← Magyarország

Pf.20098/2019/5 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.III.20.098/2019/

  1. A Győri Ítélőtábla a személyesen eljáró I.rendű felperes neve (...) I. r. felperesnek, a személyesen eljáró II.rendű felperes neve (...) II. r. felperesnek és a személyesen eljáró (...) III. r. felperesnek, a Tóth Ügyvédi Iroda ....) és dr. ... kamarai jogtanácsos által képviselt alperes neve (...) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék
  2. augusztus 1-jén kelt 27.P.20.567/2017/
  3. számú ítélete ellen - melyet a Székesfehérvári Törvényszék a
  4. november 21-én meghozott 27.P.20.567/2017/
  5. számú kiegészítő ítéletével kiegészített - az alperes részéről
  6. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő Í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság kiegészített ítéletének fellebbezett rendelkezéseit azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az állam 1.369.500,- (egymillió-háromszázhatvankilencezerötszáz) forint kereseti illetéket visel. Megállapítja, hogy a feljegyzett 45.000,- (negyvenötezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság kiegészített ítéletével kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felpereseknek személyenként 100.000 - 100.000 - 100.000,- Ft-ot, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Úgy rendelkezett, hogy a per során felmerült perköltséget az állam viseli. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy az alperesi büntetés-végrehajtási intézet ...i objektumának IV. épületében a fürdőhelyiségeket 2016-ban és 2017-ben felújították. Az emeleti fürdő felújítása 2017 januárjában kezdődött; annak műszaki átadása
  7. május 26-án történt meg. Az épület melegvízzel ellátását egy különálló épületben lévő kazán biztosítja, a vízmelegítést pedig egy „külsős" cég által üzemeltetett, távvezérelt szoftver indítja és állítja le. A kazánt rendszerint 15 óra 30 perckor kapcsolják be és azt 18 óráig működtetik, majd 20 és 22 óra között az ismételten üzemel. A kazánból érkező melegvíz, valamint a külön csövön cirkuláló hidegvíz a keverőszelepnél (zárt keverőszekrényben) találkozik. A melegvizes csövön egy leágazó, cirkuláló cső is található, a melegvizet pedig a folyamatos működés érdekében szivattyú keringeti. A zuhanyzók hőfokát az elzárt keverőszekrényben állítják be. A IV/
  8. számú zárka az emeleti fürdőhelyiség mellett helyezkedik el; benne három, csak hideg vizet szolgáltató csap van. A fürdő felújításával összefüggésben a zárka hidegvizes csapjaiból melegvíz folyt, mely problémát a zárkában elhelyezett fogvatartottak többször is jelezték. Tiszt 1 reintegrációs tiszt a jelzést az intézeti telep vezetőjének, Vezető 1 nek továbbította. A zárkában elhelyezett Fogvatartott 1 fogvatartott
  9. augusztus 10-én ügyészi meghallgatást kért, melynek során sérelmezte a kialakult helyzetet is. Az alperes azonban a felmerülő problémát nem tudta megoldani, és jellemzően az esti órákban a csapból változatlanul kizárólag melegvíz folyt. A mintegy 35 m² alapterületű zárkában átlagosan 16-18 fogvatartottat helyeztek el. Mivel a zárka ablakait csak bukóra lehetett nyitni, zárt ajtó mellett a nyári időszakban a kellő lehűlés nem volt biztosított. A 18 órai létszámellenőrzés után az ajtókat úgy rögzítik, hogy azokat csak kívülről lehet nyitni, a munkából visszaérkező fogvatartottakat a felügyelet így engedi be. A reggeli nyitást megelőzően a zárkából távozni nem lehet. Az országos tisztifőorvos
  10. június 20-a és 26-a, majd július 20-a és 23-a között másodfokú,
  11. augusztus 1-je és 6-a között pedig harmadfokú hőségriadót rendelt el. Az alperesi intézet parancsnoka 2017 júniusában a hőségriasztás ideje alatti teendőkről úgy rendelkezett, hogy a fürdőket napközben nyitva kell tartani, és azokban a hidegvizet folyamatosan biztosítani kell. A IV/
  12. számú zárkában azonban 2017 júniusa és augusztusa között az éjszakai órákban a fogvatartottak folyadékpótlásához szükséges hidegvizet az alperes nem biztosította. Az I. r. felperes
  13. május 9-től, a ÍI. r. felperes
  14. június 22-től, míg a III. r. felperes
  15. február 14-től volt a IV/
  16. számú zárkában elhelyezve. Az I. r. felperes 6.000.000,- Ft, a II. r. felperes 3.725.000,- Ft, míg a III. r. felperes napi 50.000,- Ft (tehát
  17. február 14-étől a keresetlevél benyújtásáig,
  18. november 2-áig számítottan 262 napra összesen 13.100.000,- Ft) sérelemdíj megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Hangsúlyozták, az alperes többszöri panaszuk ellenére sem vizsgálta ki, hogy a zárkában a hidegvizes csapból miért melegvíz folyik. Ez általában éjszakánként okozott problémát, ugyanis a napközben eltárolt hidegvíz addigra a meleg zárkában felmelegedett. Az I. r. felperes kiemelte azt is, hogy a hőségriadó idején a megfelelő hűtés biztosítása különösen elengedhetetlen lett volna. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a IV/
  19. számú zárkában elhelyezett fogvatartottak jelzése alapján a problémát haladéktalanul kivizsgálta, azonban csak azt tudta megállapítani, hogy a csapvíz nem meleg. Mindemellett a probléma megoldására több kísérletet is tett; visszacsapó szelepet épített be és a „külsős" cég megkeresésével az esetleges nyomásproblémát is orvosolni igyekezett. Utalt arra, hogy a fogvatartottak napközben hidegvizet a fürdőből vihettek, és a zárkájukban tárolhatták. A hőségriadó idejére vonatkozó intézkedési tervet megfelelően betartották. Álláspontja szerint a fogvatartottak anyagi haszonszerzés érdekében esküdtek össze ellene. Kitért arra is, hogy bagatell jogsértés sérelemdíjat egyébként sem vonhat maga után. Az elsőfokú bíróság felhívta a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló
  20. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bvtv.)
  21. § a) pontját,
  22. §

(3)bekezdését, valamint a Ptk. 2:42. §
(2)bekezdését, 2:
  1. § a) pontját, és a Ptk.
  2. §
(1)-
(3)bekezdéseit, és a keresetet részben ítélte alaposnak. Kifejtette: nem vitásan az egészség megőrzéséhez tartozik, hogy a nyári, extrém meleg időjárásban megfelelő folyadékpótlásra kerüljön sor. A fogvatartottak e jogát sértette meg az alperes akkor, amikor nem gondoskodott arról, hogy az esti zárás utáni időszakban a IV/
  1. számú zárkában hideg folyóvíz álljon rendelkezésre a hőségriadó ideje alatt. 2017 nyarán ugyanis az esti, éjszakai órákban a csapból nem hideg ivóvíz, hanem melegvíz folyt. Ezt támasztotta alá az adott időszakban ugyanebben a zárkában elhelyezett, és az alperes által 2017 szeptemberében meghallgatott Fogvatartott 2, Fogvatartott 3 és Fogvatartott 1 fogvatartottak előadása; Fogvatartott 1 hasonlóan nyilatkozott
  2. augusztus 16án, amikor a Fejér Megyei Főügyészség meghallgatta. Mindehhez képest az alperessel szolgálati jogviszonyban lévő Tanú 2 és Tanú 3 tanúk azt adták elő, hogy a zárkában a víz hőfokát többször is ellenőrizték, azonban melegnek nem észlelték; ezt erősítették meg Vezető 1nek, az intézeti telep vezetőjének akkor, amikor az első kivizsgálás során őket meghallgatták. E nyilatkozatoknak azonban ellentmondani látszik az a tény, hogy az alperes javítási munkákat rendelt meg, és
  3. július 27-én visszacsapó szelep megrendelése, majd annak beépítése tárgyában intézkedett. Mindemellett jelentős erőfeszítéseket tett az általa nem észlelt probléma okának felkutatására. Az alperes nem adott kielégítő magyarázatot arra, hogy ha kétségei voltak a fogvatartottak panaszát érintően, úgy a zárást követő időszakban akár többször is, szúrópróbaszerűen a zárkában miért nem tartott ellenőrzést. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a felpereseket ért hátrány nem minősíthető bagatellnek. Az a tény, hogy a meleg, nyári időszakban, különösen a hőségriadók idején, amikor az éjszakai hőmérséklet is relatíve magas, a kis alapterületű, zsúfolt zárkában hideg víz nélkül maradtak, sérelemdíjjal kompenzálandó. 18 órától a reggeli órákig nem volt lehetőségük arra, hogy másik zárkából vagy fürdőhelyiségből hideg vizet vihessenek. Az általános élettapasztalattal egybevág az az előadásuk, miszerint a korábban műanyag palackban bevitt hideg víz hamar felmelegedett, illetve gyorsan el is fogyott. A törvényszék a felperesek sérelemdíj iránti igényét ugyanakkor eltúlzottan magasnak ítélte meg, és az alperest személyenként 100.000 - 100.000 - 100.000,- Ft sérelemdíj megfizetésére kötelezte, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A kiegészített ítéletnek az őt marasztaló rendelkezésével szemben az alperes terjesztett elő joghatályos fellebbezést; annak megváltoztatását és a teljes kereset elutasítását kérte. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság az előzményeket és a körülményeket maradéktalanul nem tárta fel, a feltárt tényekből pedig téves következtetést vont le. Az alperes álláspontja szerint nem bizonyított, hogy a IV/
  4. számú zárkában a csapokból egyáltalán csak melegvíz folyt. Nem sikerült meghatározni, hogy mely időszakokban nem volt melegvíz a zárkában, ugyanis a felperesek előadásai eltértek. Ugyan az I. r. felperes azt adta elő, hogy 2007 májusában, amikor a zárkában elhelyezték, napközben még néha hideg víz is folyt a csapból, a II. r. felperes szerint azonban
  5. június 22-étől
  6. augusztus 16-áig folyamatosan forróvíz folyt, a III. r. felperes pedig azt adta elő, hogy a probléma már
  7. február 14-étől fennállt, és a csapokból kizárólag forró, langyos, ihatatlan víz folyt. A kártérítési iratokból az tűnik ki, hogy a felperesek kezdeti állítása szerint a zárkában a csapból egész nap melegvíz folyt. Napközben többször is ellenőrizték a IV/
  8. számú zárkát, de rendellenességet nem tapasztaltak. Ezután álltak elő a felperesek azzal, hogy a probléma nem napközben, hanem fürdéskor fordul elő, majd amikor ennek ellenőrzése is megtörtént, közölték, csak éjjel folyik a csapból forróvíz. Az alperes megjegyezte: az elsőfokú bíróság a felperesek zárkatársai tanúvallomására tévesen alapította ítéletét. Az ő érdekeik a felperesek érdekével megegyeztek, hiszen a felvett jegyzőkönyvek szerint kárigénnyel is élni kívántak, másrészt pedig az intézet felé attitűdjük haragos, negatív volt. Az alperes szerint kizárható, hogy a fürdés, vagy a fürdők felújítása a zárkában lévő csap működését bármilyen módon befolyásolta volna, ekként az is, hogy 2017 májusától-júniusától a zárka csapjaiból csak melegvíz folyhatott. Az emeleti fürdő felújításával
  9. május 26-án, a földszinti fürdő felújításával pedig
  10. december 16-án végeztek, tehát azt megelőzően, hogy az I. r. felperes előadása szerint 2017 májusában napközben tapasztalta, hogy néha hidegvíz is folyik a csapból. Tény, hogy
  11. július 27-én javítási munkákat rendeltek meg; az
  12. számú munkalap szerint visszacsapó szelepet építettek be. A
  13. június 15-ei szolgálati jegy szerint a IV/
  14. számú zárkában a csap folyik (csöpög), a WC ablaka balesetveszélyes, a zárka ablaka belóg. Szó sem volt tehát arról, hogy a csapból melegvíz folyna. A
  15. július 11-én kelt szolgálati jegyen tüntették fel először, hogy visszacsapó szelep beépítését kérik, amelyre végül
  16. november 14-én került sor. Fogvatartott 1 és Fogvatartott 2 viszont
  17. szeptember 14-én arról nyilatkoztak, hogy
  18. augusztus 16-án egy visszacsapó szelep cseréje történt a fürdőben vagy a zárkában, amelynek eredményeként javult is a helyzet. Erre azonban
  19. szeptember 14-éig eleve nem kerülhetett sor, mivel a visszacsapó szelepet a munkalap szerint csak
  20. november 14-én építették be. Kizárt tehát, hogy a problémát a visszacsapó szelep beépítése oldotta meg; a törvényszék erre vonatkozó megállapítása így iratellenes. A perben egyébként nem sikerült tisztázni azt sem, volt-e műszaki probléma egyáltalán, és ha igen, úgy mi, mikor kezdődött, és mikor szűnt meg. Az alperes hangsúlyozta azt is, hogy igyekezett a felperesek által megjelölt hibát feltárni, ami éppen a javára szól. Figyelemmel a Fejér Megyei Főügyészség
  21. szeptember 7-én kelt és
  22. szeptember 11-én érkezett utasítására,
  23. szeptember 14-én hallgatták meg az érintetteket, és mivel szerintük a hiba teljesen nem hárult el, ezért szerelte be
  24. november 14-én a visszacsapó szelepet. Erre utalt Tanú 4 tanú akkor, amikor elmondta, hogy a rendszert üzemeltető, a felügyeleti rendszert működtető Cég 1 Kft. munkatársával együtt a IV. épületben az összes működési variációt kipróbálták, tehát azt az üzemmódot is, amikor a napirend szerint este van, és így sem tapasztalták, hogy a IV/
  25. számú zárkában meleg víz folyt volna. Az alperes azt is kiemelte, hogy a felperesek a bizonyítási teherre vonatkozó kioktatás után sem kérték igazságügyi szakértő kirendelését. Az elsőfokú bíróság ezzel szemben műszaki kérdésben foglalt állást akként, hogy szakkérdéseket nem tisztázott, a tényállást pedig hiányosan és tévesen, objektív bizonyítékok hiányában állapította meg. Az alperesek a fellebbezésre ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A fellebbezés alaptalan. Az ítélőtábla mindenekelőtt azt rögzíti, hogy az elsőfokú bíróság kiegészített ítéletét a régi Pp.
  26. §
(2)bekezdése alapján kizárólag a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül, és nem érintette annak a keresetet elutasító rendelkezéseit. A másodfokú bíróság megítélése szerint a törvényszék helyesen vont le következtetést arra, hogy az alperes megsértette a felperesek egészséghez fűződő személyiségi jogát, és helytállóan kötelezte az alperest sérelemdíj megfizetésére, melynek összege sem eltúlzott. Az alperes előadásával szemben a felperesek, valamint az érintett időszakban a IV/27. számú zárkában elhelyezett más fogvatartottak nyilatkozatai lényegi ellentmondást nem tartalmaznak. Az I. rendű felperes 2017. szeptember 27-ei meghallgatása során a Tiszt 2 bv. százados által felvett jegyzőkönyv szerint azt adta elő, hogy a zárkába kerülése óta tapasztalja: a csapból, illetve a WCből forró víz folyt. Azt is előadta: a felügyeletnek, a nevelőnek, illetve a vezető nevelőnek napi szinten jelezték a problémát, azonban csak 2017. augusztusban végeztek ténylegesen javítási munkálatokat. Különösen problémát okozott, hogy az esti, éjszakai órákban hidegvíz vételezésére egyáltalán nem volt lehetőség. Az I. rendű felperes ezeket az állításokat keresetlevelében, majd a 2018. április 18-ai tárgyaláson is megerősítette. Kiemelte, hogy a víz nappal langyos volt, majd 18 óra után egyre melegedett, s kifejezetten forró lett. 18 órától a zárkából már kimenni nem lehetett, az pedig egyszer sem fordult elő, hogy a zárás után az alperes részéről bárki ellenőrizte volna a víz hőfokát; problémájukkal lényegében a 2017 augusztusi ügyészi meghallgatásig nem foglalkoztak. A II. rendű alperes Tiszt 1 bv.százados, reintegrációs tiszt 2017. augusztus 28-án kelt jelentése szerint ugyancsak azt kifogásolta, hogy a zárkában lévő három hidegvizes csapból rendszerint forró, ihatatlan víz folyik; állítása szerint ez a helyzet zárkába kerülése (2017. július 16-
  1. a)óta fennáll. A II. rendű felperes keresetlevelében is ezzel konform előadást tett azzal az eltéréssel, hogy 2017. június 22-én helyezték a IV/27. számú zárkába. Előadása szerint nem csupán a csapokból, hanem a WCtartályból is forró víz folyt. A 18 órai zárást követően reggelig „szaunaközeli" állapotok uralkodtak, a máshonnan behozott hidegvíz pedig már mintegy 20 perc elteltével langyossá vált. A II. rendű felperes e nyilatkozataihoz képest a 14. számú, 2018. június 23-án kelt beadványa sem tartalmaz ellentmondást. A III. r. felperes a 2017. szeptember 19-ei meghallgatásán azt mondta el, hogy 2017. február 14-étől, a zárkába kerülése idejétől észlelte már, hogy a vizesblokkal probléma van; esténként a hideg víz helyett forró víz folyt. A problémát azonban nem ekkor, hanem a nagy hőséget közvetlenül megelőzően jelezték. 2017. augusztusától a probléma időszakos, akkor ugyanis egy visszacsapó szelepet helyeztek el. A III. r. felperes hivatkozott előadása egybevág a keresetlevélben rögzítettekkel, és a 2018. április 18-án megtartott tárgyaláson elmondottakkal. A Fejér Megyei Főügyészség eljárását kezdeményező Fogvatartott 1 2017. augusztus 10-ei beadványában azt adta elő, hogy itteni elhelyezése óta (2017. június 16-ától) a IV/27-es zárkában lévő csapokból forró, ihatatlan víz folyik, s a hőségriadó ellenére sincs lehetősége hideg vizet inni, hideg vízzel hűtenie magát. Állítása szerint a probléma többszöri jelzés ellenére is megoldatlan. A büntetés-végrehajtási intézetben foganatosított 2017. szeptember 14-ei meghallgatásán megerősítette, hogy hideg víz helyett forró víz folyik a csapból és a mellékhelyiség tartályából is; igaz ugyanakkor, hogy 2017. augusztus 16-án egy visszacsapó szelepet beszereltek, amivel javult is a helyzet, de csak annyiban, hogy 18 órától az éjszakai időszakig folyik forró víz. Fogvatartott 2 fogvatartott 2017. szeptember 15-ei meghallgatásán ugyancsak azt mondta el, hogy a csapból és a WC-tartályból is ihatatlan, forró víz folyik, ami a legnagyobb hőségben fokozottan gondot okoz számukra. A visszacsapó szelep kicserélése azt a változást hozta, hogy fürdéskor a víz meleg, langyos, azonban 17 óra 30 perctől másnap reggel 8 óráig ugyancsak forró víz folyik. Fogvatartott 3 fogvatartott Fogvatartott 1 panaszait megerősítette. Előadta, hogy 2017. május 16án helyezték át a IV/27. zárkába. Ekkor tapasztalta, hogy a fürdő nyitvatartásakor hidegvíz, a zárás után azonban melegvíz folyt a csapból és a WC-ből is. Utalt arra is: a felügyeletnek a problémát többször jelezték, főként a hőség idején. Tiszt 1 reintegrációs tiszt a már idézett jelentésében utalt arra, hogy „a fogvatartottak jelzése után szolgálati jegy készült, illetve több alkalommal telefonon is jelezve lett a fenti probléma az intézeti telep felé". A szolgálati jegyet először 2017. június 21-én bocsátotta ki „csapjavítás, ablakjavítás" okokra hivatkozva, majd a IV/27. számú zárka mellett lévő fürdőben visszacsapó szelep beépítése céljából 2017. július 12-én adtak le szolgálati jegyet. Kitért arra is, hogy e két probléma valószínűleg összefügg, a karbantartók pedig a probléma kijavítása céljából már jártak a zárkában. Az intézeti telep vezetője, Vezető 1 bv. törzszászlós az alperesnél 2017. szeptember 7-én foganatosított meghallgatásán beszámolt arról is, hogy valamelyik kolléganője a problémáról telefonon tájékoztatta őt. Előadta továbbá, hogy a fürdőbe egy visszacsapó szelepet építettek be azért, hogy az megfelelően szabályozza a zárkákban a hidegvíz ellátást. A fogvatartottak személyesen számoltak be neki arról, hogy este 20 óra és a reggeli időszak között - amikor az emeleti fürdő nem üzemel - forró víz folyik a csapból. A zárka vízellátását olyankor, amikor a fürdő nem üzemelt, napközben többször is ellenőrizték, de mindig hidegvíz folyt. Az ítélőtábla kiemeli végül, hogy a Fejér Megyei Főügyészség a Bv.3173/2017/1. számú iratában 2017. szeptember 7-én Fogvatartott 1 fogvatartottat arról tájékoztatta, hogy a IV/27. számú zárka vizesblokkjában a hidegvízzel való folyamatos ellátás hiányát sérelmező panasza alapos. Az állásfoglalás szerint a 2017. augusztus 16-án lefolytatott helyszíni vizsgálat során a reintegrációs tiszt elmondta, hogy az alperes a vízszolgáltatást többször javította, és ez jelenleg is folyamatban van; a zárkában tartózkodó fogvatartottak ugyanerről számoltak be. A Fejér Megyei Főügyészség a Bv.3212/2017/2-III. számú iratában, 2017. október 13-án a II. rendű felperest ugyancsak arról tájékoztatta, hogy a panasz alapos. 2017. szeptember 20-án a fogvatartottak előadása szerint a probléma már csak az esti óráktól állt fenn, napközben a mosdó rendeltetésszerűen működött, és szükség szerint műanyag flakonokban tárolták a hidegvizet. A fentiekre is tekintettel a 2017. nyári időszak jelentős részére ítéleti bizonyossággal megállapítható, hogy legalább az éjszakai időszakban a ...i objektum IV/27. számú zárkájában az alperes a fogvatartottak részére megfelelő hidegvizes ellátást nem biztosított. A fogvatartottak jelzése ellenére a hiba elhárítása érdekében késedelmesen intézkedett; az első szolgálati jegy kiállításától számítottan közel két hónap elteltével gondoskodott csupán a visszacsapó szelep beépítéséről. Mindemellett a másodfokú bíróság rámutat arra is, hogy a probléma fennállásának (vagy fenn nem állásának) dokumentálására megfelelő lehetőségei értelemszerűen csak az alperesnek lehettek volna, akár úgy, hogy a vízhőmérséklet méréséről naponta többször gondoskodik, beleértve az éjszakai időszakot is. Nem kétséges ugyanakkor, hogy az alperes a műszaki problémát számon tartotta, amiről a reintegrációs tiszt a főügyészségi ügyészt is tájékoztatta. A másodfokú bíróság nem osztja az alperesnek azt a véleményét sem, hogy a felperesek által előadottak azok valósága esetén is csupán bagatell nemvagyoni hátrányt jelentettek volna. A higiéniai feltételeknek megfelelő egészséges elhelyezést a Bvtv. 122. §
  2. a)pontja a fogvatartottak számára minden körülmények között jogként határozza meg, melyhez kapcsolódóan a rezsimszabályok keretei között az alperes kötelessége lett volna megoldani, hogy a IV/27. zárkában elhelyezett fogvatartottak az esti, éjszakai és hajnali időszakban is hideg vizet vételezhessenek. Az pedig köztudomású, hogy a rendszeres hidratálás valamennyi ember számára fontos, különösen a nyári időszakban. A fentiekre figyelemmel az alperes a felpereseknek a Ptk. 2: 43. §
  3. a)pontjában rögzített egészséghez fűződő személyiségi jogát sértette meg, az őket ért nemvagyoni hátrányért pedig a felperesek a Ptk. 2: 52. §
(1)bekezdése szerint alappal követelhettek sérelemdíjat; ez utóbbi tekintetében az elsőfokú bíróság által meghatározott személyenként 100.000,- - 100.000,- 100.000,- Ft a bekövetkezett nemvagyoni hátrány jellegéhez képest nem eltúlzott. (A másodfokú bíróság csupán megjegyzi, hogy a felperesek dogmatikailag sérelemdíjra, nem pedig kártérítésre tarthattak igényt, ezért a törvényszék a Bvtv. 143. §
(3)bekezdését szükségtelenül hívta fel.) Az ítélőtábla álláspontja szerint több, mint két év elteltével a szakértői bizonyítás a hiba jellege kapcsán eredményre nem vezetne, s nem lenne alkalmas a megállapított tényállás „lerontására". Mindezen indokok alapján a másodfokú bíróság a törvényszék kiegészített ítéletének fellebbezett rendelkezéseit a régi Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján - az indokolás fentiek szerinti kiegészítésével - helybenhagyta. Emellett kiegészítette azzal, hogy az állam 1.369.500,- Ft kereseti illetéket visel [az I. rendű felperes keresetét illetően 360.000,- Ft-ot, a II. rendű felperes vonatkozásában 223.500,Ft-ot, míg a III. rendű felperes igénye összefüggésében 786.000,- Ft-ot - régi Pp. 24. §
(1)bekezdése, 84. §
(1)bekezdésének a) pontja, az illetékekről szóló
  1. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  2. §
(1)bekezdésének c) pontja, 39.§
(1)bekezdése, 42. §
(1)bekezdésének a) pontja alapján]. A régi Pp. 24. §
(1)bekezdése, 84. §
(1)bekezdésének a) pontja, az Itv. 5. §
(1)bekezdésének c) pontja, 39. §
(1)bekezdése és 46. §
(1)bekezdése alapján a felmerült 3x15.000,- Ft = 45.000,- Ft fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Győr,
  1. október
  2. Dr. Világi Erzsébet sk. a tanács elnöke . Szabó Péter sk. . Sarmon Hedvig sk. előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.