Mfv.10042/2016/6 – Kúria

(1),

1. LXXV. Tv.
2. §

(6)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.042/2016/

1. A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke é dr. Csernay Krisztina előadó bíró Sipőczné dr. Tánczos Rita bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Noske Richárd ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Kovács Mária jogtanácsos A per tárgya: közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.M.121/2015/
2. Rendelkező rész A Kúria a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.M.121/2015/
3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] A közigazgatási és munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a ..... Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve mint elsőfokú hatóság
4. december 29-én helyszíni munkaügyi ellenőrzést tartott a ....., .... út és a .... út kereszteződésénél, ahol munkavégzés közben találta ....-t, aki tanúvallomást tett. Az elsőfokú hatóság a munkavállaló által munkáltatóként megnevezett .....-t
5. január 14-én ügyfélként hallgatta meg, majd vele szemben
6. január 24-én eljárást indított. Ennek során az érintett igazolta, hogy az adóhatóság felé ....-t alkalmi munkavállalóként bejelentette és részére a munkabért megfizette. [2] Az elsőfokú hatóság megkeresésére az Országos Rendőr-főkapitányság
7. május 13-án azt közölte, hogy
8. december 20-án .....Ált. számú határozatával a felperes részére polgári célú pirotechnikai termékek ideiglenes tárolása és forgalmazása tárgyában engedélyt adott ki, amelyben a felperes kérelmére .....-t felelős pirotechnikusként tüntették fel. [3] Az elsőfokú hatóság a megkeresésre adott válaszra tekintettel
9. május 19-én kelt végzésével a felperest ügyfélként idézte, amely idézés a felperes címéről „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, a hatóság a kézbesítési vélelem beálltáról a felperest értesítette. [4]
10. június 26-án az elsőfokú hatóság a ..... számú végzésével a Csókás Krisztiánnal szembeni eljárást megszüntette és megállapította, hogy ..... munkavállalónak nem ...... volt a munkáltatója.
11. június 26-án a hatóság hivatalból indított eljárást a felperessel szemben, a végzés azonban a felperes cégnyilvántartásába bejegyzett székhely címére nem volt kézbesíthető. [5] A ..... Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv igazgatója mint elsőfokú hatóság a
12. szeptember 4-én kelt .......... számú határozatával megállapította, hogy a felperes és .......... munkavállaló között
13. december
14. és december
15. napja között munkaviszony állt fenn, ezért felhívta a felperest, hogy a NAV felé bejelentési kötelezettségének tegyen eleget, egyidejűleg
16. számú határozatában a felperest 200.000 forint munkaügyi bírsággal sújtotta. [6] Határozatának indokolása szerint a munkaügyi vizsgálatot ........... foglalkoztatása vonatkozásában végezte el, és a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy az ellenőrzés időpontjában az ellenőrzött munkavállaló a pirotechnikai konténer őrzését és védelmét látta el. Mivel az elsőfokú hatóság álláspontja szerint a munkaügyi ellenőrzésről szóló
17. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.)
18. §

(5)bekezdésében írtak szerint a munkaviszony ismérvei a rendelkezésre álló adatok alapján fennálltak, arra a következtetésre jutott, hogy Sütő Gergely munkavállaló foglalkoztatója a felperes volt. Megállapította, hogy a munkavállaló meghatározott helyen, meghatározott munkakörben(vagyonőrként), meghatározott munkaidőben(19-07 óráig), a munkáltató utasítása alapján alá-fölérendeltségi viszonyban végezte a feladatát, a felek között azonban írásbeli szerződés nem jött létre, a munkavállaló NAV felé történő bejelentésére nem került sor. E kötelezettségek teljesítésére a felperest a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 42. §

(1)bekezdése, az adózás rendjéről szóló módosított

1. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
2. §

(4)bekezdése alapján kötelezte és a Met. 7. §

(1)bekezdése szerint 200.000 forint munkaügyi bírságot szabott ki. [7] A felperes fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága mint másodfokú hatóság a

1. december 18-án kelt .......... iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot annak helyes indokai alapján helybenhagyta. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [8] A felperes a keresetében az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az alperes nem tett eleget tényállás tisztázási kötelezettségének, ezért megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
3. §-ában foglaltakat. Kifogásolta, hogy az alperes nem vizsgálta, hogy ......... milyen jogviszonyban állt a felperessel, továbbá azt sem, hogy ........ a kötelezettségeit hogyan és kinek az utasítására teljesítette. Kifogásolta, hogy a hatóság az ellenőrzés során azt vélelmezte, hogy ......... a NAV felé nem lett bejelentve, majd miután meggyőződött arról, hogy a bejelentés megtörtént, ennek nem tulajdonított jelentőséget. Keresetéhez csatolta .......... munkaszerződését, amelynek értelmében a felperes és .......... között határozott időre jött létre alkalmi munka keretében munkaviszony, amely szerződés lehetőséget adott arra, hogy saját nevében és saját felelősségére más személyt vegyen igénybe. .......... a szerződés szerint járt el, .........-t munkavállalóként bejelentette, így a kötelezettségét teljesítette. [9] Az alperes a kereset elutasítását kérte. A határozatokban rögzített tényálláson túl arra hivatkozott, hogy a közigazgatási eljárás során a felperes részére címzett küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, ezért határozatát a rendelkezésre álló adatok alapján kellett meghoznia. Álláspontja szerint ......... a felperes érdekkörében végezte a munkáját, mert a felperes tulajdonában álló konténer őrzését és védelmét látta el. A felperesi keresethez csatolt munkaszerződés kapcsán kiemelte, hogy az ellentétben áll ........... jegyzőkönyvben foglalt azon nyilatkozatával, mely szerint közöttük szerződés nem jött létre. Ennek meglétét a közigazgatási eljárás során egyébként sem tudta értékelni. Az elsőfokú bíróság ítélete [10] A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 13.M.121/2015/
4. számú ítéletével az alperesi jogelőd határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és az alperest perköltség megfizetésére kötelezte. Határozatának indokolása szerint ..... ....... munkavállalót
5. december 27én az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló
6. évi LXXV. törvény
7. §

(1)bekezdése, továbbá 11. §

(1)bekezdése alapján az adóhatóság felé bejelentette. A törvény rendelkezései alapján

1. december 27-én ..... és .......... között ezért a törvény erejénél fogva egyszerűsített foglalkoztatási célú munkaviszony jött létre. [11] A munkaviszony ismérveit, a munkáltató és a munkavállaló kötelezettségeit az Mt.
2. §-a,
3. §-a és
4. §-ai határozzák meg, amelynek alapján megállapítható, hogy a munkaviszony alapvető minősítő jegyei a feladatmeghatározás, az irányítási, ellenőrzési, utasításadási jog, továbbá a munkavégzés időtartamának és a munkaidő beosztásának meghatározása, a munka díjazása, a munkaeszközök és erőforrások biztosítása. Ezen ismérvek azonban a felülvizsgálni kért közigazgatási határozatban foglaltakkal szemben a felperes és .......... között nem állapíthatóak meg. ............
5. december 29-én történt tanúmeghallgatása, továbbá ..........
6. január 9-én történt ügyfélmeghallgatása alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a munkaviszony fenti minősítő jegyei .......... és ............. viszonylatában valósultak meg. A tanúvallomások egyezőek voltak abban, hogy ........... munkavállalót ........... irányította, ellenőrizte, utasította, munkaidejét beosztotta, munkabérét megfizette, továbbá biztosította a munkavégzés feltételeit és őt az adóhatóság felé is bejelentette. [12] Az alperesi határozatokból ezzel szemben nem tűnik ki, hogy a munkaviszony fenti ismertető jegyei miként és milyen alapon valósultak meg a felperes és ........ között. Önmagában az a körülmény, hogy a pirotechnikai eszközök árusítására kiadott engedély a felperes nevére szól, nem alapozza meg a munkaviszony létrejöttét. [13] Az elsőfokú bíróság kiemelte továbbá, hogy a felperes már az elsőfokú határozattal szembeni fellebbezésében is hivatkozott arra, hogy a munkaviszony ténylegesen .......... és ............ között jött létre, azonban a másodfokú hatóság a fellebbezésében erre a körülményre részletesen nem tért ki, ezáltal a tényállás feltáratlansága és tisztázatlansága okán jogilag és ténybelileg is alaptalan határozatot hozott. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és új határozat meghozatalát, másodlagosan a közigazgatási és munkaügyi bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Pp.
7. §

(1)bekezdésébe ütközően jogszabálysértő. A közigazgatási eljárás során igyekezett a tényállást tisztázni és a

1. december 29-én felvett tanúmeghallgatási jegyzőkönyvben foglaltak alapján először .......... magánszeméllyel szemben folytatott le vizsgálatot. Az Országos Rendőr-főkapitányság felé benyújtott belföldi jogsegélynek köszönhetően azonban bizonyítottá vált, hogy az ellenőrzéssel érintett munkaterületre a felperes kapott engedélyt a polgári célú pirotechnikai termékek ideiglenes tárolására és forgalmazására, ezért ezt követően tényállás tisztázási kötelezettségének a felperes vonatkozásában is igyekezett eleget tenni, ezért a személyes megjelenésre kötelező végzést a cégbíróság által megadott felperesi címre postázta. [15] A rendőrség által kiadott engedély egyértelművé tette, hogy .......... a felperes érdekkörében végezte a munkáját. A polgári célú pirotechnikai tevékenységről szóló 173/2011.(VIII.24.) Korm. rendelet
2. §

(5)bekezdése szerint a pirotechnikai termékek tárolására szolgáló konténert folyamatosan őrizni kell. A konténer a felperes tulajdonában volt, ezért a termékek őrzéséről is neki kellett gondoskodnia. ........... szerepe csupán közvetítő jellegű volt, hiszen csak mint pirotechnikus volt feltüntetve az engedélyen. [16] Az ellentmondásos okirati bizonyítékokra tekintettel a Met. 1. §

(6)bekezdése alapján, vagyis a fővállalkozási felelősség felállításával állapította meg a felperes munkáltatói minőségét, amit a bíróság az ítéletében nem vizsgált. [17] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet „helybenhagyását” és alperes felülvizsgálati költségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint .......... alkalmazott a pirotechnikai anyag mozgatására, átmeneti birtoklására ugyanolyan engedéllyel rendelkezett, mint társaságuk, ezért joggal köthetett szerződést e tevékenységek ellátására. Arra is jogosultsága volt, hogy egyes szakképzettséget nem igénylő feladat ellátására további személyt vegyen igénybe. Az alperes a kétfokú eljárásban sem tisztázta, hogy .......... alkalmazott e kötelezettségének a jog szerint eleget tett és a járulékot is megfizetette .......... munkavállaló után. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [19] A Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja. A Pp. 272. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elő kell adni a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett, hogy a fél határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [20] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a Pp. 339. §

(1)bekezdésére, továbbá a Met. 1. §

(6)bekezdésének megsértésére hivatkozott. Érvelése szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a közigazgatási határozatban a tényállás feltárását követően megállapítható volt, hogy a felperes és .......... között az ellenőrzött időszakban munkaviszony állt fenn. [21] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul hivatkozott a Pp. 339. §

(1)bekezdésének megsértésére. A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletének indokolásában megalapozottan értékelte a közigazgatási eljárás során rendelkezésre álló bizonyítékokat és jogszabálysértés nélkül vont le következtetést arra, hogy a munkaviszony megállapításának minősítő jegyei a felperes és ......... között nem álltak fenn. A bizonyítási eljárás adatai egyértelműen alátámasztották, hogy ....... ........-nal állapodott meg a pirotechnikai anyagok őrzésében, aki meghatározta számára a munkafeladatokat, munkaidejének beosztását, irányította, ellenőrizte a munkavállalót, továbbá biztosította a munkaeszközöket is. Az okirati bizonyítékok alapján az is igazolt, hogy ....... .....-t a NAV felé bejelentette, alkalmazására tekintettel a járulékot megfizette. [22] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul sérelmezte a már közigazgatási határozatban is szereplő Met. 1. §

(6)bekezdésének megsértését. E rendelkezés a fővállalkozó és alvállalkozó viszonylatában állapít meg felelősséget abban az esetben, ha az ellenőrzött munkavállaló bejelentésére nem kerül sor és az ellenkező bizonyításig vélelmezi a fővállalkozó munkáltatói minőségét. A perbeli esetben azonban a jogszabályban foglalt feltételek nem valósultak meg, mert a foglalkoztató személye a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen megállapítható volt, azt az érintett felek, ......... és .......... tanúvallomása, illetőleg nyilatkozata, valamint a hatósági bejelentés is egyértelműen alátámasztotta. [23] Az a körülmény, hogy .......... közvetetten a felperesi gazdasági társaság érdekkörében végezte a munkáját, önmagában a munkaviszony megállapítását nem támasztja alá, egy tevékenység ellátása ugyanis nem kizárólag a munkáltató, hanem egyéb, a tevékenységben szereplő más személyek vagy társaságok viszonylatában is eredményezhet érdekeltséget. A perbeli munkafeladat ellátása azonban nem kizárólag a felperesi társaság, hanem .......... érdekkörébe is tartozott, hiszen munkaköréből adódóan felelős volt a termékek biztonságos őrzéséért. [24] A fentiekre tekintettel a Kúria - jogszabálysértés hiányában a támadott jogerős ítélet a Pp. 275.

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [25] A Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [26] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §

(1)bekezdés c) pontja alapján fennálló személyes illetékmentességére tekintettel a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. június
2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző