← Magyarország

Bhar.637/2015/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Másodfokú ítélet megváltoztatása, a Btk.35.§

(2)bekezdése alkalmazásával a szabadságvesztés eggyel enyhébb végrehajtási fokozatban való végrehajtása, a lefoglalt dolgok egy részének elkobzása, más része lefoglalásának megszüntetése és a vádlott részére történő kiadása felőli rendelkezés. KÚRIA Bhar.II.637/2015/
  1. szám A Kúria Budapesten, a
  2. június
  3. napján tartott nyilvános ülésen kihirdette a következő í t é l e t e t: A hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség, valamint az I. rendű vádlott és védője által bejelentett másodfellebbezéseket elbírálva a Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.III.81/2014/
  4. számú ítéletét az I. rendű vádlott tekintetében megváltoztatja a következők szerint. A szabadságvesztést fogházban rendeli végrehajtani. A vagyonelkobzás összegét négyszázötven) forintra mérsékli. 93.450,- (kilencvenháromezer- Az eljárás során lefoglalt és a Szekszárdi Nyomozó Ügyészség T.5/2012/II. számú bűnjeljegyzéken nyilvántartásba vett
  5. sorszám alatti erővágót, a
  6. sorszám alatti 4 db 25 literes műanyagkannát elkobozza, az I. rendű vádlott birtokában hagyott
  7. sorszám alatti 50 literes fehér műanyaghordó és a
  8. sorszám alatti 50 literes fekete műanyaghordó lefoglalását megszünteti. A T. T. Kft. magánfél által előterjesztett polgári jogi igényt a törvény egyéb útjára utasítja. Egyebekben az I. rendű vádlott tekintetében a másodfokú ítéletet helybenhagyja. I n d o k o l á s A Szekszárdi Törvényszék a
  9. június
  10. napján kihirdetett 5.B.197/2012/
  11. számú - a II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű, az V. rendű és a VI. rendű terheltekre jogerős - ítéletében az I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki 3 rendbeli a Btk. 305.§ a) és c) pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntettében, 5 rendbeli a Btk. 370.§
(1)bekezdésébe ütköző és a 2)
  1. ba)
  2. bb)
  3. bc)- 1 esetben továbbá
  4. be)alpontjaira figyelemmel - 4 esetben a
(3)bekezdés
  1. b)
  2. ba)1 esetben a
(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő, társtettesként elkövetett 3 esetben folytatólagosan, 1 esetben megkísérelt lopás bűntettében, 5 rendbeli a Btk. 370.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés
  1. ba)
  2. bb)
  3. bc)alpontjaira figyelemmel - 4 esetben társtettesként, 1 esetben bűnsegédként elkövetett, 3 esetben megkísérelt lopás vétségében, a Btk. 375.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnsegédként informatikai rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettében, a Btk. 375.§
(1)bekezdésébe ütköző bűnsegédként informatikai rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettének kísérletében, a Btk. 372.§
(1)bekezdésébe ütköző és - a
(2)bekezdés ba), bc) alpontjaira figyelemmel - a
(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő felbujtóként elkövetett sikkasztás bűntettében, a Btk. 372.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)ba), bc) alpontjai szerint minősülő, felbujtóként elkövetett sikkasztás vétségében és a Btk. 371.§
(1)bekezdésébe ütköző, részben
(2)bekezdés a) részben a
(2)bekezdés b/bb) pontja szerint minősülő felbujtóként elkövetett rongálás vétségében. Ezért az I. rendű vádlottat halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a vádlott által előzetes fogva tartásban töltött idő beszámítása, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének legkorábbi időpontja, a magánfelek polgári jogi igénye érvényesítésének egyéb törvényes útra utasítása, valamint az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselése felől. A Pécsi Ítélőtábla az I. rendű vádlott által bejelentett enyhítést célzó, később módosított tartalommal a hivatali visszaélés bűntette és a 9. és 10. tényállást érintően, a vagyon elleni bűncselekmények vonatkozásában már felmentésre is irányuló, fellebbezése alapján eljárva, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. I. rendű vádlottat az ellene a Btk. 372.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés
  1. b)pontjának
  2. ba)és
  3. bc)alpontja szerint minősülő, felbujtóként megvalósított sikkasztás vétségének a vádja alól felmentette és a 2012. évi II. törvény 177.§
(1)bekezdés
  1. a)pontjában meghatározott tulajdon elleni szabálysértés miatt indult eljárást megszüntette. A további cselekményeit 3 rendbeli a Btk. 305.§
  2. a)pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntettének (tényállás 1.2.11.pont) a Btk. 370.§
(1)bekezdésébe ütköző - a
(2)bekezdés
  1. b)pontjának
  2. ba)
  3. bb)
  4. bc)alpontjaira figyelemmel - a
(3)bekezdés
  1. b)pontjának
  2. ba)alpontja szerint minősülő társtettesként folytatólagosan elkövetett lopás bűntettének (tényállás 2. pont B. E. sértett sérelmére) 3 rendbeli a Btk. 370.§
(1)bekezdésébe ütköző - a
(2)bekezdés
  1. b)pontjának
  2. ba)
  3. bb)
  4. bc)alpontjaira figyelemmel - a
(3)bekezdés
  1. b)pontjának
  2. ba)alpontja szerint minősülő társtettesként elkövetett lopás bűntettének, (tényállás 1/a, 1/c pont, Fülöp Gyula sértett sérelmére és 2. és 4. pont), melyből 2 rendbeli folytatólagos (tényállás 1/a, 1/c Fülöp Gyula sérelmére és 2.), 1 rendbeli kísérlet (tényállás 2. pont) 6 rendbeli a Btk. 370.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés
  1. b)pontjának
  2. ba)
  3. bb)és
  4. bc)alpontjai szerint minősülő bűnsegédként elkövetett lopás vétségének (tényállás 5.6.7.8.9.10. pont) melyből 3 rendbeli kísérlet (tényállás 7.9.10 pont) a Btk. 375.§
(5)bekezdés III. fordulatában meghatározott a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő társtettesként folytatólagosan elkövetett információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettének (tényállás 1/b., 1/d. pont) a Btk. 372.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés a) pontja szerint minősülő felbujtóként elkövetett sikkasztás bűntettének (tényállás 3. pont V. M. Zrt. sérelmére) a Btk. 371.§
(1)bekezdésébe ütköző és
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő felbujtóként elkövetett rongálás vétségének (tényállás 3. pont B. F. sértett sérelmére) és a Btk. 371.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés
  1. b)pontjának
  2. bb)alpontja szerint minősülő, felbujtóként elkövetett rongálás vétségének (tényállás 3. pont T. T. Kft. sértett sérelmére) minősítette. A vádlottal szemben 213.450.- forintra vagyonelkobzást rendelt el. Kötelezte a vádlottat, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizessen meg kártérítés címén B. Gy. magánfélnek 2.816.000.-; B. F. magánfélnek 144.526.- ; a T. T. Kft. magánfélnek 37.075.- és D. F.-né magánfélnek 4500.- forintot, valamint külön felhívásra a megítélt polgári jogi igények után külön-külön járó, le nem rótt illetéket. Ezt meghaladóan a bejelentett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. A vádlott halmazati büntetését 3 év szabadságvesztésként, annak végrehajtási fokozatát börtönben kiszabottnak tekintette. Pontosította a vádlott napjának keltét. által őrizetben töltött idő befejező A Pécsi Ítélőtábla másodfokú eljárásban hozott ítélete ellen az ügyész a bűnjelként lefoglalt tárgyak (erővágó, 4 darab 25 literes kanna és 2 darab, egy fehér és egy fekete színű hordó) elkobzása, míg az I. rendű vádlott és védője részfelmentés és enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. A Legfőbb Ügyészség BF.283/2015. számú átiratában fellebbezést változatlan tartalommal fenntartotta. az ügyészi A védő a 2015. június 9-én kelt beadványában fellebbezését kizárólag enyhítés érdekében tartotta fenn, melyben a kiszabott szabadságvesztés tartamának mérséklését, illetve végrehajtási fokozatának eggyel enyhébb, fogházban történő megállapítását indítványozta. Indokolásul előadta, miszerint az I. rendű vádlott 2007-ben súlyos autóbalesetet szenvedett, melynek következtében műtéti beavatkozásokon és rehabilitáción esett át, ennek ellenére állapota nem javult, csípő ízülete olyan mértékben károsodott, ami korlátozza mozgásában, jelenleg csípő protézis műtét előtt áll. A védő írásban indokolt fellebbezésében közölte, miszerint az I. rendű vádlott a T. T. Kft.-nek 681.355.- forintot kártérítés címén megfizetett, az erről szóló elismervényt csatolta. A Kúria a másodfellebbezéseket a Be. 391. §-ának
(2)bekezdése alapján nyilvános ülésen bírálta el. A Kúria nyilvános ülésén a Legfőbb Ügyészség képviselője az ügyészi másodfellebbezést fenntartotta, a Legfőbb Ügyészség átiratában foglalt indítványt annyiban módosította, miszerint a két darab hordó lefoglalásának megszüntetését, és az I. rendű vádlott részére történő kiadását, valamint a vagyonelkobzás összegének 93.450.forintra történő mérséklését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség képviselője által kifejtettek szerint a lopás az elvitellel befejeződött, ezért a két darab hordót nem az elkövetéshez, annak eszközeként, hanem a lopási cselekmény véghezvitelét követően, az eltulajdonított gázolaj tárolására használta az I. rendű vádlott. Erre tekintettel a két hordó lefoglalásának a Be. 155.§
(1)bekezdése szerinti megszüntetésére és a
(2)bekezdés alapján azok tulajdonosának, az I. rendű vádlottnak történő kiadására tett indítványt. A védő a nyilvános ülésen korábban írásban benyújtott fellebbezését fenntartotta és a vádlott megromlott egészségi állapotára tekintettel a kiszabott büntetés enyhítését, a szabadságvesztés enyhébb végrehajtási fokozatban történő megállapítását indítványozta. I. rendű vádlott a nyilvános ülésen írásban csatolta fellebbezése indokolását, melyben az elsőfokú ítélet tényállásának
  1. és
  2. pontjában foglalt, 2 rendbeli hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vád alóli felmentését, a kiszabott büntetés enyhítését, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását, illetve a végrehajtás fokozatának eggyel enyhébben, fogházban történő megállapítását kérte. Kifejtette, miszerint a tényállás
  3. pontjában foglalt cselekmény kapcsán iratellenes a másodfokú bíróság azon megállapítása, hogy F. M.-né elmondása késztette volna arra, hogy ismét betörést kíséreljen meg, ahogyan az első fokon eljárt bíróság is tévesen értékelte e körben a bizonyítékokat. A
  4. tényállás kapcsán rámutatott, miszerint téves jogi következtetésre jutott a bíróság, amikor a terhére értékelte, hogy a robotzsaru rendszerbe betekintett, mivel annak lehetőségétől nem volt elzárva, más esetekben is lehetősége volt azt megtenni. Sérelmezte továbbá, hogy az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták azt a tényt, miszerint a Rendőr-főkapitányság az ő segítségével derített fel és fogott el egy jelentősebb bűncselekmény sorozatban érintett személyt. Előadta, hogy a tényállás
  5. pontjában foglalt cselekménnyel okozott 681.355.forint kárt időközben az V. rendű terhelttel együtt megtérítette a T. T. Kft. részére, az ezzel kapcsolatos iratokat, elismervényt és a Bank Zrt. igazolását mellékelten csatolta. Egészségi állapotát érintően beszámolt arról, miszerint baloldali csípőprotézis beültetésre vár, újabb vizsgálatok elvégzésére
  6. július
  7. napjára kapott időpontot az Ortopéd Klinikán. A Kúria a Be. 387.§
(1)bekezdésére figyelemmel a Pécsi Ítélőtábla fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletét és az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárást felülbírálta, ennek során megállapította, hogy az eljárási szabályokat az elsőfokú, illetve a másodfokú bírósági eljárásban maradéktalanul megtartották, olyan szabálysértést, mely a támadott határozat érdemi felülbírálatának akadályát képezte volna nem észlelt. A másodfokú bíróság által alapul vett és részben kiegészített tényállás megalapozott, ezért az a harmadfokú eljárásban is - a Be.388.§
(1)bekezdése értelmében - irányadó volt, ekként a felmentést célzó - a bizonyítékok eltérő értékelését igénylő fellebbezés eredményre nem vezethetett. Az I. rendű vádlott a tényállás
  1. pontjában foglalt cselekmény kapcsán a hivatali visszaélés bűntettének elkövetését ténybelileg tagadta, az elsőfokú bíróság mérlegelő tevékenységét támadta. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság indokát adta annak, hogy a
  2. pontban foglalt tényállást a vádlott tagadásával szemben miért a II. rendű terhelt és részben F. M.-né tanú vallomására alapította. A tényállás
  3. pontjában írt cselekmény kapcsán az I. rendű vádlott a hivatali visszaélés bűntettének jogi értékelését támadta, amikor vitatta, hogy a leírt magatartása alkalmas lett volna jogtalan előny szerzésére, vagy jogtalan hátrány okozására. A Kúria osztotta a másodfokú bíróságnak a tényállás
  4. és
  5. pontjaihoz fűzött jogi indokolását, miszerint az I. rendű vádlott azzal valósította meg a hivatali visszaélés bűntettét, hogy az egyébként jogszerűen tudomására jutott információt jogellenes célokra, tilalmazott módon használta fel. A vas és műszaki bolt bevételének megszerzését - a sértettől hivatali minőségében szerzett információk alapján - ismét megkísérelte, illetve a Robotzsaru rendszerben rögzített adatok megismerését - élettársa felhívásával - a bűncselekmény felderítésének meghiúsításának megkísérlésére használta fel. Mindezekre figyelemmel az I. rendű vádlott
  6. és
  7. tényállásban foglalt 2 rendbeli hivatali visszaélés bűntette cselekmények vádja alóli, felmentést célzó fellebbezése nem vezethetett eredményre. A cselekményeket sorozatosan elkövető, hivatali helyzetével és a hivatását övező közbizalommal súlyosan visszaélő I. rendű vádlottal szemben alkalmazott joghátrány korántsem eltúlzott, ezért a szabadságvesztés enyhítésére nincs törvényes lehetőség. Másfelől azonban az I. rendű vádlott megromlott egészségi állapota, súlyos fogyatékossága, valamint a jelentős kártérítés a Btk. 35.§
(2)bekezdésében foglaltak alkalmazását tette lehetővé, ezért a Kúria a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát a törvényben meghatározottnál eggyel enyhébben, fogházban állapította meg. Az I. rendű vádlott a Bank Zrt. kivonatával, a T. T. Kft. elismervényével és a D. A. É.-vel kötött megállapodással igazolta, hogy a T. T. Kft. részére, D. A. É.-vel közösen, megtérített 681.355.- forint kárt. Ezért a Kúria az I. rendű vádlottat terhelő vagyonelkobzás összegét - a
  1. tényállási ponthoz kapcsolódó 120.000.- forinttal csökkentve - 93.450.- forintra mérsékelte. Mind az első, mind a másodfokú bíróság elmulasztott rendelkezni az eljárás során lefoglalt erővágó, 4 db 25 literes kanna és 2 db hordó felől, melyek közül a 4 db kanna és a 2 db hordó az I. rendű vádlott birtokában maradt (nyomozati iratok
  2. oldal). Ezért a Kúria osztva az ügyész harmadfokú nyilvános ülésen előterjesztett indítványát a cselekmények elkövetéséhez eszközül használt erővágót és a 4 db 25 literes kannát a Btk. 72.§
(1)bekezdés a) pontja alapján elkobozta, míg az olaj elvétele után, a cselekmény befejezetté válását követően, pusztán tárolási célra igénybe vett és az I. rendű vádlott tulajdonában álló 2 db hordó lefoglalásának megszüntetése és az I. rendű vádlott részére történő kiadása felől döntött a Be. 155.§
(1)és
(2)bekezdése szerint. Tekintettel arra, miszerint a másodfokú bíróság az I. rendű vádlottat a T. T. Kft. sérelmére felbujtóként elkövetett sikkasztás vétsége miatt emelt vád alól felmentette, a Kúria e magánfél polgári jogi igényének érvényesítését a Be. 335.§
(1)bekezdése szerint egyéb törvényes útra utasította. A felülbírált határozat egyéb rendelkezései törvényesek. A Kúria a kifejtettek alapján a Pécsi Ítélőtábla másodfokú ítéletét a vádlott szabadságvesztése végrehajtási fokozata, az I. rendű vádlottat terhelő vagyonelkobzás összege, a bűnjelek részbeni elkobzása, illetve a lefoglalás megszüntetését követően az I. rendű terhelt részére történő kiadása és a T. T. Kft. magánfél polgári jogi igénye tekintetében a Be. 398.§-a alapján megváltoztatta, míg az I. rendű vádlottat érintően az ítélet egyéb rendelkezéseit a Be. 397.§-a alapján helybenhagyta. Budapest, 2015. június 25. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Jávori Tünde s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Sándor s.k. bíró A Pécsi Ítélőtábla Bf.III.81/2014/5. számú ítélete – a Kúria Bhar.II.637/2015/4. számú ítéletében foglalt változtatással – az I. rendű vádlott tekintetében 2015. június 25. napján jogerős és végrehajtható. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.