A határozat elvi tartalma: Nem alapos felülvizsgálati indítvány elbírálása és a megtámadott határozatok hatályában fenntartása végzéssel. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.399/2019/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- július
- Az ügy tárgya: életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény Terhelt(ek): I. rendű Első fok: Másodfok: Székesfehérvári Törvényszék, 7.B.17/2016/31., ítélet, tárgyalás,
- április
- Győri Ítélőtábla, Bf.I.64/2017/8., ítélet, nyilvános ülés,
- december
- Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.I.64/2017/
- számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 15.000 (tizenötezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] Az I. rendű terheltet a Székesfehérvári Törvényszék a
- április
- napján kihirdetett 7.B.17/2016/
- számú ítéletével testi sértés bűntettének kísérlete [Btk.
- §
(3)bekezdés és
(8)[2] bekezdés I. fordulat] miatt mint többszörös visszaesőt 4 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a járulékos kérdésekről. A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
- december
- napján meghozott Bf.I.64/2017/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és az I. rendű terhelt vonatkozásában pontosította a bűncselekmény törvényhelyét a Btk.
- §
(1)bekezdés,
(8)bekezdés I. fordulatára, továbbá helyesbítette a bűnügyi költség összegét. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. II. [3] [4] [5] [6] [7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése érdekében, elsősorban eljárási hibára hivatkozva. Eszerint annak ellenére, hogy állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik, nem idézték a nyilvános ülésre. Az ügy befejezését megelőzően már egy alkalommal telefonon jelezte az ítélőtáblának (amikor nem tudott megjelenni), hogy részt kíván venni a nyilvános ülésen, akkor a másodfokú bíróság elhalasztotta azt. Távolléte miatt a védekezési joga is csorbult, nem ismertethette bizonyítási eszközeit, mely enyhébb büntetést eredményezett volna. Sérelmezte továbbá, hogy nem kapta meg a másodfokú bíróság határozatát. A Legfőbb Ügyészség BF.493/2019/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy az I. rendű terhelt az első alkalommal a távolmaradását telefonon kimentette és közölte, hogy jelen kíván lenni a nyilvános ülésen. Az I. rendű terheltnek az új határnapra kiadott idézése azonban „nem kereste" jelzéssel érkezett a bíróságra. A korábbi Be. 70. §
(7)bekezdése értelmében az I. rendű terhelt idézése szabályszerű, a nyilvános ülést pedig a szabályszerűen megidézett távollétében meg lehet tartani, ha a meghallgatása nem szükséges és a fellebbezés elbírálható. Ez alapján a másodfokú bíróság eljárási szabályt nem sértett. A védekezés jogának sérelmére hivatkozás, valamint a másodfokú határozat kézbesítésének hiánya nem abszolút hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, felülvizsgálati okot nem képez. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. III. [8] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [9] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. A Be.
- §-a szerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye és kizárólag a Be.
- § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [11] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be.
- §
(2)bekezdés]. Felülvizsgálati eljárásban a Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [12] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [13] Erre tekintettel a felülvizsgálati indítvány azon részében, mely a terhelt további bizonyítási eszközeinek ismertetésével, illetve az enyhébb büntetés kiszabásával kapcsolatos, a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét, az irányadó tényállás megalapozottságát támadta, amely felülvizsgálatban kizárt. [14] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye abban az esetben, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Ilyen eljárási szabálysértés, amennyiben a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező [Be. 608. §
(1)bekezdés d) pont]. [15] A Be. 659. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [16] A nyilvános ülésre az 1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) 361. §
(3)bekezdése szerint idézni kell a vádlottat. [17] A nyilvános ülést a korábbi Be. 362. §
(3)bekezdése alapján a szabályszerűen megidézett (szabadlábon lévő) vádlott távollétében akkor lehet megtartani, ha a fellebbezés a távollétében is elbírálható. [18] Jelen ügyben az első alkalommal kitűzött nyilvános ülésen az I. rendű terhelt nem jelent meg, telefonon értesítette a bíróságot, hogy balesetet szenvedett, ezért nem tud azon részt venni, illetve védőjén keresztül üzente, hogy a nyilvános ülésen jelen kíván lenni. Erre tekintettel a másodfokú bíróság a korábbi nyilvános ülést elhalasztotta. Következésképpen a következő nyilvános ülés kapcsán a terhelt idézésének szabályszerűségét kell vizsgálni, ugyanis a másodfokú nyilvános ülés terhelt távollétében megtartásának feltétele a terhelt szabályszerű idézése. [19] Az iratok alapján az állapítható meg - szemben az I. rendű terhelt kifogásával -, hogy a másodfokú bíróság a következő nyilvános ülés határnapjára - 2017. december 12. - idézte az I. rendű terheltet az általa is hivatkozott állandó bejelentett lakcíméről, mely az eljárás során változatlan volt. A tértivevény alapján az idézés első alkalommal 2017. október 30-án, második alkalommal pedig 2017. november 22-én „nem kereste" jelzéssel érkezett vissza a bíróságra. A korábbi Be. 70. §
(7)bekezdésére figyelemmel az I. rendű terhelt idézése szabályszerű volt, miután a kézbesítési bizonyítvánnyal (tértivevénnyel) feladott hivatalos iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át. [20] Következésképpen a másodfokú nyilvános ülés megtartása a szabadlábon lévő, szabályszerűen megidézett terhelt jelenléte nélkül is törvényes volt, a másodfokú bíróság nem vétett semmilyen eljárási szabálysértést [korábbi Be. 362. §
(3)bekezdése]. A korábbi Be. 362. §
(4)bekezdése alapján a nyilvános ülés elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak. Ekként az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa e részében alaptalan. [21] A másodfokú bíróság törvénynek megfelelő eljárása nem tekinthető a védekezés jogát korlátozónak, a másodfokú határozat kézbesítésének elmaradása nem abszolút eljárási szabálysértés, ezen kifogások nem képeznek felülvizsgálati okot. [22] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt további olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [23] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költség viseléséről a Be. 664. §
(1)bekezdés zárófordulata szerint rendelkezett. IV. [24] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [25] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- július
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ