Bfv.31/2019/8 – Kúria

(1)és

(2)bekezdése szerinti testi sértés vétségekénti minősítése, az alkalmazott próbára bocsátás tartamának mérséklése. KÚRIA Bfv.I.31/2019/

1. szám A Kúria Budapesten, a
2. év június hó
3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A garázdaság bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szerencsi Járásbíróság 10.B.109/2017/
4. számú ítéletét és a Miskolci Törvényszék 14.Bf.919/2017/
5. számú végzését megváltoztatja, a terhelt cselekményeit két rendbeli testi sértés vétségének [Btk.
6. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés] minősíti, a próbára bocsátás tartamát 1 (egy) évre mérsékli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Szerencsi Járásbíróság a 2017. október 30. napján kihirdetett 10.B.109/2017/17. számú ítéletében terheltet bűnösnek mondta ki két rendbeli garázdaság vétségében [Btk. 339. §

(1)bekezdés], valamint két rendbeli testi sértés vétségében [Btk.164. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés. Ezért egy év három hónap időtartamra próbára bocsátotta, emellett rendelkezett a polgári jogi igényről, valamint a bűnügyi költség viseléséről. A másodfokon eljárt Miskolci Törvényszék a

1. április
2. napján meghozott 1.Bf.919/2017/
3. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ügydöntő határozatok ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, abban a felülvizsgálat okaként a Be.
4. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára hivatkozott. Az indítványozó szerint a tényállásban írt magatartás nem valósította meg a Btk. 339. §

(1)bekezdésében meghatározott garázdaság törvényi tényállását, ezért az eljárt bíróságok garázdaság vétségében az anyagi jogszabályok törvénysértő alkalmazásával állapították meg a terhelt bűnösségét. Álláspontja szerint nem váltott ki riadalmat, megbotránkozást a felek konfliktusa, mert a közösség tagjai tisztában voltak a felek személyes viszonyával, a kihívó közösségellenesség, mint tényállási elem nem állapítható meg. Utalt arra, hogy az egységes bírósági gyakorlat szerint a személyes indíttatású viták, szomszédjogi perlekedések, veszekedések nem valósítanak meg garázdaságot, mivel hiányzik belőlük a közösségellenesség; a felek birtokhatárból eredő vitája nem garázdaság, hanem személyes kérdés, ezért nem hat ki az őket körülvevő közösségre. Arra hivatkozott, hogy a garázdaságként értékelt magatartás abból adódott, hogy a sértettek megpróbálták kitépni, eltávolítani a terhelt által a közterületre, saját háza elé kiültetett virágokat, abbeli ténybeli tévedésük okán, hogy a virágok az általuk vélelmezett telekhatár vonalán belül kerültek kiültetésre; azaz a terhelt a saját vagyona védelme érdekében lépett fel az azt károsító személy ellen, a Btk. 22. §

(1)bekezdésére figyelemmel pedig nem büntethető a cselekmény, mellyel a terhelt a saját vagyonát közvetlenül fenyegető jogtalan támadás ellen védi. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a terheltet a két rendbeli garázdaság vétségének vádja alól mentse fel. A Legfőbb alaposnak. Ügyészség a felülvizsgálati indítványt nem találta Álláspontja szerint a Btk. 339. §

(1)bekezdésében írt törvényi tényállás szerinti a garázdaság vétsége megállapításának nem feltétele, hogy a terhelti cselekmény valakit megbotránkoztasson, vagy az benne riadalmat keltsen, csak e hatás kiváltására kell alkalmasnak lennie. Megítélése szerint az, amikor valaki egy másik személyt egy seprűvel - sérülést okozva - bántalmaz, illetve kicsavarja a kezét, - mint általában a sérülés okozására alkalmas személy elleni erőszak alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást és riadalmat keltsen, emellett az irányadó tényállás szerint a terhelt cselekményét közterületen követte el, és nem tartalmaz olyan adatot, amely alapján azt lehetne megállapítani, hogy a terhelt magatartását a vagyonát fenyegetővel szemben, jogos védelmi helyzetben követte el. Mindezekre figyelemmel arra tett indítványt, hogy a Kúria a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn (BF.110/2019/

1. szám). A Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálására a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatokat a felülvizsgálati indítványban megjelölt ok alapján bírálta felül, emellett vizsgálta a Be. 659. §

(6)bekezdésében meghatározott esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt. Felülvizsgálatnak a bíróság ügydöntő határozata ellen a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján akkor van helye, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. Az ezen okra alapított felülvizsgálati indítvány alapos. A Be. 659. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. Az irányadó tényállás lényege a következő: A terhelt, valamint sértett1 és felesége egymás szomszédai, közöttük

1. év óta a telekhatár megállapítása, birtokháborítás megszüntetése érdekében, továbbá személyiségi jogok megsértése miatt polgári peres eljárások vannak folyamatban. A tényállás
2. pontjában rögzítettek szerint
3. március 30-án a terhelt a ... szám előtti közterületi járda és a vízelvezető árok közötti virágágyásnál az ahhoz földet hordó sértett1-t felszólította, hogy hagyja békén a virágágyást. Mivel a sértett1 e felszólításnak nem tett eleget, a terhelt belerúgott a földbe, mely „beterítette" a sértettet, majd hangos szidalmazás kíséretében a nála lévő seprűvel ráütött a sértett kezére, aki ennek következtében a jobb kézhát V. kézközépcsont feletti területén felületes hámsérüléssel társuló zúzódást szenvedett, melynek gyógytartama nyolc napon belüli volt. A tényállás
4. pontjában rögzítettek szerint
5. április 2-án ugyanezen a közterületen a terhelt rendezte a földet, amikor sértett2 felszólította a terheltet, hogy ne hordja el a földet a virágágyásról. A terhelt és a sértett2 között szóváltás alakult ki, a terhelt egy marék földet dobott sértett2 felé, majd megfogta a sértett2 pulóverét, megragadta a kezét és megcsavarta a jobb kezének mutató és hüvelykujját. A sértett2 a jobb kéz I. és II. ujjának zúzódásos sérülését szenvedte el, melynek gyógytartama nyolc napon belüli volt. A Btk.
6. §

(1)bekezdése szerinti garázdaság vétségét - ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg - az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Ahogy azt a Kúria a 2019.B.

1. szám alatt közzétett elvi határozatában kifejtette, a garázdaság vétségének tényállásában a kihívó közösségellenesség nem azonos a minden bűncselekményben felismerhető társadalomra veszélyességgel, a közösség elvárásaival történő szembehelyezkedéssel, vagy ezeknek az elvárásoknak a semmibe vételével. A garázdaság bűncselekményi alakzatának megvalósulásához szükséges erőszakos magatartás akkor kihívóan közösségellenes, ha közvetlenül és durván sérti, vagy sértheti a közösség nyugalmát, mert az elkövető cselekményét az utóbbihoz fűződő érdek gátlástalan, nyílt semmibevételével hajtja végre. Ha az erőszakos magatartás a kihívó közösségellenességet nélkülözi, garázdaság megállapítására nem kerülhet sor. Hasonló álláspontot képvisel a BH 2015.
2. szám alatt közzétett eseti döntés is. A jelen ügyben irányadó tényállás azt tartalmazza, hogy a terhelt a telekhatár-vita miatti személyes indíttatásból - közterületen szidalmazta, majd testi sérülést okozva bántalmazta a sértetteket. Ugyancsak a tényállás szerint a terhelt és a sértettek szomszédok voltak, házaikkal szemben ... település Posta Hivatala, a ... Takarékszövetkezet fiókja, míg egy bolt volt található. A tényállás
3. pontbeli magatartást a sértett felesége, a
4. pontbeli magatartást a sértett férje, a bántalmazást megelőző hangos szóváltást pedig a szemközti boltban vásárló Tanu1 és Tanu2 észlelték. A terhelt szitkozódása, erőszakos fellépése, a sértettek birtokvita miatti haragból eredő bántalmazása kifejezetten és egyértelműen személyes indíttatásból történt, magatartását a virágok gondozása miatti vita hevében kialakult düh és bosszú motiválta. Cselekménye e szomszédvita keretein belül maradt, a terhelt ezzel nem helyezkedett nyíltan szembe a társadalmi normákkal, az nem vált kihívóan közösségellenessé. A bántalmazás mindkét esetben egymozzanatú, indulattól vezérelt cselekmény volt, nélkülözte a közösség tagjaira is ható gátlástalanságot, ekként az nem is volt a garázdaság megvalósulásához megkívánt - durva, a közösség érdekeit semmibe vevő. Mindezekből következően a testi sértést okozó erőszakos magatartás kihívó közösségellenesség hiányában nem valósított meg garázdaságot is, annak ellenére sem, hogy a szitkozódás, illetve a bántalmazás az adott helyen és időben mások által is észlelhető volt. A terhelt cselekményeivel ugyanakkor mindkét sértett sérelmére nyolc napon belül gyógyuló testi sérülést okozott, cselekménye ezért a két rendbeli, a Btk.
5. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdése szerinti két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő - testi sértés vétségét valóban megvalósította. Miután e cselekményekkel a garázdaság vétsége alaki halmazatot képez, nem a terhelt bűnösségének megállapításában, hanem a cselekmények minősítésében tévedtek az eljárt bíróságok, és emiatt törvénysértő intézkedést alkalmaztak vele szemben. Ekként a Kúria a megtámadott határozatokat a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján megváltoztatta, a minősítést helyesbítette, és a cselekmények minősítésének szűkülésére tekintettel - a Btk. 79-

1. §-aiban rögzített büntetéskiszabási elvek szem előtt tartásával - az eljárt bíróságok által egyébiránt helyesen alkalmazott intézkedés tartamát a rendelkező részben írtak szerint mérsékelte. Az ítélet elleni fellebbezés a Be.
2. §

(1)bekezdésére és a 458. §

(3)bekezdésére figyelemmel kizárt, felülvizsgálatát pedig a 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 656. §

(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 656. §

(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. június
2. Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Domonyai Alexa s. k. előadó bíró, Dr. Soós László s. k. bíró A Kúria Bfv.I.31/2019/
3. számú ítélete
4. június
5. napjával kezdődő hatállyal jogerős. Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bíróság ügyintéző