A határozat elvi tartalma: A megállapított tényállást támadó, illetve felülvizsgálat alapjául nem szolgáló eljárási kifogásokra alapított felülvizsgálati indítványa kapcsán a határozat hatályban tartása. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.474/2018/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Székely Ákos, a tanács elnöke Dr. Sebe Mária, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- szeptember
- Az ügy tárgya: közokirat-hamisítás bűntette Terhelt: terhelt Első fok: Másodfok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 24.B.V.13.616/2015/23., ítélet, tárgyalás,
- április
- Fővárosi Törvényszék, 25.Bf.V.9020/2017/5., végzés, tanácsülés,
- január
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára, hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a közokirat-hamisítás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 24.B.V.13.616/2015/
- számú ítéletét és a Fővárosi Törvényszék 25.Bf.V.9020/2017/
- számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Pesti Központi Kerületi Bíróság
- április 18-án kihirdetett 24.B.V.13.616/2015/
- számú ítéletével a terheltet közokirat-hamisítás bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés c) pont] miatt 180 napi tétel, 1.000 forintos napi összegű pénzbüntetésre ítélte, valamint a felmerült bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. A Fővárosi Törvényszék
- január 3-án kelt 25.Bf.V.9020/2017/
- számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. [3] Az irányadó tényállás szerint a terhelt kizárólagos tulajdonában álló kft. 10.000.000 forint névértékű üzletrészét 20.000 forintért eladta
- számú tanúnak, aki valós ügyleti szándékkal és akarattal, valamint a cég működtetéséhez szükséges anyagi eszközökkel nem rendelkezett, és
- január 22én kizárólag a felkínált anyagi ellenszolgáltatásért írta alá a cég alapító okiratát, alapítói határozatát, elfogadó nyilatkozatot, tagjegyzéket, üzletrész adásvételi szerződést és ügyvédi meghatalmazást. A fenti valótlan tartalmú okiratok benyújtása után a cégbíróság a végzésével a fenti változásokat a közhiteles nyilvántartásba bejegyezte. II. [4] [5] [6] [7] [8] [9] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt az
- évi XIX. törvény
- §
(1)bekezdés a) pontját megjelölve amiatt, hogy álláspontja szerint a büntetőeljárás lefolytatására súlyos eljárási szabálysértésekkel került sor, továbbá a megállapított tényállás felderítetlen, hiányos, téves ténybeli következtetésen nyugszik, amelyből törvénysértő a terhelt bűnösségére vont következtetés, valamint az alkalmazott joghátrány is. Mindezek alapján az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség
- május 28-án kelt BF.484/2018/
- számú átiratában a védő által benyújtott felülvizsgálati indítványt a tényállás megalapozatlanságát sérelmező részében törvényben kizártnak, érdemben pedig alaptalannak tartotta. Rámutatott, hogy a felülvizsgálati eljárás legfontosabb és alapvető korlátja a tényálláshoz kötöttség elve, azaz a jogkérdések kizárólag a jogerős ítéleti tényállás alapulvételével vizsgálhatók. Az indítvány túlnyomó részében a tényállás megalapozatlanságát, felderítetlenségét, hiányosságait, téves következtetéseit, a bizonyítékértékelő tevékenység hibáit, a tanúk szavahihetőségével kapcsolatos bírói álláspontot vitatva támadja a büntetőjogi felelősség, a cselekmény jogi minősítése és az alkalmazott joghátrány törvényességét. Erre azonban a felülvizsgálati eljárás során nincs törvényes lehetőség. A cselekmény jogi minősítésével kapcsolatban az indítvány érdemi érvvel nem szolgál, anyagi jogszabályszegés hiányában pedig a büntetés neme, mértéke sem vizsgálható felül. A hivatkozott eljárási szabályszegések részint az iratok tartalma alapján nem támaszthatók alá, részint kívül esnek a felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértések körén. Az irányadó tényállásból megállapítható, hogy a terhelt üzleti érdekeltségét színleg értékesítette egy szerződéses akarattal, anyagi fedezettel, lehetőséggel nem bíró hajléktalan személy részére, s a jogügylet valamennyi dokumentuma a közhiteles nyilvántartásba bevezetésre került. Így a terhelt közreműködött abban, hogy jog és kötelezettség létezésére, megváltoztatására, illetve megszűnésére vonatkozó valótlan adatot foglaljanak közokiratba. Ekként a büntetőjogi felelősség megállapítására, a cselekmény jogi minősítésére, az alkalmazott joghátrány nemének és mértékének megválasztására a büntető anyagi jog szabályainak megtartásával került sor. Ezért a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. III. [10] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [11] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. E jogorvoslat kizárólag a Be. 648. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. A Be. 650. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdése]. [13] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség, illetve a felmentés kérdésének, valamint a bűnösség megállapítása esetében a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve mértékének vitatására. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség megállapításának, és a bűncselekmény jogi minősítésének - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapján vizsgálható. [14] Ezzel szemben a védő indítványában a bizonyítékok mikénti értékelését kifogásolta, a bizonyítékok újraértékelését célozta, s ezáltal valójában az irányadó tényállás megalapozottságát támadta, ami felülvizsgálati eljárásban kizárt. A védő felhozott állításai a tényállással ellentétes hivatkozások. Tényként állapította meg ugyanis sérelmezett ítéletében a bíróság, hogy noha a változásbejegyzési kérelem és annak mellékletei alátámasztották a terhelt állítását, védekezését megcáfolta az
- számú tanú feljelentése, amelyben feltárta, hogy hajléktalan személyként, megélhetése érdekében vállalta a feladatot. Nevezett ugyan más néven nevezte meg azt a személyt, aki neki a céget „eladásra kínálta", azonban nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az illetőt az
- számú tanú által megadott tények alapján, mint a vendéglátóhely üzemeltetőjét, valamint a telefonos elérhetőség címzettjét, a terhelttel azonosította. Ehhez képest az eljárás során felmerült bizonyítékok eltérő értékelése a jogerős ítélet érdemi felülvizsgálatát nem eredményezheti. [15] Az eljárt bíróság a tényállásnak megfelelően minősítette a terhelt cselekményét, valamint vele szemben törvényes joghátrányt alkalmazott. Helyes következtetésre jutott és határozata indokolásában erről számot is adott, hogy miért alkalmazta a terheltre kedvezőbb elbíráláskori törvényt. Megjegyzendő, hogy a büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés megsértésére való hivatkozással csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha ezáltal a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy más anyagi jogszabálysértés miatt törvénysértő büntetést szabott ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmazott (BH 2002.467., BH 2003.223., BH 2005.
- II., BH 2009.231.). Ekként a felülvizsgálat alapjául szolgáló anyagi jogi ok [Be.
- § a) pont,
- §
(1)bekezdés a)-b) pont] nem állapítható meg. [16] Ugyancsak alaptalan az indítványnak az eljárási szabálysértésre hivatkozása is. Az ismeretlen helyen tartózkodó tanú - törvényes figyelmeztetés után, korábban tett - vallomásának ügyészi indítványra történt tárgyalási felolvasása megfelelt az
- évi XIX. törvény
- §-a szerinti rendelkezésnek, amely nem sérti a közvetlenség elvét. A szembesítés elmaradása pedig nem alapoz meg felülvizsgálatra okot adó eljárási szabálysértést. [17] A fentiek szerint a felülvizsgálati indítvány valamennyi érve alaptalan. [18] Következésképpen a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
- §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. IV. [19] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében, figyelemmel a Be. 617. §-ára a Be. 614. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [20] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- szeptember
- Dr. Székely Ákos s.k. a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ