A határozat elvi tartalma: Az anyagi büntető jogszabályok sérelme nélkül törvényesen minősített cselekmény alapján bűnösséget kimondó ítélet hatályában fenntartása. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.427/2016/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Varga Zoltán, előadó bíró Dr. Székely Ákos, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- október
- Az ügy tárgya: sikkasztás bűntette Terhelt(ek): K. J. E. Első fok: Másodfok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 17.B.36.431/2011/66., ítélet, tárgyalás,
- július
- Fővárosi Törvényszék, 23.Bf.10.772/2015/6., végzés, nyilvános ülés,
- január
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.B.36.431/2011/
- számú ítéletét, és a Fővárosi Törvényszék 23.Bf.10.772/2015/
- számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- július 9-én kelt 17.B.36.431/2011/
- számú ítéletével, illetve a Fővárosi Törvényszék a
- január 15-én jogerős 23.Bf.10.772/2015/
- számú végzésével a terheltet a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés a) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntette miatt 1 év 10 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra, valamint 100 napi tétel, egy napi tétel összege 150 forint, összesen tehát 150.000 forint pénzbüntetésre ítélte. II. [2] A jogerős ítélet ellen a terhelt védője a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontjára hivatkozással terjesztett [3] [4] elő felülvizsgálati indítványt a sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentés érdekében, másodlagosan a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítása végett. A felülvizsgálati indítványban a védő arra hivatkozik, hogy az elsőfokú ítélet 5. oldalának 3. bekezdésében írtak alapján a bűnösség megállapítása a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével történt, ugyanis a bíróság által rögzített tényállás nem alkalmas a Btk. 372. §
(1)bekezdésében írt sikkasztás bűntettének megállapítására. A Legfőbb Ügyészség a BF.457/2016/
- számú átiratában a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. III. [5] [6] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálat ugyanis olyan rendkívüli jogorvoslat, amely kizárólag a Be.
- §
(1)bekezdésében tételesen felsorolt okokra hivatkozással vehető igénybe. [7] A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ehhez képest a törvényi kereteken kívül eső anyagi vagy eljárásjogi szabálysértések még valóságuk esetén sem vehetők figyelembe. [8] A védő a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontjára hivatkozással a sikkasztás bűntettében történő bűnösség megállapítását sérelmezte, nem kifogásolva a bíróság által megállapított tényállást, amelyre a Be. 423. §
(1)bekezdése szerint egyébként sincs törvényes lehetőség. [9] A Btk. 372. §
(1)bekezdés szerint sikkasztást az követ el, „aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik". [10] A sikkasztás megállapításának tehát három konjunktív feltétele van, nevezetesen az idegen dolog, a rábízás és az eltulajdonítás vagy sajátjakénti rendelkezés mint elkövetési magatartás. [11] E három feltétel az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásból egyértelműen megállapítható. [12] Az ítéleti tényállás rögzítette, hogy a terhelt a C. Banknál főpénztárosként dolgozott, és „feladata volt a bankfiók napi pénzforgalmának összesítése, a pénztárosok részére szükséges készpénzmennyiség biztosítása, a nap folyamán keletkezett pénzbevételeknek a bankfiók értéktárban elhelyezése" (elsőfokú ítélet
- oldal I. bekezdés). [13] E tényből két körülmény teljesen egyértelműen megállapítható, nevezetesen az, hogy a 45.000.000 forint nem a terhelt, hanem a bank pénze volt, vagyis számára idegen, és az is, hogy a pénz munkakörénél fogva rá volt bízva. [14] Az elsőfokú bíróság rögzítette azt is, hogy „a vádlott a pénzszállítók távozása után az értéktárba be nem vitt 45.000.000 forinttal távozott a bankfiókból", majd azt „ismeretlen módon saját céljaira használta fel", vagyis eltulajdonította. [15] Az irányadó tényállás alapján tehát az alapügyben eljárt bíróságok az anyagi büntető jogszabályok sérelme nélkül törvényesen minősítették a terhelt cselekményét a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés a) pontja szerinti sikkasztás bűntettének. [16] Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan, a felülvizsgálati indítványban nem szereplő eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §
(5)bekezdésében írtaknak megfelelően köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be. 424. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. IV. [17] A fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be.
- §
(4)bekezdésén, illetve a 416. §
(4)bekezdés b) pontján, továbbá a Be. 418. §
(3)bekezdésén és a 421. §
(2)és
(3)bekezdésén alapszik. Budapest,
- október
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Székely Ákos s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző