← Magyarország

Bfv.1138/2018/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: I. Az embercsempészés annyi rendbeli, ahány államhatár átlépéséhez nyújt segítséget az elkövető. II. A Be. XCIV. Fejezete (

  1. §-
  2. §) úgynevezett "Egyszerűsített felülvizsgálat" keretébe utalja annak az eljárásnak a lefolytatását, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett - többek között - az előzetes fogvatartás beszámításáról (Be.
  3. §
  4. pont). Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.1138/2018/
  5. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke . Krecsik Eldoróda előadó bíró . Gimesi Ágnes bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  6. március
  7. Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt(ek): ... Elsőfok: Pesti Központi Kerületi Bíróság,
  8. január 27., nyilvános - folytatólagos tárgyalás, 13.B.20.120/2016/
  9. számú ítélete Másodfok: ővárosi Törvényszék,
  10. október 4., nyilvános ülés, 29.Bf.7176/2017/
  11. számú ítélete Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az embercsempészés bűntette miatt ... ellen folyamatban volt büntető ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.B.20.120/2016/
  12. számú ítéletét, illetőleg a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 29.Bf.7176/2017/
  13. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] Az embercsempészés bűntette miatt ... ellen folyamatban volt büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság a
  14. január
  15. napján meghozott és kihirdetett 13.B.20.120/2016/
  16. számú ítéletével ... terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli [2] [3] társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [
  17. évi C. törvény - továbbiakban: Btk. -
  18. §

(1)és
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja]. Ezért őt 2 év 9 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A terhelttől lefoglalt 200 euróra vagyonelkobzást rendelt el. Megállapította, hogy a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetéséről. Az ellentétes irányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2017. október 4. napján meghozott és kihirdetett 29.Bf.7176/2017/12. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: a terhelt cselekményét 2 rendbelinek minősítette. A kiszabott büntetést halmazati büntetésnek tekintette. Az elsőfokú eljárás során felmerült bűnügyi költség összegét pontosította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. II. [4] [5] [6] [7] [8] 1. A jogerős ügydöntő határozat ellen ... terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. A szerint a terhére megállapított cselekményt a másodfokú bíróság törvénysértően minősítette 2 rendbelinek tekintettel arra, hogy az ország 1-ország 2 határátlépés tekintetében a cselekmény még kísérleti szakba sem jutott. Az elsőfokú bíróság 2 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, ezért helytelen a másodfokú ítéletben a 2 év 9 hónap szabadságvesztésre történő hivatkozás. Helytelen az előzetes letartóztatásban töltött idő beszámítására vonatkozó rendelkezés tekintettel arra, hogy helyesen 2015. augusztus 15. napjától 2017. január 27. napjáig volt előzetes letartóztatásban. Sérelmezte végül azt is, hogy az eljárt bíróságok nem értékelték enyhítő körülményként kiskorú gyermekes állapotát, illetőleg a róla való gondoskodást. A terhelt mindezek alapján a másodfokú határozat megváltoztatását, és a kiszabott büntetés enyhítését indítványozta. 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.1177/2018. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. Kifejtette, hogy az előzetes fogvatartás törvénysértő beszámítása esetén a Be. 671. § 6. pontja szerint egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, így az erre vonatkozó részében a felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt. Ugyancsak kizárt az indítvány az enyhítő körülmények nem teljes körű értékelésének kifogásolása tekintetében. Alaptalan az indítvány azon része, amely szerint az elsőfokú bíróság a terheltet 2 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélte, és a szabadságvesztés tartamát a másodfokú bíróság tévesen jelölte meg 2 év 9 hónapban. Az elsőfokú ítéletben - mind az irányadó kihirdetett ún. kisítéletben, mind az indokolással ellátott ítéletben - 2 év 9 hónap szerepel. [9] Nem tévedett a másodfokú bíróság akkor sem, amikor a terhelt cselekményét 2 rendbelinek minősítette. Álláspontja alátámasztásaként hivatkozott a dr. Belovics Ervin, dr. Molnár Gábor Miklós, dr. Sinku Pál által készített Büntetőjogi Különös Rész II. tankönyvben írt jogértelmezésre, amely szerint az embercsempészés annyi rendbeli, ahány államhatár átlépéséhez nyújt segítséget az elkövető. Ezért a felülvizsgálati indítvány a minősítést támadó részében is alaptalan. [10] A Legfőbb Ügyészség mindezek alapján a támadott ítéletek hatályában fenntartását indítványozta. 3. [11] ... terhelt a Legfőbb Ügyészség indítványára észrevételt tett. Abban visszavonta felülvizsgálati indítványának azt a részét, amelyben azt sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság 2 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, s ezért helytelen a másodfokú bíróság ítéletében a 2 év 9 hónap szabadságvesztés büntetés megjelölés. Egyéb érveit, kifogásait fenntartotta. Rámutatott, hogy a csempészett személyek még a ... határt sem lépték át, így a cselekmény 1 rendbeli, s az is megrekedt a kísérlet szakaszában. A 2 rendbeli bűncselekmény megállapításához át kellett volna mennie a ... határon, azaz az egyik cselekményt először be kellett volna fejezni, ahhoz, hogy a másik cselekményt meg lehessen kísérelni. Ebben az esetben pedig az ... hatóság hatáskörébe tartozott volna az eljárás lefolytatása. Észrevételében a társtettesség megállapítását is sérelmezte, azzal indokolva, hogy a cselekményt egyedül követte el. III. 1. [12] A Kúria a terhelt felülvizsgálati indítványa alapján - a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva - a megtámadott határozatokat a Be. 659. §
(5)bekezdésére figyelemmel a megtámadott részében, és a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül. Emellett a Be. 659. §
(6)bekezdésre tekintettel vizsgálta a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott - és az indítványozó által nem hivatkozott - eljárási szabálysértéseket is. [13] Ennek eredményeként a terhelt felülvizsgálati indítványát részben törvényben kizártnak, érdemében alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta. 2. [14] A Be. 650. §
(1)bekezdés c) pontja szerint nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható. [15] A Be. XCIV. Fejezete (
  1. §-
  2. §) az úgynevezett egyszerűsített felülvizsgálat keretébe utalja az eljárást, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett többek között - az előzetes fogvatartás és a bűnügyi felügyelet beszámításáról (Be.
  3. §
  4. pont). [16] Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás során az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követő egy hónapon belül a jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság, egyébként az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság jár el [Be.
  5. §
(2)bekezdés]. Erre tekintettel az előzetes fogvatartás törvénysértő beszámítása tárgyában felülvizsgálati eljárásnak nincs helye. Ebben a részében a terhelt felülvizsgálat indítványa a törvényben kizárt indítvány. [17] A Kúria megjegyzi azonban, hogy az eljárt bíróságok iratszerűen, vagyis helyesen tüntették fel az őrizetben, majd előzetes letartóztatásban töltött idő kezdő napját. Az iratokból megállapíthatóan a terhelt elfogására
  1. augusztus
  2. napján 20.25 órakor került sor az ... autópálya ... km méterszelvényénél (BRFK Rendészeti Szervek Közrendvédelmi Főosztály Központi Gépkocsizó és Járőrszolgálati Osztály Járőrszolgálati Alosztály I. 01000/101338/2015.id. számú jelentése). Ezt követően őrizetbe vételét a BRFK IX. Kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Bűnüldözési Alosztály rendelte el a 01090/3011/2015.bü. számú határozatával ugyanezzel a kezdő időponttal (vagyis
  3. augusztus
  4. nap 20.25 óra - nyomozási iratok
  5. oldal). A terhelt az őrizetbe vétel kezdő napját a cselekmény elkövetését megelőző négy nappal korábbi dátumban jelöli meg. [18] A Kúria megállapította továbbá, hogy a büntetéskiszabási tényezők, az enyhítő körülmények hiányos megállapítása és értékelése felülvizsgálat keretében ugyancsak nem sérelmezhető. Ebben a részében a felülvizsgálati indítvány ugyancsak törvényben kizárt.
  6. [19] A Be.
  7. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki a bíróság törvénysértő büntetést. [20] A terhelt a felülvizsgálati indítványában azt sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a terhére megállapított embercsempészés bűntettét - az elsőfokú bíróság döntését megváltoztatva - 2 rendbelinek és társtettesként elkövetettnek minősítette. A téves minősítés miatt a vele szemben kiszabott büntetés törvénysértően súlyos. [21] A Kúria a terheltnek a rendbeliség és az elkövetői alakzat körében kifejtett érvelésével nem értett egyet. 3.1. [22] Érdemi álláspontjának kifejtését megelőzően utal arra, hogy a korábbi Be. (1998. évi XIX. törvény) 423. §
(1)bekezdésében foglaltakkal egyezően a jelen hatályos Be. 650. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdés]. [23] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [24] Minderre tekintettel azt, hogy történt-e az ügyben büntető anyagi jogsértés, a Kúria kizárólag az ítéletben rögzített tények alapulvételével vizsgálhatja. 3.
  1. [25] Az irányadó tényállás szerint a terhelt ismerősei felkérésére és azok közreműködésével arra vállalkozott, hogy öt ... állampolgárt gépkocsival kivisz ország 2be. A terheltnek a megállapodás szerint város 1-be kellett szállítani őket.
  2. augusztus 19-én 19 óra után néhány perccel érkezett a terhelt az OMV benzinkúthoz, ahova egy ismerőse szállította kocsival. Itt egy másik ismerőse által odavitt, és ott leparkolt Opel Zafira gépkocsiban helyet foglaltak a ... állampolgárok, akikkel egy harmadik, ugyancsak akkor a helyszínre érkező személy tárgyalt. A terhelt azok után, hogy ő is néhány szót váltott azzal a férfivel, aki a kocsit a benzinkúthoz hozta, beszállt az Opel Zafirába, majd 19 óra 13 perc 56 mp-kor kikanyarodott. Az eseményt civil szolgálati járműből figyelő, a BRFK Felderítő Főosztályának állományába tartozó rendőrök a terhelt által vezetett autó után indultak. Értesítették a közrendvédelmi osztályhoz beosztott kollégáikat, akik két gépkocsival szintén elindultak. 20.25 órakor, az ...-es úton ... térségében megállították a járművet, a terheltet és utasait igazoltatták, majd előállították, és kihallgatták őket. A terhelt előlegként 2 db 100 eurós bankjegyet kapott, a szállításért járó, fejenként 450-600 eurót az utazás végén, város 1-ben kapta volna meg. 3.
  3. [26] E tényállás alapján helyesen állapította meg mind az első, mind a másodfokú bíróság, hogy a terhelt nem önálló tettese volt a ... állampolgárok ország 2be szervezett kiutaztatásának. Maga a tényállás tartalmazza azt, hogy a terhelt ismerősei közreműködésével vállalkozott a cselekmény végrehajtására. Olyan cselekmény megvalósítására, amely a jellegéből fakadóan magán viseli a többes elkövetést igénylő szervezettséget, kivitelezést. [27] Miután a jogerős ítéleti tényállás szerint a terhelt ismerősei segítségével, velük együttműködve próbálta kijuttatni ország 2be az öt ... állampolgárt, a Btk.
  4. §
(3)bekezdése szerinti társtettesi elkövetés megvalósult, hiszen a bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósították meg. Az pedig, hogy az elkövető-társak személye ismeretlen maradt az eljárás során, nem akadálya a társtettesi elkövetés megállapításának. 3.
  1. [28] Nem tévedett a másodfokú bíróság akkor sem, amikor a terhelt cselekményét 2 rendbelinek minősítette. Ennek kapcsán helyesen állapította meg, hogy az elsőfokú ítélet indokolása ellentmondásos a rendbeliség meghatározása tekintetében. [29] Az elsőfokú bíróság szerint az embercsempészés rendbelisége nem az átcsempészett személyek számához, hanem a megsértett határok számához igazodik, azaz annyi rendbeli a cselekmény, ahány államhatár átlépéséhez az elkövető segítséget nyújt. Abból azonban, hogy a cselekmény a segítségnyújtással befejezetté válik, álláspontja szerint nem következhet más, mint hogy egy rendbeli bűncselekmény valósul meg akkor is, ha az elkövető további határok átlépéséhez nyújtott volna segítséget. Mindaz ugyanis, ami a befejezést követően történik, már büntetlen utó-cselekmény. Ezzel az indokolással a másodfokú bíróság nem értett egyet. 3.
  2. [30] A Btk.
  3. §
(1)bekezdése szerint az embercsempészés bűntettét az követi el, aki államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítséget nyújt. [31] A felülvizsgálat során irányadó tényállás szerint a terhelt öt ... állampolgárságú, azaz harmadik országbeli személynek két államhatár - a ..., és a ... határ - átlépéséhez nyújtott ismeretlen társaival segítséget azzal, hogy sofőrként ország 2be szállította (volna) őket. Ott kapta volna meg az előre, személyekre, a célállomásig meghatározott szállítási díjat is. [32] Az embercsempészés elkövetési magatartása a segítségnyújtás ahhoz, hogy más, az elkövetőtől különálló személy valamely állam határát a jogszabályi rendelkezések megszegésével átlépje. [33] Az államhatárról szóló
  1. évi LXXXIX. törvény az államhatár átlépésének feltételei címszó alatt a
  2. §-ában úgy rendelkezik, hogy az államhatárt nemzetközi szerződésben és törvényben meghatározott feltételekkel - ha nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa kivételt nem tesz - a forgalom számára megnyitott, a forgalom jellegének megfelelő közúti, vasúti, vízi vagy légi határátkelőhelyen vagy a határátlépési ponton, ellenőrzés mellett szabad átlépni. [34] E §-hoz fűzött miniszteri indokolás szerint az államhatár átlépésének feltételeit az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló 562/2006/EK rendelet (Shengeni határ-ellenőrzési kódex) határozza meg, ezért e feltételek megfogalmazását a törvény nem is ismétli meg. Ennélfogva az unió rendeletében foglaltakat - a Btk. keretjogszabályát kitöltő jogi háttérszabályként - az embercsempészés megfelelő tényállási elemének a beazonosítása során is alkalmazni kell. [35] Az Európai Parlament és a Tanács 562/2006/EK rendelete minden olyan személyre alkalmazandó, aki átkel az Európai Unió valamely tagállamának belső, vagy külső határán. [36] Az EK rendelet
  3. cikke rendelkezik a belső határok átlépéséről. A szerint a belső határokat bármely ponton át lehet lépni anélkül, hogy személyellenőrzésre kerülne sor, függetlenül az adott személy állampolgárságától. Az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglalt szabályozás beemelésével tehát a törvény a belső határokon a határátlépést nem köti határátkelőhelyekhez és személyellenőrzéshez, mint a külső határok esetében. Ez a szabály mindenkire, azaz nem csak az uniós állampolgárokra, hanem bármely ország állampolgárára vonatkozik. [37] A Schengeni Egyezményhez csatlakozott államok nem mondtak le szuverenitásukról. A schengeni belső határokon nem az államhatár szűnt meg, csupán az állandó ellenőrzés. [38] A schengeni térségbe történő belépésre és e térségben tartózkodásra vonatkozó szabályokat csak részben szabályozza az Európai Unió. A huzamos tartózkodás szabályozása tagállami hatáskörbe tartozik. [39] Az államhatárról szóló törvény
  4. §-a a beutazási feltételek alól nem ad felmentést. A harmadik országbeli állampolgárnak nem csak a külső határokon kell megfelelnie a határátlépés feltételeinek, hanem minden egyes tagállam belső határán külön-külön is. [40] Az Európai Parlament és a Tanács 562/2006/EK rendeletének
  5. cikke határozza meg, hogy milyen beutazási feltételeknek kell megfelelnie a harmadik országbeli állampolgároknak a külső határok átlépésekor hat hónapon belül három hónapot meg nem haladó tartózkodás esetén. Ezek közül a Kúria csak hármat emel ki. Érvényes úti okmánnyal kell rendelkezniük, szükség esetén érvényes vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel, igazolniuk kell a tervezett tartózkodás célját, és megfelelő anyagi fedezettel kell rendelkezniük. Helyesen hivatkozott jelen ügyben a másodfokú bíróság az Európa Tanács 539/2001/EK. rendelete I. számú melléklet
  6. pontjára, amely szerint a ... állampolgárok az
  7. cikk
(1)bekezdése értelmében a tagállamok külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek. [41] Amint arra fentebb már utalás történt, az embercsempészés elkövetési magatartása az ahhoz történő segítségnyújtás, hogy más, az elkövetőtől különálló személy valamely állam határát a jogszabályi rendelkezések megszegésével átlépje. [42] Az államhatárról szóló
  1. évi LXXXIX. törvény
  2. §-ára is figyelemmel bárki úgy léphet be Magyarország területére, hogy a törvényben, az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában és nemzetközi szerződésben meghatározott határátlépési feltételekkel rendelkezik. Ez a szabály mind a külső mind a belső határon egyaránt irányadó. Belső határ esetében abból kiindulva, hogy csak a határellenőrzés szűnt meg, nem maga az államhatár. [43] A belépési feltételek hiányának legkézzelfoghatóbb esete lehet, hogy az átlépő nem rendelkezik érvényes úti okmánnyal, vagy adott esetben hamis, hamisított okmányokkal lépi át, illetve kísérli meg átlépni az államhatárt. A határátlépéshez szükséges feltételek hiányában az államhatár átlépése jogellenes. [44] Ha az adott ország területére való belépés szükséges feltételei az államhatár átlépésekor nincsenek meg, akkor az ország területére való belépés is jogellenes, függetlenül attól, hogy az államhatáron van-e ellenőrzés, vagy nincs. Az ellenőrzés hiánya ugyanis nem azonos az engedélyezéssel. [45] Minderre tekintettel a határ átlépésére jogosító érvényes úti okmánnyal nem rendelkező harmadik ország állampolgárának történő segítségnyújtás ahhoz, hogy más schengeni tagállamba beutazzon, alkalmas lehet az embercsempészés bűncselekményének a megállapításához. A segítséget nyújtó személy büntetőjogi felelőssége megállapítható az embercsempészés bűncselekményében, ha tudja, hogy olyan személynek nyújt segítséget, aki nem rendelkezik érvényes úti okmánnyal (vízum vagy tartózkodási engedély), mégis az a szándéka, célja, hogy másik schengeni tagországba bejusson. Ehhez nem szükséges a belső határ megközelítése. [46] Az embercsempészés nem csak az államhatár közelében követhető el, hanem bárhol az országban, sőt Magyarország területén kívül is, feltéve, hogy e magatartás valamely állam államhatárának a jogellenes átlépését segíti. [47] A schengeni belső határok átlépéséhez nyújtott segítség értelemszerűen csak akkor valósíthat meg embercsempészést, ha harmadik országbeli állampolgároknak nyújtják, miután az uniós állampolgárok rendelkeznek a szabad mozgás jogával és az nem az úti okmányukon, személyi igazolványukon alapul, hanem az állampolgárságukból következik. [48] A jelen felülvizsgálat alapjául szolgáló ügyben a terhelt az irányadó tényállás szerint a schengeni övezet tagállamaiban történő tartózkodásra jogosító okmányokkal nem rendelkező ún. harmadik országbéli állampolgároknak ahhoz nyújtott segítséget a társaival együtt, hogy ország 3-on keresztül jogellenesen ország 2be, város 1-be juthassanak. Magatartásával egyidejűleg két állam, ország 1 és ország 2 államhatárának a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez nyújtott segítséget Magyarországon. [49] Mindezekre tekintettel - amint arra a Legfőbb Ügyészség is hivatkozott átiratában - helyes a dr. Belovics Ervin, dr. Molnár Gábor Miklós, dr. Sinku Pál által készített Büntetőjog II. Különös Rész hatodik, hatályosított kiadás (HVG-orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2018)
  3. oldalán a
  4. pontban adott jogértelmezés, amely szerint az embercsempészés annyi rendbeli, ahány államhatár átlépéséhez az elkövető segítséget nyújt. [50] A Kúria ezért a felülvizsgálati indítványt a bűncselekmény minősítést támadó részében nem találta alaposnak.
  5. [51] A Be.
  6. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja értelmében a büntetés revíziójára csak akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályának megsértése miatt került sor törvénysértő büntetés kiszabására. Miután a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, önmagában a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta (EBH 2011.2387.). [52] Mindezekre figyelemmel - s miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a támadott határozatokat - a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján - hatályában fenntartotta. [53] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát kifejezett rendelkezéssel a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
  1. fordulata zárja ki. A Be.
  2. §
(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.