A határozat elvi tartalma: A törvénysértő mértékben kiszabott közérdekű munka a fiatalkorú terhelttel szemben intézkedés alkalmazásával a javára orvosolható, ha az indítvány előterjesztésekor a terhelt terhére szóló indítvány előterjesztésére nyitva álló határidő már eltelt. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.III.327/2018/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Somogyi Gábor, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- június
- Az ügy tárgya: jogellenes tartózkodás elősegítésének vétsége Terhelt: fk. terhelt Első fok: Szegedi Járásbíróság, 14.Fk.326/2016/9., ítélet, tárgyalás,
- április 18., jogerő:
- április
- Az indítvány előterjesztője: Legfőbb Ügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a jogellenes tartózkodás elősegítésének vétsége miatt fk. terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványát elbírálva a Szegedi Járásbíróság 14.Fk.326/2016/
- számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a terheltet - büntetés kiszabása helyett - 1 (egy) évi időtartamra próbára bocsátja, a próbaidő tartama alatt a terhelt pártfogó felügyelet alatt áll. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Szegedi Járásbíróság a
- április 18-án kihirdetett 14.Fk.326/2016/
- számú ítéletével fk. [2] terheltet bűnösnek mondta ki 4 rendbeli jogellenes tartózkodás elősegítsének vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont]. Ezért 40 óra - fizikai jellegű - közérdekű munkára ítélte. Az elsőfokú ítélet - fellebbezés hiányában - a kihirdetésének napján jogerőre emelkedett. II. [3] [4] [5] [6] [7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjában írt okból - a terhelt javára - terjesztett elő felülvizsgálati indítványt (Fk.Bf.50/2018/1-I.), melyben a jogerős ítélet megváltoztatását, és azt kérte, hogy a Kúria büntetés kiszabása helyett a terheltet bocsássa próbára, és állapítsa meg, hogy annak tartama alatt a terhelt pártfogó felügyelet alatt áll. Indokai szerint a bíróság jogerős ítéletében kiszabott büntetés a büntetőtörvény kötelező rendelkezésébe ütközik. A Btk. 47. §
(1)bekezdése szerint a közérdekű munka tartamát órákban kell megállapítani, s annak legrövidebb tartama negyvennyolc, leghosszabb tartama háromszáztizenkettő óra. E kötelező rendelkezésektől a bíróság nem térhet el. Ekként a terhelttel szemben kiszabott büntetés - mivel annak tartama nem éri el a törvény szerint kötelező minimumot - a törvény kötelező rendelkezését sérti. A Legfőbb Ügyészség utalt arra, hogy a terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítvány előterjesztésére nyitva álló, hat hónapos határidő már eltelt, azonban a jogerős ítéletben alkalmazott joghátrány törvényessége így is helyreállítható. A fiatalkorúakkal szemben irányadó speciális büntetési cél alapulvételével ugyanis annak elérését a próbára bocsátás intézkedés is megfelelően szolgálhatja. Fiatalkorúval szemben büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető; jelen esetben pedig a rövidített indokolású ítéletből is kiolvashatók azok a körülmények, amelyek az enyhébb joghátrány megválasztásának ténybeli alapjául szolgálhatnak. Ezek alapján pedig megállapítható, hogy a fiatalkorú terhelttel szemben próbára bocsátás alkalmazása is megfelelően szolgálja a Btk. 106. §
(1)bekezdésében foglalt büntetési célt. A terhelt és védője az indítványra nem tett észrevételt. III. [8] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. §
(1)bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el. [9] A felülvizsgálati indítvány alapos. [10] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálati indítványnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, avagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. Ekként az indítványban megjelölt ok - a büntetés törvénysértő tartamban való megállapítása - a jogerős ítélet felülvizsgálatát megalapozza. [11] Az iratok tartalma alapján megállapítható, hogy fk. terhelt a támadott ítéletben elbírált bűncselekmények elkövetésekor a 12. életévét már betöltötte, a 18. életévét azonban még nem, és így a Btk. 105. §
(1)bekezdése értelmében: fiatalkorú. [12] A hivatkozott törvényhely
(2)bekezdése szerint fiatalkorú terhelt esetében a törvény rendelkezéseit a Btk. XI. Fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. [13] A Btk.
- §-a szerint fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha az ítélet meghozatalakor tizenhatodik életévét betöltötte. A terhelt e feltételnek megfelel. Egyéb eltérő rendelkezést a Btk. XI. Fejezete a közérdekű munka kapcsán nem tartalmaz. [14] A Btk.
- §
(1)bekezdése szerint a közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb mértéke negyvennyolc, legnagyobb mértéke háromszáztizenkettő óra. A jogerős ítéletben kiszabott 40 óra közérdekű munka büntetés tehát a törvény kötelező - nem a bíró mérlegelésére bízott - rendelkezést sért. A törvénysértő (nemű vagy mértékű) büntetés kiszabása a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata szerint önmagában felülvizsgálati ok. [15] Ugyanakkor - a Be. 418. §
(1)bekezdése szerint - felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. A törvénysértés tehát súlyosabb - a törvényi minimumot elérő - közérdekű munka büntetés kiszabásával nem hárítható el. [16] A Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását és a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát írja elő, ha az az iratok tartalma alapján lehetséges. [17] A Btk. 106. §
(1)bekezdése szerint a fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, és a társadalom hasznos tagjává váljon, erre tekintettel az intézkedés vagy büntetés megválasztásakor a fiatalkorú nevelését és védelmét kell szem előtt tartani. A hivatkozott törvényhely
(2)bekezdés első mondata szerint pedig fiatalkorúval szemben büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető. [18] A próbára bocsátás a Btk. 63. §
(1)bekezdés b) pontjában írt intézkedés, annak tartamát a Btk. 65. §
(3)bekezdése szerint egy év és három év között, években, vagy években és hónapokban kell meghatározni. A Btk. 116. §
(1)bekezdése szerint fiatalkorú terhelttel szemben próbára bocsátás alkalmazásának bármely bűncselekmény miatt helye van; a hivatkozott törvényhely
(2)bekezdése szerint fiatalkorú terhelt esetében a próbára bocsátás tartama egy évtől két évig terjedhet. [19] A fiatalkorú terhelt terhére rótt bűncselekmények miatt tehát próbára bocsátás alkalmazása törvényes, és megfelel a fiatalkorúak esetében a Btk. 106. §
(1)bekezdésében meghatározott büntetési céloknak. [20] Ehhez a Kúria a jogerős ítélet törvénysértő rendelkezését akként küszöbölte ki, hogy a büntetés kiszabását mellőzve a terheltet próbára bocsátotta, aminek tartamát a Btk. 116. §
(2)bekezdésének alapulvételével, elsősorban a terhelt kifogástalan előéletére tekintettel a törvényi minimumban állapította meg. [21] A Be. 119. §
(1)bekezdés b) pontja szerint a fiatalkorú terhelt a próbára bocsátás próbaideje alatt kötelezően - a Btk. 63. §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott pártfogó felügyelet alatt áll. [22] Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítvánnyal támadott részében, a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja szerint megváltoztatta, és a törvénynek megfelelő határozatot hozott. Egyebekben a megtámadott határozatot a Be.
- §-a szerint hatályában fenntartotta. IV. [23] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [24] A Be. 418. §
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdés
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
- június
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ