← Magyarország

Bfv.204/2019/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A tényállást támadó, alaptalan anyagi jogi sérelem miatt előterjesztett felülvizsgálati indítvány kapcsán a határozat hatályában fenntartása. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.204/2019/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Székely Ákos, a tanács elnöke Dr. Sebe Mária, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. június
  3. Az ügy tárgya: adócsalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt: VIII. rendű Első fok: Másodfok: Kecskeméti Törvényszék, 1.B.73/2014/247., ítélet, tárgyalás,
  4. május
  5. Szegedi Ítélőtábla, Bf.III.782/2017/24., ítélet, nyilvános ülés,
  6. június
  7. Az indítvány előterjesztője: a VIII. rendű terhelt által védője útján Az indítvány iránya: a terhelt javára, hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész Az adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Kúria a VIII. rendű terhelt által védője útján előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kecskeméti Törvényszék 1.B.73/2014/
  8. számú, illetve a Szegedi Ítélőtábla Bf.III.782/2017/
  9. számú ítéletét a VIII. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Kecskeméti Törvényszék a
  10. május 30-án kihirdetett 1.B.73/2014/
  11. számú ítéletével a VIII. rendű terheltet folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette [
  12. évi IV. törvény (a továbbiakban korábbi Btk.)
  13. §

(1)bekezdés,
(4)bekezdés], bűnsegédként folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette [korábbi Btk. 310. §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés], valamint bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (korábbi Btk.
  1. §) miatt 2 év 3 hónapi börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Egyidejűleg az ellene folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége [2] (korábbi Btk.
  2. §) miatt indult büntetőeljárást megszüntette. A szabadságvesztésbe beszámította az előzetes fogvatartásban töltött időt és úgy rendelkezett, hogy a büntetés háromnegyed részének kiállása után bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről, és bűnügyi költség megfizetésére kötelezte a terheltet. Kétirányú perorvoslatokat elbírálva a Szegedi Ítélőtábla a
  3. június 6-án meghozott Bf.III.782/2017/
  4. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. A VIII. rendű terheltet 4 évre gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra is ítélte, büntetését mint bűnszervezetben elkövetővel szemben tekintette kiszabottnak és kizárta a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből. Ezt meghaladóan a VIII. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta az elsőfokú határozatot. II. [3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a VIII. rendű terhelt által védője útján
  5. február 12én terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. [4] Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a bűnösségét és vele szemben törvénysértő büntetést szabott ki. [5] Indokai szerint az
  6. számú kft. ügyvezetésében, tevékenységének irányításában ténylegesen nem vett részt, a cég bélyegzője és számlatömbjei sem voltak a birtokában, az általa aláírt és az V. rendű terheltnek átadott számlák további sorsáról pedig nem bírt tudomással. Kifogásolta, hogy az eljárt bíróságok indokolás nélkül elutasították az igazságügyi írásszakértő kirendelése iránti bizonyítási indítványát, amivel igazolni lehetett volna, hogy az aláírása névbélyegzőtől származik-e. Kifejtette, hogy azokban az esetekben, amikor a számlákat kitöltetlenül írta alá és adta át, legfeljebb gondatlanság terhelhetné, azonban mivel azok felhasználásáról nem tudott, tévedés miatt nem büntethető. [6] A megállapított tényállást - felderítetlensége, hiányossága és iratellenessége miatt megalapozatlannak tartotta. [7] A belgyógyászati és pszichiátriai kezeléseinek alátámasztására az alapeljárásban becsatolt nagyszámú orvosi dokumentumra hivatkozással azzal érvelt, hogy beszámítási képességére is kiható paranoid jellegű pszichiátriai megbetegedése már a vádbeli időben is fennállt, ami büntethetőséget kizáró vagy korlátozó körülmény. Kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság nem rendelt ki igazságügyi orvos-, illetve elmeorvos-szakértőt. Az
  7. BK vélemény
  8. pontjára utalással hangsúlyozta, hogy a büntetés elviselését nehezítő betegsége enyhítő hatású. [8] Kétségbe vonta, hogy a bűncselekményt bűnszervezetben követte volna el. Az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával értett egyet szemben az ítélőtábla nem kellően részletes indokaival. Álláspontja szerint a terheltek közti együttműködés egyenrangú felek között folyt, előzetes tervezés, irányítás, szervezés, utasításadás nem történt, a vezető személy kiléte sem volt meghatározható. Ő legális, jogszabályi keretek között működő kereskedelmi tevékenységről tudott, így szándéka végképp nem irányulhatott öt évet meghaladó bűncselekmény elkövetésére. Emiatt nem állapítható meg, hogy tudata a bűnszervezet tárgyi ismérveit átfogta, így a másodfokú bíróság a 4/
  9. BJE határozat II. pontjával szemben tévesen következtetett nála a bűnszervezetben történt elkövetésre. [9] Erre hivatkozással az első- és másodfokú ítélet megváltoztatását kérte, felmentését 2 rendbeli adócsalás bűntette alól, míg a terhére fennmaradó bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt büntetésének lényeges enyhítését; másodsorban hatályon kívül helyezést és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését. Kezdeményezte a büntetés végrehajtásának felfüggesztését, illetve félbeszakítását is. [10] A Legfőbb Ügyészség BF.298/2019/
  10. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [11] Indokai szerint az indítvány az anyagi jogi szabálysértésre hivatkozással a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelését és a tényállás megalapozatlanságát állítja. Ezzel szemben a Be.
  11. §
(2)bekezdése szerint a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás nem támadható. A Kúria felülvizsgálati ügyekben folytatott gyakorlata a tényálláshoz kötöttség ténybeli terjedelmét a szó szoros értelmében vett tényállásnál tágabb körben vonja meg. A tényállás az ítélet egészében és tartalmilag is vizsgálandó; ezért a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényálláshoz tartozónak kell tekinteni a jogerős határozatok bármely részében szereplő minden ténymegállapítást, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésénél jelentős (EBH 2013.B.2., BH 2015.216.I., BH 2006.392.). [12] A fentiek alapján a felülvizsgálati indítvány a tényállás megalapozottságát, teljességét, az iratoknak megfelelőségét, valamint a szakértői bizonyítás elmaradását vitató részében törvényben kizárt. [13] Az elsőfokú bíróság ítélete egyfelől rögzíti az elkövetés sémáját azzal, hogy a bűncselekménysorozat értelmi szerzői az I. rendű és a III. rendű terheltek voltak (I. tényállási pont), másfelől részletezi a VIII. rendű terheltnek az ebben játszott szerepét (I/
  1. és I/
  2. tényállási pont). Eszerint a VIII. rendű terhelt a
  3. számú kft. beszámlázó társaságkénti biztosításával lépett be a cégláncolatba; akként, hogy papíron a cége részére értékesítették a felvásárolt gabonát, amelyet ténylegesen más cégekhez szállítottak. A IV. rendű terhelt a
  4. számú kft. által történő belföldi termékértékesítés után fizetendő általános fogalmi adóból levonásba helyezte a valótlan belföldi beszerzések után ténylegesen fenn nem álló, meg nem fizetett adót, ezáltal valótlan tartalmú adóbevallások benyújtásával az adóhatóságot megtévesztette és az állami költségvetést megkárosította. A VIII. rendű terhelt az általa vezetett
  5. számú kft. biztosításával
  6. augusztus 17-ig vett részt a bűncselekményben,
  7. II-III. negyedévben összesen legalább 71.200.451 forint adóbevételkiesés okozásában működött közre (I/
  8. tényállási pont). Ugyancsak a
  9. számú kft. részére értékesítettek külföldről behozott gabonát a III. rendű terhelt külföldi cégei. A VIII. rendű terhelt papíron a gabonát továbbértékesítette az
  10. számú kft. részére, ezzel ahhoz nyújtott segítséget, hogy a külföldről behozott és értékesített gabona belföldi eredetét igazolják. A VIII. rendű terhelt a
  11. számú kft. nevében kiállított számlákat aláírta, azonban késve vitte el a könyvelőjéhez, emiatt
  12. július 20-án nullás adattartalommal került benyújtásra adóbevallás.
  13. szeptember 20-tól névleg átvette a VI. rendű terhelttől az
  14. számú kft.-t és aláírta az értékesítésről szóló számlákat. Azzal, hogy az
  15. számú kft. ügyvezetőjeként adóbevallást nem nyújtott be, szándékosan eltitkolta a kft. által történő belföldi termékértékesítés után fizetendő általános forgalmi adót, amivel a VIII. rendű terhelt
  16. II. negyedévében 72.101.164 forinttal károsította meg az állami költségvetést (I/
  17. tényállási pont). A III. rendű, a VI. rendű és a VIII. rendű terheltek terhére
  18. II-III. negyedévekben összesen 79.857.460 forint adóbevétel-kiesés állapítható meg. [14] A tényállás alapján az eljárt bíróságok a VIII. rendű terhelt cselekményét az I/
  19. tényállási pont tekintetében bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettének, az I/
  20. tényállás tekintetében pedig tettesként, folytatólagosan megvalósított adócsalás bűntettének minősítették. Törvényi egységet csak törvényi tényálláson belüli magatartás, tehát tettesi cselekmény teremt, ezért bűnrészességre - mint tényálláson kívüli magatartásra - törvényi egységet alapozni nem lehet. Mindezek alapján a bűncselekmények minősítése helyes, és nincs mód egy rendbeli adócsalás megállapítására. [15] A terhelt tudattartalmát érintő kifogások olyan a tényállás részének tekintendő tényeket támadnak, amelyek a felülvizsgálati eljárásban nem vitathatóak. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással összhangban, az abban rögzített tények alapján következtetett a bűnszervezet fennállására. Részletes indokát adta, hogy a VIII. rendű terhelt irányadó tényállásba foglalt magatartása nem elszigetelt volt, hanem annak tudatában kapcsolódott az I. rendű és III. rendű terheltek által vezetett, feladat-megosztással működő bűnszervezethez, hogy országhatárokon átnyúló, az Európai Unió nemzetközi előírásait kijátszó, külföldi gazdasági társaságokat érintő, adójogszabályokat súlyosan sértő cselekménysorozatot szorosan együttműködve valósítsanak meg. A szervezeti hierarchia alsó szintjén elhelyezkedve, magas szintű összehangoltság mellett vett részt bűncselekmény-sorozat elkövetésében; tudata átfogta, hogy a szervezeten belül adóelkerülést célzó bűncselekmények elkövetésének részesévé vált. [16] A terhelt egészségi állapotát a bíróság a büntetéskiszabás során értékelte, az pedig felülvizsgálat tárgyát nem képezheti, hogy a bíróság a büntetés kiszabása során miként veszi figyelembe a súlyosító és enyhítő körülményeket (BH 2005.337.). [17] Felülvizsgálatra okot adó eljárási szabálysértés hiányában indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálattal megtámadott ítéleteket a Be.
  21. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályukban tartsa fenn. [18] A védő az ügyészi indítványra tett észrevételében továbbra is a bűnszervezet hiányát hangsúlyozta, egyben ezzel kapcsolatban azt is sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság indokolási kötelezettségét nem teljesítette, és határozata emiatt felülbírálatra alkalmatlan. [19] A védői nyilatkozatra figyelemmel a Legfőbb Ügyészség BF.298/2019/4. számon az átiratában foglaltakat változtatás nélkül fenntartotta és azzal egészítette ki, hogy a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában felülvizsgálati okként a Be. 608. §
(1)bekezdés
  1. f)pontjában írt abszolút eljárási szabálysértést tüntette fel. Eszerint pedig az tekinthető felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértésnek, ha az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. Mivel a felülvizsgálati indítvány az indokolás kötelezettség megsértésére nem ebben a formában hivatkozik, a felülvizsgálat e körben is törvényben kizárt. III. [20] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [21] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, miszerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye és kizárólag a Be. 648. § a)-
  2. c)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [22] A felülvizsgálatot lehetővé tevő eljárási szabálysértéseket a törvény kimerítően sorolja fel [Be. 649. §
(2)bekezdés a)-d) pont]. [23] A törvényi feltételeknek megfelelő [a Be. 649. §
(1)bekezdésében felsorolt] törvényes ok a felülvizsgálatra, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont], valamint ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést [Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont]. [24] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [25] A felülvizsgálati indítvány tényállás megalapozottságát vitató, és a szakértői bizonyítás elmaradását sérelmező részében törvényben kizárt. [26] Az irányadó tényállás szerint a
  1. június 1-jén létrejött és alakulásától a VIII. rendű terhelt által képviselt
  2. számú kft.
  3. július
  4. napjától
  5. augusztus
  6. napjáig befogadta a III. rendű terhelt által irányított külföldi gazdasági társaság által a
  7. számú kft. részére kiállított (kukorica, búza és repce értékesítéséről szóló) valótlan számlákat. 2011 áprilisától a
  8. számú kft. nettó áron, közösségi beszerzés keretében szerzett be gabonát, amelyet belföldi beszerzésű áruként értékesített a végvevők részére. A cégláncolatban
  9. június 1-től a VIII. rendű terhelt beszámlázó társaságként biztosította a
  10. számú kft.-t. A III. rendű terhelt a
  11. számú kft. részére a gabonabehozatalt külföldről két külföldi cég felhasználásával végezte, amelyek papíron a
  12. számú kft. részére értékesítették a felvásárolt terméket. A VIII. rendű terhelt
  13. június 1-től
  14. augusztus 17-éig a
  15. számú kft. biztosításával ahhoz nyújtott segítséget, hogy a
  16. számú kft. által történt belföldi termékértékesítés után fizetendő általános forgalmi adóból a IV. rendű terhelt levonásba helyezhesse a valótlan belföldi beszerzések után ténylegesen fenn nem álló és meg nem fizetett adót, illetve valótlan tartalmú adóbevallások benyújtásával az adóhatóságot megtévessze és az állami költségvetésnek 125.538.585 forint kárt okozzon. Ebben a VIII. rendű terheltnek a
  17. II-III. negyedévekben összesen legalább 71.200.451 forint adóbevétel-kiesés okozásában való részvétel róható fel (I/
  18. tényállási pont). 2011 júniusától a VI. rendű terhelt az általa
  19. május 11-én alapított
  20. számú kft. ügyvezetőjeként e társaságot biztosította a III. rendű terhelt külföldi cégei által külföldről behozott gabona - a
  21. számú kft.-hez hasonló - értékesítéséhez. A VIII. rendű terhelt révén a
  22. számú kft. a külföldi cég és az
  23. számú kft. közti beszámlázó cégként került beiktatásra. Ennek megfelelően a
  24. számú kft. által kiállított fiktív számlákat a cég könyvelésébe beállította. A beszerzési láncolatban a külföldi gabonát papíron
  25. augusztus 17-éig a
  26. számú kft. részére értékesítették, amely szintén papíron - tovább értékesítette azt az
  27. számú kft. részére. A VIII. rendű terhelt aláírta a
  28. számú kft. nevében kiállított számlákat, ekként igazolva az
  29. számú kft. által külföldről behozott és értékesített gabona belföldi eredetét. Az
  30. számú kft. ügyvezetőjeként a VI. rendű terhelt a
  31. II. negyedévre benyújtott valótlan tartalmú adóbevallásában a belföldi termékértékesítés után fizetendő általános forgalmi adóból levonásba helyezte a valótlan belföldi beszerzések után ténylegesen fenn nem álló és meg nem fizetett adót, és az adóhatóság megtévesztésével az állami költségvetésnek 7.756.296 forint kárt okozott, amelyhez fentebb írt módon a VIII. rendű terhelt is segítséget nyújtott.
  32. szeptember 20-tól a VIII. rendű terhelt átvette az
  33. számú kft. ügyvezetését és innentől az értékesítésről szóló számlákat ő írta alá. A VIII. rendű terhelt könyvelőt bízott meg a cég könyvelésével, mivel azonban a bizonylatokat késve juttatta el hozzá,
  34. július 20-án 0 adótartalommal került benyújtásra adóbevallás. A
  35. III. negyedévre szóló adóbevallás benyújtásának elmulasztásával szándékosan eltitkolta az
  36. számú kft. által történt belföldi termékértékesítés után fizetendő általános forgalmi adót, amivel az állami költségvetésnek 72.101.164 forint kárt okozott. A VIII. rendű terhelt terhére
  37. II. és III. negyedéveiben összesen 79.857.460 forint adóbevételkiesés állapítható meg (I/
  38. tényállási pont). [27] Az elkövetéskori Btk.
  39. §
(1)bekezdése értelmében adócsalást követ el, aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre (adatra) vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt (adatot) a hatóság elől elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy [a korábbi Btk. 138/A. § d) pontja alapján ötvenmillió forintot meghaladó] mértékben csökken. A korábbi Btk.
  1. §-a szerint magánokirathamisítást követ el, aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ. [28] Az irányadó tényállás rögzíti a VIII. rendű terhelt terhére megállapított valamennyi bűncselekmény tényállásszerű, elkövetői magatartását. Az I/
  2. pontban részletezett cselekmény elkövetői közül a
  3. számú kft.-t érintően a IV. rendű terhelt, illetve
  4. szeptember 20-ig az
  5. számú kft.-vel kapcsolatosan a VI. rendű terheltek voltak, akiket ügyvezetőként adóbevallási és befizetési kötelezettség terhelt és e minőségükben valótlan tartalmú számlák könyvelésbe állításával és adóbevallásban szerepeltetésével mint tettesek valósították meg az adócsalást, amelyhez a VIII. rendű terhelt szándékosan segítséget nyújtott, s ezáltal az adócsalás bűnsegédévé vált. Az I/
  6. pontban terhére rótt cselekményeket pedig a VIII. rendű terhelt már bejegyzett ügyvezetőként követte el, azaz tettesként valósította meg az adócsalást és a magánokirat-hamisítást is. Nem tévedett a bíróság a folytatólagosság megállapításával kapcsolatban sem. [29] Mindezek alapján az eljárt bíróságok - az elkövetéskori törvény helyes alkalmazásával - törvényesen minősítették a VIII. rendű terhelt pénzügyi és közbizalom elleni cselekményeit. [30] A másodfokú bíróság jogi indokolása szerint a terheltek országhatárokon átnyúló, az Európai Unió nemzetközi jogi előírásait kijátszó, külföldi gazdasági társaságokat is érintő, adójogszabályokat súlyosan sértő cselekménysorozatot szorosan együttműködve valósították meg. Közülük az I. rendű és a III. rendű terheltek szervező-irányító-koordináló szerepet töltöttek be, elsősorban ők határozták meg a társaik számára is a feladataikat, akik minden részlettel tisztában voltak. A VIII. rendű terhelt - a IV-VII. rendű terhelttel együtt - a szervezeti hierarchia alsó szintjén helyezkedtek el és mindannyian tisztában voltak azzal, hogy bűnszervezet működéséhez kapcsolódva, annak keretei között követik el a bűncselekményeket. A szervezeten belül megvolt a körülhatárolható feladatuk és a rendszeren belüli szerepük. Tőke, valamint fiktív alászámlázó cégek biztosításával, banki készpénz-felvételekkel, egymással történt egyeztetésekkel olyan szervezettségű csoportban tevékenykedtek, amely megfelel a bűnszervezet törvényi feltételeinek. Magas szintű összehangoltság mellett, konspiratív eljárásban úgy vettek részt bűncselekmény-sorozat elkövetésében, hogy tudatuk átfogta: a szervezeten belül adóelkerülést célzó bűncselekmények elkövetésének részesévé váltak. [31] Az indítványnak a bűnszervezet fogalmi elemeinek hiányát állító érvei ekként nem alaposak. A hosszabb időre szervezettség, háromnál több ember összehangolt működése, amelynek során ötévi szabadságvesztéssel büntetendő cselekményt valósítottak meg, a tényállásból megállapítható. Az irányadó tényállást pedig a felülvizsgálati eljárásban támadni nem lehet, az törvényben kizárt. [32] Miután pedig az anyagi jogi felülvizsgálat tárgyát a bíróság bizonyítékokat mérlegelő tevékenysége nem (így a büntetéskiszabási tényezők értékelése sem) képezheti, így felülvizsgálatban az sem támadható, illetve vizsgálható, hogy az eljárt bíróság miként vette figyelembe a Btk.
  7. §-ának,
  8. §
(1)bekezdésének előírásait, valamint a BKv 56/
  1. számú véleményben foglaltakat. Ekként a büntetéskiszabás önmagában a felülvizsgálat tárgyát nem képezheti (BH 2005.337.). [33] Ebből következően, ha törvényes a minősítés, akkor a büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés (illetve annak neme, mértéke) a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. A jelen ügyben ez nem áll fenn. A bűnszervezetben elkövető VIII. rendű terhelttel szemben a középmértéktől jelentősen alacsonyabb tartamban meghatározott szabadságvesztés kiszabása nem ütközik a Btk. rendelkezéseibe. A kiszabott közügyektől eltiltás, illetve foglalkozástól eltiltás neme és mértékes is törvényes. Az indítvány ekként alaptalanul sérelmezi a büntetéskiszabást. [34] Következésképpen felülvizsgálatot megalapozó anyagi jogi szabálysértés nem állapítható meg. [35] Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
  2. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a VIII. rendű terhelt által védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az ő tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [36] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [37] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Székely Ákos s.k. a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.