A határozat elvi tartalma: Alaptalan a felülvizsgálati indítvány, ha a bíróság az
- évi XIX. törvény rendelkezéseit megtartva tért át a terhelt távollétében történő eljárásra. KÚRIA Bfv.I.358/2019/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő július hó
- napján tartott v é g z é s t: Az ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt felülvizsgálati indítványát elbírálva az Ózdi Járásbíróság 3.B.330/2016/
- számú ítéletét, illetőleg a Miskolci Törvényszék 7.Bf.424/2017/
- számú végzését hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s Az Ózdi Járásbíróság a
- március
- napján kihirdetett, és a Miskolci Törvényszék 7.Bf.424/2017/
- számú végzése folytán
- szeptember
- napján jogerős 3.B.330/2016/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés] és egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében [Btk. 347. §
(1)bekezdés a) pont II. fordulat], ezért őt halmazati büntetésül egy év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, egy év hat hónap közúti járművezetéstől eltiltásra és egy év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte az Ózdi Járásbíróság 6.B.352/2014/
- számú ítéletével kiszabott, három év próbaidőre felfüggesztett egy év tartamú börtönbüntetés végrehajtását. A jogerős határozatok ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, arra hivatkozva, hogy sem az elsőfokú, sem a másodfokú bírósági tárgyaláson nem volt jelen, és így nem tudott védekezni. Ezért a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség a Be.
- §
(1)bekezdése alapján tett nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy az iratokból megállapíthatóan a terhelt a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, távolmaradását előzetesen, alapos okkal nem mentette ki, bejelentett lakóhelyéről ismeretlen helyre távozott, így vele szemben a bíróság elfogató parancsot bocsátott ki, amely nem vezetett eredményre. Ezért a járásbíróság törvényesen tért át ügyészi indítványra az elbíráláskor hatályban volt
- évi XIX. törvény (régi Be.) XXV. Fejezete alapján a távollévő terhelttel szembeni eljárásra. Mivel az elsőfokú ítélet meghozatala után kézre került terhelt nem kérte a tárgyalás megismétlését, hanem a határozat ellen fellebbezést jelentett be, a másodfokú nyilvános ülésen a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, ezért a Miskolci Törvényszék törvényesen tartotta meg a nyilvános ülést a terhelt távollétében. Ezért - mivel álláspontja szerint felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértés nem történt - azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt, és a megtámadott határozatokat hatályukban tartsa fenn (BF.443/2019/1.). -.-.A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be.
- §
(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatokat a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül; emellett a 659. §
(6)bekezdése alapján vizsgálta a 649. §
(2)bekezdésében meghatározott esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt. A Kúria a következetes gyakorlatának megfelelően a felülvizsgálati indítványt minden esetben tartalma alapján bírálja el, és nem csupán arra figyelemmel, hogy az indítványozó abban melyik, a felülvizsgálatot megalapozó eljárási rendelkezést hívta fel. Így jár el a Kúria abban az esetben is, ha a felülvizsgálati indítvány előterjesztője nem jelöli meg az eljárási törvény azon rendelkezéseit, amelyek alapján a megtámadott határozatok felülvizsgálatát kezdeményezi, ezért erre volt tekintettel az adott ügyben is. -.-.A jogerős ügydöntő határozat meghozatalára a régi Be. hatálya alatt került sor. 2018. július 1-jén ugyanakkor hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.). A Be. 868. §
(1)bekezdése alapján a törvény rendelkezéseit - a 868-
- §-ban meghatározott eltérésekkel - a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell. A felülvizsgálati eljárás tekintetében a törvény ilyen eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz, ezért a Kúria az indítványt a
- július
- napján hatályba lépett Be. alapján bírálta el. Az indítvány alaptalan. A régi Be.
- §
(1)bekezdése arról rendelkezett, hogy a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező, továbbá, hogy akit megidéztek, köteles az őt megidéző bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság előtt megjelenni. A régi törvény 279. §
(1)bekezdése szerint a tárgyalásra idézni kellett a vádlottat. A jelen ügyben ez
- október
- napján megtörtént, a terhelt a részére szóló idézést személyesen átvette. Ennek ellenére a
- december
- napjára kitűzött tárgyaláson nem jelent meg, ezért a bíróság vele szemben elfogatóparancsot bocsátott ki. Az elfogatóparancs
- január
- napjáig nem vezetett eredményre, ezért az Ózdi Járási Ügyészség
- január
- napján érkezett indítványa alapján a bíróság az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt esetében a régi Be.
- §
(1)bekezdése alapján áttért a távollévő terhelttel szembeni eljárásra. Az ismeretlen helyen tartózkodó terhelttel szemben ennek törvényi előfeltételei fennálltak, ezért az Ózdi Járásbíróság a terhelt távollétében
- március
- napján ítéletet hozott. Az elfogatóparancs alapján a terheltet az Ózdi Rendőrkapitányság járőrei
- április 28-án elfogták, és április 30-án a bíróság elé állították. Ott a terhelt bejelentette, hogy tartózkodási helye megváltozott, ezt azonban a régi Be. kötelező rendelkezése [
- §
(5)bekezdés] ellenére a bíróságnak nem jelentette be. A bíróság ítéletének kihirdetését követően az ellen a terhelt fellebbezést jelentett be. A fellebbezés alapján a Miskolci Törvényszék
- szeptember
- napjára fellebbezési nyilvános ülést tűzött ki, arra a terheltet a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről is idézte, a nyilvános ülésen azonban sem ő, sem kirendelt védője nem jelent meg. A régi Be.
- §
(3)és
(4)bekezdése akként rendelkezett, hogy a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is meg lehet tartani, s ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható; és a nyilvános ülés elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Így mind az Ózdi Járásbíróság, mind a Miskolci Törvényszék törvényesen járt el, amikor a szabályszerű idézések ellenére az eljárási cselekményekről távol maradt terhelt távollétében folytatta le az eljárást, ezzel a régi Be. 373. §
(1)bekezdés II. d) pontjában írt feltétlen eljárási szabálysértés nem valósult meg, így a hatályos Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja, illetve 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok nem állapítható meg. Erre figyelemmel a Kúria a terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és az Ózdi Járásbíróság 3.B.330/2016/13. számú ítéletét, illetőleg a Miskolci Törvényszék 7.Bf.424/2017/3. számú végzését a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a 458. §
(3)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a 650. §
(1)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- július
- Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s. k. előadó bíró, Dr. Vaskuti András s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bírósági ügyintéző