A tényállásból kiderül, hogy a felperes problémája alapvetően nem az igénybevétel akadályoztatásában volt, hanem annak feltételeit illetően fogalmazódott meg, mely utóbbi polgári jogvita tárgya. A közigazgatási viszony tekintetében viszont az nem érinti jelen eljárásban az alperesi határozat jogszerűségét. [18] A Kúria ennek alapján a közigazgatási szerv döntését helybenhagyó elsőfokú bírósági ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [19] Minden felhasználó jogosult csatlakozási és hálózathasználati szerződés alapján az átviteli és az elosztó hálózathoz hozzáférni. A felhasználó ehhez kapcsolódóan meghatározott feltételek szerint vásárolhat villamos energiát. Az e szerződés tartalmát érintő esetleges jogvita ugyanakkor nem azonosítható a közcélú hálózathoz való hozzáférés akadályozásával. Záró rész A Kúria a fellebbezést a régi Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján a tárgyaláson kívül [20] bírálta el. [21] Az alperes pernyertességére tekintettel, a régi Pp.
- §-a alapján, a Kúria a felperest kötelezte az alperes perköltségeinek megfizetésére. [22] Az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdése szerinti mértékű, a 39. §
(3)bekezdés d) pontja alapján számított és a 62. §
(1)bekezdés h) pontja értelmében feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztesnek minősülő felperes viseli. [23] Az ítélet ellen a felülvizsgálat lehetőségét a régi Pp. 271.§
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- szeptember
- Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró