A határozat elvi tartalma: Az irányadó tényállást támadó felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.204/2018/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Sebe Mária, előadó bíró Dr. Székely Ákos, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- június
- Az ügy tárgya: rablás bűntette és más bűncselekmények Terhelt: terhelt Első fok: Pécsi Járásbíróság, 23.B.537/2016/49., ítélet, tárgyalás,
- május
- Másodfok: Pécsi Törvényszék, 3.Bf.265/2017/7., végzés, nyilvános ülés,
- október
- Az indítvány előterjesztője: terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára, hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A rablás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kúria a Pécsi Járásbíróság 23.B.537/2016/
- számú ítéletét, illetve a Pécsi Törvényszék 3.Bf.265/2017/
- számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Pécsi Járásbíróság megismételt eljárásban hozott,
- május 18án kihirdetett 23.B.537/2016/
- számú ítéletével a terheltet rablás bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés b) pont], kifosztás bűntette [Btk. 366. §
(1)bekezdés a) pont] és okirattal visszaélés vétsége [Btk. 346. §
(1)bekezdés a) pont] miatt - halmazati büntetésül mint többszörös visszaesőt 8 évi fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, 9 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és vele szemben 115.200 forint összegben vagyonelkobzást rendelt el. Elrendelte a Pécsi Járásbíróság 16.B.412/2012/
- számú ítéletével kiszabott 8 hónapi börtön végrehajtását is. Érdemben elbírálta a
- számú sértett magánfél polgári jogi igényét. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a feltételes szabadságra bocsátás kizárásáról, a bűnjelek lefoglalásának megszüntetéséről, és kötelezte a terheltet a bűnügyi költség megfizetésére. [2] Felmentést, illetve enyhítést célzó fellebbezéseket elbírálva a Pécsi Törvényszék
- október 17-én kelt 3.Bf.265/2017/
- számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú határozatot. [3] Az elsőfokú ítélettel megállapított és a másodfokú bíróság által irányadónak tekintett tényállás lényege a következő.
- október 25-én közös italfogyasztást követően a terhelt felment az
- számú sértett lakására, ahol a férfi italába összetört Frontin tablettát kevert, amelynek elfogyasztását követően a sértett öntudatlan állapotba került. Ezt kihasználva a lakásból 115.200 forint értékben ingóságokat vitt el (
- tényállási pont).
- december 5-én a terhelt a
- számú sértettel ismerkedett meg, akivel együtt italozott, majd, amikor a sértett ittassága miatt elaludt, a nála lévő pénztárcát, készpénzt, mobiltelefont (együttesen 72.000 forint értékben) és igazolványait magához vette, majd a helyszínről eltávozott (
- tényállási pont). II. [4] A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontját megjelölve, bűnössége megállapítását sérelmezve. [5] Indokként a megismételt eljárásban hozott ítélet megalapozatlanságára hivatkozott. Tagadta, hogy a neki felrótt rablást elkövette volna. Az
- számú sértettel, aki nevét, lakcímét ismerte, élettársi viszony létesítését határozták el, és a sértett ingóságait is a beleegyezésével vette birtokba. Semmilyen gyógyszert nem adott be neki, az alprazolam hatóanyagnak a sértett szervezetébe kerülésére más ésszerű magyarázat is van, és az
- számú sértett ellentmondásos tanúvallomásai a védekezését nem cáfolták meg. Kifogásolta, hogy a megismételt eljárásban sem vizsgálták kellő alapossággal az
- számú sértett gyógyszerszedési szokásait, aznapi italfogyasztását és a telefon híváslista adatait. A kifosztás kapcsán ugyancsak kétségbe vonta bűnösségét. Vitatta cselekményei jogi minősítését, büntetését pedig a fogvatartása alatt tanúsított magatartására és betegségeire is tekintettel - eltúlzottnak tartotta. III. [6] [7] [8] A Legfőbb Ügyészség BF.218/2018/
- számú átiratában a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt alaptalannak, a tényállást támadó részében törvényben kizártnak tartotta, és a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta. Rámutatott, hogy a felülvizsgálati eljárásban nincs mód a terhelt védekezéséhez igazodó, eltérő álláspont kialakítására, a tanúk vallomásának hitelt érdemlősége tekintetében a bizonyítékok újraértékelésére, és mindezek eredményeként eltérő jogi következtetés levonására. A felülvizsgálatban irányadó tényállásból a terhelt terhére megállapított bűncselekmények valamennyi törvényi tényállási eleme aggálymentesen megállapítható, a bűnösségre levont következtetés, a cselekmények jogi minősítése és az alkalmazott joghátrány egyaránt törvényes. Felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértés sem állapítható meg, ezért a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta. IV. [9] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdése első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el. [10] A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, kizárólag a Be. 416. §
(1)bekezdés a)-g) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. A törvényi feltételeknek megfelelő törvényes ok a felülvizsgálatra, ha a bíróság jogerős ítéletében törvénysértően állapítja meg a terhelt büntetőjogi felelősségét [Be. 416. §
(1)bekezdés a) pont], vagy törvénysértő büntetést szab ki [Be. 416. §
(1)bekezdés b) pont]. A felülvizsgálatot lehetővé tevő eljárási szabálysértéseket pedig a törvény taxatíve sorolja fel [Be. 416. §
(1)bekezdés
- c)és
- d)pont]. Végül a Be. 416. §
(1)bekezdése pedig valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, miszerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye. [12] A Be. 423. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés]. [13] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem különkülön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [14] A Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontja alapján valóban felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására az anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. [15] A jelen ügyben azonban erről nincs szó. [16] A terhelt kifogása valójában azt jelenti, hogy nem valósított meg tényállásszerű magatartást. Ezzel szemben az irányadó tényállás rögzíti, hogy a terhelt azért kevert gyógyszert az 1. számú sértett italába, hogy az általa így öntudatlan állapotba helyezett sértett értékeit eltulajdonítsa. Ez a célzatos magatartása kimeríti a Btk. 365. §
(2)bekezdése szerinti rablás bűntettének törvényi tényállását. Ettől eltérően, a
- számú sértett italfogyasztásának ösztönzésével, a sértett könnyelműségét kihasználva juttatta őt védekezésre képtelen állapotba, hogy ezt kihasználva a sértett szoros testi őrizetében lévő ingóságokat megszerezze, ezzel a Btk.
- §
(1)bekezdés a) pontja szerinti - kétszeresen célzatos kifosztás bűntettének törvényi tényállási elemei is hiánytalanok. Ezzel anyagi halmazatban a sértett személyes okmányainak elvételével pedig a Btk. 346. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti okirattal visszaélés vétségét is megvalósította. [17] Ehhez képest az eljárt bíróság a terhelt bűnösségét a tényállással összhangban állapította meg és valamennyi bűncselekményét törvényesen minősítette. Az eljárt bíróság nem sértett törvényt, amikor a terhelt többszörös visszaesői minőségét megállapította és a vele szemben alkalmazott joghátrány is törvényes. [18] A fentiek szerint a felülvizsgálati indítvány valamennyi érve alaptalan. [19] A Kúria a Be. 423. §
(5)bekezdése szerint, a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja alapján hivatalból vizsgálta, hogy a felülvizsgált határozat meghozatalára a Be. 373. §
(1)bekezdés I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve a II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került-e sor. [20] Ennek kapcsán észlelte, hogy a 2016. október 10-én tartott tárgyaláson az erről felvett 17. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint ülnökök nem vettek részt, azaz a bíró egyesbíróként járt el. Az első fokon ezt követően 2016. december 8án, 2017. március 2-án, március 23-án és május 18-án tartott tárgyalásokon a járásbíróság - miközben a hivatásos bíró személye nem változott - 2 ülnök közreműködésével járt el. [21] A Be. 14. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében a járásbíróság egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el, ha a bűncselekményre a törvény nyolc évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel. A vád tárgyát képező legsúlyosabb bűncselekmény, a rablás bűntette két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett. [22] A Be. 373. §
(1)bekezdés II. pont a) alpont II. fordulata értelmében abszolút hatályon kívül helyezési ok, ha a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen. A 1/
- Büntető jogegységi határozat értelmében a hivatkozott fordulat alkalmazási köre csak azokra az esetekre vonatkozik, ha a folytatólagos tárgyaláson a hivatásos bíró személyében beállt változás ellenére marad el a korábbi tárgyalás tényleges megismétlése, vagy ha az ülnök személye változott, s bár a korábbi érdemi tárgyalás megtartását követően hat hónap vagy annál hosszabb idő telt el, a korábbi tárgyalás tényleges megismétlésére mégsem került sor. A korábbi tárgyalási anyag ismertetésének elmulasztása nem vonható a jelzett feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés alá, ez legfeljebb a Be.
- §
(1)bekezdésében írt relatív eljárási szabályszegés. [23] Kétségtelen, hogy - az iratokból kitűnően - a tárgyalás későbbi szakában, a járásbíróság ügydöntő határozatának meghozatala előtt a tanács elnöke a Be. 301. §
(1)bekezdése szerint felolvasással, illetve ismertetéssel tárgyalás anyagává tette az eljárás során keletkezett iratok tartalmát. Ebből adódóan az első tárgyaláson rögzítetteket a tanács ülnök tagjai legkésőbb a bizonyítási eljárás befejezése előtt megismerhették (
- sorszámú jegyzőkönyv
- oldal). [24] A kifejtettekből adódóan az ügyben felülvizsgálat alapjául szolgáló abszolút hatályon kívül helyezési ok nem valósult meg. [25] Ekként a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. V. [26] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [27] A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
- június
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária s.k. előadó bíró, Dr. Székely Ákos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ